Esztergom és Vidéke, 1906

1906-12-06 / 97.szám

szem, erősen megvagyok győződve róla, hogy célt érnek. A jó Isten segélje őket ! Bertalan Vince. Az iskola és az alkohol. Azok között a kérdések között, melyek korunkban a nyilvánosságot annyira foglalkoztatják, az alkohol elleni küzdelem kétségkívül az elsők között említhető. Jogászok, természettudósok, orvosok, lelkészek, tanárok, kriminálisták és nemzetgazdászok mindmegannyian saját szempontjukból világítják meg ezt a problémát és iparkodnak azon, hogy az alkohol romboló hatását, melyet ugy az egyénnek, mint pedig a társadalomnak egészségi viszonyaira gyakorol, kimutathassák. Mindezeknek a tevékenységét és fáradozását a statisztika készséggel támogatja, mert mindnyájan hivatkozhatnak a statisztikai kimutatásokra, melyek az alkohol káros hatásait az emberiségre nézve oly megdöbbentően igazolják. A társadalmi jólét harcosainak ezen munkássága idővel egy oly sokszor megismétlődő és egy megdönthetetlennek látszó dogmát tudott felállítani, mely magában foglalja a jelenkor legnagyobb veszedelmét.-Ez a veszedelem az emberiség három legkérlelhetetlenebb ellensége: az alkohol, a tuberkulózis és a bujakór. Ha az ifjúságot már az iskolában megismertetik ezen eszmékkel, akkor a felnövekedő emberiségbe beoltják az alkoholtól való félelmet és elérhető lesz, hogy az ily módon felnevelt társadalom nem fog anynyira visszaélni az alkohol használatával. „Miféle leányzórul beszélsz Kata? Ja, vagy ugy. A Zsófiról. Mi bajod vele ? Mi közöd hozzá ? Hallod-e, ne sértegesd őtet. Nem bántott az téged." . „Hát 'isz tőlem akár feje tetejére is állhat. De, hogy épen kelmedre vetette szemét, az már furcsa história. Azt már csak szó nélkül nem lehet hagyni ? Egész falu beszél már mindenféle figuraságot." „Ej azt a hét meg a nyolc, hát mi ütött hozzátok, hogy igy' rám másztok? Nem vagyok én magam ura? Nem tehetek amit akarok ? Ki parancsol nekem ?! Hát mi az, ha oda megyek egy pohár borra, meg néhány szót váltani; Hirbe hoztak a lánnyal ? No hát csak azért is oda megyek most is. Hagy pukkadjanak meg a pletykák." „De ha ide hozza, nem maradunk ám egy födél alatt vele. Elmegyünk én is, Verona is." „Hát ha tetszik csak menjetek. Különben mondtam én azt nektek, hogy nősülni akarok ? Öreg gyerek vagyok én már ahhoz. De ha sokat teketóriáztok velem, lehet, hogy még ez is meglesz." Ezzel becsapva az ajtót kiment. Egyenesen a falu végére. Akik találkoztak vele, összesúgtak: „Nini a vén bolond! Máris oda megy." Ő csak ment zavartalanul. Törődött is másokkal. Máson járt most az esze. „Hát igy áll a dolog? Beszélnek, pletykáznak rólunk. Férfi vagyok még úgylátszik, ha ilyeneket lehet még rámfogni. Számitok még. No jó. Majd elválik. Amit az emberre ráfognak, legjobb ha igazán megteszi, mert ha meg sem teszi, annyi, mintha megtette volna*. Kitudja, nem-e jönne hozzám az a jó kis lány. Néhány évig! Visszahatólag még a szülőkre is érezni fogják a gyermekek tartózkodását, mert igazán gyakori példa hogy a szülők sokszor csupán jóságból, sokszor pedig indolenciából is' megengedik a gyermekeknek az alkohol élvezetét. Ez uton az iskola erkölcsileg javitó hatással lenne az otthon lefolyó életre is. És ez tény leg ugy volna már napjainkban is, ha az iskolában régtől fogva fog lalkoznának az alkoholizmus vésze delmes pusztításaival. Napjainkban, amidőn már annyiféle újítással fog lalkozunk majdnem minden téren, miért ne volna lehetséges ezt az újítást is az iskolába, még pedig az összes tanintézetekbe bevezetni A népiskolákban a tanitó megkezdheti a gyermekek kioktatását, a középiskolákban pedig az egészségtan tanáraiként szereplő orvosok fontos hivatásra találnak abban, ha az ifjúságot előadásaik folyamán az alko hol veszedelmes voltáról kioktatnák. A hatás nem maradna el sehol sem. Az egész emberiségnek ezen hatalmas ellensége legyőzőjére ta lálna ebben a törekvésben, melynek erkölcsi és nemesítő hatása az uj nemzedékben előreláthatólag oly eklatáns módon fog kifejezésre jutni, hogy ilyen sikerről az alkoholellenesek gárdájának leglelkesebb szószólói tán ma még álmodni sem merészelnek. Emellett még a másik két fentebb emiitett veszedelemnek, a tuberku lózisnak és a bújakórnak is közvet lenül gátat emelnének, mert józan gondolkodású emberi társadalmat nevelnek fel, mely tartózkodni fog a kicsapongásoktól és mértéktelen életmódtól, melyek következményeiként jelennek meg azok a veszedelmek, melyek az emberi társadal mat pusztulással fenyegetik. boldog volnék vele. Aztán ? Nyugodtan halnék meg." ... Csendesen ült az egyik asztalhoz. A leány rögtön oda sietett. „Mit parancsol Csatlós uram!" „Mily jól áll neki az az „uram" szó." Gondola a férfi magában. Mikor a leány a bort eléje tette, megfogta gyengéden a karját. Szép leányom, tudnád-e te nékem igazán másképen is mondani azt, hogy uram, édes uram ? Mi ? Eljönnél-e hozzám feleségnek ?" . A leány arca elé csapva két kezét, onnan suttogja: „Jaj! eresszen el édes Csatlós uram. Meghalok szégyenletemben. Beszéljen a mamámmal." S ezzel kifut. Odakünn találkozik anyjával. „Hová Zsófikám? Mi lelt? Talán csak nem. . . ?" „De jgen édes anyám itt van az öreg s megkérte a kezemet. Ha ki nem futok, megszakadtam volna a nevetéstől. A vén csacsi mégis beleugrott a hálóba." Az anya komoly arccal lép az ivóba. Messziről ujjával fenyegeti az öreget. Jóságosan, korholó szavakat intéz hozzá. Ejnye ejnye Csatlós gazduram! No de ilyet. Még sem hittem volna, hogy szegény lányomat ennyire zavarba fogja hozni. Szegényke sir, zokog odakünn, mert hogy egy férfi hozzányúlt. Ugyan miket sugdoshatott a fülébe ? Nem tudom mihez fogjak ? Mivel csillapítsam le

; Roppantul föl van izgatva." „Nem mondtam én húgom semmi olyat a lányának, ami miatt pirulnia kellene. Egyszerűen azt kérdeztem tőle akarna-e A vízvezetékről. -— Varga József fővárosi mérnök füzetéből. — ^ Nyomó és elosztó csőhálózat. A gépházból kiinduló 250 milliméter belvilágu nyomócső rövid szakaszon a Kis duna'balparjtán halad, mig 90° alatt jobbra keresztezi a Kisdunát. Keresztezés után 90° alatt balra fordulva, jobb parton vezet az Alsó-utca torkolatáig,, hol két 200 miliméter belvilágu nyomócsőbe megy át, mely nyomócsövek egyszersmind elosztó vezetékül is szolgálnak. Az egyik nyomócső az Alsó-, Csillag-, Simor János- és Vámház-utcán halad keresztül, mig a másik nyomócső az ÁrokBuda-, és Városház-utcán van lefektetve. A városház-utcában a két nyomócső ismét egyesül és egy darab 225 mm. belvilágu csőben a Szőllő-dülőn és a Kucklender-dülőn át vezet a Tamás-hegyen levő szolgálati medencébe. A Buda-utcában, a Simor János-utcában és a Csillag-utcában az utcák szélességére való tekintettel két-két cső van lefektetve. A városi csőhálózat helyszín rajzán feltüntetett többi utcákban 175, 150, 100 és 80 milliméter belvilágu csö vek vannak lefektetve és csakis a Kálváriahegy egyrészén lesznek 60 milliméteres csövek alkalmazva, a gyér beépítés és a nehézkes terepviszonyok miatt. Az összes csövek német normáliak szerint álló öntéssel készült tokos öntöttvas csövek, melyek ólom- és kendertömitéssel lesznek egymáshoz kapcsolva. A csövek darabonként 20, tömítés után az árokban gedig 15 légkör nyomásra lesznek kipróbálva. Az összes csővezetékek minimumban másfél méter mélységben lesznek lefektetve, hogy befagyás ellen biztosittassanak. A nyomó- és elosztó csőhálózat összes hossza mintegy 29 ki lométer. A csőhálózat felszerelése. A csőhálózat összes elágazásainál és keresztezéseinél szabványos tolózárak lesznek beszerelve, hogy tömítési lazuláfeleségem lenni ? Bűn ez talán ? Úgyis tele van velünk az egész falu. Hagy egye őket a méreg. Vagy tán túl öreg is vagyok már Zsófihoz? Igen vagy nem?!" „Isten ments, nem arról van most itt szó — szól az anya — de igazán szereti gazduram az én leánykámat ? Mert ő, mi tagadás nagyon szíveli kegyelmedet. S fájna anyai szivemnek, ha csak valaki iránti boszúból venné feleségül. Én nem ellenzem" „Akkor még csak Zsófika véleményét kell tudnunk. Bizom benne Pántlikásné asszony, hogy jól fog kiütni a dolog, ha maga is mellettem szól. Most haza megyek. Holnap eljövök ismét. Addig tudja ki, szivesen jönne-e a leánya hozzám. Tejbe vajba fogom füröszteni. Arról legyen nyugodt, hogy nagyon szeretem a leányát. Már amint ilyen vén csont szerethet. Isten áldja meg." Az öreg elment. Az anya csak egy percig volt maga, mert a következő pillanatban Zsófi rohant be s kacagva ugrott anyja nyakába. „No an3

r

uskám ezt jól csináltad. Majd megpukkadtam az ajtón kivül, ahol halgatózdam. Hát szerelmes a bácsi ? Óh én is kimondhatatlanul szeretem ... a pénzét. Hahaha ! !" „Kis lányom akkor azt is hallottad, hogy holnap eljön ismét. Ugy fogadjuk, hogy észre ne vegyen semmi turpisságot."" „Ne félj anyuskám, nem leszek ügyetlen. Másnap a dolog nyélbe üttetett, S hogy hosszú lére ne eresszük a dolgot . . . egy hó múlva tátott szájjal bámulhatták a fasok, csőrepedések, vagy más hiányok javítási idejére csak a hiányos szakasz legyen kirekesztve a vizkiszolgáltatásból. A tolózárak rrieretei alkalmazkodnak azon csövek belső átmérőihez, a melybe szereltetnek. A tolózárak száma összesen 113. A tolózárak kulcsszárai felnyúlnak a terep szintjéig és kis vasszekrénnyel védetnek. Az utak, utcák, terek és városi ültetvények öntözésére és a tűzrendészet! szempontok kielégítésére szolgálnak a tűzcsapok, melyek az országos tűzoltói szabványoknak megfelelő méretekkel bírnak és ott, hol a közlekedési viszonyok azt megengedik, ott a terep szintje fölé kiemelkedő feltalajtűzcsapok alkalmaztatnak, ott pedig hol a kiálló tűzcsap forgalmi akadályt képezne, ott az útburkolattal egy szintben levő altalajtüzcsapok. alkalmaztatnak. A tűzcsapok egymástóli távolsága 80 — 100 méter. Terveztetett összesen 55 feltalaj- és 102 altalajtüzcsap. A tűzcsapok mechanikai víztelenítéssel bírnak. Hogy azon utcák lakói, a melyekben a VÍZCSŐ lefektetve nincsen, hogy továbbá azon lakók, kik olyan utcákban laknak, hol a VÍZCSŐ le van ugyan fektetve, de az épületbe a vízvezeték bevezetve nincsen, szintén használhassák a vízvezeték vizet: egyes nelyeken nyilvános közkutak alkalmaztatnak. A közkutak Bopp és Reutter szerkezetű kiemelhető szelepes ejector kutakként terveztettek, önműködő víztelenítéssel. A közkutak száma 41. Vizraktár, (szolgálati medence.) Miután a városnak a napi vízfogyasztása nemcsak az évszakok szerint változik, de változik a napnak külomböző óráiban is, elannyira, hogy amig például, az éjjeli órákban csak néhány másodpercliter lesz a vízszükséglet, addig a nyári reggeli órákban, a mikor az utcák is Öntöztetnek, tán 70—80 másodpercliterre ís szükség leend, a mely mennyiséget a szivattyú nem képes szállítani ; gondoslubeliek, amint Csatlós bá' hazavitte a templomból viruló feleségét. . . . Eleinte jól ment minden. Ja majd elfelejtettem megjegyezni, hogy két nővére azon napon, mikor esküdtek, ott hagyták a Csatlós portát Bánta is ő azt. Teljesen beleveszekedett a menyasszonyába . . . Haj! de fél év sem telt el máskép fordult mindennek a sora. Akkorra már az okos" Zsófira volt iratva minden ingó és ingatlan. A mamácska is a házhoz került. A kocsmát eladták. Csak nem fog a gazdag Csatlós anyósa bort, pálinkát mérni a tót aratóknak. Mit szólna a világ :! Félév alatt nagyon összeesett az öreg. Kezdett nyiladozni a szeme. De már későn volt. Az asszony viselte a kalapot. Sokat gondolt már testvéreire is. Hej! de igazat mondtak azok. Ha hallgatott volna rájuk, most más sora volna. Fülébe jutott az is, hogy Zsófi kikapós. Hogy szeretőt tart. Hej! ha igaz volna. Űe boszút is állana akkor. . . Ugyan te szegény vén gyerek mit akarsz még. . . Egy csöndes holdvilágtalan éjen nyughatatlan álmai voltak. Fölkelt s nesztelenül ment ki az udvarra. Felesége ágya üresen állott. Tyű! mi ez ? Fejébe szállt a vér, de türtőztette magát. Nesztelenül ment ki. Az istálló ajtó mügül halk suttogás üti meg fülét. Bent ég a mécs. Annak világánál látja, hogy felesége a szolgalegény ölében ül. Csókolódnak. Öklével vág az üvegre s hörgő hangon kiált be: „Verjen meg az Isten Zsófi!" És lerogy. Mikor fölemelik, már halott. Walter György