Esztergom és Vidéke, 1907

1907-10-27 / 83.szám

hogy ezüst tükrét kezében tartva szem­lélhesse alabástrom tagjait, hófehér arcát s mintha ép most parancsolná meg, hogy az ethiop rabszolga nő mint rendezze hajfürteit homloka körül. A lakályos „üiomede" szállóban lo vakra ültünk. Képzelhető mily daliásan ülték meg azok, akik még lovon soha sem ültek, legfeljebb a boldog ifjúkorban a vesszőparipákon nyargaltak. A fiatal menyecske sikongat, jó kövér férje ura szuszogva lóbálja lábait. Boseodi Graccon át haladunk. A falu népe itt is koldul s ha nem kap alamizsnát, mindenféle gri maceokat vág, mintha mindannyian Sancho Panzák volnánk. Előttünk terül a fensé­ges Vezúv, krátere előttünk van, bár még vagy 800 méterre kapaszkodnak a lo vacskák, melyek tenyerünkből eszik az almát. Ezt szokás itt adni szomjúság el len e derék állatoknak. Egész területe e felséges, mystikus hegynek koromfekete a folyton lehulló koromtól, s bár örökké füstöt ontó kráterét a nap ép nyájasan bevilágitja, s mi is kénytelenek vagyunk magunkat lovacskáinkon kényelembe he­lyezni a hőség miatt e kopár, fekete vi dék olybá tűnik fe!, mintha a természet nagy kohójában épp most aludt volna el az eleven, izzón égető tőbb ezer okos tűzláng, s mindent feketére perzselt volna Vagy 200 méter magasságban még érik a szőlő, az ajkat összetapasztó cukros szőlőgerezd, mely a morzsalékos lávában terem, ezen felül már nincs vegetáció Nagy kádakban olasz kis leánykák, fiucs kák, göndör fürtös, leégett arcbőrü for­más gyermekek táncolva tapossák a tőke nedvét, hogy aztán elpalackozva, mint Lakrimae Christi (mert az is) busásan kerüljön a világpiacra, s a borkereskedők állványaira. A Vezúv lejtőjén lévő olasz csapszékben mi is rendeltünk ilyen ne mes italt, vagy két literes totyka üveg ben szervírozták, s fizettünk azért, s a friss kecsketuróért három lírát. A Serpentin uton óvatosan haladnak az apró hegyi lovacskák. Patáikkal min­den lávadarabot megkeresve s azt kike­rülve. Mert ha ugy elbotlanánk itt, a szik­lába vésett keskeny útról lefordulva, 40—50 métert bukva, aligha volna orvosi tudo­mány mely testünket összeállítaná. Uta­zásunk végcéljához érünk. 150 méter magasságra van a kráter. Itt már csak gyalog lehet menni. De mily kinos ut ez. Isten bizony a társaság minden tagját na­gyon sajnáltam. Én mint gyakorlott tou­rista ezt egyszerűen veszem, de a többi halálsápadt volt a fáradtságtól, az izzadt­ság patakokban folyik végig az ember arcán, a tüdő zihál, s majd összerogy az utazó. Nem csoda, meredeken megy fel az ut. Ut ám a manó. Láva és láva, melyre a hamu lehullott rétegekben, mely réteg majdnem derékig ér s ezen kény­telen magát átgázolni az, aki a Vezúv fenséges magányát akarja szemlélni a maga borzalmasságában. Hozzá járul a vezetők komiszkodása. (Más szót nem használhatok.) Akik az agyongyötört ha­landót még arcátlanul ki is gúnyolják, mindenféle olasz jodlerozásokat rögtö­nözve, s torz pofákat vágva. Szinte sze­retné az ember e vigyorgó ördögöket jól nyakon teremteni. Megállni nem enged­nek, mert ott hagynának, s folyton or­dítozzák „avanti avanti". És ez még nem minden. Szerencsétlen ember felérsz a kráterig. Füsttel ujjvastagságnyira be­vonva. Tüdőd, torkod tele van kénes ko­romporral, de itt kezdődik el a hadd el hadd. A folyton kijövő füstöt a szél le­csapja, ugy hogy egymást nem láthatni, a vezető derekára kötél van kötve (a nya­kára is jó volna némelyiknek) az utána következő azt fogja, a többi annak kezét s igy láncot alkotva bukdácsolva a ha­muban érjük el a