Esztergom és Vidéke, 1907

1907-10-17 / 80.szám

19 07. október 17. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 — A barak-tábor ügyben e hó 12-én enquette volt Pozsonyban az V. hadtest­parancsnokságnál, melyen a várost Vim­mer Imre polgármester és dr. Földváry István főügyész képviselték. Amint érte­sülünk, a tábor ügye eléggé kedvező mó­don fejlődik, mert katonáék már elejtet­ték azt a régi álláspontjukat, hogy a netáni károkért a város viseljen felelőssé­get, — amely álláspont természetesen a legkívánatosabb ügyet is mintegy lehetet­lenné tette s a tábor ellenzőinek számát annál jobban szaporította, minél jobban átgondolták polgáraink az eshetőségeket. Ez most elesett, tehát örömmel lehet tár­gyalni. A szerződés 30 évre köttetnék,— évi 70 lövő nap lenne s teljes elzárás ezen belül, csak 25 napon fordulhatna elő. Az építményt' (circa 500,000 kor.) a katonaság teljesiti, — övé a fenntartás, de a kantin jog is. A bérösszeg még bi­zonytalan 5 és 15000 kor. között mozog. Kiküldötteink az eredménynyel meg van­nak elégedve s legközelebb a bizottság elé terjesztik az értekezlet eredményét. — Merénylet egy jegyző ellen. Vargha Ernő, farnadi adóügyi jegyző majdnem áldozatául esett hivatásának. Csomor Jó­zsef, odavaló lakos nem volt. adójával megelégedve s minduntalan a pénzügyi igazgatóságnál járkált, — irja tudósítónk — azonban eredmény nélkül, mivel az adó szabályszerűen volt kivetve. Ekkor dühe a jegyző ellen fordult s e hó 15-én búcsú-vásáron nyilvánosan baltával és késsel támadt neki, s ha félre nem ugrik s el nem menekül a dühöngő áldozatául esett volna. A közönség lefogta a dühön­gőt, kinek a törvényszékkel lesz majd leszámolása. — TflZVéSZ Kétyen. E hó 15-én dél­után nagy tűz pusztított Kétyen s az óriási szélviharban végpusztulással fenye­gette az egész községet. A községi biró szalmakazalja ismeretlen okból délután 2 óra körül kigyulladt, a tűz a nagy viharban csakhamar átharapódzott a szomszéd há­zakra és szérűkre, majd átcsapott a túlsó házsorba. Öt nagy porta, összes gazda­sági épületeivel és 15 telek szérűje s pajtái lettek áldozatai a tűznek. Zsiros Zsigmond birtokosnak egy vaggon kuko­ricája s 3 anyasertése is elpusztult. A köz­ség legnagyobb gazdaportái gyulladtak ki, az óriási mennyiségű szalma késő estig égett. A kár 60.000 korona körül van. — TŰZ Párkányban. Vasárnap délben kigyulladt Singer és Leimdörfer fakeres­kedő cég telepén egy forgácshalom. Sze­rencse volt, hogy a tüzet hamar észre vették s hogy a tűzoltóság gyors tempó­ban érkezett. Különben nem kis pusztí­tást vitt volna véghez a fakereskedésben a tűz. — Hol ülték meg először az aradi gyásznapot? Egy emigráns naplója, amely a minapában került nyilvánosságra, a kö­vetkező adattal felel meg erre a kérdésre : A magyar emigránsok Londonban 1850­ben, tehát már a legközelebbi évforduló alkalmával, október 19-én gyászistentisz­telettel és szónoklattal emlékeztek meg a tizenhárom vértanú haláláról. Rónay Já­cint a győri bencéspap magyarul szóno­kolt. Az ő szónoklata volt az első nyil­vánosan mondott beszéd Angliában. Ő utána Hinter theológiai kanditátus néme­tül olvasott fel, Pulszky Ferenc angol nyelven beszélt. Rónay Jácint latin nyel­ven üdvözölte Itália száműzöttek, amire Augusztin római menekült olasz szónok­latban felelt. — Gyermektelep létesitése városunk­ban. Polgármesterünk a budapesti gyer­mekmenhely országos felügyelőségénél lépéseket tett aziránt, vájjon nem lehetne-e városunkban egy gyermektelepet létesíteni. Ruffy Pál országos felügyelő e hó 19-én ennek folytán városunkba jön, hogy az itteni viszonyokról a