Esztergom és Vidéke, 1906

1906-01-06 / 2.szám

A hitelezők szezonja, Uj év beálltával a hitelezők szezonja következik. Nem kér belőle se a hitelező, se az adós, de szükség szerint bekövetkezik minden uj évben, úgy a hitelezők, mint az adósok szezonja. A hitelező boszankodik, mert hiteleznie kell. Vannak vevők, akik egész éven át hitelbe rendelnek. Nem. szereti őket a hitelező, mert a kereskedő csak akkor csinál jó üzleteket, ha pénzét forgathatja, kamatoztatja. De hiteleznie kell, mert készpénzen vásárolt vevőitől nagyon keveset kap, ilyenek kevesen vannak s ha vannak is, akkor is nem tud konkurálni, vagy éppenséggel nincsenek készpénzfizetői, a mikor tehát hiteleznie kell, mert különben becsukhatná egészen a boltot. Szükségképpen aztán beáll a hitelezők szezonja. Az adós rettenetes lelki harcon megy keresztül ilyenkor. Mert vagy fizet, s ilyen esetben aztán a legtöbbször uj adósságot csinál, vagy nem fizet, akkor aztán perelik, a mi újból nagy kiadás. Ha ennek a bajnak az okát kutatjuk, igaz, hogy a nagy pénztelenségben találjuk meg, de igazi oka abban keresendő, hogy az emberek keresetükön felül költekeznek, másrészt pedig, hogy a hitelezők könnyelműen hiteleznek, rábeszélik a vevőket, csakhogy üzletet köthessenek. Főleg a meg nem engedett konkurenciával dolgozó különösen fővárosi kereskedők, kik beházalják a vidéki városokat, hogy csak üzletet csinálhassanak, nem törődve a vevők hitelképességével. Ezzel tönkre teszik a tisztességes kereskedők hírnevét, de egyben a fizetni szerető, fizetni tudó közönség hitelképességét is. Az orvoslás tehát ezen a téren keresendő. Ez a gyógyszer biztosan ható, mindenki előtt világos. Az, hogy a kereskedő megvárhassa adott portékájáért a pénzt, az jog, az, hogy az adós fizessen, kötelesség, de viszont, hogy a vevő közönLábam, mintha gyökeret vert volna, nem tudtam tovább menni, csak néztem szomorúan, szótlanul . . . Egy anyóka baktatott el mellettem, kit nem is vettem észre, csak midőn megszólított, rezzentem fel magamhoz térve. — Mit néz oly szomorúan, hiszen most van a kisasszonykánk eljegyzése : inkább örülni kellene, — s tovább ment. De szavai mindig fülembe csengtek „Hiszen örülni kellene, mert most van az eljegyzése." Örülnöm kellene! Nekem! Kinek egy éve még azt igérte, hogy szeretni fog örökké ! hogy nem tudna nélkülem élni! s most mással tartja az eljegyzését . . . Nem tudtam rá haragudni mégse, mert szerettem, csak a keserű csalódás emésztett, zúzta össze szivemet ... Lassan, némán mentem el, hogy ne térjek soha többé vissza, hol boldogságom van eltemetve ... ... És most mégis itt vagyok, eljöttem ismét, egyedül bolyongva,. elmerengve a boldog mult felett ... Az idő nem változott meg; akkor is épúgy hullottak a sárguló levelek, mint most; az utakat ép oly hervadt leyelek és száraz ágak borították, mint most. Ősz volt ... Kriegs-Au Ottó. ség meglegyen kímélve a könyelmű hitelezéstől, szintén jog, az pedig, hogy a kereskedő tisztelje a vevő közönség pénztárcáját és jövedelmi forrását, szintén kötelesség. Természetesen nem azt mondjuk ezzel, hogy a jó kereskedő jó áruit ne ajánlhassa tisztességes fizetségért, olcsó pénzért. A külföldi kereskedelem is csak ugy lett hiressé odahaza is nálunk is, mert széleskörben hirdették az áruk jóságát. Mi csak azt célozzuk, hogy a könnyelmű hitelezésnek és a könynyelmű vásárlásnak a kellemetlen szezonja mind elmaradhat, ha vásárló és árusító egymás érdekeit tiszteletben tartja. Fontos kereskedelmi érdek az mindenképen, mert a könnyelmű hitelezés termeli a csődöket a könnyelmű adósság csinálás kevesbíti a nemzeti vagyont és dúlja fel a családok békéjét. És habár gyógyíthatatlannak látszott is ez a baj, a társadalmi felfogás összetartó elhatározása ezen a téren is jelentős eredményeket érhet el, és nem fog kínálkozni a kellemetlen téma sok rossz éle faragására és az „árverési hirdetmények" nem fognak nevelni árverási hiénákat, akik eleddig i s annyi ember feje alól húzták ki a párnát. K . . . at. A tornaegylet! jégpálya megnyitása. A jégsport híveinek nagy örömére, csütörtökön reggel megjelentek a táblácskák, hirdetve, hogy a tornaegyleti műjégpályán korcsolyázni lehet. Szombaton még szinte szakadt az eső, sarat, vizet tapostak a járó-kelők, s a dermesztő északi szél vasárnap reggelre fehérrr fagyasztotta azt. Megindult a munka a tornaegyesület szigeti kerti jégpályáján, s hétfőn reggelre jégkéreg borította az ezerhatszáz négyszögméter területet. S habár a pálya kedden már használható volt, megnyitása csütörtökön volt. Nagy érdeklődéssel és türelmetlenül várták Halifax hívei a megnyitást, mert habár évekkel ezelőtt, mig az egyesület a jégkészítés nehézségeivel küzdött, huzamosabb időt vett igénybe a pálya elkészítése, egy két év óta azonban, két három nap alatt meg volt a jég, mi a közönség körében a pálya használhatósága tekintetében, azt a régi bizalmatlanságot teljesen lerontotta. A nagyközönség mindjobban kezdi felkarolni a nagy áldozatokkal készült és fenntartott jégpályát, s kezdi belátni, hogy a dijak még sem oly magasak, miként az, az első tekintetre látszik, főleg akkor nem, ha a korcsolyázók évad jegyet váltanak. Igy pl. pártoló tagoknak, a tanuló ifjúságnak az évadjegy 4 kor. Nevelőnők, tanítónők, özvegyanyának gyermekeivel szemben, bárha azok nem is tagok, a választmány 10 koronáról 4 koronára mérsékelte az évadjegyeket, hogy módot nyújtson mindkét nembeli ifjúságnak a testedző sport gyakorlására. Évenkint hangzanak fel panaszok amiatt, hogy nem tagoknak, kik egyes korcsolyázásért 80 fillért, évadjegyekért pedig 10 koronát fizetnek, sokba jön a korcsolyázás. Ez azonban csak látszólagos, mert ha valaki évad jegyet, vált s pl. húszszor használja a pályát, úgy egy korcsolyázás 50 fillérbe kerül, s ha pl. 30—40-szer használja, úgy 35—25 fillérbe jön egy egy korcsolyázás, ami csak nem sok, ha figyelembe vesszük azt, hogy naponta seprett, öntözött jég áll rendelkezésre, a pálya padokkal és kényelmes vas szánokkal van ellátva, a beszakadás veszélyének a korcsolyázó kitéve nincs, mert a jég földig van fagyasztva, ezenkívül fűtött helyiségek, öltöző áll rendelkezésre. Nagy előnye, hogy naponta az esti órákban világítás mellett lehet korcsolyázni, sigy mig egyrészt a pálya bizonyos napokon, midőn napközben az idő enyhe s korcsolyázni nem lehet, az esti órákban, midőn a lég már lehűlt, a pálya használható, másrészt pedig nagy előnye az esti korcsolyázásnak, hogy a pályát azok is használhatják, kik elfoglaltságuknál fogva napközben azt nem látogathatják. A pálya használatára vonatkozólag az egyesület háznagyja az alábbi felhívást bocsájtotta ki. ÉRTESÍTÉS. Van szerencsém tudomásul hozni, miszerint az „Esztergomi-Torna-Egyesület" szigeti kerti műjégpályája a mai naptól a tagok s á nagyközönség részére megnyittatott. A pálya és a fűtött helyiségek használatára a választmány határozata értelmémében évad- és napi-jegyek adatnak ki. A napijegyek naponként a pályapénztárnál árusittatnak el, mig az évadjegyek előjegyzés folytán adatnak ki. Évadjegyekre előjegyezni ugyancsak a pénztárnál lehet. Az évad- és napi jegyek a következők: I. A Korcsolyázók részére. A) Egyesületi tagoknak. a) Rendes tagok részére „szabadjegy "-ek, melyek a pálya és összes fűtött helyiségeknek, az egész évadban való ingyenes használatára jogosítanak. b) Pártoló tagok, valamint a pártoló és rendes tagok családtagjai részére „évad jegy"-ek és „napi jegy"-ek, melyek a pálya és fűtött helyiségek használatára jogosítanak. Évadjegy ára: 4 kor. Napijegy ára: 40 fillér. B) Nem tagoknak. a) Nem tagok részére „évad-jegy"-ek. Ára: 10 kor. b) Katona tisztek részére „ évad-jegy "-ek ára: 6 kor. és „napi-jegy"-ek, ára: 60 fillér. c) Tanulók (t. i. valamely iskolába járók) részére, tekintet nélkül arra, vájjon hozzátartozóik egyesületi tagok-e, avagy nem s tekintet nélkül nemükre, „tanulójegy "-ek. Ára: 4 kor. Az a) b) c) pontban jelzett évad-jegyekkel a I. b) pontban felsorolt jogok járnak. d) „Napi-jegyek", melyek a pálya és fűtött helyiségek egyszeri használatára jogosítanak. Ára : 80 fii. II. Nem korcsolyázók részére. I. Tagok és azok szoros értelemben vett legközelebbi családtagjai jogositvák a fűtött helyiségeket az egész évadban díjtalanul használni. Amennyiben azonban a pályát használnák, úgy az I. b) pont alapján fizetni kötelezvék. 2 Nem tagok részére. Belépti jegyek egyedül a fűtött helyiségek használatára jogosítanak. Ára 40 fii. Kísérő-jegyek gardesdamesok részére, melyek egyedül a fűtött helyiségek használatára jogosítanak; ára egy évadra 2 kor. Sem az évad, sem a váltott napi-jegyek át nem ruházhatók s az utóbbiak a kertből való — habár csak időleges — távozással érvényüket vesztik, ha csak a távozás a pénztárnál be nem jelentetik. Ugy a napi-jegyek mind az évad jegyek kívánatra mindenkor fölmutatandók, mely ellenőrzés gyakorlására a jegyszedő kötelezve, s a tisztikar és választmány minden tagja jogosítva van. Nevelőnők, tanítónők és özvegy anyának leányai, ha nem tagok, napi korcsolyázásért 40 fillért, évad-jegyért 4 koronát fizetnek. Figyelmeztetés. Ä korcsolyák őrizéséről és gondozásáról kívánatra az egyesületi szolga gondoskodik, miért neki az egész évadra 1 korona fizetendő. A korcsolyák fölkötéseért és leoldozásáért együttvéve, minden egyes alkalomból 10 fillér fizetendő. A jégpálya rendszabályok értelmében: Korcsolya nélkül a jégpályára lépni, arra narancshéjat, szivardarabot, gyufát eldobni tiltva van. Ebeket még pórázon vezetve is szigorúan tiltva van a kerthelyiségbe vinni. A pálya használatára vonatkozó értesítések naponkint d. e. 11 és d. u. 3 óra között adatnak ki, mely jelző táblák a következő helyeken vannak kifüggesztve: Esztergomban: Leitgeb János, Szatzlauer János, Marosi József, Vörös József, Miller Imre, Brenner József, Metz Sándor, Bargel Mihály, Jalkóczy István, Vilii József, Borz József uraknál, Belányi-féle dohánytőzsdében és a tiszti kaszinóban. Párkányban: Rogrűn Ede úr gyógytárában. A pálya naponta villámmal világítva, az esti órákban is nyitva van. HÍREK. FARSANG. Bevonult mókás, bohókás jókedvével,, gondtalan vigságával a csörgőssipkájú Karneval herceg. Két egész hónapon át uralkodni akar birodalmában a csillogó, tündöklő fényű, sima báltermekben ép úgy, mint a tiszteletére kidiszilett, kicicomázott kurta korcsmabeli táncszobában. Életök élvezetére, tiszta örömökre csábítja a munkában görnyedező embereket, táncra, szórakozásra hívja őket és elfeledtetni igyekszik a bánatot. Oh, szép idő, amikor a romlatlan kedély zavartalanul odaadhatja magát a nemes élvezetnek. Kedves percek, boldog órák, mikre életünkben mindig szívesen visszaemlékezünk. Mily hamar rohannak el, mily gyorsan tünedeznek a múltba, s deresedő hajjal, szomorú tapasztalatoktól elkeserítve már vigaszt sem nyújtanának,, ha a fiatalok mulatságából újból fel nem derengene a pezsgő életkedv, a munka utáni édes kedvtelés melegítő sugara. Mi tűrés-tagadás a pezsgő-kedélyű pajkos herceg, amikor ismét elfoglalja országát, erősen megfogyottnak találja népét. Mulattatni vágyódik, de nem lát sehol se gondtalanságot, alig annyit, hogy néhány rövid órán át magához ragadhassa híveit. A nagymester: az Élet nagyobb] urnák bizonyul, mint ő. Hiába iparkodjuk lerázni a terheket, hogy hódolhassunk a kedves farsangnak: oly ólomsúllyal nehezednek reánk, hogy alig rázhatjuk le magunkról, akár csak rövid időre is. Az egész emberiség mintha nyögne,, szenvedne a megélhetésért folytatott heves viaskodás alatt. Szól ugyan a zene a táncteremben, de odakünn, küzködnek, vergődnek az emberek, dúl a harc, nem közvetlenül magáért az életért, de ami hozzá feltétlenül szükséges, a falat kenyérért. A vitális érdekek összemérkőznek és az ütközetben nincs nyertes, csak vesztes fél. A jókedv kicsapongását, minőket csak régi krónikából ösmerünk, hiába keressük. Szertartásos egyhangúsággal, sivár egykedvűséggel járják végig a bálokat, mulatságokat. Nem csillan fel bennük egy szikra humor, nem mutatkozik bennök igazi öröm. Mert farsang van, táncolunk*