Esztergom és Vidéke, 1906

1906-03-11 / 20.szám

Végül Vavrovits* Ferenc ipartestületi tag és 64 társának indítványa tárgyaltatott egy „Iparos kor" létesítése; továbbá az ipartestületi tagdijaknak fokozatossá való tétele, illetve adóalap arányában leendő megállapítása iránt. A közgyűlés érdemileg foglalkozott mindkét javaslattal s beható tanácskozás után szavazással döntött a kérdések fölött, a melynek eredménye szerint egyik javaslatot sem fogadta el. Az elöljáróság jelentése a következő: Mélyen tisztelt Közgyűlés! Ipartestületünk ma 20-ik évi rendes közgyűlését tartja. Nem jubiláris ugyan ez idő, de minden esetre méltó arra, hogy futólag visszapillantsunk két évtizedes fennállásunkra s egybevessük ténykedésünket azokkal az eredményekkel, melyeket ez idő alatt a fejlődés megkívántató fokozata mellett elérnünk sikerült. Igaz, hogy e hosszú idő alatt sok, igen sok tehetséges férfiút vesztett ipartestületünk, s ma jórészben új generáció áll küzdő katonaként sik, de tövises terünkön, mégis az a kevés — Isten kegyelméből élő ősz iparos tanuként bizonyít amellett, hogy 1886. évi április ll-én alakult ipartestületünk tétlen soha nem volt, sőt fenállása óta oly hatalmas lépteket tett az egészséges fejlődés útján, hogy ma már bármelyik ipartestülettel kiállja a versenyt. Most — e gyülekezés pillanatában, mint a nagy utat tevő vándor — egy határkőhöz jutottunk, hol néhány percnyi pihenés közben mérlegelnünk kell, vájjon helyes irányban indultunk és haladunk e s az eddig használt eszközök és mód mellett elérjük-e kitűzött célunkat. Vegyük tehát szigorú bírálat alá kisérő társunkat a munkát, mely fárasztó utunkban állandóan velünk volt, s figyeljük meg mit mivelt az iparosság, közérdekének java és előnyére ? Mélyen tisztelt Közgyíüés ! A most fennálló ipartestületi vezérlési rendszer, a folyton előnyösen alakuló újításokkal, továbbá a számtalan, úgy helyi, mint közérdeket érintő tevékenység aktáinak tömkelegéből, miután ezekkel részletesen idő hiányában nem foglalkozhatunk, — három oly pont magaslik ki, melyek mindegyike külön is igazolni képes, ipartestületünk hathatós munkásságát. Ezek az iparos nyugdíj intézménynek létesítése, az Önálló vámterületnek felállítása s az ipartörvénynek revisiója. Talán emlékezetében van még a tisztelt közgyűlésnek, hogy az iparos nyugdíj intézmény kérdésében épen elnökünk volt az, ki e nagy horderejű eszmét felvetette, annak érdekében országos mozgalmat indítva a kötelező alapon való létesítést legfelsőbb helyen is kérelmezte ; s bár javaslata egész Magyarország iparossága részéről örömmel fogadtatott, végeredményében mégis meddő maradt, amennyiben a kötelező alapon való létesítést a jelenlegi ipartörvény lehetővé nem teszi. • ' Az önálló vámterület kérdése szintén állandóan foglalkoztatta ipartestületünket, inert köztudomású dolog, hogy gyönge hazai iparunkat csak „egyedül jdz képes megvédeni az idegen gyártmányok beözönlése e#en. t . ••: Ami végül az^ ipartörvény revízióját illeti, arra nézve féltékenyen adjuk meg a Választ, mert e kérdés annyira megszokottá vált már az iparosság körében, hogy szinte türelmetlen lesz a hallatára. í E törvény cikkelye mély és sötét vonalként húzódik JVIagyarország iparosságának látkörén, s teljes 20 év óta sürgetik annak elintézését, persze mindez ideig eredmény nélkül. Azonban mindennek nemaz iparosok, hanem a legfelsőbb hatóság, a m. kir. kormány az oka. Hogy mi saját érdekünkben e kérdés körül is minden lehetőt elkövettünk, annak legélénkebb tanúbizonysága a szept. havában lefolyt szabadkai kongresszus, melyen igen fontos tárgyaink közül ez vitte a főszerepet. Magyarország iparosai u. i. az 1884. évi XVII. tc.-nek módosítását* már életbelépésének alkalmával találták szükségesnek, azért 1887-ben tanácskozásra jöttek össze Budapesten, hogy fölhívják az illetékes körök figyelmét a hibákra, s ezzel kapcsolatosan oly törvények alkotására, mely kellő biztosítékot nyújt a kisiparosnak helyzete javulására. Kimondották ekkor azt is, hogy ügyükben 3 évenkint mindaddig kongresszust fognak tartani az ország különböző helyein, mig e kérdés törvényhatóságikig helyes megoldást nem nyer. Igy történt, hogy tanácskozás tartatott Budapesten 2-szer, továbbá Arad, Miskolc, ;Kolozsvár és Nagyvárad városokban s legutóbb Szabadkán szept. 8., 9. és 10. napokon. A kongresszuson 180 ipartestület 600 taggal vett részt. Ipartestületünket Dóczy Ferenc elnök, Iványi Géza, Dudás János, Draxler Alajos és egyesületi titkár képviselték.. A nagyszámú jelentkezés oly lelkes érdeklődést tanúsított a kongresszus iránt, hogy az erkölcsi siker elértnek volt vehető ; ezért iparosságunk joggal remélhette, hogy amennyiben közvéleménye az ország 'kiváló férfiai — mint Kossuth Ferenc, Apponyi Albert gróf, Zichy Jenő gróf, Barabás Béla, Barta Miklós, Hock János stb. hírneves képviselők előtt jutott kifejezésre, az végre nemcsak elhangzani, de érvényesülni is fog. Igaz ugyan, hogy ennek itt is volna az ideje, mert a hazai kézműiparosság két régi, életbevágó követeléséhez két ujabb és igen fontos kérdés kapcsolódott már. Nevezetesen a munkás mozgalmakkal szemben való állásfoglalás és az iparos érdekeknek a parlamentben való hatásosabb képviselete, melyeknek megoldása a mennyire fontos, oly sürgős is. A napirend felvett tárgyai közül ki kell emelnem az ipartörvény revízióját, mely kérdésnek előadójául újólag ipartestületünk elnöke kéretett fel. (Folyt, köv.) HÍREK. Március 15. Lapunk legutóbbi számában ismertettük azt a nagyszabású mozgalmat, melynek célja március 15-ének, a nagy nap emlékének, az eddigieknél nagyobb keretekben és fénnyel való megülése. A megtartott értekezlet határozata alapján, polgármesterünk az alábbi felhívást bocsájtottakis intézte a város közönségéhez: „Polgártársak! : 1848. március 1 f>ike dicső emlékének kegyeletes felújítása és méltó megünneplése a nemzet szent hagyományai közé tartozik és lelkes felbuzdulással vesz benne részt minden hazafi. E dicső emléknap idei évfordulója alkalmából a város tanácsa nevében felkérem Esztergom szab. kir. város hazafias közönségét, képviselőtestületét, tisztikarát, egyesületeit, testületeit és minden egyes polgárát, hogy igoő. évi március hó 15-én, csütörtökön tartandó hazafias ünnepségben résztvenni, szíveskedjenek. Délelőtt: 10 órakor ünnepi istentisztelet a város kegyúri templomában a reáliskola énekkarának közreműködése mellett. A vármegye meghívott küldöttsége, a város tisztikara és a képviselőtestület tagjai a városház nagytermében 3

Al0 órakor gyülekeznek s innen a város zászlójának elővitele mellett a szentegyházba vonulnak. Délután: a honvédtemetőben nyugvó szabadsághőseink sírhelyének hazafias ünnepély keretében leendő megkoszorúzása. E végből d. u\ 2 órakor a Széchenyi-téren gyülekezünk és a város zászlójának elővitele mellett pontban fél 3 órakor indulunk az ünnep színhelyére, melynek sorrendje: 1. " Hymnus. 2. Alkalmi beszéd. Mondja Várkonyi Dezső főgimn. VIII. oszt. tanuló. 3. „Talpra Magyar!" Énekli a tanitó képezde énekkara. 4. Nemzeti dal. Szavalja Kósik Ferenc építőmester. 5. „Tavasz elmúlt ..." Énekli az Esztergomi tanítóképezde énekkara. 6. Ünnepi beszéd. Mondja Bagyary Simon főgimnáziumi tanár. 7. Ima. 8. Szózat. Este fél 8 órakor a Magyar Királyban a Polgári Egyesület helyiségében, ünnepi vacsora az öreg honvédek megvendégelésével. Felkérem a háztulajdonos urakat, hogy az ünnep napján házaikat nemzeti lobogókkal ékesítsék. Esztergomban, 1906. évi március hó 5. Á város tanácsa nevében: Vimmer Imre, polgármester. — A városi kör kandidálása. A városi kör hosszú idő után, csütörtökön délután értekezletet tartott, melynek programmszerű tárgya, az alkapitányi s egyéb állásokra pályázók kijelölése volt. Az értekezlet megnyitása után ismertette Frey Ferenc elnök azokat az okokat, melyek miatt az egyesület oly hosszú időn át magáról életjelt nem adott, mit a jelenlevők tudomásul vettek. Tulajdonképeni tárgya az értekezletnek a keddi részleges tisztújítás volt és pedig az alkapitányi és egyébb állásokra beadott pályázatok ismertetése és állásfoglalás. Az értekezlet, mielőtt a pályázatok ismertetve lettek volna, abban állapodott meg, hogy első sorban az elméleti, másodsorban a gyakorlati képességet veszi figyelembe a pályázóknál és harmadsorban azt, vájjon az illető folyamodó a város szolgálatában van-e? Ezután Vimmer Imre polgármester ismertette a beérkezett összes pályázatokat és pedig első sorban az alkapitányi állásra beérkezetteket. Külön ismertette azokat, kiknek a legjobb elméleti képzettségük van, majd másodsorban azokat, akik gyakorlati képzettséggel birnak, akik egyszersmind a rendőrség szolgálatában is állanak, nevezetesen Csernák Béla, Gyarmati Dénes és Garami Károly. Kiemelte, mint feíemlitésre méltót, hogy Csernák Béláról és Garami Károlyról úgy dr. Uray, mint Unger főkapitányok dicsérőleg és elismeréssel szólottak. Miután az értekezlet abban megállapodott, hogy a pályázók közül hármat fog jelölni, a megejtett próbaszavazás után a városi kör, mint az ő jelöltjeit ajánlja: Csernák Bélát, Gyarmati Dénest és Garami Károlyt. A fogalmazói állásra kandidálva senki sem lett, miután az még szabályszerűen meg nem üresedett. Marosi József felkérésére dr. Walter Gyula p. kanonok, köri alelnök ismertette részletekbe menőleg a kath. tanítók árvaháza ügyének miben állását, mit az értekezlet köszönettel vett. — A megye központi választmánya f. hó 19-én d. e. 10 órakor tartja ülését a választók jövő évi névjegyzékének kiigazítása tárgyában. A központi választmány miként értesülünk, a kiigazításnál az 1905. évi adóalapot fogja venni, amennyiben dacára a megye helyettes alispánja írásbeli felterjesztésének, majd írásbeli és távirati tudakozódásának, a minister mindezideig a kérdést, válaszával meg nem oldotta. — A Kath Kör böjti előadásai Az esztergomi Kath. Kör tegnap kezdette meg zenével, énekkel és szavalattal egybekötött böjti felolvasásait, melynek lefolyásáról legközelebb számolunk be. A tegnapihoz hasonló felolvasás e hó 17-én és április 7-én lesz. Ezeken kivül március 24-én és 25-én Dreyschok Sándor vetített képekkel tart előadást, majd március 29, 30. és 31. napjain dr. Prohászka Ottokár püspök konferentia beszédeket tart férfiak számára, melyeken nem tagok is részt vehetnek. A felolvasások és estélyek mindenkor esti 6 órakor veszik kezdetüket. — Rendkívüli közgyűlés a városnál. A város képviselőtestülete kedden délelőtt 10 órakor rendkívüli — részleges tisztújító — közgyűlést tart, melyen a rendőralkapitányi állás és az esetleg megüresedő egyéb állások fognak betöltetni. Második tárgya a napirendnek a Kolos kórház bizottságának előterjesztése a folyó évi pótköltségvetésre vonatkozólag. Ezenkívül két illetékességi ügy van napirendre tűzve. — A kereskedő ifjak ünnepélye, A kereskedő ifjak önképző köre március 15-ét ez évben nagyobb szabású hazafias ünnepséggel szándékozik megülni f. hó 18-án este a Magyar Király nagytermében, mely után ünnepi vacsora lesz. — Köbölkútiak kérvénye a székhely Ügyében- Jeleztük már röviden, miszerint Köbölkút községe elhatározta, hogy kész anyagi áldozatokat hozni, ha a muzslai járásbíróság Köbölkútra helyeztetik át. A köbölkútiak elhatározásukról értesítették a törvényhatóságot, s egyben a határozat jóváhagyását is kérik, amely szerint hajlandók a járásbíróság részére a megkívántató helyiségeket felépíteni, mig a szolgabiróságot az épület emeleti helyiségeiben szándékoznak elhelyezni. — A választók jövő évi névjegyzékének kügazitása ügyében tartotta városi központi választmány ülést csütörtökön d. u. A választók lajstromának kiegészítésére Kollár Károly elnöklete alatt Szecskay Kornél és Pach Antal küldettek ki azzal, hogy a kiigazítási munkálatok, beterjesztések|határideje ápr. 5-ében állapitatott meg, — Kifogott női hulla. Süttőn f. hó 7én reggel 8 órakor a Dunából egy körülbelül 20—25 éves, az iparos osztályhoz tartozó nő hullája fogatott ki. Kiléte ismeretlen. — Fosphor Oldatot ivott. Belány Borbála 21 éves cselédleány szerelmi bánatában fosphor oldatot ivott. Több napig kínlódott titkolva a dolgot, s mire a kórházba szállították már késő volt, hol rövid szenvedés után kiszenvedett. — Hevenye fertőző kórok statisztikája Esztergom vármegye területén felruár hó Il-ik felében előfordult heveny fertőző kórok az alábbiak: Bárányhimlő: Sárisáp. Fültömirigylob : Esztergom város, Dorogh, bányatelep. Kanyaró: Esztergom város, Lábatlan. Torokgyik: Dorogh, Táth. Hasihagymáz: Esztergom város, Kesztölcz, Szentlélek, Pilismaróth, Dömös, Sárisáp, Muzsla. Roncsoló toroklob ; Esztergom város, Tokod, Nagysáp, Süttő, Piszke, Nána, Dunamocs. Vörheny: Esztergom város, Csolnok, Tokod, Ebszöny, Doroghi bányatelep, Sárisáp. Hökhurut: Epöl. Az angolkóros gyermekeknél előforduló rendetlen székelés és különösen a krónikus székrekedés, mely a gyermekeket leginkább zaklatja, .gyajkori oka annak hogy a baj felismerésére orvosi tanácsot yegyünk igénybe. A speciális phosphorkezelés melry^T:- ' lett a Kufeke gyermek lisztjével '-való táplálkozás, az előbbit nagyobb adag tehén tejjel ellensúlyozva, jó szer a székrekedés megszüntetésére, mert Kufeke gyermeklisztjének, tejes-tejjel való péppé olvadása által a gyomorbélcsatornában, nemcsak a székelési szabályozza, hanérjfi•- feliébe, ^fartajiíia'.'áltálaz izó'm, sótartalma pedig a hiányos csontképződést kedvezően támogatja. Kufeke gyermeklisztje tehát'igen "hathatós'-módon segiti elő a speciális rhachitis phosphorképződést.