Esztergom és Vidéke, 1906

1906-01-01 / 1.szám

ben — hogy az csak a két szerkesztőnek, dr. Varadi Antalnak és dr. Falk Zsigmondnak válik dicsőségére. Nem ajánlhatunk tehát jobbat és hasznosabbatlapunkolvasóinak, minthogy fizessenek elő az „Ország-Világ"-ra hazánk e legrégibb, legelterjedtebb, legszebb és legtartalmasabb hetilapjára, mely ajándékul többet ad, mint amennyi a lapnak egész évi előfizetési ára. Az „Ország-Világ" előfizetési ára negyedévre 4 korona, félévre 8 korona, egész évre 16 korona s az előfizetési pénzek az „Ország-Világ" kiadóhivatala cimére: Budapest, V., Hold-utca 7. sz. alá küldendők. CSARNOK. A Zsil Völgye. „Bérezek, erdők szomorú hazája Mi von hozzád, mi von engemet ? Könnybe lábad a szemem pillája S ajkamon sóhaj a felelet." Gyulai Pál. Álmatlan éjszakákon, ha a főváros zaja elcsendesül s körülöttem némaság honol, lelkem gyakran elszáll messze délfelé, egy csodás, vadregényes vidékre, mely beleillenek Meseországba s melyet mégis a valóságban büszkén, boldogan vallunk mi magyarok magunkénak, —• Erdélybe. Lelkem megtelik a zúgó fenyvesek halk morajával, a vízesések zsibongásával, szinte érzem azt a mámorító, balzsamos levegőt, szivem a gyönyörtől hangosan dobog, épen úgy, mint akkor, mikor ott lent jártunk. Csodaszép vidékeken repült velünk keresztül a vonat, az ember belekábult a gyönyörködésbe. Két oldalt égbe nyúló magas bércek, melyeket a nap bucsúsugarai rózsaszínűre festettek, majd mind homályosabbra válva, végre sötét lilaszinűen rajzolódtak az égboltra. Néhol egyegy zuhatag a köveken megtörve, fehéren, habosán rohan le, máshol kopár, óriási hegyek gátolják a szemet abban, hogy az egész vidéket áttekintse. Az emberben az a gondolat támad, hogy talán az óriások a civilizációtól megriadva ide menekültek, hol minden úgy van, a hogy a természet alkotta, — ide menekültek meghalni, itt temetkeztek el, s minden hegy, minden szikla egy-egy sirkő. De mikor Erdély egyik legdélibb vidékére jutottunk, Petrozsénybe s onnan a Szurduk-szorosba, — megnémultam a bámulattól. Hogy micsoda érzés lepi meg az embert ennek láttára, azt nem lehet leirni. Szivünket valami fenséges érzelem tölti be, szeretné az ember az egész világot átölelni, vagy leborulni s ott az Isten szabad ege alatt imádkozni úgy, a hogy még nem imádkozott senki. Most éreztem igazán, micsoda Istenáldás lehet a művészet. Ha költő látja-e vidéket, kiöntheti érzelmeit egy egekig szárnyaló költeményben, a festő lefestheti, a zeneköltő egy csodaszép dalban mondhatja el, mit érez, de én, közönséges halandó, csak álltam, áltam s éreztem, hogy nagyon boldog vagyok. Mikor a völgybe értünk, gyönyörű kép tárult szemünk elé, tele bűbájjal, mesés pompával. Jobbról-balról hatalmas szirtek, felhőkoszorúzta ormok emelkednek, magasztosán és fenségesen, mint az örökkévalóság ; lent bükk-fákkal, föllebb a sötét fenyvesek rengetegeivel borítva. Az erdők oltalma alatt zöldéi a páfrányok csipkés levele, a bársonyos moha, itt-ott néhány lilaszinű harangvirág. A sziklafal lábánál kanyarodik, mint egy fehér kígyó az országút, alig oly széles, hogy két kocsi egymás mellett elhaladhat, s mellette kigyódzik a Zsil. Vize zöld, de egészen átlátszó, úgy, hogy sekély medrében az apró kavicsok egészen jól láthatók. Néhol csendesen folydogál, máshol megtörve fehéren, habosán rohan lefelé. Medrében hatalmas sziklák vannak elszórva, talán az eltemetkezett óriások fordultak meg sírjaikban s megmozdítva a hegyeket, azokról zuhantak alá. Az idő aztán belepte ezeket lágy párnákkal, zöld bársonyos mohával, a folyó tündérei számára, hogy ha éjjel kijönnek a hullámok közül, azokra ráülve fésülhessék aranyhajukat, a holdvilágnál. Nem csoda, ha a nép, mely ily meseszép vidéken lakik, költészetével mindent bearanyoz, mindenütt regéket, legendákat talál ki. Hisz az ilyen hely a költészet tanyája. Még én, a huszadik század gyermeke is, egy pillanatra vissza repültem napsugaras gyermekkoromba, s felkuttattam azokat a bűbájos meséket, melyeket édes anyámtól hallottam, s szinte vártam' hogy egy aranyhajú tündér előlebben a sötét fenyvesek homályából, vagy kiemelkedik a Zsil fodros hullámaiból, s megkérdezi, van-e valami kívánságom. A társaságtól elszakadva, elbarangoltam a fák s bokrok között a folyó partján, azután egy mohos sziklára ráülve, hallgattam, mit susog a Zsil ? Hullámai lágyan körülnyaldosták a hatalmas követ, s halkan meséltek arról, ami ott messze történik, a honnan ők jönnek. Amint igy hallgattam a locsogó habokat, s elmerülten ültem ott, hirtelen az ölembe hullott egy aranysárga bükk-levél. Megriadva ugrottam fel, mert valahányszor egy száraz falevelet látok, mindig a mulandóság jut eszembe, a válás, az elmúlás szomorúsága lepi meg szivemet. Amint a fa virága, illata, lombja, épen úgy minden más szépség is elmúlik, a világon. Most is eszembe juttatta azt, hogy nemsokára el kell válnom e csodaszép, vadregényes helytől, s vissza kell térnem a civilizált világba. Leverten, fájó érzéssel mentem a társasághoz vissza, de éreztem, hogy lelkem egy része örökre ott maradt a Zsil partján. Ha feltekintek szép derült éjszakán a mennyboltozatra, melynek tisztaságát egy ködfolt sem zavarja meg, látom, hogy tele van az szórva ezüst csilagokkal s nyájasan mosolyog le a Vénusz. Ha pedig arra az égre nézek, melyet „életnek" nevezünk, ugyanezt látom. Derűjét nem homályosítja el felhő, be van hintve számomra kisebb nagyobb csillagokkal, apróbb-nagyobb örömökkel, boldogsággal, de itt is ragyog egy esthajnal csillag, s ez — az erdélyi utazás. Farkas Irén. NYÍLT TER. Nagyrabecsült vendégeimnek, jóakaróimnak és jóbarátaimnak boldog újévet kívánok. Porgesz Béla, Korona szálloda. Nyilatkozat. Alulírott, aki az „Esztergomi Lapok" egyik mult évi számában Diamant Béla jóhirnevű mészáros üzlete ellen irányuló: „Mészárosok és hentesek a közegészség szolgálatában" című hirt Írattam, miután meggyőződtem arról, hogy engem a hírben foglaltakra vonatkozólag rosszakaratúlag félrevezettek, ezennel sajnálkozásomat fejezem ki a felett, hogy Diamant Béla úr mészáros üzlete az én tévedésem folytán alaptalan, rossz híresztelésnek volt kitéve. Kerschbaummayer Károly. Rövid használat után nélkülözhetien. Igen. alkalmas utazásoknál. Egészségügyi hatóság által megvizsgálva. Bizonyítvány kelt Bécsben, 1887. jul. 3. nélkülözbetlen fogkrém Afogak tisztántartásához esupán szájvizek nem elégségesek. A foghuson mindég ujolag keletkező ártalmas anyagok eltávolítása csakis mechanikus tisztítással kapcsolatban egy frissítően és antiszeptikusan hatos fogkrémmel sikerülhet, minőnek a „KALQD0NT" már az összes kulturállamokban a legsikeresebb használatra bizonyult. (II.) # E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerk. Védjegy: „Horgonyí

4 A Liniment. Capsici comp., a Horgony- Pain -Expellsr pótléka egy régjónak bizonyult háziszer, mely már több mint 36 év óta legjobb fájdalomcsillapító szernek bizonyult köszvénynél, csúznál és meghűléseknél bedörzsölésképpen használva. Figyelmeztetés. Silány hamisítványok miatt bevásárláskor óvatosak legyünk és csak olyan üveget fogadjunk el, a mely u „Horgony" védjegygyei és a Richter czégjegyzéssel ellátott dobozba van csomagolva. Ára üvegekben 80 fillér, 1 kor. 40 f. és 2 korona és úgyszólván minden gyógyszertárban kapható. — Főraktár: Török József gyógyszerésznél, Budapesten. & Richter gyógyszertára az „Arany oroszlánhoz", Prágában, Elisabethstrasse 5 neu. Mindennapi szétküldés. 5 E. sőt még több napi kereset ! A házimunka-kötőgép társaság férfiakat és nőket keres, akik gépeinkre munkát vállalnának. Egyszerű és gyors munka, melyen egész évben ki-ki odahaza a lakásán végezhet. Előismeretek nem szükségesek. Ha valaki más városban lakik, az nem határoz, mi az elkészült munkát eladjuk. Házimunka kötőgép-társaság Thos H. Whittick és Tsa Prag

—Petersplatz 7—554. Meglepő jó hatásúnak bizonyult irja: Kossuth Ferenc, dr. Rózsaffy Lajos, a budapesti m. kir. államrendőrség főorvosa, dr. Tóthfalussy Gyula a MÁV. h. főorvosa, Hindy Szabó László, belügym. tanácsos, Báró Bánffy Farkasné, számtalan előkelő orvos stb. Inda-szesz (sósborszesz) csúz, rheuma, fejfájás eillenEsztergomban kapható: Krausz Soma, Bernatsky Joachim, Politzer Armin, Metz Sándor uraknál. Hirdetmény. Hivatkozással az Esztergom szab. kir. város alkotta és az elektromos műre vonatkozó szabályrendelet II. rész 1. íjára, az elektromos mű üzemvezetősége ezúton tudatja a nagyérdemű fogyasztó közönséggel, hogy 1906. év január hó elsejétől az áram egységárát hektowatt óránként 6 fillérre szállítja le. Ennek megfelelően az árammérők leolvasása január hó elsején fog eszközöltetni s kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy tekintettel a leolvasandó árammérők nagy számára, a leolvasást lehetőleg támogatni szíveskedjék. Esztergom, 1905. december hó 26.