Esztergom és Vidéke, 1907

1907-10-03 / 76.szám

3. Ünnepi beszéd. Tartja : Gödör Kap. János főgymn. tanár. 4. „Tizenhárom" — Ábrányi Emiltől. Szavalja: Kuthy Géza joghallgató. 5. Szózat. Az ünnepi gyászmise f. hó 7-én fl. e. órakor lesz a kegyúri templomban. Esztergom, 1907. október 1. Dr. Zwillinger Ferenc, Butsy János, jegyző. elnök. — A pécsi kiállítás kitüntettél A pécsi kiállításon kitüntetést nyertek névsorában megyénk és városunkból az alábbi iparvál­lalatok és iparosok neveit olvassuk. Állami arany érmet nyertek: Hacsek palagyára Nyerges-Újfalu és Schrank Béla likörgyára. Kiállítási aranyérmet: Heischmann Ferenc és fia szappangyára. Kiállítási bronzérmet: A primási uradalom- gépgyára. — Házi mulatság. Dreischok Sándor az oroszkai cukorgyár igazgatójának ven­dégszerető háza kedélyes és minden izé­ben sikerült házi mulatságnak volt szín­helye a mult szombaton. A kitűnő mu­latságon városunk szépei és aranyifjúsá­gunk tagjai közül számosan vettek részt. A sikerült est bizonysága annak, hogy a vidéki mulatságok kedélyben és jó­kedvben felülmúlhatatlanok. A hajnalig tartó tánc és vidám hangulat még sokáig élénk emlékében marad azoknak, akik a vendégszerető igazgató és családja szives és igazi magyaros vendéglátásában része­sültek. — A képezdei önképző kör — miként lapunkat értesitik — egy szép házi ünne­pély keretében kezdette meg ez évi mű­ködését. Az ifjúsági elnök lelkes és me­leghangú szavakkal nyitotta meg az első ülést, mit az ünnepély műsora követett. 1. Velencei gondolás. Induló. Előadta: az önképzőköri zenekar. 2. Kisfaludy: A ke­sergő szerelem. Előadta : Sólymos János IV. é. 3. Dr. Prohászka O. egyik szociá­lis beszéde. Előadta : Lazányi Emil IV. é. 4. Br. Gudénus, Hazámhoz. Szavallta : Tóth Lajos III. é. 5. Népdalok. Énekelte : Sólymos János IV. é. harmóniumon ki­sérte : Grabetz 111. é. 6. Földváry : Szent István. Szavallta: Nagy Lajos II. é. 7. Csengery, A fogoly lengyel. Szavallta . Willand János II. é. 8. Carneval induló. Előadta : a zenekar. A szépen sikerült ün­nepélyt a vezérelnök buzdító szavai zár­ták be. — A csavargőzős járatok beszüntetése. A csavargőzös társulat városunk és Esz­tudna, álltában előre esik kezeivel előre, mig ajka az imádságot mormolja. — Mit beszéljek a kutakról melyek minden mo­séban ott vannak, — csergedező vízveze­téki vizzel, melyet a Nyilusból nyernek. A magas próféta bölcsen rendelte ezt el. Ahol 50 fokos meleg van, ott nagyon üdvös a tisztaságból vallási dogmát alkotni, hogy a kényelmes és tunya keleti testét gondozza, annyival is inkább, mert tud­valevőleg itt van az emberölő mikrobák melegágya. Cairónak egy városrészében rongyos arab, fellah viskók között Bon­tachban összeszámítottam egy délután 15 kocsit, melyeknek gyászos terhe kolerá­ban elpusztult embertárs volt. Hogy a fertőtlenítéssel, vagy az elő vigy ázati sza­bályokkal nem igen törődnek, azt ők ter­mészetesnek tartják. Nem ugy az angol hatóságok, amelyek a hygienia érdekében mindent elkövetnének, de a keleti hiszté­riás babona szembe száll, s a halottat szentnek tartva, nem óhajtják az angolok •sem a súrlódást. Bár a ragály mérséklé­sére mindent megtesznek, ami csak tőlük telik. Kissé gyászos képek, mert látni pestises hullákat szállító tevéket is. A ko­porsót, mely gyalutlan deszka, a fejnél sárga virággal ékesítve, kisérik jajgatva a .rokonok, sokszor ló és teveháton. Sztojanovics Sándor. (Vége köv.) tergom csavargőzös vasúti állomás, vala­mint a Kovácspatak közötti járatokat a csekély forgalom folytán szeptember 30-án a folyó évre beszüntette. — Hitelesítési eljárás. Az állami köz­utakra vonatkozó törzskönyvek hitelesítési eljárásának határidejét a városra nézve az alispán e hó 24-ének,d. e. 10 órájára tűzte ki. — Állami (erdei) facsemeték adomá­nyozása. Az állam által fontartott erdei facserrete-kertekből az 1908. évi tavaszi és őszi erdősítésekhez szükséges csemete készleteket a földmivelésügyi miniszter a következő feltételek szerint fogja a folya­modó birtokosoknak kiosztani. A kopár és vízmosásos területek beerdősitésére kért csemetéket, amennyiben az állami cseme­tekert készleteiből kiszolgáltathatók, az 1879. évi XXXI. törvénycikk 177. szaka­szának b) pontja értelmében ingyen, va­gyis a termelési költségek elengedésével. Kivételesen kisbirtokosok részére, ameny­nyiben az illetékes királyi erdőfelügyelő igazolja, hogy a folyamodót a költségek aránytalanul megterhelnék, a csemetéket a folyamodóhoz legközelebb fekvő, utolsó vasúti állomásra teljesen díjtalanul fogják elszállítani. Folyamodások december 15­éig közvetlenül az illetékes királyi erdőfe­lügyelőséghez terjesztendők be. — Brochure. Október 1-én egy' köny­vecske látott napvilágot városunkban. Cime : A hadsereg analfabétái. Irta : Drozdy Győző, kiről lapunk olvasóinak felesleges minden dicséret. Ismerik tollát és eszméit is. E könyv a hadsereg analfabétáinak tanítását proponálja. Éles szemmel mutat rá a szerző az analfabéták születésének módjára és okaira. Felsorolja az általá­nos nemzeti kultúra és a hadsereg érde­keit. Végül a hadsereg analfabétái tanítá­sáról értekezik. És igen érdekes, igen életrevaló módon oldja meg a régi, de nehéz kérdést. A szerző a könyvet Jekel­falussy Lajos honvédelmi miniszternek ajánlja. A könyvecske Buzárovits Gusz­táv cégnél jelent meg. Ara 60 fillér. Be­szerezhető a szerzőnél Párkányban, avagy a kiadónál és a legtöbb trafikban. — TÜZOltÓ egyletünk tisztiszéke ked­den ülést tartott, melyen a jövő évi költ­ségelőirányzat került tárgyalás alá, mely­nek keretében egy uj géplétra beszerzése vétetett fel. Egyben pedig megemlékezett a tisztiszék Ország Kalmárt szertárnokról, aki most töltötte be a tűzoltóságnál való szolgálatának tizedik évét. — TŰZ. Szombaton délben ismeretlen okból tűz ütött ki Bart községben. A la­kosság legnagyobb része hetivásáron volt városunkban s a tűzoltóság hiányosan szervezett. Érthető tehát, hogy a lokali­zálás nehezen történt. A vad elem fé­kezhetetlenül végig futott az egész főut­cán. Az uj iskola is leégett minden mel­léképületével. A kár horribilis nagysága még nincs megállapítva. — Megnyílik a bejelentési hivatal Mi­ként olvassuk, Komáromban november 1-én megnyílik a bejelentési hivatal. Mi is érezzük, különösen kereskedőink és iparosai ik a bejelentési hivatal szükségét, hiányát a házalás és megrendelések gyűj­tése terén tapasztalt visszaéléseknél, ki­hágásoknál, mert a rendszeres bejelenté­sekkel az ellenőrzés gyakorlása felette meg volna könnyítve a rendőrségnek. — Szent Mihály napja. Szombaton ün­nepelte a katolikusság Mihály főangyal ünnepet. A babiloni fogság után a zsidók nagy tiszteletben tartották, mint nemzetük védőjét. Szent János apostol a jelenések könyvében a sátán legyőzőjének nevezi, az egyház fő védőjeként tiszteli. A ma­gyar népéletben Szent Mihály napjának nagy jelentősége volt, különösen, mint a szegődések napja. Városunkban Szt. Mi­hály napja a régi gyakorlat szerint a ház­bérnegyed fizetésének és a hurcolkodás­nak volt napja. Ma azonban az idők vál­toztával és a lakbérszabályrendelet meg­alkotásával már csak a nagyszámú Mi­hályok köszöntése, és a hét órai harang­szó emlékezteti az embereket Szent Mi­hály napjára. — A cselédtörvény életbeléptetése, A földmivelésügyi miniszter megküldte az uj gazdasági cselédtörvény végrehajtására vonatkozó utasításait a vármegyék tör­vényhatóságainak az előadók közt és a főszolgabirák között leendő kiosztás vé­gett. Az uj törvény november elsején lép életbe. — Méuek Összeírása. A köztenyésztésre szánt magán tulajdont képező mének ösz­szeirása a kiküldött bizottság által novem­ber 4-én fog a megye székháza udvarán eszközöltetni. — Az Amerikába kivándorló férjet az asszony nem tartozik követni. Még jófor­mán alig pár éve annak, hogy Ameriká­ról csak annyit tudtunk, hogy Kolumbus Kristóf fedezte fel s ma már szinte di­vattá vált az Amerikába való kivándor­lás, mi nemcsak közgazdasági, társadalmi s egyéb sok más téren teremt ily helyze­tet, viszonyokat, de lassan már külön ju­dikatúrát is. Miként olvassuk, érdekes döntvényt hozott nemrég a Kúria egy ki­vándorlásból kifolyólag, melyben kimon­dotta, hogy az asszony Amerikába kiván­dorló férjét követni nem tartozik s a ki­vándorolt férj, a házassági törvény 77-ik §-a alapján nem kérheti felesége ellen az elválást azon a cimen, hogy ez a házas­élet helyreállítása céljából férjéhez vissza nem tért. — Büntetést a káromkodóknak. Szalay Mátyás, Szabadka város rendőrkapitánya, a következő utasítást adta ki: „Tekintet­tel arra, hogy az utóbbi időben, különö­sen a munkások és az iparostanoncok között erősen elterjedt azon elitélendő rossz szokás, hogy utcákon, nyilvános helyeken megbotránkoztató, trágár és sze­méremsértő kifejezésekkel illetik egymást­továbbá, hogy az Istent, Krisztust, Szűz Máriát, Szentháromságot, szenteket, mint a kereszténység imádásának, illetőleg tisz­teletének legmagasabb eszményeit szidal­mazva, nemcsak megbotránkoztatják a jó ízlésű egyéneket, de a vallásos érzésű ék­nek a legnagyobb lelki fájdalmat is okoz­zák, amely cselekmények pedig nemcsak az egymás iránti köteles tisztelet, de a közrend szempontjából is megtorolatlanul nem hagyhatók, annál fogva utasítom a rendőrbiztosokat és a rendőrlegénységet, valamint a város külterületén működő m. kir. csendőrséget, miszerint a fent körül­irt cselekmények elkövetőit, a megtorló eljárás foganatbavétele céljából, személy­válogatás nélkül hozzám haladéktalanul jelentsék fel. Szabadkán, 1907. évi szep­tember 18-án. Szalay Mátyás." Városunkban sem ártana e téren valamelyes erélyes intéz­kedés foganatba vétele. • — Apaállatok Szemléje. A város terü­letén lévő apaállatok feletti szemlét a ha­tósági kiküldöttek f. hó 10-én ejtik meg. = Pfalcz-féle házban egy 5 szobás emeleti lakás minden hozzátartozóval, no­vember 1-én 440 forint bérért kiadó. Ugyan­itt egy földszintes, 2 szoba és 1 kony­hából álló lakás azonnal kiadó, kívánatra butorozottan is. = Eladó ház. Esztergomban, a Deák Ferenc utcában levő 29. sz. ház eladó. Bővebb értesítést dr. Szilárd Béla ad. = Kiadó lakások. A kispiacon, a város legforgalmasabb helyén, két emeleti lakás minden órán kiadó. Az egyik udvari, áll 3 szoba, konyha, pad­lás, pince és kamarából, a másik utcai, áll : 5 szoba, konyha, padlás, pince