Esztergom és Vidéke, 1907
1907-08-11 / 62.szám
A takarékpénztár közhasznú működése. Esztergom, aug. 8. Az esztergomi Takarékpénztár városunk történetében hova tovább, mind nagyobb szerepkört biztosit magának. Nem alapszabályszerű hivatására, a közgazdaság terén ki fejtett áldásdús tevékenységére cé lozunk, hanem azon — bátran mondhatjuk — áldozatkészségére mellyel kulturális, humanitárius és közhasznú intézményeink istápolásában, támogatásában elől jár. Közhasznú tevékenységének a kö zelmult napokban adta egy oly ujabbi és fényes tanújelét, mi reméljük, városunk felvirágzásának, jólétének és boldogulásának, bárha nem is a közel, de hisszük egy-két évtizedes jövőjében korszakot alkotó lesz. Esztergom külvárosrészei Szent tamás, Viziváros és Szentgyörgymező köztudomás szerint gyógy hatású hévvizes forrásokkal vannak elárasztva, melyek helyenként önként törnek elő, mintegy kínálva magukat a szenvedő emberiségnek de amelyek nagyrésze a föld mélyé' ben elrejtve várja az emberi kutató elme felszabadító óráját. belga tengerpartról. Irta : Dr. Rényi József, egyetemi tanár. Az idén külföldön töltjük a nyarat ; változatosság okából és nem azért, mintha itt minden jobb, kényelmesebb és olcsóbb volna, mert ez sokszor csak mesebeszéd olyanoktól, akik otthon csupa igényekkel vannak telve, de külföldön a legigénytelenebbekké vedlenek, akik otthon bölcs beosztással megrágnak minden garast, de utazás és pihenés közben nem kisérik figyelemmel, milyen gyorsan fogy az a summa, amit egyszer már arra az utazásra szántak. Otthon is vannak jó és rossz, mérsékelten költséges és drága helyek; a külföldön is. Igaz, hogy az országnak minden zege-zuga nincs még a nyaralásra úgy berendezve, mint némely külföldi vidék, de Erdély sok helye és főleg a Tátra, meg a Szepesség olyan ellátást nyújtanak, hogy azon az áron sehol jobbat kapni nem lehet. Nem szabad mindig a főváros közelsége miatt drága Balatonra és a dunaparti nyaralóhelyekre vagy az u. n. fürdőhelyekre gondolni. A mi különösen a Tátrát illeti, azt a külföld Rejtett kirtpseink íelkuttatásának és a köz javára leendő feltárásának kezdeményezését indította meg takarékpénztárunk igazgatósága azon határozatával, melyet e hó 6-án hozott: Nevezhetjük azt az első lépésnek, bárha igazában ezt akkor tette meg, midőn az úgynevezett Matyó-féle fürdő megvételét határozta el. Az alap meg van vetve, melyen haladva, a szomszédos telkeknek is megszerzésével, takarékpénztárunk meg fogja valósítani azt az álomszerű régi ideát, mely Esztergomot fürdőteleppé óhajtotta varázsolni, de mely terv a vállalkozási szellem, helyesebben pénz hiányán szenvedett hajótörést. Alábbiakban közöljük a takarékpénztár igazgatóságának keddi üléséről szóló tudósítást, mely igy szól: Az Esztergomi Takarékpénztár igazgatósága Bleszl Ferenc igazgató elnöklete alatt kedden ülést tartván, Esztergom város jövő fejlődése, a város és környékbeli lakosság közegészségügyi szempontjából fontos és esetleg messze kiható üdvös határozatot hozott. Minekután elnöklő igazgató ez ülésben sajnálattal parentálta el id. már rég • felfedezte; a tátrai nyaralószállodák idegenforgalma ma már igen nagy s a tátrai nyári-téli szállodák híre mindenfelé ismeretes, ahol embereket találunk, akik utazni szeretnek és tudnak. (Ez két különböző dolog.) Különben is azt vallom mindig, hogy az u. n. nyaralás kérdésének a megoldását ebben az irányban kell keresni : meg kell tanulnunk, amint már sokfelé tudjuk is, a külföldet hozzánk csődíteni. Akkor aztán nem baj, ha bizonyos számú magyar egyszermásszor külföldre is megy. Ez a nyári csereforgalom az emberekben mindegyik országnak javára válik ; nemcsak anyagilag, de azért is, mert igy kölcsönösen megismerjük és megbecsüljük egymás országát s mindenütt lehet valamit tanulni. Ez a kis belga tengerpart, amely összevissza csak 65 kilométer hosszú s a tengerparti vasúttal egy nap alatt akár folytonos kiszállásokkal is végigjárható, egy második Svájca Európának, a „tengerparti" Svájc ; nem azért, mintha hegyes volna, —- sőt egészen lapos — hanem azért, mert ez az egész vidék maga egyetlen egy nagy hotel és az idegenforgalom körül kifejthető élelmességnek iskolája. A tengerpart keskeny szegélyeit végesvégig homokbuckák (dünák) alkotják, amelyeknek szegényes növényzete közt Schalkház Ignácot, a társaság ér demdús igazgatósági tagját, jelentést tett az intézeti székház renoválásáról és örömmel mutatta be a társaság féléves forgalmi kimutatását, mely a betétállomány és egyéb összes üzletágak örvendetes, emel kedéséről tanúskodik, majd az igaz gatóság osztatlan figyelme mellett következőkben adta elő a nagy kö zönséget közelebbről érdeklő fentemlitett ügyet: „Esztergom hévizes forrásai már eddig is a város és vidék közkincsét képezik. Minőség tekintetében teljesen azonosak azok a Bécs melletti hires Vöslau-i forrásokkal, melyek évenként sok ezer gyengélkedő idegennek nyújtanak gyógyulást és amelyek mérsékelt, hűvös hőforrásai tavasztól őszig ezrével csalják magukhoz a közeli osztrák főváros üdülőit és nyaralóit. Vöslau község legnagyobb részt e forrásoknak köszöni gyors és gyönyörű fejlődését; e hévizek hoznak a-lakosságra jólétet, boldogságot. A súlyos anyagi gondokkal küzdő és mindenkitől elhagyatott Esztergomnak is nem kis előnyére szolgálna, ha hévizeinek fejlesztése és modern kihasználása által az idegen forgalmat elősegítenénk és városunkat is a megszokott és szívesen felkeresett nyaraló- és üdülőhelyek sorába iktathatnánk. valamikor többnyire csak szerény halászfalvak voltak; ma már az egész tengerpart végesvégig csupa tengeri fürdő-állomás. Messze vidékeken csak Ostende és Blankenberghe hírét ismerik, de ez csak a két legnagyobb hely. Ezektől le a francia és fel a holland határig a kisebb helyeknek egész serege van, egyik a másiktól negyedórányi, sokszor csak 5—10 percnyi távolságra. Mindegyik helynek megvan a maga különös jellege és előnye, amiért a közönsége felkeresi. Ostende, amelyet az élelmes belgák semmiféle hirdetményen, menetrendben és egyéb hasonló nyomtatványon sohasem mulasztanak el „minden tengerpartok királynője" -nek nevezni, a belgák királyának egyik nyári székhelye s az egész világ nyári találkozó-helye; nyáron körülbelül az, ami télen Nizza és Montecarlo. Ez utóbbiak vidékbeli szépségével nem versenyezhet ugyan, de olyan leleményességgel nyújt mindenkinek mindent, amire éppen vágyakozik, hogy nem csoda, ha azok az emberek, akik a nyárban nem a pihenést, hanem megint csak a „saison"-t keresik, ezrivel tódulnak oda. A tengerparti hires Kursaal-ban, mely maga az ujabbkori építészeti modornak egyik remeke, minden este olyan nemzetközi nagy közönség hallgatja a zenekart és a leghíresebb művészek énekét és olyan A fővároshoz közeleső városok és községek minden legcsekélyebb eszközt megragadnak az idegen forgalom fejlesztésére, csak éppen Esztergom az, mely ezirányban eddig még semmit sem tett. Pedig városunk erre feltétlenül alkalmasabbnak látszik, mint a poros vagy sáros kisközségek ; gyönyörű vidékünk pedig legtöbb esetben bátran felveszi a versenyt a legtöbb fővárosi nyaralóteleppel. Vannak messze elnyúló lapos területeink, lankás hegyoldalaink, festői szép hegyeink, jó hegyi vizeink, gyönyörű erdeink ; van szép szigeti sétánk, remek Kovácspatakunk, szőke Dunánk és elismert gyógyforrásunk, de mind e természeti kincsekből alig élvezünk valamit, mert szegények vagyunk. A mindennapi kereset utáni hajszában telik el időnk és szegénységünkben alig jut alkalom a természet e remek adományainak élvezetére. Mily másképpen állana lakosságunk anyagi helyzete, ha az ősrégi és történelmi nevezetességű Esztergom nyaraló-, üdülő-, esetleg gyógyhellyé alakulhatna át. Az idegen forgalom, az idegen pénz, mint pl. Nagymaroson vagy másutt, nálunk is jólétet teremthetne, jutna abból közvetlenül vagy közvetve a köznek, a nagy és kisembernek, a kereskedő, iparos és földművesnek egyaránt. pazar toilette-k selyme suhog a minden este. 10 után kezdődő bálon, hogy alig másutt valahol a világon lehet ezt az embergyűjteményt igy együtt látni. Ami a hölgyeket illeti, igaz, hogy majdnem egyharmad részük Európa nagyvárosaiból ideözönlött s erősen kendőzött arcú félvilági hölgy, de a közfelfogás itt sokkal lazább, mint másutt és más alkalommal. Az ostendei kaszinóban esténkint egy fedél alatt levő hölgyek nagyobb része, odahaza bizonyára vonakodnék megjelenni oly helyen, ahol a nagyban űzött szerelemnek ezek a drága csipkében járó tündérei olyan feltűnő nagy számban mutatkoznak. Az ostendei élet izgalmai helyett, amelyekről a mindennapos bálon és fürdőzésen kivül lóversenyek, sportversenyek, szerencsejáték, regatta, színházak, orfeumok, műkiállitások, szépségversenyek, legyező- és virágcsokor-versenyek, velencei éjek, virágcsaták, virággal díszített napernyők versenye, gyermekjáték-versenyek és sok más a legtarkább egymásutánban gondoskodnak, a csendesebb életre vágyó közönség inkább az Ostendétől feljebb 1 órányira eső Blankenberghe-t keresi fel. Ennek is megvan a maga hangzatos neve: ( |„A világ legszebb tengerpartja". Igy emlegeti a sok mindenféle reklám, mert tudvalevő, hogy ennek a helynek van az egész belga „Esztergom és Vidéke" tárcája
