Esztergom és Vidéke, 1907

1907-10-20 / 81.szám

CSARNOK. KÖZGAZDASÁG. Kis tárcák. I. Flóra süket — és büszke. Rettenetes hőség volt és Flóra künn ült a verandán. Ott fenszterlizett neki Ákos Laci, a szerelmi panamák nagy­mestere, panama-kalapban. Laci szép gyerek volt: szőke kis bajsza, szőke haja és kék szeme. Flóra szép leány volt: fekete haja és szeme. De Flóra ideges volt és süket. És ezt az utóbbit igen szégyenlette. Flóra még sose látta Lacit. Él sok szép lány Budapesten s fiatalember is. Nem ismerhetik mind egymást. Laci is most látta először Flórát. Nagyon meg­tetszett neki. Epen azért fenszterlizett Laci. Egyszer, mikor előtte ment, levette ka­lapját Laci. Mert izzadt a feje, de inkább, mert szőke és szép volt a haja. S a süket Flóra azt hitte, hogy kö­szön neki Laci. Örült. S kiabálta Laci felé: — Jónapot kívánok! , Laci bátor lett s megszólította Flórát. Örült a boldogságtól a süket Flóra, amint közeledett Laci s mosolyogva pis­logott feléje. Laci halkan, fátyolozottan szólt hozzá: „Megengedi nagysád, hogy egy kis eti­kett-tiprással bemutatkozhassam ?" Persze Flóra nem hallott semmit. Rop­pant elszégyelte magát. Gondolt egyet s rákiáltott Lacira: — Szemtelen, hordja el magát! És sarkon fordult a süket Flóra. Be­rohant a szobába. És Laci kudarcosán, de dacosan fenszterjizett tovább Flórának s azt be­szélte magában: — Megállj, te büszke lány, azért is meghóditlak. És Flóra sirt benn, azért, mert süket. II. Gréte illedelmes. Gréte, a selymes, púderes, aranyláncos grisette megállt az Andrássy-uton. Már messziről kisérte őt Lustig Vendel, egy gyáva, de hamar gyulladó férfi. Mikor megállt Gréte, többször etsétált előtte s mindig pirult. Félt megszólitani Grétét, a fess grisette-et. Gréte megsokallta a várakozást s rá­szólt : — És azt gondolja, uram, hogy majd én fogom magát megszólitani ? Szép is volna. Vendel elpirult, mint a főit rák és — megszólította Grétét. III. Mihály malőrje. Mihály, a fittos, frakkos, halovány szabó legény udvarolni akart a csinos és édes Dórának, ki trafikos mamzell vala. Mihály antinikotinus völt. Sohasem do­hányzott, mert igen nyavalyás volt. De máskép nem beszélhetett titkos ideáljával, hacsak nem mén be szivart venni. Ugy lőn. És néha ott is maradt Mihály, a fittos, frakkos, halovány szabólegény. Természe­tes, hogy ilyenkor dohányoznia kellett. De egyszer malőr érte Mihályt. Drága szivarokat vett. Mutatnia kellett, hogy van pénze s hogy ő nem akárki. Szívta, szívta, keservesen és fáradtan. Aztán berúgott tőle Mihály. S mikor már Dóra is készült bevallani szerelmét: hányni kezdett az erős szivar­tól a berúgott Mihály, a fittos, frakkos, halovány szabólegény. És Dóra nem vallottá meg a szerel­mét. És Mihály többet nem ment a trafikba. Ez volt Mihály szomorú, szégyenes, csúnya malőrje. D. Gy. A baltaczim termesztéséről. A baltacímnek talajigényei a lucerna és lóheréhez viszonyítva jóval csekélyebbek. Én például kifejezett homoktalajon a bal­tacím termesztésével, ugy tisztában egy­magában, mint füvekkel keverten vetve igen jó eredményeket értem el. A balta­cím kellő diszlésére és kitartóságára nem annyira a felső talaj, mint az altalaj mi­nősége mértékadó. Ha természettől fogva mélyen a talajba növő gyökerei könnyen tudnak a földbe hatolni, erőteljes fejlődése biztosítva van. Ezen feltételt a homokta­lajon megtalálja, ahol ezen oknál fogva a talaj mésztartalma is kisebb jelentőséggel bir, mint a kötött talajon. Homokon Va % mésztartalom teljesen kielégítő, mely mennyiség hazai homoktalajainkban leg­többnyire feltalálható. Ép azért a talaj jel­lemzés felesleges. Ha erős ecettel leöntve a talaj gyenge pezsgést mutat, ez már teljesen kielégítő mésztartalomra vall. A felső talajrétegek soványabb volta csak annyiban érdemel figyelmet, hogy a bal­tacím első időszaki fejlődését — mig gyö­kerei a mélyebb talajrétegekbe hatolnak — biztosítsa. Ezt elősegítjük műtrágya alkalmazásával, ha a vetőszántás előtt 200 kg. thomassallakot és 30 kg- 40°/ 0-os ká­litrágyát kiszórunk. A hámozatlan magból kat. holdanként 80—100 kg. kell, melyet homoktalajon sem szabad 2. 3—3 cm.­nél mélyeben alátakarni. Hámozott mag­ból előbbi mennyiségnek fele kell, de az ára is. mégegyszer oly drága. Én a há­mozott s hámozatlan baltacimmag kelésé­seben s fejlődésében (ép az 1905-iki szá­raz évben) semmiféle külömbséget nem tapasztaltam. Természetes, hogy a balta­cím, mint mélyen gyökerező s pillangós­virágú nitrogén gyűjtő növény a talajt ja­vítja s a búzának is jó előveteménye le­het, ha elvetésekor az előbb emlittte fosz­for s kálitrágyát adtuk. Ha bizonyos mér­tékben zöldtrágyázás képezi célunkat, ak­kor helyénvalóbb lesz a nyulszapukának a termesztése, vagy közvetlen zöldtrágyá­zási célokra csillagfürtöt, vagy szöszös­bükkönyt s homoki borsót termeszteni. A balticimet inkább csak ott termesszük, a hol a lucerna nem díszlik kellőleg, mert utóbbi nagyobb tömegű s jobb minőségű takarmányt szolgáltat. K. B. Esztergomi kalauz. Borkereskedő. Ló'wy Lajos Duna-utca 51. sz. Bot- és pipaszárgyáros. Oltósy Ferenc Szentgyörgymező. Cipészüzlet. Özv. Wanitsek Rezsőné, Szécheny tér 494. szám. Cukrász. Miller Imre, Szt. Lőrinc utca 20. szám Szatzlauer János, Viziváros 60. szám. Építési vállalkozó. Pfalz József Fakereskedő. Singer és Leimdörfer. Fodrászok. Jakobek Jenő Széchenyi-tér. Zajda Ferenc, Lőrinc-utca. Füszerkereskedők. Brenner József a „Vörös rákhoz" Kossuth Lajos-utca 17, szám. Leitgeb János, Viziváros 20. szám. Gyógyszerészek. Kerschbaummayer Károly, Kossuth Lajos-utca. Zsiga Zsigmond, Kossuth Lajos-utca. Rochlitz Arthur a hercegprimási és várm. gyógysz. Viziv. Fer. Józs. út. Kávéházak. Központi Kávéház, Kis piac. Korona Kávéház, Lőrinc-utca. Kályhagyáros. Magyary László, Duna-u. és Kispiac Weisz Mihály, Simor János-utca. Kocsigyáros. Homor Imre, Kis-Léva 242. szám. Kárpitos és díszítő. Müller József, Kossuth Lajos-u. Schalk­hász : féle ház. Haáz Ödön, Kossuth Lajos-u. 20. sz (Iparudvar.) Pénzin tézetek. Esztergomi Takarékpénztár. Esztergomi Keresk. és Iparbank Esztergom-vidéki Hitelbank. Esztergom-megyei Párkányi Taka­rékpénztár. (Párkányban.) Péküzlet. Einczinger György örökösei Kis-piac Sörraktár. Rudolf Mihály, Kossuth Lajos-utca. Szabó üzlet. Stricz Lajos, Kossuth Lajos-utca 498 Szálloda és vendéglő. Meizler János „Magyar Király,, szálloda, Kossuth Lajos-utca. Porgesz Béla „Korona Szálloda" Lőrinc utca. Schleiffer Lajos „Fürdő Szálloda" Viziváros. Szeszgyáros. Schrank Béla, Ferenc József-ut 85 sz. Szobafestő. Révész Mór, Németh-utca 30. sz. Temetkezési vállalkozó. Szekeres Gábor, Kossuth Lajos-utca. Vaskereskedők. Marosi József és fia, Kis-piac. Vegyeskereskedő. Zalába József, Jókai-utca 240. szám. Nagyságos asszony, tudja-e, hogy a maláta-kávé vásár­lásánál miért kell Önnek a »Rath­reiner* nevet hangsúlyozni ? Meri különben annak az eshetőségnek teszi ki magát, hogy kétes értékű utánzatot kap, mely a * Kathreiner <-t kitüntető, minden, előnyt nélkülöz. Csakis a K&threin er - féle Kneipp ­maláta, kávé bírja, különleges előállítási módszere révén, a gyar­matkávé izét és zamatját. Méltóztassék azért, Nagyságos asszony, jól e mlékezetébe vésni, hogy a valódi »Kathr einer« csakis zárt eredeti csomagokban kap­ ható »Kathreiner-féle Kneipp- maláta kávé« felirattal és Kneipp páter arcképével, mint védjegygyei. Hirdetések jutányosán felvétetnek. ——"^IF* *q Védjegy. „Horgonyt* A Liniment. Capsici comp., a Horgony-Pain-Expeller pótléka egy régjónak bizonyult háziszer, mely már sok év óta legjobb fájdalomcsilla­pító szernek bizonyult köszvénynél, osúznál és meghűléseknél, bedörzsölés­képpen használva. Figyelmeztetés. Silány hamisít­ványok miatt bevásárláskor óvatosak legyünk és csak olyan üveget fogad­junk el, mely a „Horgony" védjegygyei és a Richter cégjegyzéssel ellátott do­bazba van csomagolva. Ára üvegekben K—.80, K 1.40 és K 2.— és úgyszólván minden gyógyszertárban kapható. — Főraktár: Törők József gyógy­szerésznél, Budapest. Dr Richter gyógyszertára az „Arany oroszlánhoz", Prágában, Elisab^ .hstrasse 5 neu. Mindennapi szétküldés. Saját termésű ó- és új-, fehér-, = vörös- és siller-borok ^= nagyban és kicsinyben kaphatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom