Esztergom és Vidéke, 1907

1907-06-13 / 46.szám

Csorbató csodaszép környékén, vagy Marilla bűbájos völgyében kényelmesebben és ez által sokkal biztosabbari meglelhetné a keresett gyógyulást. Honnan a magyar für­dőorvos és nyaraló közönségnek ez az érthetetlen, hihetetlen tévedése? Ennek a kérdésnek a megvilá­gítására vállalkozott a magyar tu­dósvilágnak két jeles tagja: dr. Hankó Vilmos és dr. Gerlóczy Zsigmond, a kik nemcsak tudósok, de szivvel-lélekkel magyarok is. Bú­várkodtak, keresték a jelenségek gyökérszálait, rendkívül fáradság­gal és buzgósággal végigtanulmá­nyozták az egész magyar fürdő-kér­dést s március 25-én azután beszá­moltak vizsgálódásuk eredményé­ről. A Tulipán Szövetség Magyar Védőegyesület kezdésére és rende­zésével felolvasást tartottak. Dobieczky Sándor, a Tulipán-Szö­vetség Magyar Védőegyesület ügy­vivő tanácsosa vezette be néhány szóval a tanácskozást. Jellemezte a kérdés nagy fontosságát és felem­lítette, hogy péidául a kis Románia még néhány évvel ezelőtt éppen ugy- volt, mint mi vagyunk ma­napság. Gazdag bojárjai a külföld fürdőit özönlötték el tömegesen, mignem fölébredt bennük a nem­zeti önérzet — és biztos fellendü­lés utján van minden román fürdő. Miért tódul a magyarság a kül­föld fürdőibe ? Ennek az egész or­szágnak régi politikai és társadalmi rendszere egyformán hibás ebben. Az a rendszer, a mely mindenre, a mi külföldi, ráfogta, hogy jó és mind arra, a mi hazai és csak azért, mert hazai, ráfogta, hogy — rossz. Jött azonban egy csudás tavasz, kivirágzott egy tüneményes virág, a tulipán és kezdett értékessé válni az, a mi igazán értékes, noha magyar, noha a mienk. Most már kezdjük észrevenni, hogy halálos vétek ebből az országból minden évben kivinni otuen milliót nyaran­ként, beletömve a külföld feneket­len pénzes-zsákjába, holott a mi ál­dott földünkön kétszáz ilyen fürdő­hely van, a melyeknek jóformán ugyan templomban ilyesmi, de én mégis megkezdtem a flirtet. A mint párszor arra felé tekintek, ő ezt észrevette és oly zavarodtan sütötte le szemét, csakúgy pirult bele. No ez jó jel! — Óh, drága Lolóm ! csak most itt vol­nál, hogy felvilágosítanál a további lépé­sekről ! . . . Amint a templomból hazatértem ima­könyvemmel kezemben, végigfutok a tágas tornácon, beakarok lépni a szalonba, a mikor idegen férfi hang üti meg fülemet; megállok és hallgatom, hogy e valaki egész előadást tart bizonyos gazdasági dolgokról, de oly értelmesen beszél, mintha könyvből olvasná és ami a legjobban meg­lepett, hogy atyám, a vitatkozásról híres papa, ugy hallgatta, mint valami prófétát — Vájjon ki lehet ez ?! . . Kipirult arccal nyitottam be. Az isme-, rétien ur háttal állt felém; magas, erős férfi-alak. Keresett, divatos szmokingja csak úgy tapadt egyenes hátára, mintha ráön­tötték volna, az ajtónyitásra hirtelen meg­fordult és egy gyönyörű barna férfi arc mosolygott felém, fehér fogai szinte csil­lognak a szépen kunkorodó bajusz alatt* — tömött fekete haja keresett hanyagság" gal hull széles homlokára. Egy világfi modorával mutatja be magát: — Róna Józsi vagyok! És uram fia, még csak zavarba sem jő, pedig mondhatom, érdemes lettem volna mindegyike sehol a világon fel nem lelhető gyógyító különösséggel di­csekedhetik. A kies Borosznó glau­ber-sós hideg vize számos beteg­ségnél tökéletesen pótolja a karls­badi meleg forrásokat! Herkules­fürdő, Pőstyén, kénes meleg vizei hatásosabbak a pireneusi méreg­drága fürdőknél. Ott van Szováta, a melynek meleg és forró sós tava világraszóló és csodás hatású sajá­tosság. Csízről egy bécsi egyetemi tanár, aki ugyan meg nem gyanú­sítható irántunk való elfogultság­gal, tudományos alapon jelentette ki, hogy a világ legkitűnőbb jód­forrását rejti magában. Kovászna, a hires Pokolsárral, Borszék a maga savanyuvizével, a melyből már is három és félmillió palack kerül évenkint forgalomba és Ma­gyarországnak mindmegannyi felsé­ges üdülőhelye valóban érthetet­lenné teszi azt, hogy ebből az or­szágból évenkint nyolcvanezer ma­gyar család megy ki külföldre nya­ralni, fürdőzni s üdülni, itthon pedig nem marad fürdőink számára több, mint kilencvenezer. De ha még lega­lább az itthon maradottak mind a ma­gyarság javára költenék el pénzü­ket. Ám ez sincs igy. Minden für­dőhelyünkön ott van a bazár, tele idegen portékával, karlsbadi porce­lánnal, cseh üvegneművel, drezdai és egyébb német meg osztrák ké­peslappal. Mindez nemcsak káros de szégyenletes dolog is. Ennek a megváltoztatásáért küzd a tulipán jegyében a magyar társadalom ha­zafias része és hogy nem hasztala­nul, annak egyik örvendetes jele, hogy a mult évben már nem egy fürdőnk szállói bizonyultak szűkek­nek az odaözönlő közönség részére. Remélhető, hogy ez évben még általánosabb és még szembeötlőbb lesz a haladás. Most, amidőn mindenki a nyaraló és üdülőhely megválasztásával fog­lalkozik, hasznos szolgálatot vélünk tenni igen tisztelt olvasóinknak, ha közöljük az Országos Balneologiai Egyesület megbízásából Bókay Ár­pád dr. és Vámossy Zoltán dr. egye­erre, mert legszebb, legdivatosabb szürke ruhámban, felbodrozott, sárgás szőke ha­jamon nagyperemű tollas kalappal, ötven centiméter karcsú derekammal én is igényt tarthattam volna ahhoz, hogy legalább egy ah! lebbenjen el ajkáról, de nem,világért sem ! . . . Sőt olyan egykedvűen néz vé­gig rajtam, mintha az ő Róna pusztáján minden bokorban teremne ilyen perszona, mint én vagyok. Csak legalább jómagam ne jöttem volna oly zavarba, hogy csak ugy irultam-pirultam. Józsi urat itt tartották ebéden. Az asz­talnál egymás mellé ültettek és ez engem igen boszantott. Jobb szerettem volna szembekerülni vele, mert Loló azt mondta, hogy egy bágyadt közönséges tekintet a férfiakat őrültségbe kergeti. De igy mellette ülve, hogy alkalmazzam a bágyadt tekinte­tet? .. . attól féltem, hogy sandítani fo­gok, hát meg sem próbáltam. — Egész ebéd alatt a félbemaradt gazdasági témát vitatták, szomszédom engem tudomásul sem vett, csak vizet öntögetett poharamba, és én szokásom ellenére annyi vizet ittam, mint egy vadruca. Ebéd vége felé azt kér­dezi tőlem: — Hogy találja magát e csendes, kis faluban ? . . (Vége következik.) Mária. temi tanárok által ügyesen összeál­lított kimutatást, a melyből min­denki és azonnal kiolvashatja, hogy hová menjen nyaralni, avagy hol keressen gyógyulást betegségére. A fürdők és üdülőhelyek gyógy­hatásúk szerint a következőkép cso­portosíttattak : Subalpin gyógyhelyek (IOOO méterig) nyári tartózkodásra. Bariangiigét (739), Bártfa (319), Borszék (882), Feketehegy (632), Fenyőháza (450), Gyertyánliget (510), Iglófüred (580), Korytnica (850), Lubló (955), Lucsivna (800), Marillavölgy (790), Rajec (410), Stoósz (670), Tátraháza (730), Tátralomnic (850), Tusnád (650). Virág­völgy (688). Alpin gyógyhelyek (iooo méteren felül) nyári tartózkodásra. Bálványos (1053), Biharfüred (1063), Csorbató (1350), Fel­sőhági (1085), Kereszténysziget (1420), Matlárháza (1063), Alsó-Tátrafüred (1000), Ó-Tátrafüred (1000), Új-Tátrafüred (1000), Tátraszéplak (1001). Alpin és subalpin helyek téli tartózko­dásra. Csorbató (1350), Ó-Tátrafüred (1000), Uj- Tátrafüred (1000), Tátralom­nic (850). Szigorúbb hidegvizgyogyintézetek (nagy­részt szanatórium-rendszer). Bálványos, Borosznó, (Kneip-rendszer), Budapesti sza­natóriumok, Feketehegy, Korytnica, Kő­szeg, Margitliget, Marillavölgy, Stoósz, Uj­Tátrafüred. Tengeri fürdőnk hazai egy van; Cirk­venice. Tóparti fürdők. B.-almádi, B.-Badacsony, B.-Boglár, B.-Fonyód, B.-Földvár, B.-Fü­red, B.-Kenesse, B.-Keszthely, B.-Lelle, B.-Lepsény, B.-Rév-Fülöp, B.-Siófok, B.­Szemes, Nyíregyházi sóstó, Palics-tófürdő. Erős konyha-sósfürdők. Aknaszlatinai Pável-fürdő, Bázna vagy Felső-Bajom, Bu­dai Erzsébet keserűsós-fürdő, Korond, Maros-Ujvár, Polhora, Ruszanda, Szováta, Vízakna. Láp- és iszapfürdők. A Tátra füred (láp), Bázna vagy Felső-Bajom (iszap), Borszék (láp), Daruvár (láp), Harkány (iszap), Hévviz (iszap), Lukács-fürdő (iszap), Pős­tyén (iszap), Ruszanda (iszap), Tárcsa (láp), T.-Teplic (iszap), Topuskó (iszap). Hévvizü fürdők (a kénesek 5-sel jelöl­vék). Budapest: Artézi-fürdő 72 fok S, Császár-f. 59 f. S, Lukács-f. 60 f. S, Szt.­Margitsziget 43 f. S, Rác-f. 43 fok, Ru­das-f. 45 f., — Daruvár 45 f., Harkány 62 f. 5, Herkules-f. 48 f. S, Hévviz 33 f., Krapina-Teplic 43 f., Meny háza 32 f., Nagyváradi Szt.-László-f. 41 f., Felix-f. 34—41 f.. Pöstyén 64 f. S, Rajec 33 f., Stubnya 46 f., Szklenó 53 f., Trencsén­Teplic 40 f. S, Varasd-Teplic 57 f. S. Gyógyvizek és fürdők (az „f"-el jelzet­tek fürdő-telepek is). Vasasfürdők és gyógyvizek (arzénesek Aí-el jelölve). Bártfa „/", Buziás „/", Borszék ,,/",Erdőbénye „/", Élőpatak „/", Gyertyánliget „/", Korond „/", Korytnica „/"; Lubló „f u , Parádi arzenesviz (As) „/", Ránk-Herlány „/", Szliács „/", Tárcsa „/„, Vihnye „/". Egyszerű savanyúvizek Balatonfüredi „/", Borszéki „/", Kászoni, Kézdipolyánai „Vénus", Kristály (szénsavval telitett), Mohai „Ágnes", Radna-Borberek „/", Szántói, Véghlesi „Vera". Lithiumos földes savanyuvizek. Baldóci „/", Balfi „/", Salvator-forrás, Sultan-for­rás, Szlatvini-Anna, Szulini-Korona. Alkalikus savanyuvizek (főleg Na. hyd­rocarbonat tartalmúak és ez gm-okban jelezve 1 literre). Bodoki Matild 4 5. Luhi Erzsébet 4, Luhi Margit 4, Parádi Csevice 1'6 „/", (H2S), Petánci 49, Répáti 4, Szolyvai 8 4 „/". Alkolikus konyhasós vizek (a jodosok n 7"'Ve\ jelezvék). Bártfai „Orvos-forrás" „/", Bíkszád „/", Cigelkai „Lajos", Domb­háti „Lívia" „/", Korond „/", Lipiki „/" „J", Málnási „Mária" „/", Málnási „Si­cula" „/", Sztojkai „f u . Egyszerű konyhasós vizek (jodosok „J"­vei, kénesek H2S-vel). Csizi viz „y" „/", Mehadiai Hercules „/", Szmredák H2S „J" „/", Szobránc H2S „/". Sülfatos ásványvizek (főleg Na2S04-et tartalmaznak). Baldóp „/", Borosznó „/", Ivándai viz, Korytnica „/". Kezerüvizek (Na2S04 mellett MgS04-et tartalmaznak). Budán : Apenta, Deák, Er­zsébet „/". Hunyady János, Ferenc Jó­zsef, Pálma, Szegedi-Petőfi, Igmándi. Színház. Alkalmas idő ez a mai, hogy színjátszás­sal, mint művészettel is foglalkozzunk s ne csak száraz referádát adjunk a nap eseményeiről. Az igazi színjátszás művészi terület, melynek esztétikáját két mezőben ellenté­tes kategóriába sorozhatjuk. Az első a relativ visszaadás, mikor a darabhoz, szorosan a szerző gondolatme­netéhez vonatkoztatjuk, mikor azt vizs­gáljuk, hogy a szinész mennyire tudta érvényre juttatni a szerző szándékát. A realizmus utján járó színésznek ehhez ké­pest az iró alakjainak előirt lényegébe kell belehelyezkednie. S mivel az iró cél­zatait kereste és akarja visszaadni, törek­vése bár magas értékű, de kétes, mert a realizáló művész annyira bele mélyed­het az apróságokba, hogy a nagy kere­sésben éppen a legfontosabb lelki folya­mat és a hűség siklik ki kezéből. A szerző ugyanis annyira bőven nem adhatja ke­zébe a színésznek képzeletét, hogy az a legaprólékosabbakra is kiterjedjen, igy a színésznek saját fantáziájához kell for­dulnia. — A realizmus tehát stilizál. A színjátszás esztétikájának másik fele az abszolút szinjáték. Ennek az -a sza­bálya, hogy egyáltalán szabály nélkül való, annyira kivételes, hogy szinész-egyé­niséghez van kötve, és utánzás utján nem értékesíthető. Az abszolút, vagy tisztább kifejezést használva, az alkotó színésznek, a darab csak olyan anyag, melyből saját lelke megértette művészi alkotást teremti. Annyi neki, mint a szónoknak a jegyzetei, váz­lat, melyet a szinész ruház fel lelkének csillogásával. Lelkében az iró műve át­asszimilálódik. Világos dolog, hogy a színésznek kétes a helyzete e még meg nem határozott uj fogalmakkal szemben, mert a régi el­vek szerint, ez utóbbi esetben nagyon rosszul végzi feladatát. Igaz, hogy jobban teszi a szinész, ha ezt nem akarja meg­tanulni, mert ezt nem lehet. Az egyéni­ség fogalma kizárja azt, hogy járt uton haladhasson vagyis, hogy tanulhasson. Ezt egyenesen igy kell tudni. Szalkay társulata immár harmad izben adta elő a nagy hírre kapott Leon-Stein­Lehár Vig özvegyét. E nagy operett végre megtörte közönségünk hidegségét és Hidi Irén, a társulat szép tehetségű művész­nője, ki a címszerepet játsza, csak mele­gebbé teszi az érdeklődést. Élénk tempe­ramentuma ép oly hatást keltett, mint a milyen behízelgő volt a lágy, szivreható melódiáival Vérében kell lenni a fedákíz­musnak, mert azt eltanulni nem lehet. Gyárfás, Déri, Báthori a férfi szerepekben mindenkor vezetésre hivatott nevek, ez­úttal különösen élveztük Báthori egész­séges, igaz humorát. Tordai Erzsi nem neki való szerepet játszik. Mindhárom előadásról általánoságban csak jót mond­hatunk. Hétfőn Kada Elek énekes népszínműve, a Helyre asszony ment, Ráthonyi Stefivel, I ügyes játékával sok tapsot kapott és méltó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom