Esztergom és Vidéke, 1906

1906-05-24 / 41.szám

országgyűlési képviselő is feljött, kit a vonatnál érkezésekor a pártvezetőség öt tagja várt. Az ülés d. e. 11 órakor volt a Fürdő-vendéglő nagytermében, mely ez alkalomból a szó szoros értelmében zsúfolásig telt meg. Az ülést Brucsy János, a függetlenségi párt elnöke nyitotta meg, ismertetve annak célját, mely után az alapszabályok tervezete olvastatott fel és többek hozzászólása után elfogadtatott, mit a tisztikar megválasztása követett. Elnöknek: Brucsy János, alelnököknek: Oltósy Lajos és' Marosy József, jegyzőnek : dr. Zvillinger Ferenc, helyettes jegyzővé : Vitái István, ügyésszé: dr. Kabina Sándor, pénztárossá: Draxler Alajos és gazdává: Pelczmann László választatott meg. Majd megválasztatott a 32 tagból álló választmány, melynek tagjai lettek: Adorján József, Bagyary Simon, Balog Ambrus, Bádi András, Dudás János, Farkas Tivadar, dr. Fehér Gyula, Gabanitz Ferenc, Gálitz József, dr. Goldner Fülöp, Grósz Ferenc, Guzsvenits Vilmos, Hagara Antal, Hegedűs József, dr. Helcz Antal, Horváth Mihály, Kiffer János, Kósik Ferenc, Lindtner János, Magyary László, Perger Lajos, Rudolf István, Schrank Béla, Szecskay Kornél, Tátus János, Toldy János, Tóth János, Török József, Trexler Antal, Uhlárik lános, Valch Mátyás és Vaszary László. A tisztikar és választmány megválasztása után dr. Kmety Károly nagyszabású és hatású beszédet mondott, melyben különösen hangsúlyozta azt, hogy habár a viszonyokkal meg kell alkudni, de azt a kitűzött cél érdekében kell tenni, mi abból áll, hogy előre a függetlenség felé. A megalakult kör üdvözlő sürgönyt küldött Wekerle, Kossuth és Apponyinak. — A tulipánkert SZÖVetség szervező bizottsága utolsó ülését kedden délután tartotta meg. A végleges megállapodások szerint a szövetség elnöki tisztségére Gyapay Pál főispán és az elnöknőire neje ő méltósága határoztatott felkéretni. Ügyvezető alelnökül Frey Ferenc fog jelöltetni. Ezenkívül 22 helybeli és a vidékről 14 alelnök, mig ugyanannyi helybeli és vidéki alelnöknő fog választatni. Ügyvezető titkárnak Osváth Andor jelöltetett, ezenkívül pedig még 10 titkár fog választatni. A választmány 240 tagból és pedig 100 helybeli és 20 vidéki férfi- és ugyanannyi helybeli és vidéki nőtagot fog számlálni. A szervező bizottság az ülés után nyomban felkereste a polgármester vezetése alatt a főispánt s felkérte őt az elnökség, valamint neje ő méltóságát az elnöknői tiszt elvállalására. A főispán kijelentette, hogy nemcsak készséggel vállalkozik, de kötelességének ismeri a mozgalom érdekében minden tőíe telhetőt annál is inkább elkövetni, mert ő is egyike volt azoknak, kik jelen voltak, részt vettek a tulipán-mozgalom eszméjének megszületésénél Andrássy Ilona grófnő termeiben. Neje nevében szintén nyilatkozott a főispán, de hozzátette, hogy neje csak úgy fogadhatja el az elnöknői tisztet, amennyiben lakhelyének távolsága azt ki nem zárja. — Az esztergomi kath legényegyesület vasárnap tartotta tavaszi mulatságát, mely alkalommal Csiky Gergelynek „A nagy mama" cimű három felvonásos vígjátékát adták elő. Nem hiába, hogy a darab maga is jó, de a szereplők is oly ügyesen állottak meg helyüket, hogy a közönség nem egyszer viharos tapsban tört ki s a nyilt színen kellett többször megjelenniük Krajniker Ferencnek, Krajnikernénak Jerabek Jánosnak és Vörös Antalnak. A komoly és szerelmes nagymamától félő, de Er nőt kedvelő tanár szerepében Krajniker, a vén kisasszonyt, ki a tudományokban látszólagosan elmerülve majd a szerelemről, majd mig előrehaladott koráról kesereg, majd meg szépségében büszkélkedik, meg személyesítő Krajnikerné, a szerelmében csalódott és ennek következtében, komor, elkeseredett, megcsontosodott ezredes szerepében Jerabek, s a pincér szerepében Vörös Antal oly kifogástalanok voltak, hogy sokan azt mondták hivatásos színészek is alig játszhatnának különben. Paulus Béláné a nagymamát adta a gyakorlott színésznő jártasságával, alakítása, hang, modora, mimikája s kifogástalan .toiletteje a legjobb benyomást tette. Kedves színpadi jelenség Kapus Juliska, ki Marthát adta a szerelmes bakfis közvetlenségével, a nagymamát feltaláló gyermek őszinte örömével s a menyasszony boldogságával. Nem szabad megfeledkeznünk Miklósy Juliskáról sem, ki Piroska szerepét oldotta meg bájosan, kedvesen, midőn a haragos nagybácsit és az egykedvűségéből nehezen kizökkenthető, de indulatos Koszta (Vörös Lajos) bácsit békitgeti, majd meg a szerelmes, de szerelmében könnyen megingó Kálmánnak cseveg. Fazekas is, Vörös is ügyes színészek voltak. Az intézeti főnöknő komoly szerepében Molnár - Juliska mutatta be, színpadi érzékét és ügyességét. Kedves virág koszorút alkottak az intézeti növendékek szerepében Preszler Juliska, Szerkál Aranka, Csincsura Annus, Adorján Teréz és Puskás Emma, Ne feledjük el az öreg Trézsi nénit Havas Ilonkát és a fiatal Kálmán bárót, Dubovszkyt sem, akik mind ketten jól oldották meg föladatukat. A betanítás és rendezés nehéz munkáját Mátéffy Viktor másodelnök és Paulus Béla végezték. Az előadás után a szokott jókedv és vidámsággal táncra kerekedett a fiatalság — s a reggeli órákban oszlott csak el egy jól sikerült estnek kedves emlékével. — Országos Vásár. Második országos vásárunk, az úgynevezett Orbán-vásár hétfőn lesz megtartva. = Elveszett nö aranyóra. Vasárnap este a Szécheny téren, városházközben esetleg Kossuth Lajos utcában elveszett egy női aranyóra. A megtaláló illő jutalomban részesül, ha azt szerkesztőségünkben átadja. — A győri ipar- és keresk. kamara e hó 21-én közgyűlést tartott, melyen kültagjaink közül Dóczy Ferenc vett részt, ki aziránt terjesztett interpellációt elő, hogy miért- nem tartott a kamara hónapok óta ülést? Jerfy Antal kir. tanácsos, elnök okul a titkár súlyos betegségét hozta fel, mit a jelenvoltak tudomásul vettek. „Altvater" Gessler Jägerndorf. CSARNOK. magyar tulipán története. • ; i. / Napkelet virága, melyet honfoglaló őseink hoztak el a napnyugat számára, rólad regélek.' Mikor Noé apánk egyik unokája: Sínkán, a nyelvek megzavarodása uíán népével Ázsia belsejébe vonult s fundálta vala az Óperenciásig terjedő birodalmát, már annak is tulipán vala első himtakarója. Elszaporodván Sinkán népe, onnan ereszté első raját az Amur folyó tájára s ezek valának a hingnok, vagyis hunok. Ezektől aztán bolyongás közben megint uj raj szakadt el Csá Aba (a nép apja) vezetése alatt, akiket neveztek vala: abaroknak, vagyis avaroknak. Végre elérvén napnyugat, vagyis Európa kapuját, a Káspi-tenger táján Nimród két fia is elvált ; Hunor magával vitte a szittyák vagy scythák szilajabb törzseit, Magor pedig a mágusok, vagyis papirendbeliek szelidebb törzseit. A tulipán pedig mindenha kísérője vala és kisebb-nagyobb utórajaik, mint pl. a turánok, pártusok, szarmaták, kunok, jazigok, besenyők stb. egy-egy festői szirmai valának a nagy szittya tulipánnak. Ne csodáljuk tehát a tulipán bubáját, illattalanul is kábitó varázsát, hiszen a nagy napnyugati háromlevelű lóhere (latin, germán és szláv nyelvcsalád) árnyékában ez a napkeleti színárnyalatokban pompázó kis virágszál a mi egyetlen, igaz barátunk, amely panasztalan némaságunkat is százszorta hamarább megérti, mint napnyugat valamennyi virága, panaszos kiáltásainkat. Nyilvánvaló bizonyság rá az elmúlt idők vértelen győzelme. Amit a politika el nem érhetett, azt elérték szép Enéhnek szép leányai a tulipánnal, ázsiai mivoltunk bűvös talizmánjával, megteremtvén vele a magyar ipart, amelyet eddigelé idegenek bitoroltak. És a hosszú, meddő csatának ez adta meg a kegyelemdöfést, akármint is tagadnák; az osztráknak nyomban eszébe jutott Hollandia egykori bukása . .. a tulipán miatt és meglőn a béke. A tulipa-gesneriana ismert hajlongó alakja mélyen meghajolt a tulipa-hungarica ismert egyenes alakja előtt. II. A magyar ornamentikának, vagyis díszítő stílusnak három fő alkotó eleme: a szív, a pávaszem és az ezeket egybefoglaló tulipán. Kisegítő elemek: a rózsa, szegfű, Margitvirág, papsajt és az ezeket egybefoglaló istenfa, gomborka (magyar páfrány) és a magyar akácfa gömbölyű levélsora. A virágornamentika után, vagy azzal együtt stilizálva, az ősember művészkedésére emlékeztető: mértani és állati alakzatok gyakoriak, mint pl. az egy- és kétirányú rovásvonalak, rovatolt mélyítések és kiemelések, kockaminták, rombuszok, pontok, karikák, vagyis köralakzatok egészben (360 fok) vagy félben (180 fok) és a legismertebb, tehát legkönnyebben utánozható állati formák, valamint madarak és kigyók. Jellemző azonban a tulipán iránt megnyilvánuló szeretete népünknek minden időben, amely szerint minden anyagból való tárgyaira felrakta. Igy például telehimezte azzal alsó-felső ruházatát; megörökité azt csatijaiban, ékszereiben; ráfestette bútoraira és belevéste (rótta vagy rovatolta) fa-, vas- és anyageszközeibe; sőt háza oromzatának pártjául, úgynevezett károgónak, valamint szegőlécül, vagy egész, vagy fél alakzatban is mai napig alkalmazza. Vannak ugyan etnográfusaink között többen, akik a tulipán-alakzatot ornamentikánkban nem tartják ázsiai eredetűnek és úgy vélik, mely szerint az nem egyéb, mint a szasszanidakori barangolás közben ellesett és felhasznált egyiptomi lótuszvirág megmagyarositott stilizálása. Bajos elhinni éppen a fentebb elmondott nagy szeretet és hagyományos ragaszkodás miatt, ami éppen azért régibb, tehát a származás ázsiai bölcsőjére vall. Nemzeti ornamentikánk kutatásában eddigelé legtöbb sikert elért rajzoló művészünk, Huszka József is inkább a liliomnak, mint a tulipánnak ad elsőséget; ez ugyan nem valami nagy eltérés, mert, mint tudjuk, a tulipán is a liliomok csoportjához tartozik és az ezredei, vagyis turbánliliom (lilium martagon) pl. majdnem ugyanegy a szagos tulipa sylvestris, vagyis erdei tulipánnal. Amikor azonban a liliommá bérmált tulipán-alakzatot még liliomnak is fog alig akarja eladni, hanem egyenesen felvezeti az asszir pálmáig, akkor ő is oda téved, ahova azok, akik a magyar ornamentika tulipán-alakzatát az asszir pálmával tejtestvér egyiptomi lótusztól származtatják; noha igy megint csak hazaérünk, mert pl. a lótuszvirág (nimphaea lotos) tudvalevőleg testvére a mi fehér vizirózsánknak (nimphaea alba). Hagyjuk meg tehát népünket abban a hagyományos és igaz hitében, mely szerint a magyar ornamentika tulipán-alakzata ázsiai eredetű s onnan hozta magával. Ezt megdönteni úgy sem lehet, mert az a japán kertekből a kinai birodalmon keresztül a turáni síkokig és azon innen is mindenütt feltalálható, nemcsak gyalogbokrokban, hanem cserjén, sőt fán is. Ezen még az se változtat, hogy az egyiptomi oszlopok lótuszfeje a kunsági, székely vagy zalai egész vagy féltulipánformára faragott bálványokhoz (kapufélfák) oly igen hasonlít. A magyar tulipán-alakzatra akár az alföldi fajmagyarságnak (jászkúnok, hajdúk, palócok), akár az erdélyi honfoglaló magyarságnak (székelyek, csángók), valamint a dunántúli fajmagyarságnak (ormányságiak, göcsejek, csallóköziek) elannyira vérükben van mai napig, hogy még a rombolva alkotó civilizáció és alkotva romboló kultúra sem irthatta és irthatja azt ki soha. Mondhatni, hogy ez az utolsó hagyomány, amit úgylátszik örök talizmánul tartott meg magának. ni. írva vagyon, mely szerint: a leányzó nem halt meg, csak elszénderült vala. És mi volt az a csodás fűszerszám, amely elkábult, elalélt ezeréves alkotmányunkat már-már aggasztó szendergéséből újra fölrázta, uj életre kelté, visszahozván megújhodott ifjúságát bubáját ? •— a tulipán, amit szép Enéhnek szép leányai, a magyar honleányok ülteiének letarolt kertjébe. Aki azonban fél uton áll meg, az önmagát áltatja azzal, hogy halad, mert pillanatnyi sikerek mindenha csak muló eredményre vezettek. Tehát tovább. Honleányaink vigyék be a ruházatba, a divatba a régi magyar formákat és telítsék nemzeti ornamentummal. Soha erre alkalmasabb kor nem vala, mint a mai viseletek reform kora. Kalauznak ott van Nemes Mihály festő és Nagy Géza történész Magyar Viseletek Története cimű diszmüve s kicsinyben Nemes Magyar Jelmez cimü kivonata. Megtalálni ezekben leírásban és képekben a régi fonatos hajviselet, a leánypárta, az asszonyi főkötő ismertetése; továbbá a régi magyar ing vagy ümög, ingváll, pruszlik, bokorugró és hosszú szoknya vagy szoknyaalj, kötény, kacuk, panyóka, nemtelik, lebernyeg, női bundácska, ködmenke, kupirékli, tilángli, vendégjáró, vendéglátó, otthonka stb. alakzatai egészen a női díszmagyar öltönyig; avagy a topánka, piros és rámás csizmák, egészen a tulipános papucsig. A régi hires magyar ékszerek (násfa, kösöntyő, boglár, függő, karperec, csatt stb.) megismerésére ott van Mihálik Zománc cimű könyvecskéje, mely a régi magyar ékszer és mindenféle eredeti magyar ötvösmunkának (serleg, váza gyertya és virágtartó, tálca, evőeszköz stb.) hű ismertetője. Honfiaink pedig éppen most, a mikor nemcsak a magyar ipar, hanem a nemzet is a megújhodás hajnalára ébredt, térjenek vissza a régi magyar ruházathoz, melynek némi modern kényelmi formát adva, a magyar ipar ilyetén ágát is a hazai szövetek és kelmékre terelnék. Mert ne feledjük soha egy pillanatra sem hogy minden idegen áruért adott fillér anyagilag való megkárosítása az országnak. Széleskörű pályázat volna tehát hirdetendő a régi magyar bunda, guba, suba, ködmen, bekecs, mente, atilla, nadrág, mellény, süveg, kalpag, csizma és bakancs, téli, nyári, tavaszi és őszi modern alakjainak utánzására. A tulipán mozgalom manapság már a magyar társadalmat annyira átalakította, hogy a magyar ipar minden téren való nemzeti átalakulását — nem vádképpen mondom, — de maguk az iparosok és kereskedők késleltetik. Az idegen árukon