Esztergom és Vidéke, 1907

1907-04-07 / 27.szám

Szabályrendelet tervezet. A városi vízvezeték vízdíjai és vízhasználatára vonatkozólag. (Folytatás) 40. §. A házi főelzáró szelepcsap számára építendő téglafalazatú és személybiztonság céljából kulcscsal zárható, öntött vasfedő­vel biró akna méretei a következők le­gyenek legalább : 10—30 mm. csőátmérő esetén 1'20 m. hosszú, 0'80 m. széles és 1.35 m. mély; 30—60 mm. csőátmérő esetén 1/50 m. hosszú, 1 m. széles és T50 m. mély; 65 mm.-nél nagyobb csőátmérő esetén 2 m, hosszú, 1'20 m. széles és 2*35 m. mély. A kényelmes belejuthatás végett leg­alább 0'60 m. méretű négyzetes nyílással és hágóvasakkal látandók el. Az akna legcélszerűbben a kapu bejá­róban, közel a telek határához építendő annyival is inkább, mivel a házi főelzáró­szelepen kivül a magánvezetékből oldal­elágazás nem engedélyeztetik, hanem az eiső elágazásnak a főelzáró szeleptől be­felé legalább 1 méternyire kell lennie. ; 42. §. ; A házi főelzáró-szelep számára szolgáló aknában egyúttal az esetleg felállítandó vízmérő óra is elhelyezhető. A vízmérő óra felállítása csakis az üzemvezetőség által eszközölhető. T 43, V. . •:: • A vízmérő órák a házi főelzáró-szelepen kivül helyezendők el ugy, hogy zárás és vizleeresztés esetén az órák a magánve­2etékből kizárassanak. A vízmérő helyét mindig az üzemvezetőség állapítja meg, az előállításával járó költségeket a fogyasztó viseli és azt a csatlakozó vezeték költ­ségével együtt előzetesen tartozik letétbe helyezni. 44. .§. ... Ha a 39.- §. szerint a szelep-akna mellőzésével az elzáró és vízleeresztő szelep, valamint a,vízmérő óra az épület fagymentes pincéjében helyeztetnék el, ugy ezek számára a pince falába meg­felelő nagyságú és kulcscsal zárható fülke vágandó. Ezen fülkét helyettesitheti egy a pince falára felerősített és kulcscsal -zárható deszkaszekrény is. iÜU 45. §. Az elzáró szelep-aknában levő leeresztő­csapon át kibocsátott viznek kellő elveze­téséről gondoskodni kell. 46. §. A magánvezetékek ugy fektetendők akár a földbe, akár az épület falaiba, hogy a házi főelzáró-szeleptől a legtávo­labbi pontig folytonos emelkedésben le­gyenek. Kiváló gond fordítandó arra, hogy a vezetékben sem magas pontok, melyek légzsákokat, sem mély pontok, amelyek vízzsákokat alkothatnak, ne legyenek. 47. §. A vezetékek fektetésénél, azok fagy­mentessége — a károsodás kikerülése vé­gett — mindig szem előtt tartandó. En­nélfogva a földbe fektetett csövek lega­lább r20 méter földfedéssel birjanak. A téli fagyoknak kitett kapubejáró, folyosók falaiba, általában külső falakba, hideg pin­cékbe, homlokzat falakba, közös falakba, szomszéd felöli határfalakba, vezeték fek­tetése tilos. 48. §. Vizvételi szelepek hasonlóképen csak fagymentes helyeken szerelhetők fel, hi­deg folyosók és udvari külső falak erre nem alkalmasak. ; 49. §. Olyan vezetékek, melyek csak nyáron használtatnak és a víz belőlük teljesen le­ereszthető, kisebb, de legalább 50 cm. mélységben fektethetők. Ilyen vezetéke­ken a vizvételi szelepek és egyéb felsze­relési tárgyak nem kell, hogy fagymentes helyen legyenek. Ezek azonban télre ok­vetlen viztelenitendők és lezárandók. 50. §,­Udvari vizvételi helyek csak önműködő viztelenitésű ejektor szerkezettel biró ku­takkal készülhetnek, vagy olyan kifolyó csövek alkalmazhatók, melyeknek záró szelepe áz épület belsejében fagymente­sen van elhelyezve és zárásuk, illetőleg nyitásuk a falon keresztül nyúló kulccsal kívülről történhetik. 51. §. Olyan magánvezetékekhez, melyek alár rendeltebb célt szolgálnak, pl. klozet, ada­goló vezetékek és amelyekből ivó és hasz­nálati vizet venni nem lehet, a 37. §. fel­sorolt folyóméterenkénti súly betartásával közönséges ólomcsövek is használtathat­nak. . § .... Különleges oldalvezetékek, mint öblítés­sel működő árnyékszékek, fürdőszobák stb. vezetékei, valamint lakosztályokhoz szolgáló felmenő vezetékek külön elzáró szelepcsappal építendők. 53. §. .:' A magán vezetékekre kivétel nélkül csak csavar szelepesapok szerelhetők fel, a fordító és conuscsapok alkalmazásának kizárásával. A szelepcsapok zárása és nyitásához legalább négy fél fordulat le­gyen szükséges. 54. §. ' Sj| A magánvezetékek minden erős törése­inél, továbbá az alkalmazandó könyökök és elágazásoknál, valamint a kifolyó sze­lepcsapok megerősítésénél mindenkor idom­darabok szerelendők be. \ . ;. /_. v ;55V . . Öblítéssel működő árnyékszékeket a magánvezetékekkel közvetlenül összekötni tilos, e célra kivétel nélkül közbeigtatott adagoló szerkezet alkalmazandó. Kazántáplálásra külön engedéllyel biz­tosított vízhasználatnál, a táplálásra kü> lön víztartály állítandó fel, a vízvezetéket kazánnal közvetlenül kapcsolni nem sza­bad. • : 56. §..- :•/;••• , ; Minden magánvezeték elkészülte a fel­szerelést végzett iparos által az üzemve­zetőségnél bejelentendő. A bejelentés vé­telét az üzemvezetőség Írásban elismeri és a berendezés felülvizsgálását a beje­lentés elismerésétől számított 3 nap alatt teljesiti. A felülvizsgálathoz szükséges nyomószivattyut, minden szerszámot, anya­got és munkaerőt a felszerelő iparos bo­csátja rendelkezésre. Maga a felülvizsgá­lat kiterjeszkedik arra, hogy a magán ve­zeték a bejelentésben foglalt és jóváha­hagyott terv szerint készült-e, hogy jelen határozmányok betartattak-e, továbbá, hogy e kész vezeték 10 légkörnyomásu próbának 30 percig maradandó alakváltóz­tatás nélkül ellenállni képes-e, végül hogy az egész házi vezeték a házi főelzáró­szelep leeresztő csapján teljesen viztele­nithető-e. A földbe rakott, valamint a falba beeresztett csöveket betemetni, ille­tőleg befalazni a felülvizsgálat megejt ése előtt nem szabad. Sikeres felülvizsgálat után a kiküldött szakközeg a csövek betemetését és befa­lazását megengedi. Ezen szakközeg jelen­tése alapján az üzemvezetőség intézkedik az utcai főcsap kinyitása illetőleg a ma­gánvezetékeknek a városi vízműbe való bekapcsolása iránt. Ha a magánvezeték nem a jóváhagyott terveknek vagy jelen határozmányoknak megfelelően készíttetett volna el, vagy ha az előirt nyomási próbát ki nem tartaná, a berendezés megfelelően átalakítandó, esetleg egész újból építendő és a helyre­állításról újra jelentés teendő. Csupán oly vezetékek bekapcsolása en­gedélyezhető, amelyek a felülvizsgálat al­kalmával teljesen kifogástalanoknak mi­nősíttetnek, ezen felülvizsgálással azon­ban az üzemvezetőség nem vállal termé­szet szerint felelősséget az iránt, hogy magánvezetékeknél felhasznált anyag és a végzett munka minden tekintetben tö­kéletes jó és tartós lesz. 57. §. A vizsgálati dij minden ilyen próba után a következő : a) 1 csapos vezeték után 2 korona. • b) 2 . „ „ „ 4 „ c ) 3 „ „ „6 „ d) 4 „ „ „ 8 „ e ) 5 „ „ » 10 „ o 6 „ „ i2 és minden továobi öt csap után ismét 2—2 korona. A megkezdett ötös csap csoport teljesnek számit. HÍREK. — Hymen. Vettük az alábbi eljegyzési kártyát. „K. Bertalan Ilonka — Vales Fe­renc jegyesek Esztergom, 1907. április hó." — Nyugalomba vonuló árvaszéki elnök. Kollár Péter megyei árvaszéki elnök, aki­ről megírtuk már, hogy nyugdíjazása iránti kérvényét beadta, majd, hogy azt az or­vosi vélemények után visszavonta, ujab­ban ismét benyújtotta nyugdíjaztatása iránti kérvényét, melyben megindokolja, hog\'­miért vonta vissza már egy izben beadott hasonló kérvényét. — A kaszinó mai szinielőadása. A ka­szinó műkedvelő gárdája, amiként lapunk­ban eleve jeleztük, a Gyurkovies lányok előadását a nagyközönség részére ma este 7 órakor ugyanazon szereposztással megis­métli. Helyárak: 1—4 sorig 2 kor. 5—8 sorig 1 kor. 60 fill, a többi sorban 1 kor. Deák és katonajegyek 60 fillér. Jegyek előre is válthatók Brutsy Gyula diszmű­kereskedésében és a kaszinóban. Az ed­dig váltott jegyekből következtetve, a má­sodik előadás iránt szintén nagy érdeklő­dés mutatkozik. — BuCSUestély. Nárai dr. Szabó Elek törvényszéki elnök tiszteletére, ki Vesz­prémbe helyeztetett át az ottani törvény­szék vezetése céljából, a komáromi birói kar pénteken bucsúestélyt rendezett. — Uj törvényszéki elnök- A király Na­dasdy Aladárt, a győri kir. ítélőtábla el­nöki titkárát a komáromi kir. törvényszék elnökévé nevezte ki. Nádasdy Aladár ko­rábban a győri kir törvényszéknél műkö­dött és csak két éve foglalta el legutóbbi állását, melyben a birói körök rokonszen­vét és tiszteletét sikerült biztosítani a maga számára. — BirÓSági kinevezés. A király Szent­imrei Lajos betétszerkesztő kir. albirót te­lekkönyvi betétszerkesztő bíróvá nevezte ki. — Uj kir. ÜgyéSZ. Eckensberger Károly kir. alügyész a komáromi kir. ügyészség­hez királyi ügyésszé neveztetett ki. A jól megérdemelt előléptetés derék és szorgal­mas tisztviselő érdemes munkásságának méltó elismerése. — Az Oltáregyesület nyilvános isten­tiszteletét folyó hó 14-én tarja a vízivá­rosi zárda templomában. Előtte való na­pon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hívek a szent gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig x fe 7, 8, 9 és Va 10 órakor szent mise, délután 5 óra­kor szent beszéd és litánia. — Köszönet nyilvánítás A vízivárosi zárda főnöknője apáca-testvérei nevében is hálás köszönetet mond N. N. praelátus kanonok urnák, ki a májusi oltár díszí­tésére 60 koronát-, és Mattyasóvszky La­jos úrnak, a primási javadalmak ny. kor­mányzójának, ki a templom céljaira 50 koronát adományozott. Nemkülönben há­lás köszönetét fejezi ki Majer Imre, pá­pai kamarás, párkányi plébános urnák, ki a zárdatemplom karzatára egy csinos rá­csozatot állíttatott 200 korona értékben. Isten áldja meg a kegyes jótevőket. •— Lelki gyakorlatok a vízivárosi zár­dában. Dr. Prohászka Ottokár püspök f. hó 15., 16., 17., 18. és 19-én a vízivá­rosi zárdában hölgyek számára elmélke­déseket tart, melyekre a meghívókat a zárda főnöknője tegnap küldötte szét. — Zenés mise. Jeleztük lapunk hús­véti számában hogy a belvárosi plébánia templomban a Húsvét vasárnapi szent misén Szabados Géza volt kecske­méti zenede igazgató vegyes karra irt 5 szóllamu miséje lesz előadva zenekar kí­sérettel. Constatáljuk, hogy a szent mise fényét, melyen dr. Fehér Gyula belvárosi plébános nagy assistenciával celebrált — mennyire emelte a lelkes ének és zene­karnak Isten dicsőségére való ügybuzgó közreműködése, mellyel a szépen meg­componált mise minden részét megfelelő praecis előadásban juttatta érvényre. Kü­lönösen emelte a templomi áhítatot az ofíertoriumra előadott igen szép Ave Mária, mely szintén Szabados szerzeménye és amit Taky Gyuláné énekelt Nemes­szeghy István tanítóképző intézeti zeneta­nár obligát hegedű kísérete mellett. — Képviselőtestületi Ülés. A képviselő­testület csütörtökön délután rendes ülést tartott. Napirend előtt a polgármester az elhunyt közgyámot, Jambrik Istvánt pa­rentálta el. Őszinteséggel fejezi ki— úgy­mond a többek között — a veszteségjfeletti igaz részvétét az elhunyt felett, ki jeles tehetségű, szorgalmas és törekvő tagja volt a város tisztikarának. Az elhalálozás folytán megüresedett közgyámi állás be­töltésére nézve, az alispánhoz előterjesz­tés tétetik, valamint megtétettek a szük­séges intézkedések, a június hóban meg­ejtendő képviselőválasztások ügyében. Nagy Antal reáliskolai igazgató előter­jesztésének elfogadásával kimondotta a képviselőtestület, hogy a reáliskolát kihe­lyezi a Szt. Ferenc rendiek zárdahelyisé­gébe és hogy felállítja az ötödik osztályt ha a kormány részéről az államsegélynek tartós és állandó megadása biztosíttatik. A vadászati jog bérbeadására ujabbi ár­verést hirdet, midőn zárt ajánlatok is figyelembe vétetnek. Érdekes statisztikai adat jutott ezen ügy tárgyalásánál nyilvá­nosságra, nevezetesen az, hogy a vadkár az utóbbi hét év alatt 45.619 korona volt. A katonai sátortábor ügyében kimondotta, miszerint a város nem épit; a magánosok területének használására nézve tárgyaljon a katonai kincstár az egyes tulajdono­sokkal. Felhívja a katonai parancsnoksá­got a bérösszeg nagyságának közlésére és hogy az erdőből csak 200 holdat en­ged át. Végül, hogy a sátortábor építésére szükséges 15 katasztrális holdat megadja. Több, kevésbbé fontos tárgy elintézése után az ülés, mely d. u. 4 órakor vette kezdetét, esti 6 órakor véget ért. — Csónakázó egylet alakítása. Az eve­zés, vitorlázás és úszás g}i r akorlására váro­sunkban egylet van alakuló félben. A kez­deményezők ma d. e. Va 11 órára alakuló gyűlést hivtak egybe a kaszinó díszter­mébe, melynek tárgyai: 1. Jelentés a csó­nakozó társaság eddigi működéséről. 2. Az egylet és az alapszabályok megalakítása. 3. A tisztikar megválasztása. — Az országos gyermekliga helyi bi­zottságának megalakulása. Az emberbaráti szeretet és könyörület nemes cselekedeté­nek, a gyermekvédelemnek mozgalmát in­dította meg főispánunk minden jóért és

Next

/
Oldalképek
Tartalom