Esztergom és Vidéke, 1907

1907-04-11 / 28.szám

Szabályrendelet tervezet. Á városi vízvezeték vízdíjai és vízhasználatára vonatkozólag. (Folytatás.) Az utcai főszelepnek minden egyes, a fogyasztó kívánságára eszközölt kinyitásért 2 korona fizetendő. Átalakított, vagy meghosszabbított be­rendezések vizsgálati dija, az ujjonan hoz­zászerelt csapok darabszáma szerint fize­tendő, mint alapdíj azonban 2 korona ok­vetlen jár. Ezen dijak mindig előre fizetendők az elkészülés bejelentésekor. Sem a vizsgálat sem a házivezeték bekapcsolása addig nem eszközöltetik, mig ezen dijak lefizetve nin­csenek. 58. §. Magánvezetékeknek az utca főcsap ki­nyitása által eszközölt bekapcsolása, vala­mint a város által bármi okból lezárt ut­cai főcsapnak kinyitása kizárólag az üzem­vezetőség joga. 59. §. Egyesek kívánatára és költségére az ál­taluk kijelölt helyiségekben tűzcsapok ál­líthatók fel, melyek ólommal elzáratnak és csak tüzesetek alkalmával vétetnek hasz­nálatba. Oltalom és felügyelet. 60. §. A városi vizmű vize, valamint annak összes berendezése, úgy a magánvezeté­kek csatlakozásai, mint a közegézség fen­tartására szolgáló tárgyak a köz- és bün­tető törvények oltalma alatt állanak. 61. §. A vizmű és magánvezetékek felügyele­lete céljából a magánvezetékek tulajdonosa a műnek e célra kirendelt és igazolt kö­zegét a vízvezetéki berendezések megvizs­gálása céljából a házban vagy telken levő minden a vízvezeték által érintett helyi­ségbe mindig bebocsátani tartozik. Éjjeli vizsgálat csakis kiváló szükség által indo­kolt rendkívüli esetekben eszközölhető és pedig magánházakban és lakásokban a polgármester esetenkénti engedélyével az üzemvezető közbejötte mellett. 62. §. A felügyelet és ellenőrzés tárgyát ké­pezik : a) Az egyes házak vizv. berendezései egész terjedelmükben és részleteikben. b) A víznek jelen szabályrendelet sze­rinti használata. egészen hosszú az a drappszilánkos szok­nya. Meg aztán érzem, hogy a pillámra tolakodnak lelkem nemességének gyön­gyei­Csak egyre kérem még. Mártsa tollát selymesen sima, diskréció nélküli lelkébe és válaszoljon. Még akkor is, ha minden villámütésre, összeroskadok elviselhetetlen súlya alatt. Ne sajnáljon. Törje össze izekre rajongó szivemet. Kegyelmet ne is­merjen. Csak megvetést, vagy viszonzást. Viszonzás . . . mily kincses szó ez. De nem értem. Bocsásson meg nekem szerelmes bá­torságomért. És szeressen! A levelem . . . a levelem meg — ha úgy tetszik — tépje széjjel. Isten Önnel, szép Lada ! V. Szerkesztő Úr, meggondoltam magam és inkább Ön­nek küldöm e szerelmes levelet. Ladának nem merem, mert hátha nem jól láttam a szoknyáját, és még mindig olyan rövid. Hesperus 63. §. Ha a vizsgálat körül eljáró közeg hiá nyokat tapasztal, azok eltávolítására szük séges utasításokat a vízvezeték tulajdono­sának, vagy megbízottjának, esetleg gon­dozójának megadja s az észlelt hiányok­nak záros határidő alatt leendő javitására fölhívja. 04. §. A javításra kitűzött határidő lejárta után a kifogásolt vezeték újra megvizsgálandó s ha azonfelül vizsgálat alkalmával kitűn­nék, hogy a talált hiányok kijavítása, il­letve rendetlenségek megszüntetése nem eszközöltetett, vagy elzáratik a vezeték a főcsőtől, vagy a szükséges munkálatok a város által foganatosíttatnak és az ellenőr­zést eszközlő közegek az akként felmerülő költségek megállapítása és behajtása vé­gett a tanácshoz jelentést tesznek. A felmerült költségek behajtása köz­igazgatási végrehajtás utján közadók mód­jára történik. Büntető határozatok. 65. §. Aki jelen szabályrendelet ellen vét, ki­hágást követ el és a megejtendő vizsgá­lat eredményéhez képest 1 koronától 40 koronáig terjedő pénzbüntetéssel vagy 3 napig terjedő elzárással vagy együttesen mindkét nemű büntetéssel büntettetik. A pénzbüntetés behajtatlanság esetén megfelelő elzárásra változtatandó át. A büntetőitéletben az elmarasztalt fél az okozott károk megtérítésére is köte­lezendő. HÍREK. — Eljegyzés. Bakos Jenő, rákospalotai tanitó, polgári iskolai tanárjelölt eljegyezte Kovács Emmát, dr. Franzenau Ágoston r. egyetemi tanár, nemzeti múzeumi igaz­gató őr nevelt leányát. — Kitüntetés. A király Braunsteiner Gusztáv kir. tanácsosnak, a pozsonyi do­hánygyár igazgatójának, sok évi buzgó és sikeres szolgálata elismeréséül a Fe­renc József-rend tiszti keresztjét adomá­nyozta. Jól eső örömmel registráljuk'a hirt, mert a kitüntetett városunknak fia. — Barátságos vacsora, A bírói és ügy­védi kar tagjai szombaton este a Magyar Királyban barátságos vacsorát adnak azon alkalomból, hogy Kórmendy Mihály, a járásbíróság simpatikus és közszeretetnek örvendő tagja járásbiróvá lett kinevezve. — Színielőadás a kaszinóban. Vasárnap este a kaszinó műkedvelő gárdája a Gyur­kovies leányok elődásának megismétlésé­vel egy élvezetes és kedves estélyt szer­zett azoknak, kik az előadást megtekin­tették. Bárha jóval többen lehettek volna, de megszoktuk már azt, hogyha a kaszinó a nagy közönség részére előadásait meg­ismétli, ugy annak részéről bizonyos tar­tózkodás tapasztalható, ami társadalmi viszonyaink speciális sajátosságának, mond­juk ki nyiltan, beteges állapotának tulaj­donitható. A első előadásról azt irtuk, hogy páratlanul kitűnően sikerült, amiben nem túloztunk s ha a másodikról azt irjuk, hogy a szereplők remekeltek, még kevésbbé túlzunk. Minden egyes szereplő a maga szerepkörét ugy töltötte be, hogy ha hivatásos színészekről kellene bírála­tot írnunk, még azokról is csak az elis­merés hangján szolhatnánk azért a köny­nyed, természetes, mesterkéletlen és élethű alakításokért, de az összjáték harmoniójá­ban is oly rutint fejtettek ki, amiért mél­tán nyilatkozott meg a tüntető elismerés, melyben osztozott Büttner Robert, a mű­kedvelő gárda igazgatója, kinek érdemeit szintén elismeréssel honorálta a néző kö­zönség. — Halálozás- Tónay Pál, nyugalmazott uradalmi számtartó, volt negyvennyolcas honvéd, aki dicsőségesen küzdötte végig a szabadság harcot, f. hó 6-án elhunyt. A magas korban lévő férfiút tüdőgyulla dás ölte meg, ami vele pár nap alatt vég­zett. Családja az alábbi gyászjelentést adta ki : „Özv. Tónay Pálné szül. Blü­melhuber Terézia, ugy a maga mint alul­irt gyászoló családtagok nevében is mély fájdalommal tudatja, hogy szerető hű férje, Tónay Pál nyugalmazott uradalmi szám­tartó életének 77-ik, boldog házasságá­nak 52-ik évében, pár napi kinos szen­vedés és a haldoklók szentségeinek ájta­tos felvétele után csendesen elhunyt. Drága halottunk földi maradványait f. hó 9-án d. e. 10 órakor fogjuk a gyászház­ból (Káptalan-utca 9. sz.) a szentgyörgy • mezei családi sírboltban örök nyugalomra elhelyezni. Az engesztelő szent miseáldo­zat ugyanazon napon reggel l x l-± órakor fog a Bakács kápolnában megtartatni. Esztergom, 1907. április 6. Áldás és béke vele ! Tónay Tivadar, Tónay Dezső dr., Tónay Emma, Tónay Imre gyermekei. Tónay Tivadarné szül. Pulchart Vilma, dr. Tonay Dezsőné szül. Hölzl Lujza, Tónay Imréné szül. Boldizsár Etelka me­nyei. Tónay Aladár, Tónay Elemér, Tó­nay Irén férj. Kenessey Józsefné, Tónay Dezső, Tónay Pál unokái. — Adomány a felső kereskedelmi isko­lára. Az esztergommegyei párkányi ta­karékpénztár egy, városunkban emelendő felső kereskedelmi iskola céljaira ötven koronát adományozott, egyben elhatá­rozta, hogy a jelzett célra évenként bizo­nyos összeget fog adományozni. — Prohászka püspök előadása, A Ma­gyar Nök Közművelődési Köré-ben e hó 5-én Prohászka Ottokár püspök előadást tartott. A felvilágosodottság és a modern emberek gondolkozása ellen szóllott, fel­világosodottan és modernül. Azt mondta, hogy a modern kultúra megy, halad előre azt hiszi, hogy utja végtelen és haladása feltartózhatlan. Pedig megakad az is, mert a tudomány is oda jut, ahová a vallás : a sejtéshez. A darvinizmus is ugy fogja fel a létet, mini egy szimbólumot és Herber Spencer a nagy ismeretlennek nevezi az Istent. Az ember tehát az ő véges eszé­vel biztosat nem tudhat, csak sejthet. Ne törődjék tehát mással, mint azzal hogy önmagát megismerve, önmagát tegye nagy­gyá, hatalmassá, jóvá. Emelkedjék nagy erkölcsi magaslatra, amikor megismeri azo­kat a mélységeket, amelyek benne van­nak. Legyünk tisztelettel, az ember mély­séges érzése iránt, hipnotizáljuk az embe­reket, hogy fejlesszék az egyéni, egészsé­ges érzésüket, mert az vezetne a jóhoz, a magasztoshoz, a nagyhoz. De az embe­rek nem önmagukat, hanem egymást né­zik. Ugy gondolkoznak, a hogy a másik, azt tesz, amit a másik tesz. Pedig csak az boldog, aki mer. Aki mer nagynak lenni, aki szuverén tud lenni, aki ember mer lenni. Az boldog ! Nem azért, mert ur, nagyobb ur, mint a többi, hanem, mert van, megtalálta önmagát. — A vízivárosi zárdaiskola színjátéka. Kedves és minden izében sikerült szín­játékot adtak elő a helybeli érseki fel­sőbb nőnevelő-intézet növendékei mult vasárnap délután. A darab mint előre jeleztük volt, szent Julia, III. Valentinián császár uralkodása alatt (450 Kr. u.) vértanúvá lett ifjú keresztény rabszolganő keresztre feszítését tárgyalta. Nehéz drá­mai jelenetekben gazdag színjáték volt ez négy felvonásban, amely próbára tenne bármely rutinirozott színészt is. Tulaj­donképen nem is egyszer, hanem há­romszor játszották el, mert a növendé­kek és felnőttek egyrésze már előbb, pénteken és szombaton gyönyörködtek ezen igazán tanulságos darab előadásá­ban. A vasárnapi előadásra már jóval öt óra előtt gyülekeztek a szülők, a papság, többen még vidékről is. A főkáptalan tagjai közül ott láttuk Graeffel János praelátust, Bogischich Mihály cimz. püs­pököt, Klinda Theophil praelátust s meg­jelent dr. Rajner Lajos püspök általános érseki helynök is. A darab korhű jelme­zekben s megfelelő gazdag díszítéssel került szinre s igaz örömet, nagy lelki gyönyört szerzett a jelenlevőknek. Ugyan ki nem olvasta még Gienkievitz „Quo va­dis ?"-át, vagy „Lezvis Vallace Ben-Hur"­ját ? Hasonló magasztos érzelmek fakad­tak lelkünkben ezen szinjáték alatt. A mai elernyedt, mindennel megalkuvó puha modern korból messze visszaszállott kép­zeletünk az első századbeli hős vértanuk közé, akik mindenüket, még életüket is készek voltak feláldozni hitbeli meggyő­ződésükért. Ez a darab még elolvasva is g3''önyörködtet bennünket, hát még mennyivel inkább megelevenítve ügyes szereplők által. A játékosok kivétel nél­kül mindnyájan megálltak helyüket. Ügyes volt Hattala Margit, Gabina, Róma első konzulának özvegyi szerepében, előkelően mozgott Szalay Aranka, mint Konstancia, Schurmann Mancika pedig olyan hűen adta Balbinát, Korzika befolyásolható prae­fektusának nejét, hogy szinte haragudtunk reá a halálos Ítélet oly gyors kieszköz­léseért. Az egész darab különben Egeria, Ceres elenzi papnője személye, mint csel­vető körül forgolódott, akit Zimmersmann Amália jelenített meg kitűnő felfogással és ügyességgel. Bajczár Margitka, volt a játék hőse, aki szent Júliát adta elő va­lóban dicséretes átérzéssel. A kereszten való haldoklása sokáig emlékünkben fog maradni. Pompásan mozogtak a rabszol­ganők is. Rothnagel Margitka (Charitas) Babarcsik Szilárdka (Piroska), Er char d Mária (Blandina), Schurmann Etel (Zsófia) és Gloch Katinka (Viktoria) szerepében. Negyedik felvonás után festőies előkép következett. Tündöklő bengáli fényben. Angyalok serege vette körül a megdicső­ült hős vértanú keresztfáját s ezek voltak : Eggenhoffer Erzsébet, Egger Gizella, Feichtinger Gabbriella, Guttmann Margit, Győry Kata, Kovács Elvira, Kovács Livia, Konyay Klotild, Loibl Olga, Markovits Mária, Terézia, Mohos Elvira, Obert Laura, Rupp Margit, Scheible Ilma, Szecsányi Er­zsébet, Vaszary Erzsike és Kornélka. Felvonás közökben a növendékek közül Szegedy Jolán és Horváth Katinka klasz­szikus zongorajátékaikkal gyönyörködtet­ték a hallgatóságot. Az egész szinjáték közel esti hét óráig tartott, amikor a kö­zönség kedves hangulatban szétoszlott. (Ö.) — Esztergomi Hajós-egylet. Vasárnap délelőtt az esztergomi csónakázó társaság több érdeklődővel együtt gyűlést tartott a Kaszinóban ahol a vízi sportok müvelésére Esztegomi Hajos egylet nevével egyletet alakított. A vezető bizottság jelentéséből láttuk, hogy a megalakulást élénk mun­kálkodás és tanulmány előzte meg. A résztvevők lelkesedését mutatja az, hogy eddig 23 tag jelentkezett működőnek a mi tekintve, hogy a legnagyobb fővárosi evezős egyletek működő tagjaik számát 60—90-ben kontingentálják, igen szép kezdetnek mondható. A gyűlés tudomásul vette a bizottság jelentéseit, hogy érint­kezésbe lép a többi evezős egyletekkel, hogy egy négyes regatta csónakot és egy tanuló csónakot vett meg és hogy a váci első magyar regatta csónakkészitő mű* helyben egy kettest (pair-oir) rendelt meg. Az egylet alapszabályai szorosabb szer­vezetet mutatnak, melyeknek ismertetése után a tisztikar választása következett. Elnökül egyhangúlag Vimmer Imrét, vá­rosunk polgármesterét választották meg. Igazgatóul: Istvánffy Elemért, művezetőül: Tóbiás Frigyest, titkárul: dr. Marosi Ká­rolyt, ügyészül : dr. Katona Sándort és pénztárnokul: Midler Gyulát. Választ­mányi tagokul: dr. Seyler Emil, Nagy Antal, Beck János, dr. Szilárd Béla, Dobó Aladár és dr. Berényi Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom