Esztergom és Vidéke, 1906

1906-03-04 / 18.szám

egyaránt gyötrelem a jelenlegi helyzet. Megállapodott a bizottság abban, hogy nagyobb áldozat nélkül a kérdés úgy volna megoldható,ha a muzslai főbiró magánlakása a jelenlegi orvosi lakba helyeztetnék át, a járás orvos pedig szabályszerű lakbérilletményben részesülne. Ez esetben a jelenlegi muzslai vármegyeházán a szolgabiróság és járásbíróság összes helyiségei kényelmesen elhelyezhetők lennének. A második megoldás az volna, haMuzsla község a jelenlegi iskoláját (volt Koditekféle ház) kellőképen helyreállítva, a kincstárnak bérbe adná, s a járásbíróság áthelyezésével a vármegyeház teljesen felszabadulna az igazságügyi szolgálat alól. Mindezekből látható, hogy amenynyiben Párkány ujabban közönyösséget kezd mutatni az áthelyezés kérdésében, az igazságügyi kormány azzal a kérdéssel foglalkozik inkább, hogy a járásbíróság Muzslán maradjon s e végből már az átalakítási kérdésekkel foglalkozik, hogy amennyiben Párkány képviselete a járásbirósági épület emelését elejtené, a szükséges munkálatokhoz hozzáfogjon. A kiküldött miniszteri f titkár a megyei főügyésszel elhajtatott még Köbölkútra, mert ilyen terv sem ismeretlen az igazságügyi ministeriumban. Geographiai központ, pompás vasúti összeköttetések, könnyű megközelíthetőség azok a szempontok, amelyek Köbölkutat ajánlják egy járásbíróságának és politikai hatóságának székhelyéül. Igazságügyi és közigazgatási szempontból tehát Köbölkút mutatkozik a legelőnyösebbnek, s amennyiben Köbölkút nem riadna vissza erejét meg nem haladó áldozatot a székhely kérdésben hozni, a köbölkúti székhelykérdés mindenesetre foglalkoztatni fogja az igazságügyi kormányt. Az előadottakban ismertettük a száraz tényállást, melyből Párkány levonhatja azt a konzekvenciát, hogy ha rövid időn belül nem hoz az áthelyezés érdekében a kivánt irányban határozatot, a székhely Muzsla marad, de nincs kizárva, hogy Kömely igyon fejezte ki a fenséges asszony királynéhoz méltó nemes gondolatait: — Minő gyakran dobják el maguktól az emberek kislelküségből az életet! . . . Azt mondják, hogy boldogtalanok. . . pedig ez a nagy lélekfájdalom ép úgy elmúlik, mint minden más a földön. . . és az a szerencsétlen, a ki csalódott hitében, mindjárt a halálra gondol, később még boldog és megelégedett lehet . . Ezt szeretném én megakadályozni, csak azt nem tudom, minő eszközökkel . . . . Hogy az Ilia-hidjáról ne vesse el az életét senki . . . Hogy népem boldog, megelégedett és hivő legyen ... Csendes éjszakák gondolatokkal teli homályát virrasztotta át már nem egyszer királyi férjem, és alattvalóim javáért dobogó szivem is, de megoldást nem találtunk . . , A legnagyobb szivü emberekhez; a művészekhez fordulok tehát, hogy segítsenek tehetségük és lángelméjükkel azokon a szerencsétlenekeri, a kik válla annyira megroskadt az élet terhe alatt, hogy azt el akarják dobni maguktól. . . Mi csoda, ha a művészvilág nagy lelkesedéssel fogott a királyasszony álmainak teljesítéséhez, és hogy a királyi-pár végigjárta érdeklődve a műtermeket, ketbölkút lesz, mi ha bekövetkezik, főleg ha a telekkönyv is elvitetik Esztergomból és Muzslán avagy Köbölkúton egy igazságügyi, közigazgatási és kereskedelmi góczpont fejlődik ki, Párkány visszafejlődése meg nem akadályozható. —n. A képviselőtestület ülése. Esztergom, márc. 2. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete március 1-én d. e. 10 órakor rendes ülést tartott, melynek összehívása inkább csak formai okokból történt. Az ülés mindössze alig tartott egy félórát. Az ülés megnyitása után a polgármester egy enuntiátiót tett. Azzal kezdette szavait, hogy bárha a képviselőtestületnek, mint ilyennek hatáskörén kivül áll a politikával való foglalkozás, mindamellett ma, midőn politikai egünk látóhatárán a felhők vészterhessé verődtek össze, mely setét felhőkből oly villámok cikáznak, melyek a nemzet legféltettebben őrzött kincsét; szabadságát, alkotmányát fenyegetik, szüksége merült fel annak, hogy az ő, mint polgármester, valamint a tisztikar magatartását praecizirozza annál is inkább, mivel a-város polgársága azt már is szóvá tette. A maga részéről nem látja még az időt elérkezettnek arra, hogy a képviselet a kérdéssel máris foglalkozzék, s igy egyelőre csak annyit jelez, hogy a város közönségének hazafias érzelmeit, ő mindenkor observálja. Ha szüksége merülne fel a kérdéssel foglalkozni, Összefogja hivni a képviseletet. A tárgysorozat első pontja Bádi András írásbeli indítványa volt Párkánynak Esztergommal való egyesítése ügyében. Az indítvány bőven foglalkozott azon okokkal, melyek az egyesítést javallják, kimutatta, hogy a városi intézményeknek minden előnyeit élvezi Párkány nagyközsége, mig a terhek viseléséhez mivel sem járul. A képviselőtestület bár teljes mértékben méltányolva az indítványban felhozottakat, a tanácsi javaslat elfogadásával a következőképen határózott. A város képviselőtestülete teljes mértékben osztja a Párkány nagy községnek a királyi várossal való egyesítése tekintetében kifejtett és az indítványban részletesen indokolt nézetet, azt más közigaztőzte buzgalmukat. Az ország művészete hatalmasan nekilendült és csodálalatos remekműveket varázsolt elő a királyi asszony angyali szive. A hidra gyönyörű allegorikus szoborcsoportokat helyeztek, azután festményeket, a mit finom üveggel védtek az. időjárás ellen. Különösen szép volt a Megváltó keresztre feszitett magasztos alakja, a kinek arcán isteni szelídség ömlött el, bár látszott, hogy végtelenül szenved . . . . Szembe vele a hétfájdalmú szűz, a kinek szemei egy elmés szerkezet folytán megteltek olykor könyekkel, és ha ezeken megcsillant a kelő nap sugara, feledhetetlen volt az előtt a boldogtalan előtt, a ki látta . . . És hogy a királyasszony nemes szivének még nagyobb öröme teljék, fiatal főúri lánykák a maguk akaratából elhatározták, hogy felváltva őrködni fognak a hidon, és ha valaki azért ment volna oda, hogy életétől szabaduljon, kedvességükkel uj reményt keltenek csüggedt lelkébe .... ... És a királyasszony szive ujongott, mert Ilia-hidjáról nem történt egy öngyilkosság sem ... . Honti Henrik. (Vége köv.) gaztási, fogyasztási adó és egyéb tekintetekből is célszerűnek találná, tekintve azonban azon nagy berendezéseket és a jelenlegieknél magasabb fizetéseket igénylő állás szervezéseket, melyek Párkány városias jellegének kidomborodásához haladéktalanul szükségesek volnának s a felsőbb hatóságok által is megköveteltetnének — tekintve a jelenben fenforgo nehéz és áldatlan politikai viszonyokat, végül tekintve a vármegye előrelátható ellenzését, mely csak ugy volna elkerülhető, vagy enyhíthető, ha a csatlakozási kívánat magából Párkány nagy község képviselő testületéből indulna ki, mindezen okokból a képviselő testület nem találja az időt alkalmasnak az indítványozott mozgalom, illetve eljárás megindítására s a benyújtott indítványt kifejtett és legjobbnak elismert intentiói méltatása mellett ez idő szerint mellőzi és irattárba helyezni rendeli. Az országos kath. tanítói árvaház céljaira ingyen telek átengedése, valamint a Hey a kert megvétele tárgyában, mivel a képviselők a megkivántató számban jelen nem voltak, április 5-ére kitűzött ülésében fog határozni. Ezután a gazdasági tanácsnoknak különféle városi épületek bérbeadására vonatkozó jelentései vétettek tudomásul, ugyanígy a főügyésznek többrendbeli házi pénztári, alapítványi és árvatári tartozás törlésére vonatkozólag. A február havi pénztárvizsgálatról felvett jkv. tudomásul vétele után az ülés véget ért. • —r. Levél a hétről. 1906. hamvazó szerda. Kedves szerkesztő Úr! Ma reggel, hogy a templomból kijöttünk találkoztam a Rózsikával és elbeszélgettünk az elmúlt napokról, különösen pedig sok szó esett természetesen a mulatságokról, melyből az idén bőven kijutott nekünk. Rólunk ugyan azt tartják még a beavatatlanok, hogy kis leányok vagyunk, bár mi sokszor hangoztattuk az ellenkezőjét és hiszem, hogy magát már meg is tudtam győzni róla. Kérem ma már kis leány csak az elemi iskolás. És az a bizonyos sokat emlegetett rövid szoknya kor ma már nem jelöl határt a leány életében, annál is inkább, mert a mi fejlődésünk természetrajza nem az évek száma, de a gondolkozásunk és felfogásunk alapján határolandó. Hogy pedig ma miként gondolkodik és egyes dolgokról milyen felfogása van egy már bálozó kis leánynak, arra méltán lehetnek kíváncsiak a bálozó fiatalok. Távol legyen tőlem, hogy a diák táncpróba fiatalságát kissebbitsem, de nem ő reájuk vonatkozólag tettem e megjegyzést. Őket nem számítom bálozó fiatalságnak már csak azért sem, mert több ízben hallottam olyan diskurzust: Hányadikba jár, melyik a legnehezebb tantárgyuk? Mert annak, hogy valaki számba vehető fiatal ember legyen, már van határozott kifejezése. Elsősorban állásának kell lenni, másodsorban pedig bajuszának. (A bajusz gyűjtő névvel az összes férfias tulajdonságokatjelölöm.) Nem tudom megindokolni, de én nem szeretem a bajusztalan kamaszokat ; ugy képzelem mindig, hogy a bajuszukkal együtt más egyéb férfi tulajdonságnak is híjával vannak. De hát kérem én tulajdonképen nem arról akartam írni, hogy nekem mi tetszik vagy nem, végre is ezt nem tartom nyilvánosságra alkalmasnak. A farsangról akarok irni és különösen arról, hogy már vége van. A csörgő sapkás, bohókás Arlequin falhoz vágta ma reggel a tiszti bálból jövet sapkáját, fejére szórta a cigarettája hamuját és neki ült a búsulásnak. A jövő farsangig józan, komoly polgára lesz a hazának, ki ha kilép az utcára, óvatosan körültekint, hogy szuronyos katona, tollas csendőr vagy holmi András nincsen-e a láthatáron és végzi a napi dolgát. Apropós! Látta a vasárnapi. farsangi felvonulást az utcán ? Mondhatom érdekes dolgokat vitt végbe 'a nép, dé á főszereplő mégis inkább az volt aki vigyázott reá. Én nem is értem, miért volt az egész. Csak ok nélkül felfújták az egész semmit, és egypár embert még indokolatlanul puskatussal oldalba szóllitottak. — De hagyjuk ezt. Még a jégről is szerettem volna a múltkor irni, de a farsang minden időmet lefoglalta. Oh Istenem milyen rövid is volt az idei jég szezon. Nagy ostor, gyorsvonat, bognizás letűnt hosszú időre napotok ! Milyen jó mulatságok voltak pedig azok. Egy egész meghitt társaságunk volt. A korcsolyázó leányokat két csoportra osztottam fel magamban. Az egyik rész tudott, a másik csak gondolta, hogy tud. Az elsők akkor mutogatták tudományukat, ha fiatalember vezette őket, a másikok rendszerint egy oldalra tudtak ivet irni, a másikat hozzágondolták. Egyszer, emlékszem két helyes kis lány járt együtt; a pálya végén a szokásos pihenőnél jelentőségteljesen néztek körül és menten akadt aki tovább vezesse őket. Lássa kérem ezek a leányok sehol sem tanulhatták ezt és mégis olyan ügyesen tudták a szerepüket. Ott a jégen született meg igazában a két kaszinói mulatság; különösen a másodikról sok szó esett az előtte való napokon. Az utolsó jég napon aztán mikor végleg kiadta a lelkét a jég és semmiféle Kertész tudom?ny nem tudta életre kelteni, nagy részvét sétát rendeztünk a jég bucsuzójául. Az uton minduntalan láttunk egy-egy korcsolyát felcsillani, de hiába, mert a korcsolyáinknak ez volt e szeszonban az utolsó szereplésük, beraktuk a lisztkereskedésbe és elmentünk a Szatzlauerhez, hogy keserűségünket egy gesztenye pirével oszlassuk el. A Tóni, az olyan szomorú volt, hogy hármat evett. Azóta most, hogy szebbre fordult az idő, gyakran találkozunk esténkint a korzón. Lassan-lassan egész friss korzó élet fog kifejlődni nálunk. Ami kívánatos is lenne. Egyszer majd lefogom közölni, hogy kikkel találkoztam és miféle gondolatokat váltanak ki bennem az esti séták. Úgyis itt van a böjt, mely nem ígér szórakozást, egyebet. E tartalmas farsang sok áttáncolt éjszakájáért kell vezekelnünk. Hanem tudja az idén kevés lakodalom nézésben volt részem. Pedig én nagyon szeretem ezt. Menyasszonyt látni, aki mindig olyan halovány és megvan ijedve. Ezen már sokat gondolkoztam, hogy én is olyan ijedt leszek ? Hát olyan rossz az a lakodalom ? Egy fiatal asszony barátnőmet már mégis kérdeztem e felől; de ő csupán azt mondta, hogy majd meg tudod. Milyen irigyek is azok a fiatal aszszonyok. Én nem is gondolom mire ? Kérem ha esetleg tudna erre választ adni „Poste restante" közölje velem „Csillagok" címen. Pá magának, üdvözli, Iluci. HÍREK. — Köbölkúti székhely kérdés- Lapunk zártakor vesszük a hirt, hogy Köbölkút képviselőtestülete folyó hó 2-án elhatározta, miszerint hajlandó saját költségén a járásbíróság és főszolgabiróság részére épületet emelni. — Értekezlet március 15-ének megünneplése tárgyában. Ma délelőtt ÍO órakor a városháza nagytermében értekezlet lesz, melyen a március 15-iki évforduló napján tartandó hazafias ünnepély programmja lesz megállapítva. Az értekezletre szólló meghívókat polgármesterünk bocsájtotta ki. — Tiszti értekezlet a megyeházán A vármegyei tisztviselők csütörtökön tiszti értekezletet tartottak. Az inkább házi jellegű tanácskozás, a tiszteletbeliek részvétele nélkül folyt le, s a vita tárgyát az képezte, milyen legyen a tisztviselők magatartása a fenyegető és közeljáró tör vénytelen rendeletekkel szemben. Csak annyi szivárgott ki, 'hogy'az egyöntetű eljárásra egyhangú határozat hozatott, amely azonban egyelőre nincs a nyilvánosság részéré szánva.