Esztergom és Vidéke, 1907

1907-04-11 / 28.szám

Szabályrendelet tervezet. Á városi vízvezeték vízdíjai és vízhasználatára vonatkozólag. (Folytatás.) Az utcai főszelepnek minden egyes, a fogyasztó kívánságára eszközölt kinyitásért 2 korona fizetendő. Átalakított, vagy meghosszabbított berendezések vizsgálati dija, az ujjonan hozzászerelt csapok darabszáma szerint fizetendő, mint alapdíj azonban 2 korona okvetlen jár. Ezen dijak mindig előre fizetendők az elkészülés bejelentésekor. Sem a vizsgálat sem a házivezeték bekapcsolása addig nem eszközöltetik, mig ezen dijak lefizetve nincsenek. 58. §. Magánvezetékeknek az utca főcsap kinyitása által eszközölt bekapcsolása, valamint a város által bármi okból lezárt utcai főcsapnak kinyitása kizárólag az üzemvezetőség joga. 59. §. Egyesek kívánatára és költségére az általuk kijelölt helyiségekben tűzcsapok állíthatók fel, melyek ólommal elzáratnak és csak tüzesetek alkalmával vétetnek használatba. Oltalom és felügyelet. 60. §. A városi vizmű vize, valamint annak összes berendezése, úgy a magánvezetékek csatlakozásai, mint a közegézség fentartására szolgáló tárgyak a köz- és büntető törvények oltalma alatt állanak. 61. §. A vizmű és magánvezetékek felügyelelete céljából a magánvezetékek tulajdonosa a műnek e célra kirendelt és igazolt közegét a vízvezetéki berendezések megvizsgálása céljából a házban vagy telken levő minden a vízvezeték által érintett helyiségbe mindig bebocsátani tartozik. Éjjeli vizsgálat csakis kiváló szükség által indokolt rendkívüli esetekben eszközölhető és pedig magánházakban és lakásokban a polgármester esetenkénti engedélyével az üzemvezető közbejötte mellett. 62. §. A felügyelet és ellenőrzés tárgyát képezik : a) Az egyes házak vizv. berendezései egész terjedelmükben és részleteikben. b) A víznek jelen szabályrendelet szerinti használata. egészen hosszú az a drappszilánkos szoknya. Meg aztán érzem, hogy a pillámra tolakodnak lelkem nemességének gyöngyeiCsak egyre kérem még. Mártsa tollát selymesen sima, diskréció nélküli lelkébe és válaszoljon. Még akkor is, ha minden villámütésre, összeroskadok elviselhetetlen súlya alatt. Ne sajnáljon. Törje össze izekre rajongó szivemet. Kegyelmet ne ismerjen. Csak megvetést, vagy viszonzást. Viszonzás . . . mily kincses szó ez. De nem értem. Bocsásson meg nekem szerelmes bátorságomért. És szeressen! A levelem . . . a levelem meg — ha úgy tetszik — tépje széjjel. Isten Önnel, szép Lada ! V. Szerkesztő Úr, meggondoltam magam és inkább Önnek küldöm e szerelmes levelet. Ladának nem merem, mert hátha nem jól láttam a szoknyáját, és még mindig olyan rövid. Hesperus 63. §. Ha a vizsgálat körül eljáró közeg hiá nyokat tapasztal, azok eltávolítására szük séges utasításokat a vízvezeték tulajdonosának, vagy megbízottjának, esetleg gondozójának megadja s az észlelt hiányoknak záros határidő alatt leendő javitására fölhívja. 04. §. A javításra kitűzött határidő lejárta után a kifogásolt vezeték újra megvizsgálandó s ha azonfelül vizsgálat alkalmával kitűnnék, hogy a talált hiányok kijavítása, illetve rendetlenségek megszüntetése nem eszközöltetett, vagy elzáratik a vezeték a főcsőtől, vagy a szükséges munkálatok a város által foganatosíttatnak és az ellenőrzést eszközlő közegek az akként felmerülő költségek megállapítása és behajtása végett a tanácshoz jelentést tesznek. A felmerült költségek behajtása közigazgatási végrehajtás utján közadók módjára történik. Büntető határozatok. 65. §. Aki jelen szabályrendelet ellen vét, kihágást követ el és a megejtendő vizsgálat eredményéhez képest 1 koronától 40 koronáig terjedő pénzbüntetéssel vagy 3 napig terjedő elzárással vagy együttesen mindkét nemű büntetéssel büntettetik. A pénzbüntetés behajtatlanság esetén megfelelő elzárásra változtatandó át. A büntetőitéletben az elmarasztalt fél az okozott károk megtérítésére is kötelezendő. HÍREK. — Eljegyzés. Bakos Jenő, rákospalotai tanitó, polgári iskolai tanárjelölt eljegyezte Kovács Emmát, dr. Franzenau Ágoston r. egyetemi tanár, nemzeti múzeumi igazgató őr nevelt leányát. — Kitüntetés. A király Braunsteiner Gusztáv kir. tanácsosnak, a pozsonyi dohánygyár igazgatójának, sok évi buzgó és sikeres szolgálata elismeréséül a Ferenc József-rend tiszti keresztjét adományozta. Jól eső örömmel registráljuk'a hirt, mert a kitüntetett városunknak fia. — Barátságos vacsora, A bírói és ügyvédi kar tagjai szombaton este a Magyar Királyban barátságos vacsorát adnak azon alkalomból, hogy Kórmendy Mihály, a járásbíróság simpatikus és közszeretetnek örvendő tagja járásbiróvá lett kinevezve. — Színielőadás a kaszinóban. Vasárnap este a kaszinó műkedvelő gárdája a Gyurkovies leányok elődásának megismétlésével egy élvezetes és kedves estélyt szerzett azoknak, kik az előadást megtekintették. Bárha jóval többen lehettek volna, de megszoktuk már azt, hogyha a kaszinó a nagy közönség részére előadásait megismétli, ugy annak részéről bizonyos tartózkodás tapasztalható, ami társadalmi viszonyaink speciális sajátosságának, mondjuk ki nyiltan, beteges állapotának tulajdonitható. A első előadásról azt irtuk, hogy páratlanul kitűnően sikerült, amiben nem túloztunk s ha a másodikról azt irjuk, hogy a szereplők remekeltek, még kevésbbé túlzunk. Minden egyes szereplő a maga szerepkörét ugy töltötte be, hogy ha hivatásos színészekről kellene bírálatot írnunk, még azokról is csak az elismerés hangján szolhatnánk azért a könynyed, természetes, mesterkéletlen és élethű alakításokért, de az összjáték harmoniójában is oly rutint fejtettek ki, amiért méltán nyilatkozott meg a tüntető elismerés, melyben osztozott Büttner Robert, a műkedvelő gárda igazgatója, kinek érdemeit szintén elismeréssel honorálta a néző közönség. — Halálozás- Tónay Pál, nyugalmazott uradalmi számtartó, volt negyvennyolcas honvéd, aki dicsőségesen küzdötte végig a szabadság harcot, f. hó 6-án elhunyt. A magas korban lévő férfiút tüdőgyulla dás ölte meg, ami vele pár nap alatt végzett. Családja az alábbi gyászjelentést adta ki : „Özv. Tónay Pálné szül. Blümelhuber Terézia, ugy a maga mint alulirt gyászoló családtagok nevében is mély fájdalommal tudatja, hogy szerető hű férje, Tónay Pál nyugalmazott uradalmi számtartó életének 77-ik, boldog házasságának 52-ik évében, pár napi kinos szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után csendesen elhunyt. Drága halottunk földi maradványait f. hó 9-án d. e. 10 órakor fogjuk a gyászházból (Káptalan-utca 9. sz.) a szentgyörgy • mezei családi sírboltban örök nyugalomra elhelyezni. Az engesztelő szent miseáldozat ugyanazon napon reggel l

x

l-± órakor fog a Bakács kápolnában megtartatni. Esztergom, 1907. április 6. Áldás és béke vele ! Tónay Tivadar, Tónay Dezső dr., Tónay Emma, Tónay Imre gyermekei. Tónay Tivadarné szül. Pulchart Vilma, dr. Tonay Dezsőné szül. Hölzl Lujza, Tónay Imréné szül. Boldizsár Etelka menyei. Tónay Aladár, Tónay Elemér, Tónay Irén férj. Kenessey Józsefné, Tónay Dezső, Tónay Pál unokái. — Adomány a felső kereskedelmi iskolára. Az esztergommegyei párkányi takarékpénztár egy, városunkban emelendő felső kereskedelmi iskola céljaira ötven koronát adományozott, egyben elhatározta, hogy a jelzett célra évenként bizonyos összeget fog adományozni. — Prohászka püspök előadása, A Magyar Nök Közművelődési Köré-ben e hó 5-én Prohászka Ottokár püspök előadást tartott. A felvilágosodottság és a modern emberek gondolkozása ellen szóllott, felvilágosodottan és modernül. Azt mondta, hogy a modern kultúra megy, halad előre azt hiszi, hogy utja végtelen és haladása feltartózhatlan. Pedig megakad az is, mert a tudomány is oda jut, ahová a vallás : a sejtéshez. A darvinizmus is ugy fogja fel a létet, mini egy szimbólumot és Herber Spencer a nagy ismeretlennek nevezi az Istent. Az ember tehát az ő véges eszével biztosat nem tudhat, csak sejthet. Ne törődjék tehát mással, mint azzal hogy önmagát megismerve, önmagát tegye nagygyá, hatalmassá, jóvá. Emelkedjék nagy erkölcsi magaslatra, amikor megismeri azokat a mélységeket, amelyek benne vannak. Legyünk tisztelettel, az ember mélységes érzése iránt, hipnotizáljuk az embereket, hogy fejlesszék az egyéni, egészséges érzésüket, mert az vezetne a jóhoz, a magasztoshoz, a nagyhoz. De az emberek nem önmagukat, hanem egymást nézik. Ugy gondolkoznak, a hogy a másik, azt tesz, amit a másik tesz. Pedig csak az boldog, aki mer. Aki mer nagynak lenni, aki szuverén tud lenni, aki ember mer lenni. Az boldog ! Nem azért, mert ur, nagyobb ur, mint a többi, hanem, mert van, megtalálta önmagát. — A vízivárosi zárdaiskola színjátéka. Kedves és minden izében sikerült színjátékot adtak elő a helybeli érseki felsőbb nőnevelő-intézet növendékei mult vasárnap délután. A darab mint előre jeleztük volt, szent Julia, III. Valentinián császár uralkodása alatt (450 Kr. u.) vértanúvá lett ifjú keresztény rabszolganő keresztre feszítését tárgyalta. Nehéz drámai jelenetekben gazdag színjáték volt ez négy felvonásban, amely próbára tenne bármely rutinirozott színészt is. Tulajdonképen nem is egyszer, hanem háromszor játszották el, mert a növendékek és felnőttek egyrésze már előbb, pénteken és szombaton gyönyörködtek ezen igazán tanulságos darab előadásában. A vasárnapi előadásra már jóval öt óra előtt gyülekeztek a szülők, a papság, többen még vidékről is. A főkáptalan tagjai közül ott láttuk Graeffel János praelátust, Bogischich Mihály cimz. püspököt, Klinda Theophil praelátust s megjelent dr. Rajner Lajos püspök általános érseki helynök is. A darab korhű jelmezekben s megfelelő gazdag díszítéssel került szinre s igaz örömet, nagy lelki gyönyört szerzett a jelenlevőknek. Ugyan ki nem olvasta még Gienkievitz „Quo vadis ?"-át, vagy „Lezvis Vallace Ben-Hur"ját ? Hasonló magasztos érzelmek fakadtak lelkünkben ezen szinjáték alatt. A mai elernyedt, mindennel megalkuvó puha modern korból messze visszaszállott képzeletünk az első századbeli hős vértanuk közé, akik mindenüket, még életüket is készek voltak feláldozni hitbeli meggyőződésükért. Ez a darab még elolvasva is g3''önyörködtet bennünket, hát még mennyivel inkább megelevenítve ügyes szereplők által. A játékosok kivétel nélkül mindnyájan megálltak helyüket. Ügyes volt Hattala Margit, Gabina, Róma első konzulának özvegyi szerepében, előkelően mozgott Szalay Aranka, mint Konstancia, Schurmann Mancika pedig olyan hűen adta Balbinát, Korzika befolyásolható praefektusának nejét, hogy szinte haragudtunk reá a halálos Ítélet oly gyors kieszközléseért. Az egész darab különben Egeria, Ceres elenzi papnője személye, mint cselvető körül forgolódott, akit Zimmersmann Amália jelenített meg kitűnő felfogással és ügyességgel. Bajczár Margitka, volt a játék hőse, aki szent Júliát adta elő valóban dicséretes átérzéssel. A kereszten való haldoklása sokáig emlékünkben fog maradni. Pompásan mozogtak a rabszolganők is. Rothnagel Margitka (Charitas) Babarcsik Szilárdka (Piroska), Er char d Mária (Blandina), Schurmann Etel (Zsófia) és Gloch Katinka (Viktoria) szerepében. Negyedik felvonás után festőies előkép következett. Tündöklő bengáli fényben. Angyalok serege vette körül a megdicsőült hős vértanú keresztfáját s ezek voltak : Eggenhoffer Erzsébet, Egger Gizella, Feichtinger Gabbriella, Guttmann Margit, Győry Kata, Kovács Elvira, Kovács Livia, Konyay Klotild, Loibl Olga, Markovits Mária, Terézia, Mohos Elvira, Obert Laura, Rupp Margit, Scheible Ilma, Szecsányi Erzsébet, Vaszary Erzsike és Kornélka. Felvonás közökben a növendékek közül Szegedy Jolán és Horváth Katinka klaszszikus zongorajátékaikkal gyönyörködtették a hallgatóságot. Az egész szinjáték közel esti hét óráig tartott, amikor a közönség kedves hangulatban szétoszlott. (Ö.) — Esztergomi Hajós-egylet. Vasárnap délelőtt az esztergomi csónakázó társaság több érdeklődővel együtt gyűlést tartott a Kaszinóban ahol a vízi sportok müvelésére Esztegomi Hajos egylet nevével egyletet alakított. A vezető bizottság jelentéséből láttuk, hogy a megalakulást élénk munkálkodás és tanulmány előzte meg. A résztvevők lelkesedését mutatja az, hogy eddig 23 tag jelentkezett működőnek a mi tekintve, hogy a legnagyobb fővárosi evezős egyletek működő tagjaik számát 60—90-ben kontingentálják, igen szép kezdetnek mondható. A gyűlés tudomásul vette a bizottság jelentéseit, hogy érintkezésbe lép a többi evezős egyletekkel, hogy egy négyes regatta csónakot és egy tanuló csónakot vett meg és hogy a váci első magyar regatta csónakkészitő mű* helyben egy kettest (pair-oir) rendelt meg. Az egylet alapszabályai szorosabb szervezetet mutatnak, melyeknek ismertetése után a tisztikar választása következett. Elnökül egyhangúlag Vimmer Imrét, városunk polgármesterét választották meg. Igazgatóul: Istvánffy Elemért, művezetőül: Tóbiás Frigyest, titkárul: dr. Marosi Károlyt, ügyészül : dr. Katona Sándort és pénztárnokul: Midler Gyulát. Választmányi tagokul: dr. Seyler Emil, Nagy Antal, Beck János, dr. Szilárd Béla, Dobó Aladár és dr. Berényi Gyula