helyszínén tájéko­zást szerezzen. Ugy halljuk, miszerént 234 család, 500­on felüli gyermekkel je­lentkezett a menhely igénybevételére. A züllésnek kitett gyermekek nevelő intéze­tének és menhelyének kérdését a kikül­dött szintén tanulmányozni fogja. — A kereskedelmi és iparkamara ülése. A győri ipar- és kereskedelmi kamara f. hó 21-én d. u. 3 órakor rendes közgyű­lést tart, mely az általános közgazdasági kérdésbe vágó megkereséseken kivül a a zárszámadással, költségvetéssel, ipar­fejlesztés támogatással és több egyéb kér­déssel fog -foglalkozni. A tárgysorozatban megyénket közelebbről is érdeklő ügy van felvéve: Nagysáp község kérelme 4 orsz. állat- és kirakodó-vásár engedélyezése iránt. (Az esztergomi járás főszolgabírójá­nak megkeresése). — TŰZ. Vasárnap délelőtt Szentgyörgy­mezőn tűz ütött ki. A szentgyörgyme­zei közbirtokosság tulajdonát, képező egyik pásztorház égett le. A tűzoltóság gyorsan kivonult azonban az égő házat megmen­teni már nem lehetett. Működésük inkább a tűz lokalizására szorítkozott. Felemlít­jük, hogy a tüzet csirájában könnyűszer­rel el lehetett volna fojtani, azonban a szentgyörgymezei kutakban viz nem volt. A kár 1200 korona. — Október elseje — tizenhatodikán. Ez évben a kaszárnyák kalendáriumában okt. elsejét tizenhatodikával datálják. Ameny­nyiben tegnap volt a nagy bevonulás, a maga ezer véres, nótás, zajos, könnyes idilljével. Tegnap volt a napja a bordanyi­togatásnak és a koponyalékeléseknek. Ben­ne van ez a természet már a magyarban. Mikor sírni akar, keservében iszik és ha kell — öl. Csupa virtusból s a legkisebb harag nélkül. Bár minden évben eldalol­juk ezekről a legényekről ezt a nótát, mégis oly nag} 7 a szimpátiánk irántuk. Három esztendőre lemondani az életről — rettenetes. Három esztendeig gépnek lenni — még rettenetesebb. De hiába. Még nem döntöttek fölöttünk a nagyok Hágá­ban. S bizony addig minden évben meg kell énekelni okt. elsejét, ha mindjárt ti­zenhatodikán is* — Gazdasági (külső) cselédek, A gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907. évi XLV, t-c. mely november 1-én lép életbe, előírja, hogy ezen naptól kezdve a szolgálatba lépő cselédeknek uj cselédkönyvvel kell birniok, a szolgálatban állók pedig, ameny­nyiben szolgálati helyüket nem változtat­ják meg, régi cselédkönyvük . alapján az uj cselédkönyvet 1908. évi december hó 31-ig tartoznak megszerezni, és ha ezen idő előtt bármi okból kilépnének és más gazdához szegődnek be, az uj szol­gálati cselédkönyvet a beszegődés előtt megszerezni kötelesek. Az uj szolgálati cselédkönyv díjmentes, csak 30 filléres bélyeget tartozik a kiállítást kérelmező beszerezni és átadni. Kiskorúak részére a szolgálati cselédkönyvet csak akkor szabad kiadni, ha abba a kiskorú törvé­nyes képviselője beleegyezik, vagy ha ennek ellenzésével szemben a cselédkönyv kiadása tekintetében a gyámhatóság ha­tározott. — Nimród-élet. E hóban a hosszu­csőrű vendégek a hidegebb régiókból is­mét levonulnak hozzánk, s most is nagy örömet szereznek a vadászoknak. Ott ahol fácán is van, a vadászat nagy gyönyörű­séget szerez változatosságával. Fácán, szalonka, nyúl, meg néha egy-egy róka is kerül aggatékra, illetve teritékre. Aki területének gondját viselte, az különösen ebben a hónapban látja gondoskodásának hasznát. Most már vadászhat mindenre, kis vadjai mind kinőtt szép példányok, csak még a nyulak között akadnak kez­tyűnagyságuak. Ezeket eddig meg ugy se lőtte rendes vadász. A szárnyas ragadozók vándorutaikat most már megkezdik, s nagy kárt tehetnek védtelen foglyokban. A rókák többnyire az erdei sűrűkbe ve­szik magukat. És igen nyugodt, óvatos családi életét élnek. — Novemberben pe­dig a nagy nyul- és fácán vadászatok többnyire mindenütt kezdetüket veszik. A szalonkák még itt vannak, de az első hideg fagy a csőrüket kifagyasztja, a földből nem tudnak élelmet keresni. Utaznak délre, honnan a szerelmet élesztő tavasz hozza őket vissza. A vízi szárnya­sok most már inkább a folyó és nagyobb nyilt vizekre vonulnak, s nehéz őket meg­közelíteni. Folynak a vadászatok minde­nütt, s ez jól van igy, csak a jövő évről is gondoskodjunk, nehogy kilőjünk min­dent. Fogolyetetőket, védőhelyeket kell felállítani. A fácánokat etessük gondosan, a ragadozókat pusztítsuk, a vadorzókat ellenőrizzük. Mert bizony rászorulnak ne­mes vadjaink a tisztes vadász védelmére. — A hamvas varjú mint nyulpusztitó. A „Vadászlap" a következő esetet irja le : Ezidén, tavasz végével egy vadászte­rületen a mezei munkások észrevették, hogy két hamvas varjú a közeli lóhere­földre leereszkedett. Rosszat sejtvén, fi­gyelték a dolgot s csakhamar észrevet­ték, hogy a varjak egyike szárnyra kelt, karmai között egy süldőnyullal. A mun­kások erre kövekkel dobálództak, kiabál­tak, mire a varjú zsákmányát, úgy 15 méter magasságból a földre ejtette, anél­kül azonban, hogy a fia-nyujnak estében baja történt volna. Alig hogy ez megtör­tént, felrepült a másik varjú ugyancsak egy süldőnyullal, alatta pedig futott a nyúl-mama. Természetes, hogy ezután a varjú után is egész göröngyzáport kül­döttek a munkások, ugy hogy ez is el­ejtette zsákmányát, melyet aztán az öreg nyul felkapott s eltűnt azzal a lóhere­földön. — A gyöngyélet első és utolsó idillje, A lo­vasságtói tegnapelőtt jöttek haza a három évet szolgált legények. És vagy harminc most rukkoló tót gyerek iszogatott tegnap Párkányban, a Tóbiás-féle snapsztanyán. Rettenetes kedvük volt, hogy végre meg­kóstolhatják a gyöngyéletet. S a spiritusz­láng meg nagy vitézséget főzött mámoros agyukban. Akkor jött haza Kisbérről Vizi József, párkányi legény. Ez köszönt nékik. S a duhaj atyafiak veszettül nekirontottak s vagy tiz szúrást ejtettek rajta. Vizi va­lószínűleg kiheveri a bajt. Hanem a meg­gyalázott párkányi legények aztán nem igen tudták nyugodni tótvér nélkül. Megrohanták őket s alaposan összeszur­kálták. Mire katonai és csendőri fegyveres erő érkezett: már szétzüllve, a vérbe fet­rengett a tót legények legjava. A vizsgálat folyik. Az idegeneket letartóztatták. — Menetjegyek suly szerint. Ameriká­ban egy vasúti társaság vonalain az uta­sok egyazon útra nem egyforma árért kapják a jegyet, hanem suly szerint. Akit a végzete nagyobb terjedelemmel áldott meg, az bizony viselje ennek a következ­ményeit az utazásnál ugy, mint a teher­áru. Az elintézés módja pedig az, hogy az állomási pénztárnál az utas csak olyan menetjegyet kap, a melyre egy önműködő mérleg gépje a súlyt rábélyegzi s ezen az alapon a kalauz a kocsiban behajtja a menetjegy árát. — Megszűnik a vaggonhiány. A gazda­köröket igen közelről érdeklő nagy fon­tosságú vasúti intézkedésről adunk hírt. A Fehérvári-kormány annak idején Olasz­országnak kétezer darab teherkocsit adott kölcsön. Ezek közül a kocsik közül 1839 drb. már visszaérkezett Olaszországból és a magyar vasúti és pénzügyi közegek már átvették őket. Ami hátralevő kocsit augusztus elsejéig vissza nem küldtek, azokért az olaszországi bérlők kocsin­ként napi 8 lira bírságot kötelesek fizetni. Hogy milyen nagyjelentőségű Kossuth és Szterényinek ez az intézkedése, nem kell fejtegetnünk. Élénk emlékezetben él még a vaggonhiány következtében a télen dü­höngött széninség s ez magában ma­gyarázza, mily nagy fontosságú a ke­reskedelmi kormánynak ezen elhatáro­zása. A vaggonok visszahozatala elejét veszi egy ujabb széninségnek és azzal minden nyomorúságnak, nem is szólva arról, most aratás után, milv fontos a gabona és közvetlen a kenyér árára a több vaggon. — Wilde Oszkár. De Profundis. Levél a börtönből. Nap-nap után nagyobb ér­deklődés mutatkozik Wilde művei iránt. A fővárosi és vidéki szinpadok egymás­után óriási sikerrel mutatják be darabjait. A Salome nagy sikere egyszerre felkel­tette az általános érdeklődést a szellemes angol költő iránt, ki életének egy részét a readingi börtönben töltötte. Itt irta a De Profundist fogságának utolsó hónap­jaiban. Ez a műve egyetlen, melyet fog­ságában irt és egyszersmind az utolsó prózai munkája. Az egész munkán végig vonul a rab borongós kedélye. „Mi csak egy évszakot ismerünk, a szomorúság évszakát". „A cellánkban félhomály van és a szivünkben is" irja a szerző. A bör­tönben érte a szerzőt anyja halála, akit pedig ő mérhetetlenül szeretett. Ez még súlyosabbá tette részére a fogságot. Ebben a lelkiállapotban valóban remekművet al­kotott és ha Wilde érdekes szellemével megismerkedni akarunk, a De Profundist okvetlenül olvasnunk kell. Ez annál köny­nyebb, mert a munka a mai viszonyokhoz képest nagyon olcsó. Ára 1 korona. Ki­adója, Aczél Testvérek igen csinosan állította ki a művet. — Katonai lóvásár. A Budapesten állo­másozó 1-ső sz. lóavató-bizottság Érsek­újváron f. évi október hó 28-án délelőtt 10 órakor katonai lóvásárt fog tartani és ezen alkalommal soroz: 4 és 7 év közti remondákat és ágyús lovakat. Minimális mérték hátas lónál 158, ágyús lónál 161 centiméter. Általánosan elfogadott elvek szerint hátas lónál kívánatos termet, jó vér, korrekt járás. Marhalevél (úgyneve­zett „Regia") okvetlenül szükséges. A bi­zottság nincs feljogosítva ennek átnyúj­tása alól valakit felmenteni. A törvényes szavatossági hibák 30 napra terjedő fe­lelősséggel a következők: „Gonosz mi­rigy, takonykór, száraz keh, kórság, bőr­takony, csökönyösség, fekete hályog, havi vakság és karórágó." Az eladóknak kö­telezni kell magukat azon csikóért, mely­nél a szavatossági határidő alatt a felso­rolt hibák bármelyike fellépne, egy más tökéletesen alkalmas lovat állitani, vagy pedig azt visszavenni és a vételárt, vala­mint az élelmezési költségeket megtéríteni. — CirkUSZ. Schmidt M. elsőrendű cir­kusza vasredőnyös sátorában tegnap meg­kezdte előadásait. Az előadások a legma­gasabb igényeket is kielégítik. Műsoruk­olyan élvezetes és uj, hogy a fővárosban sem lehet különbet látni. Ugy az igaz­gató, mint neje állandó sikereket aratnak a remekül betanított lovakkal. A műsor­ból különösen kiválnak egy golyón járó hölgy, 3 kitűnő biciklista, egy zsoké és a zenebohócok. Minden nap van valame­lyes újdonság, mely vonzza a közönsé­get. Az elődadások minden este, vasárnap pedig délután is tartatnak. = „A játékbarlangban" a címe a Röttig Gusztáv és Fia cég, Sopron, kia­dásában megjelenő rendkívül érdekfeszítő Sherlock Holmes detektiv-regények III. füzetének. Ezen füzetben megismerkedünk Monte-Carlóval ezen földi paradicsommal : amely ezrével vonzza az idegeneket és annyi embernek vesztét okozza. A regény­füzetek kaphatók minden könyvkereske­dőnél vagy a kiadó cégnél, Sopronban. = Kiadó lakások. A kispiacon, a város legforgalmasabb helyén, két emeleti lakás minden órán kiadó. Az egyik udvari, áll % szoba, konyha, pad­lás, pince és kamarából, a másik utcai, áll: 5 szoba, konyha, padlás, pince és kamarából. Felvilágosítást a kiadóhiva­tal ad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom