Esztergom és Vidéke, 1907

1907-06-06 / 44.szám

föld rabszolgái lenni s az ipar és kereskedelem fejlesztésére vetnénk magunkat egész erővel. Sajnos, a mai ipar és kereskedelem nagyon is gyenge még arra, hogy egy Ín­séges esztendő bajainak leküzdésé­ben komoly szerepet játszhasson s igy teljesen jogos az az aggoda­lom, mely az Ínséges esztendő ké­pét festi élénkbe. Lehet, hogy nem talál a jóslat s ha a természet kegyes lesz, a termés még valamire való lehet. Akármint is lesz azonban, mindent kövessünk el, hogy az egyoldalú termelési rendszert mezőgazdasá­gunkból végleg kiküszöböljük. K. L. A gyermek védelme gümőkór ellen. ni. Szegényeknél, hol dajkatartás ki van zárva, talán az állami gyermekmenhely, vagy külön e célra alakult egyesület (kap­csolatban a dispensaire-el) kitelepíthetné szoptató tápszülőkhöz a kisdedet ; ha ez lehetetlen, a dispensaire, vag}' a véle kar­öltve működő tejkiosztó intézmény kellő minőségű és mennyiségű tehéntejjel lássa el a csecsemőt, E helyen kívánom föl­említeni Schlossmann nagy horderejű kije­lentését : „Die Tbk.-Prophylaxe ohne Ent­tuberkulósirung des Rindviehes ist eitles Bemühen". (A gümőkór kórmegelőzését célozó törekvések a tehénállomány gyöngy­kórmentesitése nélkül, mindig hiábavalók lesznek.) Tuberkulózisra nem reagáló te­héntől, aszeptikusán fejt és feldolgozott tejre van szükségünk. Szem előtt kell tar­tanunk, hogy a helytelenül keresztül vitt mesterséges táplálás, vagy rossz minőségű tehéntejjel eszközölt elválasztás a kisded emésztőrendszerében oly elváltozásokat szülnek, melyek a gümőkór bacillusának a talajt kellőképen készítik elő, vagy an­golkórt hoznak létre, mely ismét „locus minoris resistenciae" a bacillus Koch-al szemben, A tejkiosztó intézeteknek nagy hordereje épp e munka keresztülvitelében Egyébiránt, ha tiszta képet akarunk nyerni a XVI. század humanisták tu­dományos műveltségéről, vegyük pontosab­ban szemügyre Szamosközy ismeretkörét s ebből az „ab uno disce omnes" elvénél fogva himet varrhatunk az egész kor tu­dományos felfogására és viszonyaira. Szamosközynek az a meggyőződése, hogy miként a növények és fák művelés, beol­tás által nemesednek, úgy az emberi ter­mészetet is művelni kell a humanitás stú­diumaival és az erkölcsök szabad discip­linájával. Ennek főeszköze a klasszikusok tanulmányozása. 1 O maga teljesen jártas a görög és latin irodalomban. Idézi Aeso­pust, Horatiust, Vergiliust, Ovidiust, Cice­rót, Democritust, Eutropiust, Florust, de főleg a történeti és földrajzi irókat: Taci­tust, Ammianust, Ptolomaeust, Dio Cassiust; Ptolomaeusnak Dáciára vonatkozó adatait, mint láttuk, több helyt kiigazítja. 2 A vá­rosok eredetét, a folyók neveit tudomá­nyosan iparkodik megállapítani. 3 Praktikus jogi és természetismeretének több helyen nyomát hagyja. 4 Földrajzi tájékozottsága pontos és széleskörű, amit nyugaton ért­hetővé-tesz külföldi tanulmánya, keleten pedig gondos utánjárása. Ezen, bár hiányos adatok némikép fo­galmat nyújtanak egy XVI. századi ma­gyar humanista szellemi tartalmáról és i Sz. II. 285. 1. — 2 Sz. III. 81. 1. — 3 Sarmi­segeíhusa nevének etimológiája szerint: Sarmis­(Regia) Gethica, Sz. III. 281. 1. Déva nevében pedig a dák városok dana v. dava végződésére ismer. (Petro dava, Carti dava) u. ott 293. 1. — 4 Sz. II. 273., III. 65. 1. fekszik. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a gümőkóros anya a mesterséges csecsemőtáplálék elkészítését és nyújtá­sát oly egyénekre bizza, kik egészsége­sek, nehogy a typus bovinus bacillus AM-mentes tejbe a typus humánus vigye belé. Az esetben, ha az anya gümőkóros, őt kell eltávolítani, mint azt a német „ Für­sorgestelle "-k eszközlik. A beteg elhelye­zése után a lakás fertőtlenítése viendő keresztül. A kenyérkeresőtől megfosztott családot anyagilag kell támogatni, vagy nagy nyomor esetén az állami gyermek­menhely telepítse ki az anyát csecsemő­jével együtt. Grancher tanárnak hallhatatlan érdeme, hogy az „oeuvre de preservation de l'en­fance contre la tuberkulose"-t Parisban megalkotta. Paris minden kórházában a gümőkóros betegek egy ismertető füzetet kapnak, melyben ki van fejtve, hogy a tuberkulotikus ivadékának egyetlen mentsvára, ha egészséges környezetbe lesz elhelyezve s hogy van egy orvosok és emberbarátokból álló egyesület, mely a kitelepítést vállalja. A betegek javarésze hálás szívvel fogadja ez ajánlatot. A dis­pensaire-ekkel kapcsolatosan kellene min­den ilyen intézményt meghonosítani, mert az esetek javarészében a csecsemőkoron túl is az u. n. „Schmier- u. Schmutzinfek­tion" (piszokfertőzés) áldozata lesz a gyer­mek, különösen azon szokásánál fogva, hogy a földön mászkál és a piszoktól mocskos kezeit a szájába dugja. A lakás hygiene a tuberkulózis proph­vlaxisában döntő szerepet játszik ; e té­ren is áldásdus ténykedést fejthet ki a dispensaire. Nagyon fontos, hogy a gümőkóros környezetben élő vagy e kórságra disz­ponált, u. n. tuberkulotikus gyermeknek jó táplálékot és tiszta levegőt biztosít­sunk, azon két tényezőt, melyek a Koch­bacillus letelepedésének, tova fejlődésé­nek gátat-vetnek. A táplálkozásról legmegfelelőbben a napközi otthonok gondoskodnak, mely intézmények az iskola falain belül, meg­felelő étteremben, vagy valamely nép­konyhában látják el a táplálékkal a gyer­meket. Berlinben u. n. „Kindervolksküche", Angolhonban a schools dinner", Francia­országban a „soupes scolaires" intézmény van meghonosítva. Paris városának ta­nácsa ez egyesületeket évente 500.000 franknyi összeggel támogatja. Budapesten az ingyentej egyesület naponta 1500—2000 gyermeket lát el reggeli és vacsorára egynegyed liter tejjel és egy zsem­lyével. A napfény a gümőkór bacillusának leg­nagyobb ellensége. Adjuk meg azért a le­hetőséget, hogy a gyermekek minél többet lehessenek tiszta levegőben. Londonban a „Metropolitan public garden associa­tion" nyolc év alatt 65 kertet rendezett be és 37 utca mentén ültetett el fákat. E kertek és játszóhelyek egészségügyi fontosságát az angolok oly magasra tartják, hogy a kormány minden grófság­nak kötelességévé tette, hogy területén kellő mennyiségű játszóhelyekről gondos­kodjék. A dispensaire-ek vezetői legye­nek ez irányban a városi hatóságok irá­nyitói. Szigorúan kell ügyelni, hogy fer­tőző betegségben szenvedő, ne kerüljön ily sétatérre és hogy kellő felügyeletről gondoskodva legyen. Deutsch Ernő. HÍREK. — Gyermeknap. Mint már jeleztük, az „Esztergomi Gyermekvédő Liga" ma tartja meg Esztergomban a „Gyermeknapot". Ezen alkalommal a Széchenyi téren felál­lított két sátorban, d. e. 10 órától 12 óráig ; d. u. 5 órától 8 óráig, egy-egy urna helyeztetik el, hogy ezen urnákba vesse a nagyközönség az elhagyott gyermekek telsegélyezésére szánt bármily csekély ado­mányát. A gyűjtőperselyek őrizését a hely­beli úrhölgyek voltak szívesek a követ­kező sorrendben magukra vállalni I. sátor. Délelőtt II. sátor. 10— 11 óráig Gyapay Médi dr. Berényi Zoltánné Nedeczky Erzsike Walfisch N.-né Reviczky Erzsi Ivanits Margit Szegedy Jolán 11— 12 óráig dr. Szilárd Béláné Oblrth nővérek Rochlitz Arthurné Vimmer Marianna Istvánffy Elemérné Délután 5— 6 óráig Büttner Irma Schönbeck Stefiké Niederrnann Berta Beöthy Klára Vajand Ilonka Salamon Dudus Brutsy Ilonka 6— 7 óráig Burány Ernőné Reviczky Arpadin dr. Katona Sándorné Oltósy Hermin Burián Böske Csukássy Erzsi 7— 8 óráig Bedross Margit Magurányi Edith Janits Margit Janits Irén Magos Berta Vimmer Marianna A perselyeket őrző nők némi csekély, meg nem határozott árakon virágokat is fognak árusítani. Este 6-tól 8 óráig a ka­tonazenekar játéka lesz hivatva a jóté­konyság gyakorlására nagyobb közönsé­get toborozni. Újólag felhívjuk a jótékony szivek lelkes érdeklődését, hogy e kiválóan hazafias és nemes cél megközelítését tehet­ségükhöz mérten előmozdítani igyekezze­nek. A kereskedők és iparosok, nemkü­lönben egyes magányosok részéről külön­befolyó adományokat nyilyánosan fogjuk nyugtatni. Az Országos Gyermekvédő Liga helybeli fiókjának pénztárosához Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatóhoz érkezett bejelentések szerint, a mai napon megtartandó gyermeknapon a liga nemes céljaihoz járulnak nagylelkű adományaik­kal és pedig a mai napi üzleti jövedel­mük 15 (, /o-ával Virág és Szántó divatáru kereskedők, 5 °/o-ával Porgesz Béla és Dobos Gyula ... és most egy hosszú üres helyet tartottunk fen lapunk zártáig az előzetes jelentkezések közlésére, de saj­nálatunkra a névsort lezárni vagyunk kénytelenek. — Hálaadó istentiszteletek június 8-án. Szombaton, Ő Felsége megkoronáztatásá­nak negyvenedik évfordulóját a hű magyar nemzet országszerte kegyelettel üli meg. Városunkban is több templomban lesz hála­adó istentisztelet. 8-án reggel 9 órakor a főszékesegyházban, ugyanakkor a kegyúri templomban, majd ugyanazon napon az izraelita imaházban és a görögkeleti egy­ház templomában. — Érseki és miniszteri biztosok a fő­egyházmegyei tanitó, tanítónő és óvónő­képző intézetekben. Az angolhölgyek bu­dapesti IV. ker. tan. képzőnél érseki biz­tos : Ernszt Sándor p. kam. orsz. képvi­az égboltozatról a nép babonás vélemé­nyével szemben maga Szamosközy csil­lagászati alapon fejtegeti; oka, azt mondja, a naptól való csekély eltávolodása, külö­nösen a nyári hónapok alatt. 1 Az alchymia nálunk is sok embert fog­lalkoztat. Zsigmond fejedelmet is rá akar­ták szedni — úgymond Szamosközy — de ő tartózkodott az ilyfajta művészettől, mely szerinte üresfejű emberek nevetséges időtöltése. 2 Az irodalom munkásai közöl Bocatius János költővel találkozunk Kassán (1604), 3 a már emiitett Hunyadi Ferencen kivül. A tudományos irodalomban a súlypont a hitvitázó munkák mellett a történetírásra esik. „Szokásuk volt" — mondja írónk Gálfi megöletéséről beszélvén — „az ilyen dolgokat mindenkor egy nagy könyvbe inserálni." 4 Úgyszólván minden nagyobb állású embernek megvan a maga hivata­los historikusa ; Bástáé Tarducms Achilles olasz, ki a török legyőzhetőségének mó­dozatairól is irt egy munkát. 5 Sáros vá­rának kapitánya, Verner (Wernher) György Magyarország viselt dolgairól akar irni, azért kéri Bornemisza Pál erdélyi püspö­köt, hogy szolgáltasson néki adatokat a a gyulafehérvári káptalan történetéhez. Szamosközy említi „Magyarország csodá­latos vizeiről" szóló könyvét, melyet való­színűleg Ő maga is használt. 6 Szamosközy­ből értesülünk továbbá, arról, hogy Forgách * Sz. I. 230. 1. — 2 Sz. II. 226. 1. — 3 Sz. III. Pótf. 549. 1. — 4 Sz. IV. 28. 1. — 5 Sz. III. 79. 1. — 6 Sz. IV. 370. 1. értékéről, akiknek Szamosközy, lehet mon­dani, díszpéldánya. A különféle tudományszakoknak is akadnak lelkes művelőik. Dedrich György Szebenben a hét szabad művészet mes­tere, tudós matematikus, kiről írónk a a róla szóló epitáfiumban azt mondja: „Illum quae fugeret, nulla mathesis erat." 1 Wollfard István szintén kiváló, „peritus mathematicus" Kolozsvárott, ugyanott van Francken Keresztély exjezsuita, ki kiadta Epictetus „Énchiridion"-ját. 2 Az orvostudomány nagyon mostoha el­bánásban részesül. Szamosközy többször panaszkodik, hogy a sok ragadós nyava­lya azért tesz oly mérhetetlen pusztításo­kat, mert nincs, aki útját vágja valami orvossággal. Igy történik, hogy kuruzsló, vén anyókák, baromorvos kovácsok, ta­nulatlan sebészek és borbélyok adnak ápolást és orvosszert a betegeknek, mely inkább ölt, "mint gyógyított. 3 Különben jellemző a kor felfogására e tekintetben, amit a tanult humanista mond. Bölcs emberek hagyománya — írja — hogy tiz évenkint pestis üt ki Magyar­országon. Vagy rossz planéták rontják meg a levegőt, vagy az emberi nedvek romlanak meg tiz évenkint, mert miként a hetedik és kilencedik évforduló veszélyt hozó, úgy a tizedik is az. 4 Miksa, mint tudjuk, egy 1576-iki pá­tensével országaiban az-orvosi gyakorlatot 1 Sz. IV. 339. I. — 2 Sz. IV. 13. 1. V. 0. még Szilágyi, Erdélyorsz. tört. stb. II. 56. 1. — 3 Sz. I. 228. 1. — 4 Sz. I. 181. 1. doktori diplomától teszi függővé, 1 de ez irott malaszt maradván, nem sokat vál­toztat a helyzeten. Mint elszigetelt jelen­ség mégis fennmaradt Szamosközynél egy­két orvosnak a neve. Blandrata Györgyön kivül ott van Petz doktor, Kertz Pál bras­sói orvos és Hunyadi Ferenc, Báthory Zsigmond költő-orvosa, ki Itáliában sze­rezte ismereteit. 2 Ugyancsak egy Ágoston nevű brassói követről tudjuk, hogy nyil­tan űzte az orvosi mesterséget, 3 nemkü­lönben Marci András is. 4 A sellenbergi csatában elesettek közt van Laskó János, kiváló magyar jogtudós f Rempler András és Budaki János tudós lutheránus papok, ez utóbbi jeles böl­cselő. 6 A praktikus csillagászatba?i tagadhatat­lan nagy fejlettséget mutat e kor, mely örökségképen maradt reá az előző szá­zadból, Mátyás korából. A megingott ke­resztény hit helyén előtérbe lép a babo­nás csillagvizsgálás, a műveltebbeknél, a fejedelmi udvarban épúgy, mint a társa­dalom legalsóbb rétegeinél. Csakhogy mig a népnél a félénk képzelődés és műve­letlenség eredményekép jelentkezik, a mű­velt humanistáknál mindez az antik szel­lem közvetlen hatásának az eredménye. A tapasztalati megfigyelés alapján például a fiastyuk lenyugvásakor esős időre kö­vetkeztetnek. 7 A Venus csillag eltűnését 1 Századok, 1901. 638. 1. — 2 Sz. II. 148. 1. IV. 119., 387. — 3 Sz. II. 303. 1. — 4 Sz III. Pótf. 553. 1. — 5 Sz. II. 340. 1. — 6 Sz. III. 128—9. 1. — 7 Sz. I. 76. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom