Esztergom és Vidéke, 1906

1906-11-29 / 95.szám

építeni kellene. Minden esetre. Erre a városnak a legnagyobb áldozatot is meg kell hozni. Van a városban akárhány telek, ahol az uj reáliskola felépíthető lenne. Addig azonban, mig a város ezen áldozatkészségét meghozná, igen alkalmasnak véleményezzük a Szent Ferenc-rendiek zárdáját, mely egyébként is némi átalakítással megfelelne a kitűzött célnak. Visszarettennünk azonban nem és nem szabad s bizonyos tekintetekből jogos várakozással kell lennünk a mostani nemzeti kormány, a vármegye főispánja, a megye, a város és megye országos képviselői iránt, kiknek alkalom kínálkozik, hogy bennünket is részesítsen az államhatalom támogatásban. Ebben a várakozásban zárom soraimat azzal a kívánattal : vajha ne csalódnánk ! Kuruc. A vízvezetékről. — Varga József fővárosi mérnök füzetéből. — Yizbeszerzés. A magasnyomásra tervezett központi vízvezeték táplálásához szükséges víznek a beszerzése két irányban tanulmányoztatok. Legközelebb levő megoldásnak látszott a thermal-forrásnak a felhasználása. Részben azért, mivel ezen források ugy a Duna-, valamint a Kisdunaág partvonalán nagy mennyiségben törnek elő és Összegyűjtésük nem járna nehézséggel; másrészről pedig azért, mivel a város közönsége a thermal-források vizét már emberemlékezet óta issza és ahhoz már anynyira hozzá szokott és olyan jónak találja, hogy mikor a vizbeszerzés kérdése a vízvezeték terve kapcsán először került napirendre, túlnyomó többségben a thermalforrások felhasználása mellett foglalt állást. A közönségnek a thermal-források felhasználása mellett való megnyilatkozása azonban nem menthetett fel altalaj forrásvíznek a kutatása alól különösen azért nem, mivel a thermal-források vizei magas hőfokuknál fogva csak hűtés után élvezhetők. Az altalaj-forrásvíz utáni kutató forrást a várossziget „Kutatóforrás"-sal jelzett parcelláján eszközöltem 1904. év október havában. A kémlelő fúrás kiderítette, hogy a sziget alatt vizben dus kavicsréteg van. Ezen kavicsrétegben raktározott talajvíznek a szintje, a Duna vízállásával változik. A nyolc méter mélységre lefúrt kémlyukban 5 méter magas vízállás volt. E kémlyuknak 2 napig tartott és kézierővel történt megszi vattyuzásával depressiót — vizsztnsülyedést — előállítani nem sikerült. A két napig tartott szivattyúzás után nyert viz chemiai és bakteriológiai vizsgálat alá vétetett a thermal-forrásból merített vízmintával együtt. A vizsgálat eredményét a következő vélemények tüntetik fel: Pecsét: Esztergom szab, kir. város polgármestere és sértetlen cimere. Jelzés » » ize „ „ ülledéke összes keménység (német fok) Állandó „ „ „ Lugossági fok I. Dunavölgyi talajvíz 0 0 28-0 II. Thermal forrás 0 van 26-0 Jelzés: 100,000 s. r. víznek összes szilárd maradéka 100,000 s. r. vizben foglalt szerves anyagok oxidálálására szükséges kamäleoti 100,000 s. r. vizben a klor • Stílfát Nitrat Nitrit Ammoniak Vas (colorium) A viz szine „ „ szaga 1. Dunavölgyi talaj viz 63-0 s, r. nem mérhető •mennyiség 2-78 s. r. van alig kimutatható 0 0 0 0 0 II. Thermal forrás 55-0 s. r. 0.50 s. r. 2-78 s'. r. van 0 0 alig kimutatható gyengén opálisal 0 Vélemény : vegyi összetételét tekintve nagyobb eltérés a két vízminta között nincsen, jóllehet nem lehet őket határozottan kifogásolni, a rendesnél valamivel nagyobb keménységüknél fogva még sem látszanak vízvezetéki (illetve élvezeti) célokra alkalmasoknak lenni, csak abban az esetben volnának ilyen célra használhatók, ha más, lágyabb vizek a helyszínén fel nem lelhetők. A thermál-forrás vize nyáron főleg élvezeti célokra nem alkalmas, mivel magas hőfokánál fogva, amely nyáron a meleg csővezetékben még fokozódnék, minden frissítő hatás nélkül szűkölködnék. Budapest, 1904. november 3. Elemezte : Dr. Kőnek s. k. Az igazgatóság : Kramszky s. k. kir. fő vegyész. A bakteriológiai vizsgálat eredményét a következő jelentés tünteti fel: Magyar kir. állami Bakteriológiai Intézet Budapesten. ad 538/1904. szám. Tekintetes Varga József mérnök úrnak Budapest, VI. Vórösmarty-u. 43. A mult hó 24-én Esztergomban vett vizpróbák bakteriológiai vizsgálatának eredményét a következőkben van szerencsém közölni: A Dunai kút grammonkint körülbelül 231, a Thermaí-forrás pedig 168 az egészségre közömbös baktériumot tartalmaz. E vizsgálati eredmény szerint mindkét viz bakteriológiai szempontból kifogástalan és a létesítendő vízvezeték táplálására alkalmas víznek bizonyult. Tekintve azonban a kétféle víz származási helyét hygiéniai szempontból, a dunai kutat a mondott célra alkalmasnak kell nyilvánítani, mivel lakásoktól távol lévén, a talaj felől való leszennyeződésnek kevésbé van kitéve s mivel a szigeten a vízmennyiség szükség esetén uj kutak ásásával könnyen fokozható. Budapest, 1904. november hó 3-án. Dr. Preise Hugó s. k. as; intézet vezetője. A chemiai vizsgálat által megállapított keménységi fog (28) kétségtelenné teszi, hogy a szigeti kémlyukból merített viz — dacára annak, hogy a fúrás a Duna legszélső vizszálától alig 6 méternyi távolságban volt -— nem a Dunából beszűrődő lágy viz, hanem a Duna völgyének alluviális (ujabbkori) kavicsrétegében raktározott altalaj forrás viz. E kavicsréteg azonban neki vágódik a Duna medrének, minélfogva a folyó vize korrespondeal a kavicsrétegben levő talajvízzel és pedig oly módon, hogy a Duna kis vízállásánál — miután a talajvíz áramlása a Duna felé történik, a kavicsrétegben a talajvíz dominál, míg a Duna magasabb vízállásánál a Duna felőli víznyomás nagyobb lévén : a part közelében a kavicsréteg vize a kemény talajvíz és a Dunából beszűrődő lágy viz keverékét mutatja; miből következik, hogy a Duna vízállása befolyással van a part közelében található talajvíz keménységi fokára is. A bakteriológiai vélemény hygienikus szempontokból mindkét vízmintát kifogástalannak találja és a szigeti talajvizet csak azért javasolja első helyen, mivel az kevésbé van kitéve talajbeszennyeződésnek, mint a thermal-forrás. A chemiai vélemény azonban feltétlenül előnyösebbnek tartja a szigeti talajvizet, mivel semmi Ammoniak sincs benn és mivel teljesen színtelen, mig a thermalvizben az Ammóniáknak bárcsak „alig kimutatható" nyoma megvan és szine: „gyengén opalisál". Ezenfelül pedig.a szigeti talajvíz „üdítő hatású", míg a thermalviz magas hőfokánál fogva „minden frissítő hatást nélkülöz". Igaz ugyan, hogy a chemiai vélemény mind a két vízmintát, tehát ugy a szigeti talajvizet, valamint a thermal-vizet a rendesnél valamivel nagyobb keménységűnek találja, amit habár határozottan kifogásolni rlem is lehet, de mégis — ezen okból — a szigeti talajvizet csak abban az esetben vélné a vízvezeték táplálására felhasználandónak, ha a helyszínén lágyabb víz nem található. Tekintettel azonban arra, hogy a chemiai vizsgálat alapjául szolgált vízminta a Duna alacsony vízállása mellett kézierővel történt és csak rövid ideig (2 napon át) történt szivattyúzás után merittetett anélkül, hogy a kémlyukban depressió állott volna bé : nem szenved kétséget, hogy ha a vízminta vétel falazott próbakútból 2—3 méteres depressió mellett 3—4 hétig tartó gőzszivattyuzás után történt volna, ami kor a Duna vizének a kútba való beszürödése már megindult, ugy a chemiai elemzés kisebb keménységi fokot állapított volna meg. A vízminta merítésének ezen költséges élőmunkája azonban elejtetett, mivel a város nem volt hajlandó a költségeket viselni. Miután a vízvezeték létesítése még ma is bizonytalan, tehát ezen költséges próbaszivattyúzás még ma sem lenne megejthető, hacsak a város nem vállalná ezen, mintegy 8000 koronát kitevő előmunkálati költséget. Véleményem szerint azonban ezen intenzív próbaszivattyúzás megejtése — ezidő szerint — nem okvetlenül szükséges, miután ezen szivattyúzásnak csak az lenne a célja, hogy számszerűleg is megismerjük, hogy mennyivel lenne a viz lágyabb a chemiai analisisben feltüntetettnél. Ennek a keménységnek a megismerését azonban ma még nem tartom olyan fontosnak, hogy e miatt a 8000 korona költség kiadását javasolhatnám, annál inkább is, mivel a végleges viznyerő-kutakat nem a sziget közepére terveztem, hol a próbafúrást eszközöltem, hanem — feles óvatosságból — a sziget északi csúcsára disponáltam, hogy a kutak a város beépített területe alatt beszennyezett talajvizek áram'lási reyonján kivül essenek, amivel egyúttal kielégíttettek azon előfeltételek is, melyek a lágyabb talajvíz nyeréséhez

; szükségesek. Az eddigi fejtegetések alapján minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy a végleges kutak által szolgáltatandó víz lágyabb lesz az analisisben kimutatottnál. Feltéve, —de meg nem engedve — hogy a végleges kutak létesítése esetén az itt vitatott lágyabb víz a kivitelnél még sem lenne nyerhető, ugy a beálló legkedvezőtlenebb eset az lenne, hogy a vízvezeték az analisisben megállapított keménységű vizet szállítaná, mely a chemiai vélemény szerint „a rendesnél valamivel keményebb bár, de azért határozottan nem kifogásolható és csak abban az esetben lenne felhasználható, ha a helyszínén lágyabb víz nem található". Miután a város területén az összes kutak keményvizet szállítanak, mi a város geológiai rétegzésének a folyománya, tehát majdnem kizártnak tekintendő a lágyabb viznek olyan mennyiségben való feltalálhatása, mely a vízvezetéket táplálhatná. Ezekhez képest eléggé megokoltnak látszik a szigeti altalaj-forrásviznek a szándékolt igénybevétele, mivel ezenkívül csak a Dunából kiemelendő Viznek a mesterséges szűrés utján való tisztítása maradna hátra. (Folyt, köv.) Két levél a szerkesztőhöz. (Rákóczi ünnepek.) í. Kedves szerkesztő bácsi! Vasárnap délután van és én itt állok a rácsos ablakban, nézem a gimnázium tátongó ablakait és azon közben elhatároztam, hogy leirom, mit láttam s hallottam tegnap a kath. körben Sajnosán csak láttam s hallottam, mert vacsora után már hazamentünk, pedig kérem én már nem is vagyok olyan kis leány. Bizony én szivesen maradtam volna, mert olyan szivesen marasztaltak is, hogy . . . kérem, hiszen elgondolhatja ha nem is mondom. Szóval azt akarom mondani, hogy nagyon kellemes esténk volt. Hallotunk szép zongora játékot, különösen a Marianna néni bátor játékát irigyeltem. Oh, ha én olyan szép asszony lehetnék majd és olyan bátran tudnék játszani annyi sok néző előtt! Sok és szép zongora játékot hallottunk a Juliska kisasszonytól, aki háromszor is szerepelt. Nagyon tetszett a melodráma, csak a szavaló ne állt volna olyan feszesen, mint egy szobor, (vagy inkább, mintha fényképező gép előtt állna.) Különben mind jól és szépen játszottak. Nem vagyok rosz nyelvű, csak annyit mégis szeretnék megjegyezni a sorok között, hogy én is csak annyira hajoltam volna meg, mint az első szavaló. Csak ma hallottam, hogy velünk együtt a vacsora után sokan eltávoztak és hogy akik ott maradtak, milyen sokat táncoltak. Annyi uj táncos, fiatal ember vonult be később, hogy ami viszonyainkat tekintve, felülmulta a szent Istvánnapi idegen forgalmat. Az első négyest 10 egyén táncolta és megjegyezte nekem aki ezt elmesélte, még a mamák is táncoltak és egyszer sem rontották el a négyest. Jobban és részletesebben tudnék beszámolni erről, de hát kénytelen vagyok mások bemondása után referálni. Majd, majd eljön még az ideje, hogy én is ugy irhatok, mint a tudósító kollegám, hogy reggel négy órakor mikor hazafelé siettünk, még mindig fülembe csengett a cigány muzsikája. Üdvözli kis riportere. Böske " II. • . • ( :[ Kedves szerkesztő úr. Vártam vasárnap délutánra a gyorsíróját, láttam is az ablakból aranyozott rozmaringgal a gomblyukában bizonyosan lakodalomban volt és hogy nem jött, s mivel megígértem ezt a levelet már előre, hát íme hozzá is fogok. Ne haragudjon, hogy csak irónnal írom, de sehogy sem tudok a tátrafüredi gukkeres tolszáramra akadni, pedig az sok szép gondolatot sugall már nekem. Vasárnap délután nagy társaság volt nálunk és nagyon jól mulattunk. A Karcsi bácsi sokat tréfázott és mert rokonok vagyunk, megittuk a pertu poharat, de ugy félek, hogy az ablakon keresztül az utcáról meglátta valaki azt, hogy . . . kétszerre ittam ki poharamat. Megígértem, hogy a kaszinó Rákóczi ünnepéről részletesen írok. Tehát e nagy szabású ünnepség december 8-ára, Boldogasszony ünnepére van tervezve és a következő műsorból fog állni. Az első szám a Prológus; szavalja, Faragó: Rákóczi hazajön cimű nagy hatásos költeményét, melyet a budapesti Nemzeti színházban a temetés előestéjén adtak elő. Második száma lesz Herceg Ferenc „Bujdosók" cimű 1 felv. drámai költeménye, melyben 19 szereplő vesz részt és különös fénnyel lesz kiállítva. A szereplők nagyobb réíze a régi műkedvelő gárdából vállalkozott, tekintettel a nemes hazafias célra, mig az egyetlen nő szerepet, a íess Margit néni