és kamarából. Felvilágosítást a kiadóhiva­tal ad. CSARNOK. A fopradalnu líra. (Ady Endre, luhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Miklós Intka és Drozdy Győző.) Bocsánatot kérek, hogy igy szemen szedem az embereimet, de csupán róluk akarok irni, mert ma ők az aktuálisak. Igaz, hogy hálátlan téma ma még róluk essaizni, mert kevesen szeretik őket, de ha számon vesszük, hogy mégis csak ők a fövő költői, ők a diadalmas, uj, forra­dalmi lira előharcosai, sőt megteremtői is: reszkírozza az ember az esetleges bojkotottot is, mellyel a cikket fogadják. Mert bizony kevesen vannak, akik a konzervatív irodalmi babonaság alól eman­cipálni mernék magukat; akik rá merné­nek ujjal is mutatni a magyar költészet egének kelő csillagaira; akik ki mernének kötni a litteratura hajójából arra az uj, buja szigetre, melyet a fentnevezett költők már elfoglaltak. ' Bizony-bizony félni lehetett, hogy cső­döt mond a magyar líra. Petőfi óta egyetlenegy sem jelentkezett uj program­mal, uj eszmékkel, uj nyelvvel, uj rímek­kel és uj verselési teknikával. S most, hogy e költők -uj iskolát teremtettek, uj gondolatokat uj formában uj rímekkel terjesztenek: a társadalom megijed tőlük és csupán a legraffináltabb olvasók merik magukat az előítéletektől fölszabadítani és kimondani: ezek azok a költők, akikre vártunk és akikre szüksége van az iro­dalomnak. Ötven esztendeje vajúdik már lírai költészetünk; semmi ujat nem termelt. Élt egy költő: dalolt, lantozott s mikor meghalt, jött a másik és eldalolta ugyan­azt s a harmadik, negyedik, tizedik is csak ugyanazokat az impressziókat va­riálta. Igy ötven évig közönségünk csak refrénjét olvasta Petőfi verseinek s úgy hozzászokott ehhez az epigoni laposság­hoz, savanyúsághoz, hogy nem tudja íz­lelni az uj lira zamatos édességét, erköl­csös pikantériáját, fűszeres, uj morálját. Ugy van vele, mint az ablakos tót, ki először eszik életében fagylaltot és kiköpi, mert azt hiszi, hogy forró. Ennek a költőgárdának legifjabb tagja Drozdy Győző, kit e lap publikuma fel­tétlenül ismer, mert ezidőszerint (nem tudom szerénységből-e, *avagy históriai tradícióból?) csakis az „E. és V."-be dol­gozik, ha ugyan az országos lapokban nem kerülte el figyelmemet neve. Tavaly meg legtöbbnyire az ő Hesperus álneve alatt közölték verseit legmodernebb lap­jaink, de körülbelül egy éve nem olvastam, csakis e lapban tőle. Véletlenül akadtam egy versére, a Muzeum-kávéházban ol­vasgatva, s azóta minden héten kétszer megjelenek ott, hogy ellenőrizzem az „E. és V."-t: vájjon hoz-e verset tőle? S néha-néha akadok is egyre. Megjegy­zem, hogy a többi föntnevezett költőt is ugyanily érdeklődéssel kisérem. Őket azonban már régebben ismerem. A költészet uj átalakulása az eszter­gomi publikum szeme előtt folyik le Drozdv verseiben. Tehát e lap olvasókö­zönségének nem uj, amit irok; nem uj ha megírom, hogy az uj forradalmi líra nyelve fanatikusan magyar nyelv; hogy ők öten azt a nyelvet irják, amelyet egy gubás, csizmás paraszt az eke mellett beszél. Ennek az uj iránynak a nyelve ősmagyar, bár ép ez azon oldaluk mit, nem ismernek s mit legjobban támadnak. A támadóknak igy felel Ady: Ki a magyar? Ős Napkelet olyannak álmodta, Amilyen én vagyok: Hősnek, borúsnak, büszke szertelennek, Kegyetlennek, de ki elvérzik Egy gondolaton. ­Ős Napkelet ilyennek álmodta : Merésznek, újnak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom