Esztergom és Vidéke, 1907

1907-04-28 / 33.szám

Régi théma. Van Magyarországon is virágzó ipar. Nem sok, csak egy és bár az se volna! Mert miatta tányér sima fekete földeket, térdet verő füves réteket doboltak el a végrehajtók. Ez az ipar a korcsmai ipar. Nem a szellem fejlesztője, inkább a népek gyilkolója. A sűrű krajcárokból ott teremtenek legkönnyebben forintosokat: a hol pálinkát mérnek. De a bűn is, a betegség is, a szegénység itt születik meg legkönynyebben. Látja az állam, látják a községek, látják a városok, hogy népünk fizikai és erkölcsi degenerálásának oka, a korcsmák pipafüstös, pálinkagőzős levegőjében van. A filantrópok, a humánus kriminálisták évtizedek óta a korcsmai atmoszférában keresik az anyagot, s valamire való újságíró már mind megbirkózott ezzel az anyaggal, még sincsen javulás, sőt a statisztika ijesztőbb számokkal számol be évről-évre, a pálinka fogyasztás okozta anyagi és erkölcsi romlásokról. Ezen az állapoton csakis az állam segíthet. Jóformán belecsömörlöttek a lapok is abba, hogy kenetteljes prédikációkat tartsanak a pálinkaivás veszedelméről, az alkohol ellenes egyesületek pedig hiába tartanak népszerű előadásokat, hiába festik a lőre italokból kapott tüdővész s őrültségben szenvedő ezrek élettelenségét, ha az állam egyremásra, korcsmai engedélyeket ad. Hogy pedig ez igy van, Svédország fényesen illusztrálja állításunkat. Néhány évtizeddel előbb Svédország fogyasztotta el a legtöbb szeszes italt — egész Európában. Az állam végre is ahhoz a radikális orvossághoz nyúlt, hogy a korcsmai engedély kiadását korlátozta s tör* vényt hozott: hogy hitelben nem szabad egy korcsmárosnak sem italt adni. Ma már Svédország nem is panaszkodik azon, hogy sok alkolistája van : ellenben nálunk túlzsúfoltak az őrültek házai, kik nagy részben a pálinkaivás áldozatai. te csókodat. Kell is az nekem ? Pedig Duci el is akar jönni: hozzám. Gingi: Aranyos Vikikém, igazán mondta ? Viktor: Isten bizony. Pedig: (idéz.) „Ha eljön a Duci: Lesz akkor sok puszi." Gingi: Jaj, édes, aranyos, rubintos Vikicám, add ide a levelet. Jussák a pokolba, hacsak egyszer is árulkodom rád. Megeheted mind a befőtteket. Viktor: (Lesüti szemét. Pirulva, halkan beszél.) Inkább tudod mit, Gingikém ? Gingi: Mit gyémántos Vikicácskám ? Viktor: (Kivesz a belső zsebéből egy másik levelet is.) Ezt a . . . levelet . . . Gingi: Mi, talán még az is az enyém ? Viktor: Nem. Hanem . . . a . . . Gingi: Vagy talán te irtad azt a Szeghy Malcsikának ? Viktor : Honnét tudod, Gingike ? Gingi: Mert tudom, hogy az tetszik rfeked. — Hát ezt a levelet meg én adjam át Malcsinak? Viktor: (Pirulva.) Igen, Gingikém. Gingi: És mit üzensz neki? Viktor: Hogy csókoltatom őt. Gingi: Jó, megmondom. De most már add ide Duci levelét is. Viktor: Nesze, Gingike mind a kettő. De jól dugd el. (Kimegy.) Gingi: (Utána kiált.) Viktor, de befőttet ne egyél, mert az nem volt alkuba ! Királyhida, ápr. hava. Nálunk zavartalanul kotyvasztják a korcsmárosok — tisztelet a ritka kivételnek — a pálinkát. Nem szólja meg érte senki. Felelősségre sem vonják, ők csak pancsolnak, mérnek és gazdagodnak. Olcsó lőréjük, korcsmáknak nevezett beköpdösött és befüstölt lebujuk után ugyan ki nézne ? A ki a garast összegyűjti, a ki az egészségére vigyáz, úgy sem megy a korcsmába, a kivel meg nem lehet beszélni, annak úgy is mindegy. Ilyen formán a korcsmáros vigan dörzsöli a kezét a söntésben, az olcsó ital, a zsírral itatott piszkos kártya, ugyancsak hoz a konyhájára, a miből vigan lehet fizetni adót és illetéket. Ellenben igazi gyümölcspálinkánk, mely a kiviteli kereskedelem terén oly szép eredményeket ért el a múltban — hanyatlani kezd. A mig a korcsmárosok egész gyárilag készíthetik a pálinkát, addig a gazdáknak ugyancsak meg kell járni a hivatalokat, a mig drága pénzen pálinkafőzés engedélyezéséhez jutnak. Ez az abuzus állapot rendezést kíván. Korlátozzák meg az italmérési engedélyeket, tegyék könnyebbé a jobb, az egészségesebb pálinkafözési engedélyek kiadását, a korcsmárosokkal pedig szigorúan tartassák be a zárórákat. Egyelőre reformnak ez elég volna. Ha azután az orvoslás közben az eszmélő nép látja a javulást, talán lehetne beszélni az Országos Magyar Gazdák Egyesületének gondolatáról, eszméjéről, melyben azt mondja: hogy a korcsmáknak vasárnapon való bezárása, a leghumánusabb cselekedet volna : a reformok terén. Mi félünk e kúrától. Előbb tápláljuk a beteget, csak azután fogjunk az operációhoz, ha elég ereje lesz hozzá : hogy azt kibírja. A kivándorlók sorsa. A Budapesti Hirlap csütörtöki számából vesszük át a következő sorokat. „Egy Amerikába kivándorolt honfitársunktól Newyorkból a mai postával levelet kaptunk, amely élesen megvilágítja a kivándorolt magyar munkások szomorú sorsát. A mikor a magyar képviselőházban az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek a kivándorlás ellen irányuló kérvényét tárgyalták, a felszólaló képviselők egyike ugy nyilatkozott, hogy azért vándorol ki népünk, mert jólétet és szabadságot élvez Amerikában. Ez a fölszólalás késztette honfitársunkat a levél megírására, a melyből közöljük az alábbi érdekes és megszivlelésre méltó részeket. Ha a képviselő úr alaposan ismerné az itteni életet, akkor nem beszélne sem jólétről, sem pedig szabadságról. A tömeges kivándorlás folytán a kivándorlóit munkás (kiváltképen, a ki csak magyarul vagy tótul beszél) kénytelen oly csekély bérért dolgozni, amely fele sem annak, mit Magyarországon megkereshetne. Csupán a dollár értéke csábítja ki a népet, mert egy dollár öt korona, magyar fölfogás szerint. De sajnos, nem ugy van ! Mert ha otthon a munkás 1 korona 20 fillér bért kap is, ez sokkal több, mint itt napi egy dollár. Már pedig napi egy dollár keresete ma csak annak van, ki .nehéz, emberölő munkát végez, s e nehéz munka mellett jól kell, hogy táplálkozzék, igy hát hol a jólét? Igen, jólét és szabadságnak csak akkor örülhet, ha tökéletesen megtanulja az angol nyelvet, és üzlet, vagy üzérkedés által tőkét tudott teremteni. Már pedig a magyar munkások közül ezt nem éri el tízezer közül egy. A többi véres verejtékkel összekuporgat 4—500 koronát két-három év alatt s viszszamegy hazájába. De hogy ? Egészségtől piruló arccal, duzzadó izmokkal kerül ide, s évek után sápadtan, összetörve kerül vissza mind ! És a szabadság ! Kilenc, tiz órai nehéz napi. munka után, alig van ezer munkás közül egy is, ki másra gondolna, mint a pihenésre. Csak annyiban különbözik az itteni szabadság a magyarországi szabadságtól, hogy ott a közigazgatás, adók stb. zaklatják, itt pedig a lázas hajsza a pénzért, s a vágy, hogy minél többet összekuporgasson. Ellenben otthon a sok mindenféle segitő- és védő-egyesület mégis megóvja a munkást attól, hogy ne éhezzék. Itt pedig hány ezer munkás van, ki munka hiányában, a vendéglők előtti szeméttartóból kotorássza ki kenyerét, segítséget senkitől sem kap, mert a jelszó help yon self. Ez a szabadság fogalma ! Szabadságodban áll magadon segíteni, ha munkát kapsz. Helytelenül cselekednek azok a képviselő urak, kik nyilvánosan az országházban hirdetik, hogy határozottan jobb, szebb s szabadabb élete van a munkásnak itt, mint szülőföldjén. Meggyőződtek-e a képviselő urak arról, hogy igazuk van ? Egyetlen egyszer sem olvashatni, hogy az igazsághoz hiven, s kötelességszerűen föltárnák az amerikai helyzetet, hogy igy visszatartsák a népet a kivándorlástól. HÍREK. — Szabadságon. Hoffmann Ferenc városi pénzügyi tanácsos, megrongált egészségének helyreállítása végett hat heti szabadság engedélyezését kérte. — Kinevezés- Keményffy Kálmán vízivárosi plébános az Esztergom-vízivárosi nőnevelő intézetben fenálló polg. leányiskolához igazgatóvá neveztetett ki. Gratulálunk a kinevezéshez. — Az esztergom-vidéki róm. kath népnevelők egyesületének újbóli megalakulása. A bajóthi, esztergomi és párkányi róm. kath. tanitói körök választmányának mult évi december hó 13-án tartott közös ülésében hozott határozata alapján május hó 4-én Esztergomban, a városház nagytermében az „Esztergom-vidéki róm. kath. Népvevelők Egyesületéinek újból való megalakítása végett közgyűlés lesz tartva, melynek tárgysorozata a következő : 1. D. e. 9 órakor szent mise a belvárosi plébánia templomban. 2. 10 órakor a közgyűlés megnyitása Schiffer Ferenc p. prael. kanonok, főtanfelügyelő, vagy meghatalmazottja által. 3. A közös választmányi gyűlésről felvett jegyzőkönyv felolvasása. 4. Tisztikar választás. 5. Gieswein Sándor győri kanonok, országgyűlési képviselő előadása a szocializmusról. 6. Walter Gyula dr. p. prael. kanonok előadása a magyar kath. tanitók országos árvaházáról. 7. Indítványok. Ugyanezen alkalommal az esztergomi tanítóképző intézet mellett fenálló gyakorló iskola a jelen tanévben elért kézimunkából (slöjd) kiállítást rendez. Közgyűlés után társasebéd lesz a Fürdő szállodában, amelyre jelentkezni lehet Bertalan Vince képezdei tanárnál. Egy teríték ára beikül 2 kor. 40 fii. — Á takarékpénztár adományai gazdasági Célokra. Az esztergomi takarékpénztár, mely közintézményeink felkarolásában és fellendítésében áldozatkészségének számos alkalommal adta már tanújelét, a gazdasági egyesületnek faiskolai célokra 100 koronát, majd egy, városunkban létesítendő vincellér képzőiskola céljaira ugyancsak 100 koronát adományozott, mely összeggel a vincellériskola alap már 4681 kor. 29 fillér. — Sok a tanítónő. A közoktatásügyi miniszter nagyfontosságú rendeletet intézett az összes tanfelügyelőkhöz, a tanitónők kiképzése ügyében. A rendelet, mely a polgári és elemi iskolai tanítónők, továbbá az óvónők magánúton való kiképzését akarja elsősorban megnehezíteni, előrebocsátja, hogy az emiitett hölgyek száma oly hatalmas mértékben szaporodott az utóbbi időben, hogy tisztára lehetetlen nagy részüket állásba juttatni. Ennek aztán súlyos szociális baj lesz a következése, amelyet valamely módon mérsékelni kell. Nagyon elegendő a száma azoknak a tanitónőknek is, akik a különböző képzőintézetekből — mint amilyen a győri állami tanítónőképző iskola — kerülnek ki évről-évre. Ezért a miniszter az 1907—8-ik iskolai évtől kezdve a következőket rendeli el: 1. A magánúton készülő óvó- és tanítónők évenkint csakis egyszer, az iskolai esztendő végén tehetnek privátvizsgát. 2. Magánosztályvizsgát csak egyéves időközökben lehet tenni. 3. Az egyéves prakszis, amelynek alapján őket magánvizsgára bocsátják, hivatalos bizonyítvánnyal igazolandó. Kétségtelenül bizonyítani kell, hogy a jelölt egy évet töltött oktatással nyilvános iskolában, vagy egy esztendőn át olyan magántanulót oktatott, aki nyilvános iskolában jó sikerrel vizsgázott. Óvónőnek ki kell mutatni, hogy nyilvános kisdedovóvóban szereztek prakszist. 4. A preparandiák egy osztályába legföllebb 30 tanítványt vehetnek föl azoknak a sorából, akik a legjobb bizonyítványokkal rendelkeznek. — Nagy művészestély. Jeleztük lapunkban, miszerint f. hó 25-én a népszínház elsőrendű művészei és művésznői közül többen, majd más művészek közreműködésével f. hó 25-én a Fürdő nagytermében hangverseny lesz. A hangversenynek csütörtökön este kellett volna lefolynia, mely azonban sajnálatunkra egyik első közreműködője, Raskó Géza indispositiója folytán elmaradt és május 8-ára lett elhalasztva. Hisszük, hogy május 8-iká:i, művészetért lelkesülő közönségünk tanújelét fogja annak adni, hogy nemcsak lelkesülni, de áldozni is tud. A váltott jegyek a 8-iki hangversenyre érvényesek. — Hirek Kovácspatakból. Május elsején szokta a csavargőzös társulat a hajójáratokat Kovácspatakba megindítani, ami az idén egy-két nappal később fog megtörténni. A társulat hajóját a jég elvonultával bár azonnal leküldötte egy újpesti gyárba, hol mintegy 10000 korona költséggel alaposan ki lett javítva, a felette kedvezőtlen időjárás folytán azonban a festési munkálatok csak lassan száradnak s igy a hajó megérkezése egy-két napot késni fog, kárpótlása lesz azonban közönségünknek abban, hogy a társulat hajója személybiztonság tekintetében most már teljes garanciát fog nyújtani és járása gyorsabb s igy az utazás kényelmesebb lesz. Kovácspatak uj bérlője, ki egy előnyösen ismert fővárosi étkező volt tulajdonosa, mindent elkövet, hogy a kirándulóknak és nyaralóknak kedves és kellemes tartózkodási hellyé varázsolja Kovácspatakot s igy remélhető, hogy az nagy látogatottságnak fog örvendeni. Több oldalról hallottunk panaszokat a hajó viteldijainak bár csak mérsékelt emelése ellen, amelyek azonban, tekintve a nagy áldozatokat, melyeket a társulat a közelmúltban hozott és az általános drágaságot, jogosaknak nem mondhatók. — A vármegyei gazdasági bizottság választmánya f, hó 25-én ülést tartott, melyen az évzáró közgyűlés napirendjét állapították meg és készítették elő anyagát. Ezen ülésen jelentette be az elnökség, miszerint a földművelésügyi miniszter az üsző kölcsönök kamatainak könyebb elviselhetése végett, a kölcsönt felvett gaz-