Esztergom és Vidéke, 1907

1907-07-04 / 51.szám

át szép Helénává, Kukoricza Jancsivá vagy Csibészkirállyá, nem olvad föl sze­repében, hanem az operett karikatura­szerű légkörében kiviccelve a saját szere­pét, segítve Offenbachéknak képencsúfolni ezt a savanyu világot, mindig csak saját magát adja. Erős és érdekes „Én" kell ehhez a szerephez, önismeret és művé­szi munka az „Én" esztétikus kifejtéséhez. Kár, hogy nem ezt a darabot választotta jutalomjátékául, hanem a Csereleányok-aX. Mi élveztük ugyan pompás kokottját, de a közönségnek talán tulerős volt. Ezen az estén Tordai Erzsi versenyzett vele a közönség kegyében. Maga a darab azok közé az angol operettek közé tartozik, melyekben tótágast áll a jóizlés és a jó­zan ész kánkánt táncol. Kedden este egy cabaret-nek nevezett habarékot néztünk végig. Az előadás kü­lönben jól kezdődött. A szellemesen be­rendezett színpad kellemesen lepte meg a közönséget s Hidi Irén pompás mimiká­val, a nála megszokott bravúrral előadott énekszáma gyújtott. Következett Medgya­szai szép énekszáma, Bátori, majd Bérczy nagyon bizarr, de nagyon ötletes és mu­lattató Salome paródiája s a közönség mulatott, megértette, elfogadta, méltányolta a családias, bizalmas hangot. Jött azon­ban az első rész csattanója, egy durva és hihetetlenül Ízléstelen vicc, aminek csak­nem komoly következményei lettek, a szü­net alatt Medgyaszay Ízetlen erőlködése és ez a túlságos közönségesség nagyon kinosan érintette a közönséget. Hozzájá­rult, hogy az előadás második része a színpadon is az Ízléstelenség és laposság jegyében folyt le. Ez már nem volt ca­baret, ami csak szabadosabb és bizalma­sabb, hanem párkányi vásár. Kivesszük természetesen Holéczit, aki nagy és meg­érdemlett sikert aratott. A jutalmazott Bérezi meglehetett elégedve, telt házat kapott, mely azonban nagyon kellemetlen hangulatban oszlott szét. Ál Solo. HÍREK. — BÖlCSéSZtndor bencés. Bagyary Si­mon, a bencésrend helybeli székházának rónak, aki nővére kedvéért elhagyott en­gem. — Nem azt akarom most, Eliz. Szere­tett valaha ön engem ? — Nagyon. — Ha szeretett, meg tudna a kedve­mért hozni egy kis áldozatot. — Szívesen, — kacagott a szép asz­szony. — Tegye meg azt az én kedvemért, az én régi szerelmemért, hogy ne menjen férjhez ahhoz az emberhez. — Ah! És ez Önnek kis áldozat ?! — Hallgasson meg, Eliz. Én azt a fér­fiút nem ismerem, nem is akarom. Gán­csolni, se jót mondani róla nem tudok, mert nem ismerem : ehhez, csak az asz­szonyok értenek, én pedig férfi vagyok. Nem is láttam soha, de azt tudom, hogy nem magához való és, hogy nem lesz vele boldog. — Honnan tudja ezt, báró, oly bizto­san ? — kérdezte kissfe megrettenve az asszony. Ezt mondta tegnap neki az anyja is. Megremegett. — Igaz, báró úr, szedettem magát „ak­kor" nagyon, igazán mély, szűzi leány­szerelemmel. De ez akkor volt s az asz­szonyszerelem nem egy a leányéval. Nem hozhatok hát áldozatot pusztán azért, mert egyszer szerettem Önt, aki még annyi ál­dozatot sem tudott hozni értem, hogy sze­relemből elvegyen, mert szegény voltam és mert nem illettem volna bele abba a diszes, nagyúri társaságba. Ne hasogassa fel a rég behegedett, fájó jeles képzettségű és tehetségű tagját pén­teken avatták fel a budapesti egyetemen bölcsész tudorrá. Gratulálunk! — Primicia. Szent Péter és Pál ünne­pén tartotta a vízivárosi zárda templom­ban első szent miséjét Nassvetter Ferenc újmisés, városunk fia, mely alkalommal a nagyszámú közönség és a rokonság, mely zsúfolásig megtöltötte a templomot, az újmisés áldásában részesült. A man­ductori tisztet Zubriczky Aladár dr. egye­temi tanár teljesitette, a ki szárnyaló be­szédben figyelmeztette az újmisést hiva­tásának fönségére. A choruson a Mária­congregáció énekelt szebbnél-szebb éne­keket. — üj jogtudor. Walter Károly ügyvéd­jelöltet, városunk szülöttét a mult napok­ban avatták fel a budapesti kir. magy. tud. egyetemen a jogtudományok doktorává. A jeles tehetségű uj jogtudor, akit váro­sunkban igen sokan ismernek alig mult 21 éves és fia Walter Károly székesfővá­rosi iskolaigazgatónak. Őszinte szívből gratulálunk. — Áthelyezés- Az igazságügyi miniszter Gárd Béla győri és Koltay Bertalan hely­beli kir. járásbirósági joggyakornokokat kölcsönösen áthelyezte. — Á győri kir. itélő tábla szüneti ta­nácsai. A győri kir. ítélőtábla szüneti tanácsában júliusban dr. Hodossy Lajos, tanácselnök elnököl. A tanács tagjai: Kiss Gábor, Jalsoviczky Lajos, Piukovits János és Kail Géza táblabírák. Az augusztusi ta­nács elnöke dr. Csenkey Géza tanácsel­nök, tagjai: Piukovits János, Kail Géza, Hokkes József és Proszt János Ítélőtáblai birák. — Szabadságon. Rothnágel Ferenc vá­rosi főjegyző öt hétre terjedő szabadsá­gát ma kezdi meg. Szabadság ideje alatt a főjegyzői teendőket O'sváth Andor ta­nácsjegyző látja el. — Fürdőzés. Dr. Csernoch János és Graeffel János p. kanonokok a hét folya­mán Karlsbadba, mig Maszlagi Ferenc p. kanonok Trencsén Teplicbe megy több heti tartózkodásra. — Zenevizsga. Brenner Juliska zongora­iskolájának vizsgálati hangversenyén, mely szombaton folyt le a „Katholikus Kör" sebeket ily erős gúnnyal, Eliz. — S a báró gondolt egyet, küzdelemre kelt ben­sőjében az ember a férfival. Azokat a gyer­mekeket meg kellett mentenie. Ezt az asszonyt meg kell tartania a gyermekei­nek. Folyton fülébe csengett az éjjeli gyermeksirás és az ösztökélte. — Szeretett engem Eliz egykor ? ,— Furcsa maga, báró, már megmond­tam egyszer, hogy nagyon. — Tudna szeretni most is : 20 év után ? — A nő elkomorodott. Régi, ezernyi édes emlék újult meg szeme előtt. Fiatalon látta magát újra. Behunyta a szemét és maga elé varázsolta azt a sok, sok szép estét. Nem tudott „nem"-et mondani. — Legyen az én feleségem, Eliz. Látja leéltük életünk háromnegyed részét és még nem voltunk boldogok. Most talán azok lehetnénk. Hagyja azt a másik fér­fit és nem tudta magában tartani tovább : — Én jobb apja leszek gyermekeinek. — Ákos, újra a tied vagyok ... És két öreg fő, de ifjú szív borult egymásra s forrott egybe a megújhodott szerelem hajnalán. Az esti korzón hamar szárnyra kelt a hir. Meglepődtek az emberek s mindenki örült a dolognak, mert egyébről senki sem beszélt, csak arról, amit az öreg báró át­érzett. És az idei társaságnak lett két hó­napra mit beszélni az idény hősnőjéről, a szép Elizről. Sokan és sokszor mondták, hogy . . . Sic transit . . . Balatonfüred, 1907. Pártos Zoltán. nagytermében, nagyszámú intelligens kö­zönség jelent meg. Ott láttuk nemcsak a helyi társadalom elitjét és a zenemű­vészet iránt érdeklődőket, hanem a hiva­tásos muzsikusok nagy részét is, akik mindnyájan a legnagyobb elismeréssel adóztak Brenner Juliska kitűnő methodu­sának, amely mig egyrészről biztos ala­pot szolgáltat a fiatalabb tanítványoknak azon az uton, mely a sonatinák és soná­ták tanulmánya révén a classzikus iroda­lom világába vezet, addig a felnőttebbek, megkedvelik a nemesebb zenét és Beetho­ven stíljének interpretálása elől sem térnek ki. Különben az egész összeállítása a köz­kedveltségű kiváló zongoramesternő tisztult zenei Ízléséről tanúskodik, amely nem ad a tanítványok kezébe nehezebb darabot, mint amellyel ugy tehnikailag, mint annak előadását tekintve meg tud birkózni. S ez meglátszott a növendékek mindegyiké­nek játékán, mert mig a középtételek thémiát jól felfogott értelmezéssel és a dynamikai árnyalatok figyelembe vételével különféle billentyű megütések juttatták érvényre, addig az allegro tételekben pom­pás teknikát, kerekded billentyű verést, gyönyörű futamokat és briliáns játék mo­dort produká'tak. Ezen pompás eredményt igazolta a nagyközönség sűrűn felhang­zott tetszés nyilatkozata is, mellyel az előadók: Deutsch Margit és Alfréd, Kuff­ler Frida, Horn Lujza, Brutsy Ilona, Re­viczky Erz5i, Janits Irén, Szecskay Mari­anna és Zsiga Jancsi játékát nemcsak a zeneszámok végén, hanem az egyes tételeknél is honorálta. Ezen tapsokban nyilvánult elismerés nagy része azonban a növendékek művészi vezetőjét Brenner Juliskát illeti meg, aki szép készültsége mellett ritka szorgalommal és lelkiisme­retességgel fáradozik növendékeinek zenei kiképzésén. Ennek elismerését bizonyította a növendékek hálája és a szülők köszönete is mellyel az érdemes tanárnőt a vizsgá­lati hangverseny befejeztével elhalmozták. (Contrapunct.) — Disponziciók a bencés-rendben. Fe­hér Ipoly v. b. t. t., panonhalmi főapát Péter-Pál napján a következő dispozició­kat tette : Panonhahnán hitszónok és tanár Havadi Barnabás, Esztergomban tanár Prikkel Márián dr. Győrött tanárok Matya­sovszky Kasszián és Klemm Antal, Sop­ronban tanárok Stanits Fulgent és Nelk}' István, a templomok őre és hitszónoka Csernák Szaniszló tanár, Komáromban tanárok Komonczy Gáspár és Grész Ödön, Kőszegen tanár Röder Ákos, a templom­nak őre és hitszónoka Biró Ányos tanár, Pápán tanár Tóth Aladár, székházi és alapítványi ellenőr Hevesi Bernát tanár, Bakonybélben plébános Tóth Imre, Tihany­ban kertfelügyelő Vurdits Ignác dr., pih­cefelügyelő Schulz Vendel, Zala-Apátiban alperjeL-Benyák Ottó házgondnok, az orsz. hiteles hely levéltárosa Zanathy Bódog plébános, esztergáli hitelemző Tihanyi Pál, nyugalomban Horváth Róbert és Luncz Alajos, Kajáron plébános, az apácák igaz­gatója és rendes gyóntatója Kemény Fü­löp, Fusson plébános Hajós Benő. — Szemle- Sertics Lukács, a 65-ik gya­log dandár parancsnoka Győrből hétfőn este városunkba jött, hol másnap a 76-ik gyalogezred felett szemlét tartott. — Kaszinói mulatság. A kaszinó e hó végén a Kovácspataknál nyári mulatságot rendez, melyre a meghivók a jövő hét fo­lyamán fognak szétküldetni. — Hirek Kovácsipatakból. Hetek óta tartja magát az a hir, hogy Kovácspa­takot a hernyójárás tönkretette. Mi taga­dás benne, Kovácspatak is arra a szo­morú sorsa jutott, ami hazai fürdőink, üdülőink és nyaraló helyeink legtöbb ré­szét érte, hogy t. i. a millió és millió számra megszaporodott hernyók, a fák az erdők lombját elpusztították. Hosszú ideig hasztalan volt a vezetőség minden fáradozása, mert amily mértékben pusz­tították a hernyókat, oly mértékben jöt­tek át a szomszédos erdőkből. Végre mégis sikerült a hernyók garázdálkodását megszüntetni, amit elősegített az a körül­mén v, hogy azok már begubózták magu­kat. Ma Kovácspatak teljesen hernyó­mentes. Fái újból kezdenek hajtani, le­velezni, s rövid idő múlva ismét lombo­sak lesznek, árnyékosak utai és üdülő helyei. Naponta érkeznek nyaralók, né­pes, élénk kezd lenni hegy völgy, szóval Kovácspatak visszanyeri régi képét. —• BUCSU. A belvárosi plébánia temp­lom védőszentjeinek, Péter Pálnak napján a belvárosban vasárnap bucsu volt. Az ün­nepi szent misét Eitner Elemér Ákos fő­székesegyházi karkáplán mondotta. Dél­ben dr. Fehér Gyula plébános ünnepi ebé­det adott, melyre a kegyuraság képvisele­tében a városi főtisztviselők voltak hivatalo­sak. — Kiállítás tanulmányozása. Tiefenthal Gyula városi mérnököt a közgyűlés még annak idején kiküldötte a pécsi kiállítás­ra, a vízvezeték, csatornázás és hegyi vizek levezetésére vonatkozó, majd egyébb szakba vágó és a város javára értékesít­hető dolgok és tárgyak tanulmányozására. Nevezett mérnök a kiállitás tanulmányo­zására tegnap utazott el. — Az esztergomi érseki kisdedóvónő­képző intézet felvételi szabályai. Az i. osztályba felvétetnek oly nők, (legfeljebb 30) kik valamely polgári, vagy felsőbb leányiskola IV. osztályát, vagy a felső népiskola II. osztályát legalább is jó si­kerrel végezték, 14. életévöket betöltötték, tiszta hangjuk, ép, egészséges testalkatuk van. A felvételt kérő rendes tanulók- a bibornok hercegprímás Ő Eminenciájához, a magántanulók pedig az esztergom-fő­egyházmegyei főtanfelügyelői hivatalhoz intézzék folyamodványukat, melyhez mel­léklendők : a) keresztlevél; b) a legutóbbi két tanévről iskoiai bizonyítvány ; c) or­vosi , bizonyítvány a testi épségről; d) a második védhimlőoltást igazoló bizonyít­vány ; e) ha a folyamodó megelőző év­ben iskolába nem járt, erkölcsi bizonyít­vány a saját plébánosától. Ez eredeti vagy hiteles másolatban kiállított mellék­letekkel felszerelt folyamodvány augusz­tus 15-ig az igazgatósághoz küldendő be. Később érkezett folyamodvány tekin­tetbe nem vétetik. Aug. 31-én reggel 9 órakor minden külön felszólítás nélkül, kötelesek a felveendők személyesen meg­jelenni az intézetben, hol először az or­vos' által vizsgáltatnak meg, vájjon egész­séges testalkatuak-e s alkalmasak-e a kis­dedóvónői pályára, azután az énektanár minden jelentkező hangját s zenei hallá­sát vizsgálja meg. Magántanulók máskor is jelentkezhetnek, de magánvizsgálatot évenként csakis egyszer és pedig az I. osztályról 1908. június hónapjában, a II. osztályról kizárólag 1909. év május hó­napjában tehetnek. A vizsgálat előtt tar­toznak bemutatni valamely nyilvános óvó­intézetben folytatott 6 hónapi gyakorlatot igazoló bizonyítványt. A növendékek be­iratási díjul 4 koronát, hegedűért 12' ko­ronát, tornaruháért 14 koronát fizetnek. Magánvizsgálati dij osztályonként 40 k. Az intézetben intarnátus nincs; a növendékek tisztességes családoknál hónaponként 36—40 koronáért teljes ellátást kaphatnak. Szál­lást fogadni csakis az igazgató előleges beleegyezésével szabad. Néhány tanuló az aíapitó bíboros hercegprímás Ő Emí­nenciája különös kegyéből ingyenes élel­mezésben részesül, amely kegyért a fel­vétel iránt beadott kérvényben lehet fo­lyamodni. Ha a növendék ingyenes ebé­det és vacsorát kap is, lakásról, reggeli­ről, mosásról stb. saját költségén tartozik gondoskodni, ami havonként 16 koronába kerül. Esztergom, 1907. június 18-án. Számord Ignác, igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom