Esztergom és Vidéke, 1907

1907-05-30 / 42.szám

tékesiiése volt. Mindenekelőtt tudomásul vétetett a pénzügyi bizottság és tanács javaslata, mellyek szerint a folyó pénztári évben, 919 méter I. rendű, 1251 méter II. rendű, 1196 méter III. rendű, 407 méter IV rendű, 1652 méter V rendű 1072 méter gyéritési fa, 10 méter süge és 766 drb. 154.60 köbméter szálfa termeltetett. Az elért eredmény, az előirányzattal szemben 2416 kor. 78 fillérrel kedvezőbb. Elfogadta egyben a képviselőtestület az erdő mester és számvevő javaslatát s ehhez képest elrendelte, hogy az összes tűzifa fatermés a plébános, karmester és egyházíi járandóságának kivételével — akiknek járandósága a tartalék erdőből adandó ki — az öregtéglaházhoz szállitassék le s ott raktároztassék. Az ily módon raktározandó faárak meghatározását a képviselő testület a varos tanácsára bizta azzal, hogy az eddigi árak figyelembe veendők. A szálfa árát a képviselőtestület köbméterenként úgy a fekete hegyi erdőrészen, mint a tartalék erdőben termelt fáét következőkép állapította meg: 1. A puhafából előállott szálfa ára vastagságra való tekintet nélkül 10 kor. a keményfának pedig: 1—20 cm. vastag szálfáért 14 kor. 21—30 cm. vastag szálfáért 20 kor. 31 — 40 cm. vastag szálfáéit 24 kor. Elrendelte továbbá a képviselőtestület, hogy a termelt süge és ágfa hat havi hitelre nyilvános árverés útján értékesitessék. Az összes famennyiség raktározásával, továbbá a deputatum és ajándék fának rendeltetési helyére való szállításával s végül a fahordás megkezdése idejének meghatározásával az erdőmester bízatott meg. A raktárba beszállítandó tűzifa hordási diját következőkép állapították meg: Erdély külső kereskedelme nem sokat igér, majd hogy nem pangásnak indul. Terményeit a külföldön nem értékesitheti ; hiszen az országgyűlések szigorúan megtiltják a nemes fémek, só, állat és nyersbőr kivitelét, valamint a görög és zsidó kereskedők bejövetelét.

1 Mindössze Nagyszeben, Brassó és Kolozsvár közvetít Törökország felé némi kereskedelmi összeköttetést. Minderről azonban Szamosközynél édeskevés adatot találunk, valamivel többet a belföldi kereskedésről. Ez aránylag élénknek mondható. Kolozsvárnak és Besztercének forgalmas bor- és gabonapiaca van, hol bécsi kereskedőkkel is találkozunk.- Vajdahunyadon vasárnaponkint nagy vásár szokott lenni: „minden vidékről az oláh és magyar parasztság bemégyen a vásárra, ki árut viszen, ki vészen"

3 Különösen élénk és jövedelmező a sóval való kereskedés. A só feltűnően olcsó. A tordai sóbányánál egy sestertinsért (9 kr.) ötven fontos kősó darabot lehet venni, amit a kereskedők Lippán alul forintjával árusítanak el.

4 Érdekes, hogy Székely Mózes is egykoron sóval kereskedett.

5 Gazdag magyar kereskedője ezen időknek még Thököly Sebestyén.

6 A Ferhád basától ostromolt Szikszóról (1577) kiemeli Szamosközy, hogy népes kereskedő város.

7 A hódoltsági területen a mohamedánok 1 V. ö. Erdélyi Országgy. Emlékek, III. 130—140. 217., IV. 526., 587. 1. — 2 Sz. II. 46. III. 142. IV. 174. és 190. 1. — 3 Sz. IV. 117. 1. — * Sz. IV 281. 1. — 5 Sz. IV. 193. 1. — 6 Sz. I. 203. 1. — 7 Est oppidum incolarum frequentia nobilique finitimorum mercatura celebre. Sz. I. 195. 1. 1. A macskási erdőrészből méterenkint 1 kor. 2. A fekete hegyi erdőrészből 1 kor. 75 fii. 3. Rárói gyéritési 1 kor. 75 fill. 4. Tartalék erdőrészből 1 kor. 75 fii. 5. A városmajorba szállítandó szálfa köbméterenkint 8 kor. Egyben elhatározta a képviselőtestület, hogy amennyiben a most megállapított összegért sem volnának hajlandók az esztergomi fuvarosok a fat lehordani, ugy a fahordás idegen fuvarosok felfogadásával haladéktalanul kezdessék meg. A fának az erdőből a raktárba való szállításáért járó díj meghatározásánál nagyobb vita fejlődött ki. A elmúlt évben méterenként 1 kor. 50 fii. volt a szállítási dij. Ez évben a tanács azt 1 kor. 70 fillérre javasolta felemelni tekintettel az általános drágaságra, mig a pénzügyi bizottság 1 kor. 75 fillért javasolt, mit a képviselőtestület meg is szavazott. Tátus János tolmácsolta felszóllalásában a fuvarosok azon kijelentését, mely szerint 2 koronán alul egyetlen egy sem szállít fát, mire a többség oda nyilatkozott, hogy akkor idegen, kesztölci fuvarosokat fognak feltogadni, akik a faszállitásra olcsóbb árért ajánlkoztak. —u. Értekezlet az elemi népiskolai kézimunka tanítás érdekében. Az elemi népiskolák részére kormányhatóságilag kiadott uj tanterv kötelezővé teszi a kézimunka tanítását ugy a fiu, mint leányiskolákban s igy szükségessé vált, hogy a tanitók ezen uj tárgy tanításához megkívánt elméleti és gyakorlati ismereteket megszerezzék. A tanítóképzőkben a kézimunka elméleti és gyakorlati elsajátítása már a folyó 1906/7 tanévben hozatott be kötelező tantárgyként. Igen szép eredménnyel tanulják azt a helybeli érseki tanítóképző intézet folytatnak élénk kereskedést; Hatvanról megjegyzi irónk, hogy gazdag török kereskedő város.

1 A kereskedelemnek az említett akadályokon kivül még egyéb mizériái is vannak. Ilyen mindjárt a pénzkufárok lelketlen üzelme, mely a gyakori éhínségnek is egyik előidézője. Minthogy ninc^ semmiféle felügyelő közeg, ezek a gabona árát fölverik, amennyire csak bírják s ezáltal nemcsak egyes családokat, hanem egész városokat és falvakat juttatnak a nyomor torkába. Ezért sürgeti az országgyűlés is több izben az árak limitációját vagyis hivatalos megszabását és 12 forint pénzbüntetést mér a törvény átszegőjére.

3 Hova-hamar találunk is Erdélyben erre a célra rendelt felügyelőket (aediles), kiknek gondjához tartozik szemmel tartani a boltokat, mészárszékeket és az élelmi cikkek árát megszabni.

4 A szállítás nagy nehézségekbe ütközik, sőt sokszor lehetetlen; s igy előfordul, hogy mig Erdély magtárai tömve vanvak, az anyaország egyes vidékei az éhhalállal küzködnek.

5 A közlekedési viszonyok, utak és hidak javítását érthető okokból rendeli el az 1 593 évi gyulafehérvári országgyűlés.

0 Patakokban, folyóvizekben annyira gazdag országban, mint hazánk, fontos tényezői a forgalomnak a hidak. Hidakat 1 Sz. I. 210. I. — 2 Sz. I. 224. 1. V. o. Horváth M., Az ipar és kereskedés története Magyarországban stb. Kisebb Tört, Münk. III. 32., 33. 1. — s Erd. Országgy. Emi. III. 275., 411., 417., 475. és 478. 1. — 4 Sz. II. 73. 1. — 5 Szalai-Baróthi. i. m. III. 499. 1. — 6 Erd. Országgy. Emi. III. 417. 1. növendékei is. A régibb, már kün működő tanitók a szükséges ismereteket e célból rendezett külön póttanfolyamokon sajátíthatják el legmegfelelőbben. Ilyen tanfolyam rendezése iránt nyújtott be Esztergom sz. kir. város tanácsához előterjesztés Guttenberg Pál igazgató, a „Kézi munkára nevelő Országos Egyesület" részéről. Hogy az ügy . iránt való érdeklődést felkeltse, pénteken, f. hó 24-én személyesen is városunkban járt és ez alkalommal tisztelgett Gyapay Pál főispánnál kérvén őt, hogy az ügyet, mint az egész vármegye népoktatására nézve igen fontosat, jóakaratúlag felkarolni és hathatós pártfogásával támogatni szíveskednék. Egyelőre azt kérte a főispántól, hogy engedné meg neki, miszerént egy, a főispán elnöklete alatt tartandó szűkebb értekezleten ismertethetné az ügy iránt érdeklődni hivatottak előtt a kézimunka tanítás mibenlétét és nevelésügyi szempontból való rendkívüli fontosságát. A főispán lekötelező szives készséggel teljesítette az igazgató kérését, s az értekezletet péntek d. u. 4 órára hivta össze a vármegyeház tanácskozó termébe. Az értekezleten megjelentek dr. Andor György herceg-primási irodaigazgató, Vaszary Mihály hercegprimási központi intéző, Guzsvenitz Vilmos, az érseki tanítóképző igazgatója, dr. Fehér Gyula a városi elemi iskolák igazgatója, Bleszl Ferenc és Marosi József iskolaszéki tagok. A megjelentek előtt Guttenberg Pál igazgató nagy vonásokban fejtegette a kézimunka tanításának rendkívüli fontosságát úgy nevelésügyi, mint nemzetgazdászati szempontból. A vármegye népiskoláiban leendő behozatala végett a nagy szünidő alatt és pedig július hóban három hétig tartó tanfolyam rendezését javasolja, illetve kéri a vármegye és város közönségétől a tanitók számára. A tanfolyamban 40—45 tanitó vehetne részt. A tanfolyam rendezésének költségei egy-egy tanitó után 20 korona költséget igényelnének. Azért ily csekély összeget, mert a helyi viszonyok a tanfolyam rendezésére igen kedvezők, amennyiben Klinda Károly, az érseki rátalálunk a töröktől összeállított nagyobb szabású hadi átkelőkön kivül Buda és Pest között

1 hol 66 hajóból álló hajóhíd segiti a közlekedést, hajóhid van még Komáromnál,^- Tokajnál a Tiszán,

3 cölöphíd a Maroson Gyulafehérvár mellett,

4 kőhíd említtetik Szeben és. Vízakna között,

5 hadászati szempontból fontos még a szekszárdi hid.

6 Erdély a szükség idején mindig iparkodik segítségére lenni a magyarországi szűkölködőknek. Igy az 1585-diki nagy szárazság alkalmával a kormányzók olcsó gabonapiacokat rendeztetnek be városszerte. Az uzsorás kereskedőkre, kik két annyin adták, mint vették az élelmiszereket, szigorú büntetést szabnak s csak az ár negyedrészének megfelelő nyereséget engedik nekik. „Ama duna- s tiszavidéki részekről, írja Szamosközy, melyek a töröknek hódolnak, kettes és négyes fogatú teherhordó szekerekkel csődültek e piacokra, a véghelyek is Erdélyhez, mint egyedüli menedékhez fordultak s nem is csalódtak bizalmukban ; mert valamennyien jól megrakodva tértek vissza s csak arra kellett megesküdniök, hogy a vett életet az övéik éhsége csillapitására fordítják s nem a törökök részére akarják szolgáltatni."

7 A sajátos viszonyok magyarázzák csak meg azt az óriási külömbségét, mely rövid időn belül a gabonaárlejtésben mutatkozik. Nagyváradon például egy jó tehernyi, tehát nyolc véka gabona ára 6 nap alatt 1 Sz. II. 183. 1. — 2 Sz. II. 59. 1. — 3 Sz. IV. 247. 1. — 4 Sz. II. 17., III. 33. 1. — & Sz. III. 149. 1. — e Sz. IV. 208. 1. — * Sz. I. 225—6. 1. nitóképző szaktanára vezetné a tanfolyamot és a tanítóképző szerszámai állanának díjtalanul a tanfolyamban résztvevők rendelkezésére. A tanfolyamban részt vennének a város összes tanitói és a vármegye tanitói közül többen, néhányan pedig az esztergomi főegyházmegye távolabbi vidékein működő tanitók közül is. A tanfolj'am költségeihez részben a vármegye és város, részben az iskolák föntartói járulnának. Az értekezleten résztvevők egyhangú lelkesedéssel tették az ügy további felkarolását magukévá és annak saját hatáskörükben leendő támogatását készségesen megígérték. Legközelebb a város iskolaszéke fog az üggyel foglalkozni, melynek ismertetésére Guttenberg Pál igazgató személyes megjelenését igérte meg Vimmer Imre polgármester iskolaszéki elnöknek, kit más oldalú hivatalos elfoglaltsága akadályozott meg abban, hogy az első értekezleten megjelenjék. — x HÍREK. — üj OSZtálymérnÖk. Pospesch Antal államvasuti osztályvezető főmérnök elhalálozásával megüresedett osztálymérnökség vezetésével Czener Andor, a kismartoni osztály mérnökség vezetője bízatott meg. — Árvaházi majális- Városunk nemeskeblű hölgyei nagy buzgalommal ügyekeznek fényesen megvalósítani azt a szándékot, hogy az ,.Orsz. Kath. Tanitói Árvaház" javára a Kovácspataknál mozgalmas és jövedelmező nyári mulatságot rendezzenek. Első értekezletét f. hó 29-én tartotia a rendezőség, amelyről a következő sorokban értesítette tagjait: „Értesítés." A helyben építendő „Orsz. Kath. Tantiói Árvaház" javára tervezett nyári mulatság előkészítése céljából a mai napon, délután 6 órakor a város székházának nagytermében értekezlet fog tartatni. Erre a rendezőség alulírott tagjai kölcsönösen kérik a szives megjelenést. Esztergom, 1907. május 29. dr. Babura László, Bogisich Mihály, Büttner Ró15 magyar forintról 3 forintra száll le.

1 lllésházy nádor búzáját meg könnyen eladják köblét két forintért.

2 A tisztességes, szolid adás-vevésnek egyik főmegrontója a kótya-vetye. A hajdúktól összeharácsolt tárgyak közül mesés olcsón lehet vásárolni; például egy juhot 5 dénárért, egy ökröt fél forintért lehet venni, ami hallatlan olcsóság.

3 Az 1602.. évi medgyesi országgyűlés e miatt megtiltja, „hogy a hadnéptől valami marhát valaki megvehessen. Aki megvenné és nála találják, pénz nélkül elvehessek tőle. A hadakozó nép — jegyzi meg a határozat — kiváltképen azért siet a marha vitelére, hogy egyéb emberek olcsó pénzen megveszik tőle."

4 A mértékrendszer nagyon határozatlan, ami szintén Öreg hiba. Majdnem minden városnak külön mértéke van. A fehérvári köböl 4 véka, a kolozsvári 5 véka; amott az ára egy köböl gabonának 28 tallér, emitt 40 tallér.

5 Mily aránytalanság ! Az 1588. évi medgyesi gyűlés ugy intézkedik ezen ügyben, hogy a kolozsvári köböl és ejtel legyen kötelező mindenütt — de nem sok eredménnyel.

6 A közlekedési vonalakon a távolságot mérföld-kövek jelzik.

7 A vámok idegen, nagyrészt zsidó bérlők 1 Sz. I. 226. 1. — 2 IV. 215. 1. — 3 Sz. III. 287. 1. — * Erd. Országgy. Emi. V. 138. 1. — 5 Sz, III. 67. 1. — 6 Erd. Országgy. Emi. III. 243. 1. — 7 Sz. II. 93. 1. A mérföld (mélyföld, milliare) 6 ezer lépésnyi távolság, körülbelül 5 km. Hat olasz mérföld tesz ki egy magyarországit, tehát az olasz m. eszerint ezer lépés volt. Sz. I. 31., IV. 50. 1. A stadium ugyanezek szerint 750 lépésnyi távolságot jelent.