Esztergom és Vidéke, 1907

1907-09-15 / 71.szám

horderejű szociális kérdés megoldása azok a fontos feladatok, melyek előbbrevitelének ügyét munkálni sereglett ma egybe a rendezett tanácsú városok polgármestereinek kara. Esztergom városának az országos mozgalomban nagy, mondhatnánk kezde nenyező része van annyiban, hogy a varosok lappangó elégedetlenségének kitörésénél és a mozgalom megindításának kezdeményezésénél az elsők között lobogtatta a városok jogos érdekeinek zászlaját szóval úgy, mint az ügy szolgálatában eredményeket elért szaksajtójával, mely ma e nemben országos orgánum. Hozta Isten vendégeinket! S amidőn Isten áldását kérjük munkálkodásukra, kívánjuk, hogy fáradozásaik e hazának mihamarabb javára és boldogulására vezessenek. A kongresszus programmját az alábbiakban közöljük. Nagygyűlési tájékoztató. Szeptember hó 14-én este 8 órakor a „Magyar Király" szállóban ismerkedési estély. Szeptember hó 15-én a) reggeli a „Korona" kávéházban 7—8V2 óráig; b) d. e. 9 órakor a városháza tanácstermében a végrehajtó bizottság ülést tart; c) d. e. 8 órától 11 óráig a város nevezetességeinek megtekintése (az ősi vár, a főszékesegyház, a kincstár (megnyittatik 10 órakor), a szent István kápolna, a királyi sírboltok és prímások temetkező helye, illetőleg a hercegprimási képtár és könyvtar); d) d. e. 11 órakor a városházán a város közönségének vak Bottyán János kurucvezér arcképét leleplező díszközgyűlése, melyre a nagygyűlés tagjai hivatalosak; e) d. u. 1 órakor társasebéd a „Fürdő

11 szállóban; f) d. u. 4 órakor a Ganz és társa, most Ganz-féle villamossági részv. társaság által épített városi villamos mű megtekintése. Szabad előadás mellett bemutatja Tóbiás Frigyes művezető mérnök. Ugyanott uzsonna. A nap hátralevő részének kitöltése a t. vendégek szabad elhatározásától függ. Szeptember hó 16-án a) reggeli 7—9 óráig a „Központi" kávéházban ; — Láttad a Pali legújabb képét ? Te, a Palkó már megint nyert egy nagy dijat. Ilyen beszédeket hallott az ember a főúri körök férfitársaságaiban minduntalan. S aki azt mondta volna, hogy nem látta a „Pali" képét, elfordultak tőle s gúnyosan mosolyogtak. „Ilyet meg nem nézni, ez mégis csak ..." S a tömjénezéstől mégis menekülni iparkodott. Egy délelőtt arra ébredtek barátai — egész helyes kifejezés, mert tényleg délben szoktak vagy délelőtt ezen urak fölébredni — és bámulói, hogy a művész megszökött „ismeretlen" helyre, amint a házmester mosolyogva monda. Hogy mikor jő vissza ? Kí tudná azt egy művészembernél megmondani . . . Hát hová mehetett volna ? Haza. Meg akarta beszélni szüleivel az átköltözés módozatait. „Kedves szüleim! Haza jöttem. Itthon vagyok. Soha el nem akarok tőletek válni. Mindig veletek akarok maradni. Köztetek. Mellettetek. Akarjátok?" Istenem ! hogyne akarták volna. „Nagj^on örülünk édes fiam elhatározásodon. Büszkék vagyunk rád. Majd aztán egy jó feleséget keresünk s boldogan éldegélünk együtt." b) d. e. 9 órától 10 óráig a főszékesegyház s annak helyiségei, a hercegprimási képtár és könyvtár nyitva tartatnak; c) d. e. 10 órakor országos nagygyűlés a városház tanácstermében a következő napirenddel: 1. Elnöki megnyitó, tartja dr. Szentpáli István, miskolci polgármester. 2. A m. kir. belügyminiszternek folyó évi 37792/III. sz. leirata a „Rendezett Tanácsú Városok Polgármesterei Országos Egyesülete" alapszabályainak módosítása iránt és az idevonatkozó végrehajtó bizottsági javaslat. Előadó: VárJiidy Lajos, zalaegerszegi polgármester. 3. Elnökségi jelentés arról, hogy a törvényhatósági jogú városok polgármestereinek kongresszusa egyesülés végett átiratilag megkerestetett. 4. A II. nagygyűlésből a kormány elé terjesztett emlékiratban foglalt kívánalmaknak érdekében benyújtandó szorgalmazó felirat. Előadó : O'sváth Andor, nagygyűlési jegyző. 5. A városok hitelügyeinek állami közvetítéssel való rendezése és egy országos városi bank felállításának kérdése. Előadó : dr. Szentpáli István, miskolci polgármester. 6. A városok tisztviselőinek fizetésrendezésére vonatkozó javaslat. Előadó: Várhidy Lajos, zalaegerszegi polgármester. 7. A városi tisztviselők kedvezményes vasúti utazása érdekében a m. kir. kormányhoz intézendő felirat. Előadó : Bordán Oktáv, karánsebesi polgármester. 8. Indítványok. Délután 1 órakor Esztergom szab. kir. város tiszteleti lakomája a „Fürdő" szállóban. Képviselőtestületi ülés. A város képviselőtestülete csütörtökön délelőtt rendkívüli ülést tartott. A napirendre kitűzött tárgyak legfontosabbika a párkány-nánai és az esztergomi vasúti állomás között tervezett Török-féle gőzmozdonyú vasút ügyében hozandó határozat volt. Napirend előtt közölte az elnöklő polgármester a képviselőtestülettel, miszerént a törvényhatóság bizottsága felhívta a város közönségét, hogy amennyiben a törvényhatósági bizottság által a puszta„Úgy, úgy, édes apám. Egész az én szivem szándéka szerint beszélt. Csak a jó Isten is úgy akarja, amint mi tervezünk." Még csak egy hete volt otthon s a grófék megérkeztek. Pál nem látott semmit, mert az utazó hintó gyorsan gördült be a kapun s le volt függönyözve. Csak másnap kérte meg apját, hogy menjen föl a grófhoz s jelentse be neki, hogy meg-e engedi, hogy tiszteletét tehesse. Az öreg föl is ment. „Micsoda, hát itthon van a fia? Az a hires ember. El-e fogadjuk ? Micsoda beszéd már ez! Hogyne fogadnánk. Mondja neki, hogy megtisztelve érezzük magunkat. Érti ? Maga boldog apa. Most pedig rohanjon és küldje a fiát!" Pál különös érzelmekkel haladt át az ismerős termeken. Az inas bejelenté. Ő belépett. „Isten hozta kedves barátom" nyújtá feléje a gróf mindkét kezét. A grófné is kegyesen fogadta, a kinek tiszteletteljesen kezet csókolt. Tetszéssel legeltették rajta szemeiket. Hogy is ne. Mi lett abból a 10 év előtti fiúból. Finom, előkelő megjelenésű, deli férfiúvá nőtte ki magát. Leültették. S megkezdődtek a kérdeszeri Árpád-ünnepségre kiküldött bizottságban részt óhajt venni, úgy jelöljön ki a maga részéről két tagot. Sajnálattal tudatta a polgármester, hogy a rendezett tanácsú városok polgármestereinek városunkban tartandó kongresszusa folytán, ami az országos ünnepséggel egybeesik, ő a kiküldetésben részt nem vehet s igy felhívta a jelenvoltakat az önkéntes jelentkezésre. A legtöbb adót fizetők jövő évi névjegyzékének egybeállítására, a polgármester elnöklete alatt a főügyész, a főjegyző, pénzügyi tanácsos, továbbá Marosi József és id. Brenner József képviselőkből álló bizottság küldetett ki. A város tulajdonát képező és kezelése alatt lévő közpénzek 60°/

0-a az esztergomi takarékpénztárban, 30°/o-a a kereskedelmi és iparbankban, mig 10 °/o-a a hitelbankban fog elhelyeztetni. Helyt adott a képviselőtestület a gazdasági egyesület azon kérelmének, hogy a szőlőtelep jövedelme után fizetendő 30 °/

0-os dijat 200 koronával megválthassa. A tárgysorozat negyedik pontja volt a h. é. gőzmozdonyú összekötő vasút ügye. Mindenekelőtt röviden ismertette a. polgármester az összekötő vasút ügyének ezidöszerinti állását, azt az ujabbi változtatást, melyen a tervezet átment, majd felkérte a városi főügyészt, mint az ügynek előadóját, az ismertetésre. A főügyész mindenekelőtt ismertette Török Emil mérnöknek a városhoz intézett kérvényét, melynek kapcsán nevezett mérnök bemutatta a kereskedelmi miniszternek hozzá a még mint villamos összekötő Vasút ügyében intézett és augusztus hó 11-érői keletkezett leiratát, annak tanulságául, miszerént a miniszter elvben nincs ellene az összekötő vasútnak, hanem technikai és üzemi okokból vannak kifogásai. Elsősorban tudatja a miniszter, miszerént a szabványos szerződési alapon való kezelését a vasútnak el nem vállalja, másodsorban pedig kifogása van a 80 ivsugárú kanyarulat ellen, mely mellett a járművek nagy kopásnak volnának kitéve, és felhívta a tervező mérnököt, hogy a leiratnak megfelelőleg dolgozza át tervezetét. A miniszter leiratában hangsúlyozza, hogy a vastitvonal létesítésének az érdekeltség által olya?inyira sürgetett megvalósítását a lehetőségig megkönnyítendő, megengedi, hogy a legélesebb kanyarulat ívsugár 100 m.-el változtaszősködések. Amire eleinte elfogultan, később már bátrabban felelt. Most ajtó nyilast hall. Oda tekint, fölugrik. Tétován néz a jelenségre. Egy szőkefürtös, kékszemű angyal jő feléje. Oda akar rohanni. De eszébe jut, hogy már nem gyermek ő sem. Most úgy nem szabad, mint akkor. Méhy lélegzetet vesz. A gróf odaszólitja leányát. „Leontin bemutatom néked Bakos Pál festőművész urat." A leány mintha karjait akarná kitárni. De azok lehullanak. „Pál" sóhajtja. Kezét nyújtja feléje, amelyet az tiszteletteljesen ajkához emel. „Hozta Isten" s nyugalmat erőszakolva magára leül. A férj és feleség iparkodnak a fiatalok zavarát megszüntetni. Ami sikerül is. S mire az ifjú távozni készül, már meglehetős élénk a hangulat. „Hátha ideje van csak keressen föl gyakrabban bennünket. Biztosítom, hogy szívesen látjuk", szólt hozzá a háziúr. „Nagy szerencse reám nézve kegyelmes uram." No no csak ne szerénykedjék. Nem olyan újság önnek, hozzánk hasonlókkal társalogni. Mi azonban csak nyerünk, ha ilyen művész felkeres bennünket." „Engedelmével gróf úr élni fogok az engedéllyel." sék meg. Ismertette közbevetőleg az előadó főügyész, miszerint a vármegye átírt a város közönségéhez, tudatván, hogy a vármegye ugyancsak Párkány-nána és Esztergom vasúti állomások között létesítendő gőzmozdonyú összekötő vasútra kér Török mérnök tervezése alapján engedélyt, hogy az érdekeltségbe, a város közönségét is óhajtja belevonni, és pedig az alábbi kikötésekkel. 1. Esztergom város közönsége kötelezi magát, hogy 200.000 kor.n. é. törzsrészvényt jegyez. Ennek ellenében kiköti Esztergom város közönsége, hogy a h. é. vasút a helyi teher forgalomban, vagyis Esztergom város területén létesítendő állomások és kitérőkön fel vagy leadásra kerülő áru után 52614/905 számú kereskedelemügyi miniszteri rendelettel már engedélyezett 4 fillér 100 kilogrammonkénti pótilletéket szedjen be Esztergom város javára. Ä 200.000 korona hozzájárulást törlesztéses kölcsönnel fedezze a város közönsége és a beszedendő illetéknek a kölcsön törlesztésére szükséges évi annuitás összegnek megfelelő hányada, a kölcsön gyorsabb törlesztésére lesz fordítandó. 2. Esztergom város közönsége átengedi díjmentesen a vasút céljaira szükséges közterületeket, nemkülönben a vasúthoz csatlakozólag létesítendő iparvágányok céljaira szükséges közterületeket. 3. Esztergom város közönsége megengedi, hogy a vasút építésének céljaira a város tulajdonát képező bányákban vagy területeken kő, kavics és homok díjmentesen aknáztassék. 4. Esztergom város közönsége kiköti s viszont kizárólagos jogot is ád a vasút engedélyesének, hogy a Budapest—Esztergom—füzitői h. é. vasút Esztergom állomása és az építendő vasútnak Esztergom város területén létesítendő állomásai közt rendszeres autobuss (automobil omnibusz) járatokat tartson fen. 5. Esztergom város kiköti, hogy a létesítendő h. é. vasút személyforgalma oly menetrend alapján bonyolittassék le, hogy úgy a Párkány-Nána, mint Esztergom állomásra érkező és induló minden vonathoz, csatlakozás biztosittassék. 6. A vasút építésére vonatkozó műszaki kívánalmakat Esztergom város közönsége az uj tervezet alapján megtartandó közigazgatási bejáráson fogja elő„Ugy is legyen" . . . Aztán sokszor találkoztak. S visszatértek a gyermekkori kószáló napok. Öszszebarangolták a parkot, fölkeresték a régi ismerős helyeket. Órákig ültek egymás mellett szó nélkül. Majd festő eszközeit vitte ki Pál és egy részletet kezdett, a tó környékéből festeni Leontin meg háta mögött állva, leste a föltünedező alakokat ... S ez igy ment igen gyakran. Pál már haza hozatta mindenét s a műterem fölállításáról gondoskodott. A gróf ideiglenesen a kastély egyik világos termét ajánlá föl neki. Ő elfogadta. Örült, hogy Leontinhoz egész közel lehet. A grófék már rég tudták, hogy a fiatalok szeretik egymást. Nem bánták. Nem akarták gyermeköket erőszakkal férjhez adni. Hát mije van egyéb az embernek a földön, ha nem is szeretheti azt, akit szeret ?! Pokollá tegyék Leontin földi életét. A rang, a pénz boldogít, ha nincs szeretet? Nem. Elhatározták, hogy ha a férfi nyilatkozik, odaadják neki egyetlen leányukat . . . Pál már, régóta törte a fejét, mikép kérje meg a lányt. Tudta mindegyikük, hogy szeretve van, de egyik sem mert nyilatkozni. Csak a szemük beszélt. Végre