Esztergom és Vidéke, 1907
1907-06-16 / 47.szám
III. kerületben: Cserép János Cserép János Kiffer József Kiffer József 'Patkóczi Fer. (kim.) ifj. Meszes Fer. (uj) Stróbl Mihály Stróbl Mihály Tátus János . Szabó István ( u j) Tóth János Szabó János (uj) Weisz Mihály (kim.) Tátus János Tóth János Póttagok : Tóth Major Józs. (uj) Gerendás János (uj) IV. kerületben: Bártfay Géza (kim.) Bleszl Ferenc Bleszl Ferenc Gabanitz Ferenc Gabanitz Ferenc Havas Vince Havas Vince Sternfeld Rezső Paulovits Géza (kim.) Schwarcz Adolf (uj) Sternfeld Rezső Vaszary Mihály (uj) Póttagok : Dudás Ferenc (uj) Kósik Ferenc (uj) V. kerületben: Csernoch János dr. Csernoch János dr. Guzsvenitz Vilmos Guzsvenitz Vilmos Kaán Károly (kim.) Dvihally Géza (uj) Póttagok: Neményi Károly (uj) Pauer Károly (uj) TI. kerületben: Bádi András Bádi András Bábszki Ferenc (kim.) Bernwaíner Lajos Bernwalner Lajos Mitter János ( u j) Gere Antal (kim.) Nádler József Hegedűs J. id. (kim.) Perger Lajos Nádler Józset Szlovik András (uj) Perger Lajos Vig József (uj) Póttagok ; Bádi György (uj) Oltósy Ferenc (uj) Színház. Szalkay társulata a közönség lanyha érdeklődése dacára mind fokozottabb igyekezettel játszik esténkint. Csütörtökön fővárosi színházakhoz mért tökéletes összjátékban adta elő Rajna Ferenc Rab Mátyás c. 3 felvonásos daljátékát. Mátyás szerepében Hidi Irén kedveskedett, érzéssel teljes játéka különösen az első felvonásban érvényesült, mig előadó képessége a darabot záró, hazáját üdvözlő költeménynek elszavalásával biztos tudását regve borulok széles vállára és bevallom, hogy én is szeretem őt . . . Hej ! Nem ugy tett Lili, aki már iskolás leány korában el volt jegyezve. Ő előbb két hétig hitegette, csalogatta, orránál fogva vezette vőlegényét és csak akkor mondott igent, mikor már az elbújdosást, fejbe lövést emlegetett. De hiába, igy van az, ha az ember internátusban nevelkedik és olyan tapasztalatlanul, együgyűen nő fel . . . Bizony, ha nekem lányom lesz, nem is adom oda. (Vége.) Mária. Grete gouVernante-ja. Irta: Drozdy Győző. Színhely : Bécs, a „Rotunde" kiállításcsarnoka ; majd a Stadtpark tarka hűselője. Személyek: Gréte, a doktor úr 15 éves meseszép leánya és az ő gouvernante-ja, ki circiter 20—40 éves. Meg egy fiatal úr, kinek pelyhedzik már merészen a bajusza. E sorok írója rajong publikumáért, hát elárulja, hogy a szereplők egyike uniformist viselt. A társalgási nyelv német volt és Gréte meg gouvernante-ja kedvéért néha francia. Mert Gréte franciául tanult az ő gouvernante-jától, ki igen nagy „Sprachtalent" vala. Vasárnap délután volt. Esős idő. A menekülés nagy hullámokban történt. Tele a Rotunde. Zsibongás ott, meg katonazene. Ott bámulja a „Das Kind" kiállítását Gréte is gouvernante-jával. Meg Zsiga is, kiről retteneteset leszek kénytelen elárulni. mutatta a színésznőnek. Kedves színpadi jelenség Tordai Erzsi, csakhogy túlságosan édeskés és egy kissé • vértelen, langyos a játéka. Első fellépésével többet vártunk tőle. Hangja is kis terjedelmű, bár az alsóbb regiszterekben behízelgő. Jó volt mint rendesen Báthori Béla és ezúttal szintén kiemelkedett hike Rezső. A daljáték kórusai az előadásban jól öszszetanult ének számaikkal úgyszólván az az egész estét uralták és jelentékeny hatással töltötték be a darab adta keretet. Pénteken zóna előadásban másodszor a Milliárdos kisasszony ment, Hidi Irén sokatmondó Panamájával. Tegnap a fővárosi életből vett bohókás Berger Zsiga, mig ma délután János vitézt este pedig újból Berger Zsigát adják. Solo. ÁZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI. Az Esztergomi hajós egylet igazgatósága ez uton is tudatja, hogy minden hó első szerdáján este 8 óra után a Fürdő szálloda kerthelyiségében összejöveteleket tart, melyekre az egyesület összes tagjai, tehát pártoló férfi és hölgy tagjai is hivatalosak. Minden hó harmadik szerdáján pedig szintén ugyanoly időben ugyanott rendes működő férfi tagjai tartanak társas összejövetelt. Az igazgatóság felkéri tagjait, hogy lehetőleg egyenruhában szíveskedjenek megjelenni. * Az Esztergomi hajós egylet igazgatósága felhívja rendes működő tagjait, hogy a mennyiben folyó hó 23-án Győrött tartandó regatta verseny megtekintésére az egyesület képviseletében kirándulni szándékoznak, ebbeli óhajukat az egyesület hivatalos helyiségében kitett iven feljegyezni szíveskedjenek. HÍREK. — A központi kávéház magas vendégei. Pénteken este 6 óra tájban a központi kávéház előtt egy automobil állott meg, Zsiga nem volt hús-vér, mordacs, pokróc, kőszívű, modern fiú. Zsiga csupa romantika, sőt hiszterika volt. Nem volt istenkacagó atheista, anarchista, hanem imafaló jámbor. Ez még kevés. Más is volt Zsiga. Mondom: szeretem a publikumom, elárulom ezt is ugy entre-nous Önöknek. Hát Zsiga . . . no-no . . . hát unikum volt Zsiga. Mit úgyis mondhatnánk, hogy — szerelmes. E sorok irója mindig őszintén beszél. Ez való. Zsiga szerelmes volt. Messze, Keleten, a Duna mellett szeretett valakit Zsiga. Egy veszedelmesen szép bakfist. Diák-szerelem olthatatlan tüze égett még benne. A bálvány szép volt, piros volt, fekete és szilajszemű volt, aztán tanult és raffinált, kedves, okos. Csakhogy: messze volt. És Zsiga mindig con affiizione gondolt rá. Most is. A Rotunde zsongó, nagy gyomrában. Járt Zsiga. Járt. Járt. Nem is tudta: hol, kik között. Mert csak Keletre gondolt az ő szilajszemű Kicsijére. S egyszer csak elhűlt Zsiga. Egész testében megremeg. Arcán lángszinű vérhullámok csapkodnak szilájuk A szive meg dobog . . . Ej, minek írjuk ezt tovább. Elég, ha mondjuk: Zsiga megijedt. Egy lányt látott. Akinek csókolni való volt kicsi szája. S aki csodálatosan hasonlított Zsiga távoli Kicsijére. Zsiga azt hitte: Ő az. A nagy „Ő". A kalapját is megemelte. S várta, hogy forró lázában tán kiveti ajka öntudatlanul, hogy : „Ich küsse die Hand." De hirtelen öröme haramiaként lefegyverezte akaratát s csak melyből négyen szállottak ki. Neubauer János, a kávéház tulajdonosa odaszólt a pincérnek, hogy vendégek érkeztek, mire eg}' női hang ezt mondotta, „mi vagyunk Neubauer." A nő József főherceg özvegye volt, aki fiával, József főherceggel és leányaival, Mária Dorothea orleánsi hercegnővel és Henriette Erzsébet főhercegnőkkel jött, hogy, miként az özvegy főhercegnő monda, megnézzék Neubauert, miként megy a sorsa. A hercegi vendégek meguzsonáztak a Központiban, megtekintették Neubauer lakását és 3 A órai tartózkodás után az automobilon elrobogtak. Neubauer a főhercegi családnak 10 éven át terem komornikja volt, kit a főhercegi család igen megkedvelt. A főhercegi család azért jött ezúttal városunkba, hogy a régi hű és kedvelt komorniknak sorsa felől tudakozódjék. — Lapunk és az E. fl. E. A hajósegyesület igazgatósága megkereste kiadóhivatalunkat, hogy lapunkat nevezett sportegyesület céljaira hivatalos lapul ajánljuk fel, mely kérésnek készséggel engedve, lapunk mai számában evégből külön rovatot nyitottunk, melyben az egyesület tagjai, valamint a vizi sport iránt érdeklődők mindenkor megtalálhatják az egyesület életére, tevékenységére vonatkozó összes közleményeket, hirdetményeket és intézkedéseket. — Miniszteri megbízatás. Dr. Walter Gyula p. praelátus-kanonokot a vallás- és közoktatásügyi miniszter a fehértemplomi áll. főgimnázium érettségi vizsgálatainak elnökévé nevezte ki. Az érettségi vizsgálatok f. hó 18-án kezdődnek. — Szt. István napjának megünneplése. A Szt. István napi ünnepélyt rendező bizottság pénteken délután ismételten ülést tartott, melyen a budapesti grafikai műintézet képviselője mutatta be a plakát tervezetet. Végleges megállapodás szerint a plakátok körülbelül 70—90 cm. nagyok lesznek. Felső részén Esztergom látképe, a várhegy a bazilikával, a prímási palota és környékének egy része a Dunával, alatta baloldalról Szí. István képe, alul a középen a város cimere, jobbról a városháza, balról a Széchenyi-tér látképe, mig a középrészen a felhívás szövege. A színnyomatú plakátok 2000 példányban lesznek megrendelve és az országban szétküldve. Az ünnepély sorrendjét, habár a bizottság még meg nem állapította, elvileg kimondotta, hogy az ünnepségeket két napnál továbbra nem rendezi. — Tanítói árvaházi majális. Természetes valami, hogy mennél közelebb jövünk az építendő tanitói árvaház javára rendezendő mulatsághoz, mi szombaton lesz a Kovácspataknál megtartva, annál nagyobb az érdeklődés, és ez helyes is, mert joggal elvárhatja az a nemes cél, melynek jegyében a mulatság eszméje megszületett, hogy a társadalom minden számot tevő tagja, aki csak teheti, hozzon áldozatot, mellyel nemcsak a nemzet keservesen küzdő munkásai árváinak, hanem közvetve e városnak javát is fogja előbbre vinni. — Katonai birek. Jövő hó elején a 48. gyalogezred több napi, majd a hónap közepén a komáromi vadászok több heti tartózkodásra városunkba jönnek. — ülések a megyénél. A tiszti nyugdijigazgató választmány tegnap délelőtt ülést tartott, melyen két nyugdíjügyet intézett el. Az állandó választmány f. hó 25-én, az igazoló választmány ugyan e napon, a törvényhhatósági bizottság pedig július 1-én rendkívüli ülést tart. — Kiállitás. Az esztergomi iparostanonciskola a kath. Legény egyesület nagytermében rajz és munka kiállítást rendez. A megnyitás ma történik 11 órakor Dóczy Ferenc ipartestületi elnök által s nyitva lesz vasárnap 1 l-től este 6 óráig. A vezetőség kéri a közönséget, hogy az iparos ifjúságnak eme törekvését nagybecsű látogatásával támogatni szíveskedjék. — A kereskedői!jak nyári mulatsága. A kereskedő ifjak önképző egyesülete július 7-én tartja a Kovácspataknái az első nagy országos bucsúünnepélyét. Ezen táncvigalomra testületileg fog több társegylet is vendégül jönni, kik itt fogják az ismerkedési napot megtartani. A rendezőség fáradhatatlanul munkálkodik, hogy vendégeinek egy feledhetetlenül kellemes napot szerezzen. A királyszinház négy komikusa már megígérte eljövetelét a bpesti társ egyesületnek. Egy nagyobbszabásu állatsereglet is fog akkor a Kovácspatakbámult szótlanul, meredten. El akarta kiáltani Kicsikéje nevét hangosan, hogy hallja meg, tudja meg örömét az egész Rotunde. Már ajkán is volt az a név, amelyet csak azért nem irunk le, mert tudjuk: ráismernének a Kicsire. S ez illetlenség lenne tőlünk. Pedig e sorok irója még tiszteli az etiquette-et. Meg hát Zsiga is adott arra valamit. Csak mikor az üdvözletet nem fogadta el a talmi-kicsi, kinek az ő neve vala Gréte : ébredt öntudatra Zsiga. Először csodára gondolt. Másodszor illúzióra. Harmadszor hallucinációra ... És igy tovább; mig végre kitalálta, hogy ez a Kicsi nem a keleti szilajszemű Kicsi, hanem egy egészen más bécsi Kicsi, akinek még gouvernante sétál az oldalán. A gouvernante nagy, zöldbarack-szemével észrevette Zsigánkat meglepetésében s meglökte Grétét. Aki szófogadó volt és visszanézett. Sőt mosolygott is. Zsiga örömét leírni hogyan is kéne ? Persze: nagyon szépen. Kérem, kedves publikum, engedjék el ezt nekünk. Félünk ily merészen nehéz helyzet színezésébe belefogni, annyira gyalázott s meg nem érteit tollúnkkal. Elégedjünk meg vele, hogy Zsiga örült. És a gouvernante közbemozgásával megismerkedett Grétével. A gonvernante csodálatosan engedékeny volt. Egyedül hátramaradt s Grétét Zsigára hagyta. Ki boldog volt, mert úgy érezte, mintha keleti Kicsikéjének csengene najád-hangja s ragyogna Kleopátra-szeme feléje. Néhanéha még kételkedni kezdett benne : hátha Ő az, a keleti Ő ? Ni, ép igy nézett Ő is, mikor a tótstilű falusi templomban utoljára láttam. De őt nem Grétének hívják és gouvernanteja sincs. . . Igy Zsiga. S alig tudott szólni nagy boldogságában. Szerencse, hogy Grétében faja tulajdonsága jó nagy mértékben meg volt: beszélt fűről, beszéit fáról, a gouvernanteról, meg az irodalomról is. Ami Zsigát különösen érdekelte volt. Mert Zsiga néhanéha szeretkezett a múzsákkal. Mondtam, hogy hisztériás-forma^ finom idegzetű volt Zsiga. Az ilyen ember mind poéta. S ő annyival jobb volt a többinél, hogy kezdték őt nem érteni s ütni is úton-útfélen. Verseit kinevették az elmaradott pennaforgató huligánok. De ő azért irt. S jól tette. Tudta: akit nem értenek, az a nagyrahivatott. S haladt Zsiga. Mondom: örült a témának s bele is kapaszkodott, mint a jó cica a mezei pocokba s mig nem végzett vele : tovább nem adta. Horatiustól Danién és Byronon át Ibsenig, Lemartine-ig Vigny-ig, Búudlaire-ig és Carducciig elkalandozott. Csak azon vette magát észre, hogy egyszercsak kiszállnak egy villamosból s felhangzik az: — Á revoíre ! S másnap csakugyan találkoztak a Stadtparkban. Elmesélte rögtön Zsiga, mily szép álmai voltak, meg hogy nem tudja mi baja: de nem tud enni. Valami lelki metamorfózisról magyarázott, amit Gréte semmimódon, de a gouvernante mindenképen meg' akart érteni. Zsiga ekkor már különben is észrevette, hogy Gréte min-