Teremtő e borzalma­san szép alkotását. Levegőd nincs, csak­úgy kapkodsz utána amint a fuvallat szá­jad elől pár pillanatra elviszi az átlátha tatlan fekete füstöt. Pár percig állhatsz ott a kráter előtt. Átmérőjét én, pár pil lanat alatt mig láttam, vagy 600 méterre teszem. A sziklák fehéren izzanak, szá mitásom szerint vagy 400 méterig a kra ter nyilasa alatt köveket dob fel a fel gyülemlő gáz, melyek ember fej nagysá gunak látszanak, s ismét visszaesnek a mélybe, de természetesen több métermá zsányiak. Visszaesésüket földalatti tompa zúgás, moraj kiséri. Aztán azonnal fojtó füstoszlop száll a magasba. De ekkor az tán már gyorsan iszkiri vissza felé, mert e pokoli gomólygásban megfúlna az em­ber. Bizony vadul törtettünk vissza, ve zetőnk karikázott velünk, mint a kugligo lyóbis, azon helyre hol a komor oszlop bennünket el nem ért. Vagy legalább rit kult kissé. Ott szerettem volna letér­delni a jó Isten szent szine előtt. Mily véghetetlen, mily jó Ő. Összegyötörve értünk le a hegyről. Bor zalmas, felséges isteni játék az amit lát­tam, megismételni nem szeretném. Lefelé a lókisérők szurokfáklyákat gyújtottak, s mi mind középkori mord rablólovagok ereszkedtünk le a hegymeredeken. A me nyecskénket lováról ugy kellett levenni s az én hátgerincem mintha nem is az én testemet tartotta volna, minden porci­kája annyira fájt a szokatlan hosszú lo­vaglástól, s tüdőm a kellemetes kénes ajertől. Másnap bucsut véve útitársaimtól, én Rómának vettem utamat. A Liniment. Capsici comp., a Horgony- Pain - Expeller pótléka egy régjónak bizonyult háziszer, mely már sok év óta legjobb fájdalomcsilla­pító szernek bizonyult köszvénynól, osúznál és meghűléseknél, bedörzsölés­kóppen használva. Figyelmeztetés. Silány hamisít­ványok miatt bevásárláskor óvatosak legyünk és csak olyan üveget fogad­junkel, mely a „Horgony" védjegygyei és a Richter cégjegyzéssel ellátott do­bazba van csomagolva. Ára üvegekben K—.80, K 1.40 és K 2.-és úgyszólván minden gyógyszertárban kapható. — Főraktár: Török József gyógy­szerésznél, Budapest Dr. Richter gyógyszertára az „Arany oroszlánhoz", Prágában, ElisaK hstrasse 5 neu. Mindennapi szétküldés. Gépész kerestetik. Belterjesen kezelt 1200 holdas gazdaságba 1908. január elsejére, oly tanult és szakvizsgázott gépész ke­restetik, ki a kovácsmunkát is köteles végezni. Egyelőre gépész- és kovácstanonc — felszabadulásukig — rendelkezé­sére áll, kikről később a gépész köteles gondoskodni. Ajánlatok bizonyítvány-másolatokkal s a fizetési igény megnevezésével: B. Kobek Kornél úr Bátorkeszi — Esz­tergom megye cimzendők. Személyes bemutatkozás esetén, útiköltség csakis a fel­fogadott egyénnek téríttetik meg. LAISZKY JANOS KÖNYVNYOMDA * KÖNYVKÖTÉSZET ESZTERGOM. Ajánlja a mai kor igényeihez mérten dús és választékos ízléssel villamerőre berendezett könyvny omdáját, hol mindenféle nyomdai munkák és pedig: müvek, körlevelek, kimutatások, árjegyzé­kek, étlapok, számlák, rovatolt táblázatok, ügyiratok, levélpapír és boríték cégnyo­mattal, meghívó-, belépti- és látogatójegyek, táncrendek és falragaszok, gyászjelentések stb. különféle színben és nagyságban, tisztán és ízlésesen a leggyorsabb és legméltányo­sabb áron készíthetők el. Továbbá ajánlja a legújabb segédgé­pekkel felszerelt könyvkötészetét, hol bármilyen kiállítású munkák a legjutá­nyosabban, gyorsan és pontosan teljesíttetnek. Ügyvédek és jegyzők részére kész nyomtatványok raktáron tartatnak. Alapíttatott 1881. Telefon szám 21. Kitüntetve Budapest, 1885.

Next

/
Oldalképek
Tartalom