Esztergom és Vidéke, 1907

1907-06-20 / 48.szám

és környezetének rendkivül ijedelmet okozva. Holott a „vérköpés" a tüdővész e korai szakában életveszélyt egyáltalán nem képez, (az egy-két vérköhintés után rendszerint már csak vércsikos köpet je­lentkezik, a vérzés el nem hatalmasul: sőt nem ritkán a lappangó súlyosabb bántalom első alarm tünete lévén, olyan szolgálatot tesz a magával, testi épségé­vel komolyan törődni óhajtó betegnek, mint a minőt a tábor peremén fölállított őrszem riadó-lövése a nyugovó, vesze­delmet nem sejtő seregnek. Későbbi sza­kaiban, ha gyógyulásra bírható nem volt súlyosabb vérzések jelentkezhetnek, na­pokon át nagyobb mennyiségű (egy-egy nap több deciliter) vér felköhögésével, a vérzés konok, makacs fennállásával, meg­felelő kezelés mellett is heteken át, olyan vérköhögési roham azonban, a mely az életét közvetlenül fenyegetné, még ez ese­tekben is aránylag nagyon ritka. Az első segély szempontjából a kezdeti szak vérköhögéseivel kell főképen foglal­koznunk, mert a tapasztalt tüdőbajos ren­desen jól ismeri már a viselkedés mód­ját, a mely tüdővérzés esetén javára válik. A legfőbb parancsolat, hogy megijedni a „vérköpéstől" nem szabad. Nincs is rá ok. Közvetstlen életveszély úgyszólván ki van zárva, a vérzés maga megfelelő ma­gatartás mellett többnyire könnyen szű­nik s ha a beteg tudomásával volt bajá­nak, akkor a vérzésben . csak annak egy tünetét látja, de nem uj bajt, ha pedig nem tudta az egyén, hogy beteg, ekkor szinte örülnie kell, hogy valami elárulta ezt neki, megnyitotta számára a fölisme­rés és segitségkeresés útját s az alatto­mos természetű kór nem rágódhatik ész­revétlen az élete fáján. A régi tüdőbajos pedig abból, hogy újra vért köhög, csak azt következteti, hogy baja még el nem mult, a mit egyébként is elárul neki a betegség többi fennálló tünete, köhögés, gennyes köpet stb. A beteg tehát elsőbben is ne ijedjen meg. A környezet meg nem kevésbbé vesse ezt eszébe, mert a betegnek nem aggodalmas arcokra, hanem megnyugtató, bátorító szóra van szüksége. A lelki nyugalom mellett legfontosabb a tüdővérzéses betegre nézve, hogy sür­gősen tökéletes testi nyugalmat is bizto­sítsunk neki. Szoros ruháit megbontva, fektessük le, hogy köpni tudjon, fejét kissé magasabbra helyezve. A betegnek a be­szédet abszolúte eltiltjuk. A helyiségbe, a hol lefektettük, ne tóduljon be az egész háznép, hanem annak leghiggadtabb tagja maradjon csak a vérző beteg mellett, biz­tató szóval az ajkán. A szoba hűvös le­gyen és csend uralkodjék benne, hogy a beteg megnyugodjék. Szívműködésének csöndesitésére hidegvizes jól kicsavart ruhát tegyünk a sziv tájékára (ezt mihelyt me­legszik, fölváltjuk,) szomjának csillapítá­sára néhány korty jeges vizet, hig, gyön gén savanyu, hideg citromos vizet, eset­leg néhány mogyoróni jégdarabkát nye­lessünk vele addig is, mig az orvos meg­érkezik. Csak ha például egy pohárnyi vér jelenik meg egyszerre s utánna még hasonló modorban készül folytatódni a vérzés, akkor tartom indokoltnak azt a régi házi módszert, hogy egy evőkanál­nyi konyhasót nyelessünk a beteggel, s ezután kevés vizet igyék. Ha a beteg már előzőleg orvosi kezelés alatt állott köhö­géses baja miatt s köhögéscsiilapitó po^ai vannak kéznél, az ilyet a további orvosi intézkedésig célszerű neki beadni, hogy köhögési ingerét csillapítsuk. S ha na­gyon erős a vérzés és nincs orvosság kéznél s az orvost távolról kell előhozni, akkor azon eljáráshoz folyamodunk, a mit már az ókorban ismertek az embe­rek, tudniillik a végtagok óvatos leköté­séhez. A felkart és a combokat széles nyomó pólyával (szükség esetén lehet ez egy törülköző szélességének hosszant ha­sított harmadrésze) mérsékelt erővel kö­rülszorítjuk akképen, hogy a leszorított végtag elkéküljön s csakhamar kissé meg­duzzadjon, de el ne halványodjék, mert utóbbi esetben a kötés tulszoros volna s azt azonnal le kellene venni. A helyesen föltett pólya a betegnek lekötött tagjai­ban bizonyos fokú feszülésérzést okoz, de azért egy-két órahosszat rajt marad­hat a felkaron, combon, a honnan a vér­zés szüntével lassan eltávolítjuk. A beteg további gondozása orvos föl­adata. Csak attól óvjuk felebarátunkat c helyütt is még egyszer, hogy a rendsze­rint néhány nap alatt könnyen elmúló tüdővérzés után az alapbetegség gyógyí­tásához lássanak, az ügyet a vérzés meg­szüntetésével elintézettnek ne tekintsék, vegyék hasznát a riadójelnek, amit a tü­dővérzés számukra adott. XXVI-ik magyar királyi jótókonycélu államsorsjáték Ezen sorsjáték remélhető tiszta jövedelem közhasznú és jótékonycélokra fog fordíttatni. Ezen sorsjátéknak 11969 nyereménye 365,000 korona összegben, készpén*!-" 3 " Főnyeremény 150,000 korona, Szélhajtó és görcscsillapitó Hódfestvény- cseppek. Háziszer, mely 1844. év óta mint étvágy csináló és az emésztést elősegítő ismeretes. Egy üveg ára 1 korona. 2 üvegnél kevesebb (utánvétellel 2 korona 50 fillér) posta útján nem küldetik. Kapható: i Bittner Gyula gyógyszertárában Gloggnitz (Alsó-Ausztria). HlllHlHHHi Tatai LÓVERSENYEK 1907. június hó 23-án Gróf Eszterházy Ferenc pártfogása alatt a Magyar Lovaregylet által ren­dezve. Kezdete délután 4 órakor. Helyárak : I. hely .... 6 korona, katonatiszteknek . 2 „ II. hely .... 2 III 40 fillér. Rendes vonat közlekedik Győr—Komá­rom és Tata között. Győr Komárom Tatakert. indul 2.20 316 3 57 érkezik, érkezik 8*20 736 6 50 vissza in. Külön vonat Budapestről (kel. pályaud­varról) Tata-kertre: irtdul Budapestről 1*35. érkezik Tata­kertre 305 vissza indul Tata-kertről 7*35, érk. Budapestre 9*25­Menetár : Budapest—Tata-kert és visssza : I. oszt 9 kor. 60 fillér, II. oszt. 4 kor. 80 fillér, III. oszt 3 kor. 20 fillér. A versenytéren fedett tribünök, totali­sateur, Bookmacker, zene és vendéglő. 10 nyeremény á 150 ; 300 . • , 1500 10000 100 50 20 10 1 főnyeremény — 20,000 kor. 1 » 10,000 , 1 „ / 5.000 , 5 nyeremény á 2,000 , jj| Húzás visszavonhatatlanul 1907 évi június hó 28-án Egy sors J e gy ára négy korona. Sorsjegyek kaphatók a magy. kir. lottójövedéki igazgatóságnál Budapesten (Vámpalota), va­lamennyi posta-, adó-, vám- és sóhivatalnál, az összes vasúti állomásokon s a legtöbb do­hánytőzsdében és váltóüzletben. Magy. kir. Lottójövedéki igazgatóság. LAISZKY JÁNOS KÖNYVNYOMDA * * KÖNYVKÖTÉSZET ESZTERGOM. Ajánlja a mai ícbr igényeihez mérten dús és választékos Ízléssel villamerőre berendezett könyvnyomdáját, hol mindenféle nyomdai munkák és pedig: müvek, körlevelek, kimutatások, árjegyzé­kek, étlapok, számlák, rovatolt táblázatok, ügyiratok, levélpapír és boríték cégnyo­rnattal, meghívó-, belépti- és látogatójegyek, táncrendek és falragaszok, gyászjelentések stb. különféle színben és nagyságban, tisztán és ízlésesen a leggyorsabb és legméltányo­sabb áron készíthetők el. Továbbá ajánlja a legújabb segédgé­pekkel felszerelt könyvkö tészetét, hol bármilyen kiállítású munkák a legjutá­nyosabban, gyorsan és pontosan teljesíttetnek. Ügyvédek és jegyzők részére kész nyomtatványok raktáron tartatnak. Älaftiffafoff 1881. Telefon szám 21. Kitüntetve : = "Budapest, 1885.

Next

/
Oldalképek
Tartalom