Esztergom és Vidéke, 1907

1907-11-03 / 85.szám

bocsáttatnak nagybirtokok a parasztok részére való parcellázás alá. A vételárak ugyan szinte horribilisek, de a paraszt, úgy a hogy, mégis boldogul a drága földdel s bizonnyal jobban kamatoztathatja pénzét az eladó is. Az ős humus talajú magyar alföld, ide értve a dunántúli alföldet is, a kisbirtokban való müvelésre hivatott, abban valóban felszínre hozható gazdasága. Éppen ezért meg kell ragadni a jogos módokat ennek biztosítására s céltudatos munkával keresztül kell vezetni az alföldön a földbirtokok lehető egyenzését. E célból továbbá oda kell hatni, hogy az alföldi községek mind adják el fokozatosan földbirtokaikat. A községnek az administráció a feladata, nem a gazdálkodás: s a hivatalból való földmüvelés úgyis valóságos visszaélés az áldott földdel. Jól jár a község és népe is az eladással. Adja el az állam is fokozatosan összes siktalajú földbirtokait s csakis mint minta telepek tartandók fenn itt állami birtokok s ne engedélyezzen többé sikföldü hitbizományokat. És azután a közgazdasági harcnak ekként megszaporított közkatonáit, a kisbirtokokat védelemben is kell részesíteni. Korunk az eladósodás örvénye felé siet. A családi tűzhelyképen birt lakóház és a család megélhetésére minimálisan szükséges birtok védelmére homestead-okat létesítsünk, melyek csakis a törvényben határozottan körülirt tartozásokért foglalhatók le. Nem is kell e tekintetben helyes példáért messze mennünk. Nem az amerikai államok homesteadjai a valóban hatályosak, hanem a szerbiai, az 1873. évi ottani perrendtartáson alapuló otthon-birtok rendszere. Hozzuk be a progressiv adót, mely az egyedül' igazságos jövedelmi adó. S aztán államilag segiteni kell a közgazdaság katonáit, ugy mint a Korlát Farkasnéból dűlt a beszéd és a köny. — Megcsalt az uram, megcsalt. Mikor itt hagyott szegény, azt súgta a fülembe, -hogy elmegy, de nem hágy egyedül. Itt hagyja nekem az ő hét kis katonáját, úgy fognak rám vigyázni, mint egy királynéra. Hapták! — azt mondta szegény haldokolva s vigasztalni akart a tréfás beszédével — hapták! a hét kis katona nőni fog, vigyázni fog, keresni fog az édes anyjára. Ne is sajnáljam őt, ne is sirassam, itt marad hét kis Korlát s az az egy, a legöregebb, a leggyöngébb nem is számit, ha el is bújik már a föld alá. S most megcsal. Nem igaz, hogy itt hagyta reám a hét kis katonát. Előbb magához szólított egyet s én jó uram, hiszen nem tudom tőle rossz néven venni, hogy megkívánta maga mellé legalább a legnagyobb fiát, — de elveszi mellőlem mindet, sorra valamennyit. A fekete angyalt ő küldi a gyerekeiért s most már több fiunk van nála, mint amennyi nálam maradt. — Kedves jó Korlátné, vágtam a zokogásába, mert már megálltak néhányan az utca bámészai közül, hogy a panaszos, nagy asszonyt figyeljék. De Korlátné csak panaszolta tovább : — Most már négy katonája van neki, s én éjszakánként felriadok, gyertyát gyújtok, ugy lesem titokban a gyermekeim arcán, ott van-e már valamelyiken a fekete angyal rózsája. Még pirosak, pufókak, egészségesek s én el szeretném őket dugni, hogy magam se találjak rájuk. Mit akar tőlem az a kegyetlen ember ? Mit vezéreket is egyaránt: a föld hozadék képességének emelése által. A legjobb állami befektetés, amely a haza földjének belterjesebb müvelésre alkalmassá tételére fordittatik. S a gazda erősítése, erősítése a munkásnak is. Most a gazdára sulyosodó teher e nehézség törvényei szerint hatványozott mértékben nehezedik rá a legalsóbb társadalmi réteget betöltő munkás osztályra. Ha könnyebbül a gazda terhe, könnyebbül a munkás sorsa is. Az egyoldalú ármentesítés munkája elvonta a vizet az alföld száraz talajától, vezessük vissza mint öntöző vizet, mielőtt kihal a szárazságban a föld termő ereje. És igázzuk le a folyókat szállítási eszközzé, hogy a mit megtermelni segítettek, olcsón piacra is vigyék. A földbirtoklásban a javak egyenlősítése s az egyenlősített javak erősbitése a szocializmusnak laghatékonyabb ellenszerei. E mellett azonban a föld munkását, a kis embereket, személyileg is kell erősíteni, védelembe részesíteni. A gyámoltalan munkás felette rászorult erre. Nem szabad a tehetetlen munkás osztályt magára hagynunk. Érdekeit állandó, jóakaratú figyelemben kell részesítenünk. Foglalkoznunk kell a munkásokkal. Alakítsunk egyesületeket, melyek a munkások érdekeit képviselik, s melyekben a munkások megtalálják az érintkezést azokkal, kik .sorsukkal foglalatoskodnak. Honosítsuk meg hazánkban is az University Settlementeket, melyek Amerikában és Angliában sikerrel működnek. Szaporítsuk a nyomort enyhítő humánus intézményeket s vegyük igénybe a munkás védelemnek összes eszközeit, melyek alkalmasak a munkás osztály erősbitésére, érdekeik megvédésére. E mellett értessük meg a néppel, hogy állapotának javulása csak lassanként, de következetesen, és erkölcsi, szellemi erősbödésével párhuzamosan fog vétettem neki? Mi rosszat mondhattak rám a temetőben vagy a másvilágon az én jó uramnak, hogy ugy megváltozott irányomban ? Hiszen én mindig hűséges felesége voltam, azóta se romlottam meg s a mi kis katonáinkra én vigyáztam, pedig a halálos ágyán ugy mondta, hogy ők fognak rám vigyázni, mint egy királynéra. Mért viteti el hát tőlem ? Mért akarja valamennyit ? S ha ezt viteti el, akit megkíván, mért nem akar én rám gondolni? Jaj, kedves Tarnay, érzem, hogy az uram megcsal. Van egy szerencsétlen asszonyismerősöm, akit elhagyott az ura, összeállott egy másik asszonnyal s aztán első asszonyától ellopatta gyermekeit, mert azokat kívánta csak, az anyjukat nem. Mért viszi el az a fekete angyal csak a gyermekeimet ? Mért nem engem is ? Megcsal az uram, megcsal, megcsal. S amikor már csoportosulás támadt körülöttünk s hirtelenebbül búcsúztam el Korlát Farkasnétól, még akkor is az eszelősök gyötrődésével sirta utánam: — Megcsal. Azt mondta, a gyerekeket nálam hagyja s most sorra viteti el tőlem. Már négy van nála. Nem tudom, nincs-e már az ötödiken a fekete angyal rózsája mire hazaérek. S én nem tudom őket eldugni az elől a kegyetlen ember elől. Nem tudom, nem tudom . . . ... Ez a nevetséges és fájdalmas aszszony, ez a banális és fenséges Niobe jut eszembe, mialatt kis leányom azt a groteszk angol keringőt játsza. A dallama vidám, a kísérete mély harangszó. Mintha püspökök táncolnának. . . beteljesedni. Utaljuk a népet takarékosságra. Emeljük gyakori érintkezéssel, felolvasásokkal, népkönyvtárakkal erkölcsi érzékét, hazafiságát, vallásosságát és műveltségét. Mind e tekintetben egyébként a magyar kormány ujabban elismerésre méltó tevékenységet fejt ki. Mig az 1867 óta alkotott törvényeink, igy az adótörvények, vízjogi törvény, vadászati törvények stb. stb. szinte azt látszanak elárulni, hogy törvényhozásunk a parasztról egészen elfelejtkezett, s csak a három első rend érdekeire gondolt, az 1898. évi Il-ik t.-c. óta egész sorozata alkottatott a munkás védő törvényeknek, s törvényhozásunk ugy, mint a társadalom — a társadalom élén mágnásaink — szinte vetélkednek a mulasztások pótlásában a hibák helyrehozásában. Ugy látszik nem vettük észre előbb a paraszt baját. Mindenki csak magával gondolt, s igyekezett is az — akinek módja volt benne — magán segiteni. A parasztnak azonban erre módja nem volt, s nem is segíthetett magán. Csak mikor halmozódó elégületlensége kitörésre vitte egy pár helyt a munkás osztályt, s az valóságos pánikot idézett elő a társadalomban, kezdett a saját biztonsága érdekében felette finom hallású közvélemény nálunk is a IV-ik rend érdekeivel foglalkozni. Helyes az ujabb felfogás. Hatósági védelemben, érdekeinek törvényes megvédésében kell részesíteni a munkás népet. A törvényes védelem azonban csak biztosíték, eleven erőt azoknak a társadalom együttérzése, együttes működése ad. A hatósági munkásvédelem gyámkodás, a felebaráti védelem igazi erősbités. A felebaráti szeretet egyesítse közös munkára e részben az egész társadalmat hisz sohasem volt oly nagy szükség az emberiség egy korszakában sem a felebaráti segítő kezekre, mint a jogegyenlőség mai korszakában. A cselekvő szeretet minden egyes ténye gyógyító ir lesz a felpanaszolt sebekre és többet segit a szeretet munkája a szociális bajokon, mint a tudósok doktrínái. Üres edény a jog, — mondja Eötvös — emberiességei és igazsággal kell megtölteni azt. Hassa át társadalmunkat az emberiesség, az igazság, a testvériség érzete! Igyekezzünk enyhíteni az ember végzete szerint örök ellentéteket a felebaráti szeretet sugalmai szerint. Becsüljük meg, segítsük meg egymást, s akkor társadalmilag, vagyonilag erősbödünk s az ige, melyet a nagy francia forradalom tűzött ki jelszavául, valóban testet ölt, s nem lesz üres jelszó a: Szabadság, egyenlőség, testvériség! K. HÍREK. — A budapesti közp papnevelő intézet Uj kormányzója Megbízható forrásból vesszük a hirt, hogy a budapesti központi papnevelő intézet kormányzójává dr. Walter Gyula p. kanonok fog. kineveztetni. Bárha a kinevezés még publikálva nincs, tén}4eg azonban már meg történt. Egyelőre csak regisztráljuk a kinevezést, melyre a publikálás után még visszatérünk. — EskÜVŐ- Trauttzuein Gyula mérnök f. hó 6-án vezeti oltárhoz szép és kedves aráját: Leidl Irén úrleányt. A esketési szertartást, mely d. e. Va 12 órakor lesz a Bakács-kápolnában, Rajner Lajos dr. püspök, a vőlegény nagybátyja végzi. — Felolvasás a kaszinóban, A kaszinóban miként jeleztük ma délután 6 órakor Agatsin Gyula főgimn. tanár a népetymológiáról felolvasást tart. Az előadás iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Ez alkalommal eláruljuk, hogy a programmot Niedermann Berta úrhölgy zongora játéka és Eincinger Ferenc melodráma szavalata egészíti ki. A szórakoztató és kellemes előadásra a meghívottak figyelmét ezúttal felhívjuk. — Imre-bankett- A polgári egyesület által, polgármesterünk névünnepé alkalmából a Magyar Királyban rendezendő társas vacsora holnap (hétfőn.) esti V2 8 órakor lesz megtartva. Egy teríték ára 3 kor. Akik tévedésből az aláírási ivet kézhez nem kapták és a vacsorán részt venni óhajtanak, előjegyzés nélkül is részt vehetnek. — Változások háziezredünk tisztikarában. A novemberi szokásos előléptetések folyamán 'Verklián Márton őrnagy alezredessé lépett elő, mig Platzer Adolf és Waldkirch Frigyes kapitányok, majd Stencel Károly hadnagy Győrbe helyeztetett át az ezredhez. — Halottak napja és az ifjúság- A főgimnázium és az érseki tanitó képezde ifjúsága halottak napján testületileg vonult ki a temetőbe s kereste fel ott nyugvó tanárai és társai sírját, hol gyászdalok elénsklésével és imával rótta le a a hála és kegyeletes megemlékezés adóját. — Szent Imre-ünnep a főgimnáziumban. Az esztergomi katholikus főgimnázium f. é. nov. 5-én ünnepet rendez Szent Imre herceg születésének 900. évfordulója alkalmából. Reggel 8 órakor ünnepi szent mise, utána szent beszéd a szentferencrendiek templomában, amelyet Dombay Nárcisz főgimn. tanár mond. Este fél 6-kor iskolai ünnep az intézet dísztermében, amelynek műsora a következő: 1. Ének Szent Imréről. Énekli: az ifj. énekkar. 2. Sz. Imre herceg. Dombi Márktól. Szavalja: Witz Béla, VIII. o. növ. pap. 3. Ünnepi beszéd. Mondja: Hamvas Endre, VII. oszt. tan. 4. Ábránd. Flotow Mártájából. Hegedűn előadja : Polóni Béla VI. o. t. 5. A Fehéregyház menedékhelye. (Színdarab). Irta: Takács Gedeon. Személyek ; Szent István — Kruppis Gyula VIII. o. t. Szent Imre — Dudich Endre III. o. t. Gyula — Schleifer Ervin VII. o. t. Borsa — Mihalek László VI. o. t. Ecser •— Szentiványi Elemér VI. o. t. Szent Gellért — Hajós Rezső VIII. o. t. Csanád — Feigler Károly VIII. o. t. Egy pap — Helle Ferenc VIII. o. t. Egy ispán — Simor Antal VII. o. t. János, Borsa szolgája — Szalma Béla VI. o. t. Apródok Havas László, Kottra Ferenc V. o. t., Folkner Frigyes IV. o. t., Borovitska Károly, Molnár János, Szalay György, Zacharias László, Zsiga Imre III. o. t, Bircsák Rezső, Gyarmathi Lajos, Magos Lajos, Pázmándi István, Philipp Kornél, Kerschbaummayer Ödön II. o. t. 6. Boldogasszony Anyánk. Bogisich Mihálytól. Énekli az ifj. énekkar. 7. Nászindidó a „Szentivány-éji álom"-ból. Mendelssohntól. Előadja: az ifj. zenekar. Az ünnepre a közönséget szívesen látja a főgimn. tanári kar. — Áthelyezés- Hrdina Kálmán komáromi kir. törvényszéki aljegyzőt és Dorna István somlóvásárhelyi járásbirósági aljegyzőt az igazságügyminiszter kölcsönösön áthelyezte. - A dal- és zeneegylet évi rendes közgyűlését ma d. u. 3 órakor tartja meg az izraelita hitközség tanácstermében, melynek tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Számvizsgálók jelentése és az intéző bizottság fel-