Esztergom és Vidéke, 1907
1907-10-27 / 83.szám
liteni a társadalmi egyenlőtlenségeket, segíteni a gyöngébbet; visszatartani az erősebbet attól,\ hogy a gyöngébb hátrányára , használja ki gazdasaga előnyeit. Ez ösvényen haladva, a közgazdasági tudomány fejleményeinek felhasználásával, előkészíthetjük a közállapotok ama változását, melyben a vállalt kötelezettségek teljesítése ellenében a társadalom minden tagja megnyeri majd munkája igaz értékét, az egész társadalomra arányosabban oszlik szét a vagyon jótékony hatása, enyhül a nyomor, a közállapotok javulásával együtt fejlődik az erkölcsiség és művelődés. A szocializmus orvoslásában e mai korszakra, ez évtizedek munkásaira, e nemzedék társadalmára ugy látszik csak ez a feladat vár. De e feladat lelkiismeretes teljesítése hű szolgálat a szocializmus nagy kérdésének megoldásában. Előkészítése, egyengetése, megkönnyítése és mindenesetre elodázása ez a megrázkódtató megoldásnak. Elodázása a megoldás nehéz-problémájának arra az időre, midőn lassú átmenetben a társadalmi viszonyok elkerülhetlen átalakulásával oda lejlödnek a közállapotok, hogy változásnak kell úgyis beállani a dolgok jelenleg természetes menetében. E feladatunk teljesítésében jóakaratú, szorgos tekintettel kell keresnünk a módokat, melyek az ellentétek. kiegyenlítésére, a kedvezőtlen állapotok javitására alkalmasak.. Hazánkban a paraszt-szocializmusnak egyik legszembeötlőbb oka : a földnek, a földmivelő államban a legtöbb termelési eszköznek egyenlőtlen megoszlásában van. Magyarország 561.863,27 kat. hold területe (terméketlen föld ebből csak 2676710 kat. hold) 3,411.686 önálló gazdaságra oszlik. A 18 milliónyi lakosságból tehát körülbelül 15 millió nem bir az édes anyaföldből, hintett rózsaleveleken lépkednék, amelyek beszédes illata csábító szirénként vonzaná magához. Örül a lelkem és képes volnék csitri gyerekként ugrálni, mint porszem a nap fényesen tündöklő sugarában. Én leplezetlenül beszélek s ha tudom is, hogy leheleted méreggel van tele, mégsem irtózom tőle s szeretettel szivom magamba. Nem szépítem a dolgot: te beteg vagy; de cseppet sem aggaszt az a tudat, hogy én is beteg leszek. A férfi elfordult és hosszan, nagyot lélegzett. Olyan volt, mint a kiégett kályha, amelybe most rakják a friss szenet, hogy tovább melegítsen. — Milyen jó vagy te, Elza és én milyen gonosz! Régen, régen'el kellett volna tűnnöm, mielőtt megfertőzöm . . . — Miska ! Kit fertőzöl ? Engem ? Öt . . . az.egész világot? Mit törődöl ezzel ? . . . Igen, néked jogod vad élni és amig élsz, szeretni. Vagy csak az egészséges szerethet ? Furcsa — hisz a szerelem maga is beteg! Egészen belepirult beszédjébe és idegesen dobbantott lábával. Egy eltévedt veréb csiripelve repült a fűzfa tetejére és hideg, süvítő széláram pajzánul kapta fel a szerte heverő pap irszeletkéket. — Látod — mondta kissé nyugodtabban tovább — mi sem vagyunk különbek e papirdarabkáknál; sőt mig azokat öntudatlanul veti a szél ide-oda, addig bennünket tudatunk teljességében sodor mindenfelé az élet árja. Mennyivel boldogabbak is volnánk, ha gondolkodni nem tudnánk. a magyar nép föld-éhsége annyira közmondásos. Pedig nem is éhes a magyar enber a földre. Rossz meghatároz, zás ez. Szerelmes a magyar ember a tőidbe. Változatos, jó termő földjeért foglalta el Árpád hada, mint ígéret földjét ezt az országot, dus mezeje adta meg a, nomád népnek a szükséges legelőt, dobogó paripáján száguldottá be tágas síkjait, itt járta át és edzette meg a szellő harci diadalra s keltette fel benne a szabadság érzetét. S hogy szereti a szántó-vető az ő kis földjét! Ösmer minden barázdát, azon tölti élte javát, nem fárad ki földje munkájában soha, hisz még ha idegen földjén dolgozik is, nem sokalja a magyar paraszt a naponkénti 16 órai munkát. Minden magyar parasztnak legtöbb vágya egy kis rész birhatása a termő földből,'ebből a legbiztosabb tőkéből, mely kenyerét, öreg napjaira nyugalmát és utódai fenmaradását biztosítja, mely paraszt felfogás szerint az egyéni érték mérője, büszkesége, melyen mint pátriárka uralkodik. Szerelmes a magyar ember a földbe, áhítattal lesi termését, fohászra kelti a pacsirta hajnali danája, hálaadó imára a rügy fakadása. Neki a buza.: élet, s a föld: anyaföld. A paraszt osztály egész lényével a röghöz van nőve, ez az ő éltető eleme. Ne részesedhessék annak áldásaiban, vele együtt sorvadásba esik az ipar, a kereskedelem, >a kultúra és az egész földmivelő ország fejlődése, amint bizonyítja Irland és a Campagna helyzete. Minden magyar állampolitikusnak oda keíl törekednie, hogy a föld birtoklásában való részesedést, a földbirtok megoszlását előmozdítsa. Hazánkban jelenleg álladalmi és közgazdasági szempontból is helytelen a föld megoszlása, hisz az Összes termőföld 34.56% korlátolt forgalmú birtok. A 200 esztendős török hódoltság után az elpusztult A gyárkémény füstje egészen leszállt hozzájuk. Kellemetlen, fojtó szag telitette a levegőt és a férfi lopva emelte szájához durva zsebkendőjét. — Igazad van Elza — szólt később, a gondolkodás szüli az előítéleteket és éleszti bennünk a bizalmatlanságot. Egyik napon arra gondolok, hogy jogom van Téged birni, másnap azt hiszem, hogy ez egyenlő volna a kettős öngyilkossággal. — A kettős megváltással, Miska! Óh, te tudod, hogy anyám még él és két kezem munkája az Ő kenyere. Gondolj csak arra, ha mjndaketten meghalnánk .. . Fájdalmas csend következett és a két lehorgasztott, mélabús fej csak valami szomorú, lágy akkordot hallott, mintha a közelben picinyke, ártatlan hullámok gyászos sóhajtással ölelkeznének. — Az anyád szült téged és én mégis mennyire gyűlölöm. Emlőiden táplálkozik, miként Te táplálkoztál az Övén, de mig Téged elszakított attól, addig most karmai között tartja a tiédet. Végre is légy az anyádé — de ne csak az anyádé, hiszen gyümölcs lesz a magból is, de nemcsak a kertész kóstol belőle. — Miért korholod Őt. Miska? Ő tehetetlen és Öreg, aki gátat vet házasságunknak, az én vagyok, mert amig Ő él, addig az Övé leszek, bárha szerelmem árán is. — Félek Elza, hogy aki ily józanul beszél, az inkább kisért, mint szeret. Én nem birok igy gondolkodni . . . talán nincs már elég időm rá . . . beteg vagyok s ez — vele . . . hisz G nem is beteg ... csak öreg . . . kisbirtokosok helyett egyesek kapták donációba az uratlan földeket, így származtak az-alföldi látifundimok, melyek megoszlására ujabb két század sem volt elég. S a nagy vagyon nyújtotta gazdaság folytán annak szilárd kezekben létele még a nem korlátolt forgalmú birtokok megoszlását is felette nehézzé teszi. Az ipari munkás az internacionális szocialista, a termelési tőke közös birtoklásáról, a kollektivizmusról álmodozik, magyar „cucilista" a termelési eszköz, a föld egyedi rész birtokára vágyik. Ez a különbség a külföldi szocialista s a mi paraszt-szocialistáink között. S helyes az érzéke a mi okos parasztunknak. A nagy ipartermelő munkájához nagy tőke, nagy szervezet, a munkások tömegének együttes, összhangzatos működése kell; itt még a kooperativ szövetkezetek munkájához lehet némi reményt fűzni, — de a föld, mely kis részletekre szakgatva is munkálható s kicsinyben még jobban megmunkálható, az individuális birtoklásra hivatott. A paraszt osztáty és a földbirtokos középosztály volt minden országnak támasza, fentartó eleme, ma is a tőke és munka harcában ez az egyedüli biztosíték a földmivelő államokban,, a társadalmi közbéke szétzüllesének meggátlására. Mesterségesen is elő kell tehát segíteni minden kínálkozó alkalom megragadásával, a közép f és a paraszt birtokok létesülését. És e mesterséges beavatkozásra annál nagyobb szükség van, mert a nagy tőke, a fold birtoklásában különösen alkalmas felszívni, magához ragadni a kis tőkét. K. Csak egy virágszálat. — Felhívás a jó szivekhez. — Virágokkal ékesedik nemsokára a temető. Kegyeletes szivek viszik el kedveA hangja reszketett s lassan-lassan elhalt, mint hegedű húrja, melyen sebesen futott végig a vonó. A leány szeméhez emelte kötőjét és könnyezve borult a férfi vállára. — Nem Miska, .te nem beszélhetsz igy ... te még soká, nagyon soká fogsz élni és én . . . én a tied leszek .... Sötét, otromba felhők sűrűn tornyosultak az égre és nehéz, nagy esőcseppek nyugodt méltósággal kezdtek alá hullani. Ott hagyták a padot és lassú, vontatott léptekkel megindultak a gyár felé. Szótlanul, időnként meg-megállva haladtak a hosszú, barátságtalan úton. mintha nem bírnának tovább menni a tétovázó, változó és egymást kergető gondolatok súlya alatt. A szürkülő, ködös éj ólomsulylyal nehezedett rájuk, mint bűnös emberre a lelkiismeret. Egy fénylő, parányi üvegdarabka előtt, hirtelen lehajolt a férfi. Valami ócska, régi tükörnek elvetett részecskéje lehetett. Felemelte, végigdörzölte kabátja ujján, aztán hosszan, bambán beléje bámult. Egy keskeny, sápadt arc ijesztő, goromba vonásait, egy szögletes, beteg fejnek körvonalait látta benne. Gyökeret vert lábakkal maradt azon a helyen és görcsös, szakgatott szavakkal mondotta: — Nem Elza, te nem lehetsz enyém", nem lehetsz az enyém — mert szeretlek! ... És e pillanatban ugy látszott, mintha a méltóságos lassúsággal szállingózó füstfelhők átlátszó, titkos gyászfátyollal vonnák be a sovány, szederjes — megkönnyebbült arcot. seik sírjára koszorúikat s odakint a temetőben megtisztult szép emlékek szállanak az .elköltözött felé, akinek, sírjában nyugalmat, az élőknek sajgó bánatukra enyhülést kérnek az ég Urától. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület a halottakra való méla emlékezés, e tiszta, fenkölt hangulatából egy kis részfo kér juttatni a halál jegyeseinek, "a tüdőbetegeknek. A halott nevében, akinek sirja koszorúval ékesedik majd, — csak egy virágszálat kér a halál pitvarában lévők élete megmentésére. Közel 80.000 ember hal meg. évente hazánkban tüdővészben, ebben a borzalmas pusztító betegségben. Legalább a felének az életét megmentheti a, társadalom részvéte. És maga az egyesület is ezreknek igéri viszszaadni az életét, ha mindenki, aki a napokban koszorút vesz, csak egy virágszállal kevesebbet köt koszorújába s ezt az egy virágszál árát az egyesületnek fölküldi. Moritori vos salutant. A haldoklók szóllitanak. Legyen a sírok koszorúja egy virágszállal egyszerűbb ; égjen egy mécscsel a sírokon kevesebb és ennek árából ki fog gyúlni egy pislogó élet. Esdve kér az egyesület minden jó szivet, váltsa meg mindenki ezt a szent vámot nemzete dicsőségére, özvegyeknek, árváknak, ügyefogyottak^iak könnyei felszárítására. Aki'ezt megteszi, akinek szivében az irgalom érzete fölfakad: annak halottja tudni fog arról. Kegyeletünk szent, megtisztult, nemes tanúsítása lesz, aki egy ujonan létesítendő szegénysorsú tüdőbetegeket gyógyító népszanatóriómának építési tőkéje gyarapítására halottak napja alkalmából adományát eljuttatja. • Ezt kéri az egyesület bizó hittel és reménységgel. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület Budapest, Lónyai utca 47. Százezrek kapják meg az egyesületnek ezekben anapokban egy kis füzetét. Ebben a füzetben foglaltatik, az adakozásra való fölhívás és mellékelve csatoltatott egy posta befizetési lap. A füzet értékes, tömören megirt ismereteket is közöl a nemzeípusztitó baj, a tüdővész ellen való védekezésről. Olvassa el mindenki ezt a kis füzetet és adja oda másnak is elolvasásra. A füzetke utolsó lapja a belügyminiszter engedélyével gyűjtő lapot tartalmaz az irgalom adományok összegyűjtésére. Aki az ezzel járó fáradságot nem sajnálja, könyörületnek és irgalmasság érzetének adja szép bizonyságát. Aki pedig lapunk utján vesz tudomást a jóravaló egyesület szándékáról, az a Jó sziv küldje el közvetlenül Istennek tetsző adományát. Megjegyezzük, hogy az egyesület minden hozzáküldött adományt lapjában a Szanatóriumi Lapokban nyugtáz. A legmelegebben ajánljuk az egyesület nemes céljait közönségünk legteljesebb figyelmébe és pártfogásába. HÍREK. — Hymen. Egy kedves eljegyzési hírről vettünk értesítést. Dr. Jerffy Géza győri ügyvéd f. hó 22-én jegyezte el főispánunknak, Gyapay Pálnak és nejének, Kautz Gizellának kedves és szeretetre méltó leányát: Madrkét. — Eljegyzés- Vettük az alábbi eljegyzési kártyát: „Ecsy Irénke — dr. Med. Kapuy Miksa jegyesek. Esztergom. Győr. Esztergom, 1907. október 23." — Hölgyeink a jótékonyság szolgálatában. A József főherceg szanatórium halottak napja alkalmából rendezendő országos könyöradományok gyűjtésének acciójára vámosunkban Marossy józsefné úrnőt kérte fel, aki, miként értesülünk készséggel vállalko-