Esztergom és Vidéke, 1906

1906-11-29 / 95.szám

építeni kellene. Minden esetre. Erre a városnak a legnagyobb áldozatot is meg kell hozni. Van a városban akárhány telek, ahol az uj reális­kola felépíthető lenne. Addig azon­ban, mig a város ezen áldozatkész­ségét meghozná, igen alkalmasnak véleményezzük a Szent Ferenc-ren­diek zárdáját, mely egyébként is némi átalakítással megfelelne a ki­tűzött célnak. Visszarettennünk azonban nem és nem szabad s bizonyos tekinte­tekből jogos várakozással kell len­nünk a mostani nemzeti kormány, a vármegye főispánja, a megye, a város és megye országos képviselői iránt, kiknek alkalom kínálkozik, hogy bennünket is részesítsen az ál­lamhatalom támogatásban. Ebben a várakozásban zárom so­raimat azzal a kívánattal : vajha ne csalódnánk ! Kuruc. A vízvezetékről. — Varga József fővárosi mérnök füzetéből. — Yizbeszerzés. A magasnyomásra tervezett központi vízvezeték táplálásához szükséges víznek a beszerzése két irányban tanulmányoz­tatok. Legközelebb levő megoldásnak lát­szott a thermal-forrásnak a felhasználása. Részben azért, mivel ezen források ugy a Duna-, valamint a Kisdunaág partvonalán nagy mennyiségben törnek elő és Össze­gyűjtésük nem járna nehézséggel; más­részről pedig azért, mivel a város közön­sége a thermal-források vizét már ember­emlékezet óta issza és ahhoz már any­nyira hozzá szokott és olyan jónak találja, hogy mikor a vizbeszerzés kérdése a víz­vezeték terve kapcsán először került na­pirendre, túlnyomó többségben a thermal­források felhasználása mellett foglalt ál­lást. A közönségnek a thermal-források fel­használása mellett való megnyilatkozása azonban nem menthetett fel altalaj forrás­víznek a kutatása alól különösen azért nem, mivel a thermal-források vizei ma­gas hőfokuknál fogva csak hűtés után él­vezhetők. Az altalaj-forrásvíz utáni kutató forrást a várossziget „Kutatóforrás"-sal jelzett parcelláján eszközöltem 1904. év október havában. A kémlelő fúrás kiderítette, hogy a sziget alatt vizben dus kavicsréteg van. Ezen kavicsrétegben raktározott talajvíznek a szintje, a Duna vízállásával változik. A nyolc méter mélységre lefúrt kémlyukban 5 méter magas vízállás volt. E kémlyuknak 2 napig tartott és kézierővel történt megszi vattyuzásával depressiót — vizsztnsülye­dést — előállítani nem sikerült. A két napig tartott szivattyúzás után nyert viz chemiai és bakteriológiai vizsgálat alá vé­tetett a thermal-forrásból merített vízmin­tával együtt. A vizsgálat eredményét a következő vélemények tüntetik fel: Pecsét: Esztergom szab, kir. város polgármestere és sértetlen cimere. Jelzés » » ize „ „ ülledéke összes keménység (német fok) Állandó „ „ „ Lugossági fok I. Dunavölgyi talajvíz 0 0 28-0 II. Thermal forrás 0 van 26-0 Jelzés: 100,000 s. r. víznek összes szilárd maradéka 100,000 s. r. vizben foglalt szerves anyagok oxidálá­lására szükséges kamäleoti 100,000 s. r. vizben a klor • Stílfát Nitrat Nitrit Ammoniak Vas (colorium) A viz szine „ „ szaga 1. Dunavölgyi talaj viz 63-0 s, r. nem mérhető •mennyiség 2-78 s. r. van alig kimutatható 0 0 0 0 0 II. Thermal forrás 55-0 s. r. 0.50 s. r. 2-78 s'. r. van 0 0 alig kimutatható gyengén opálisal 0 Vélemény : vegyi összetételét tekintve nagyobb eltérés a két vízminta között nincsen, jóllehet nem lehet őket határo­zottan kifogásolni, a rendesnél valamivel nagyobb keménységüknél fogva még sem látszanak vízvezetéki (illetve élvezeti) cé­lokra alkalmasoknak lenni, csak abban az esetben volnának ilyen célra használha­tók, ha más, lágyabb vizek a helyszínén fel nem lelhetők. A thermál-forrás vize nyáron főleg élvezeti célokra nem alkal­mas, mivel magas hőfokánál fogva, amely nyáron a meleg csővezetékben még foko­zódnék, minden frissítő hatás nélkül szű­kölködnék. Budapest, 1904. november 3. Elemezte : Dr. Kőnek s. k. Az igazgatóság : Kramszky s. k. kir. fő vegyész. A bakteriológiai vizsgálat eredményét a következő jelentés tünteti fel: Magyar kir. állami Bakteriológiai Intézet Budapesten. ad 538/1904. szám. Tekintetes Varga József mérnök úrnak Budapest, VI. Vórösmarty-u. 43. A mult hó 24-én Esztergomban vett vizpróbák bakteriológiai vizsgálatának ered­ményét a következőkben van szerencsém közölni: A Dunai kút grammonkint körülbelül 231, a Thermaí-forrás pedig 168 az egész­ségre közömbös baktériumot tartalmaz. E vizsgálati eredmény szerint mindkét viz bakteriológiai szempontból kifogástalan és a létesítendő vízvezeték táplálására alkal­mas víznek bizonyult. Tekintve azonban a kétféle víz szárma­zási helyét hygiéniai szempontból, a du­nai kutat a mondott célra alkalmasnak kell nyilvánítani, mivel lakásoktól távol lévén, a talaj felől való leszennyeződés­nek kevésbé van kitéve s mivel a szige­ten a vízmennyiség szükség esetén uj ku­tak ásásával könnyen fokozható. Budapest, 1904. november hó 3-án. Dr. Preise Hugó s. k. as; intézet vezetője. A chemiai vizsgálat által megállapított keménységi fog (28) kétségtelenné teszi, hogy a szigeti kémlyukból merített viz — dacára annak, hogy a fúrás a Duna leg­szélső vizszálától alig 6 méternyi távol­ságban volt -— nem a Dunából beszűrődő lágy viz, hanem a Duna völgyének allu­viális (ujabbkori) kavicsrétegében raktáro­zott altalaj forrás viz. E kavicsréteg azon­ban neki vágódik a Duna medrének, mi­nélfogva a folyó vize korrespondeal a ka­vicsrétegben levő talajvízzel és pedig oly módon, hogy a Duna kis vízállásánál — miután a talajvíz áramlása a Duna felé történik, a kavicsrétegben a talajvíz do­minál, míg a Duna magasabb vízállásánál a Duna felőli víznyomás nagyobb lévén : a part közelében a kavicsréteg vize a ke­mény talajvíz és a Dunából beszűrődő lágy viz keverékét mutatja; miből követ­kezik, hogy a Duna vízállása befolyással van a part közelében található talajvíz ke­ménységi fokára is. A bakteriológiai vélemény hygienikus szempontokból mindkét vízmintát kifogás­talannak találja és a szigeti talajvizet csak azért javasolja első helyen, mivel az ke­vésbé van kitéve talajbeszennyeződésnek, mint a thermal-forrás. A chemiai vélemény azonban feltétlenül előnyösebbnek tartja a szigeti talajvizet, mivel semmi Ammoniak sincs benn és mivel teljesen színtelen, mig a thermal­vizben az Ammóniáknak bárcsak „alig kimutatható" nyoma megvan és szine: „gyengén opalisál". Ezenfelül pedig.a szi­geti talajvíz „üdítő hatású", míg a thermal­viz magas hőfokánál fogva „minden fris­sítő hatást nélkülöz". Igaz ugyan, hogy a chemiai vélemény mind a két vízmintát, tehát ugy a szigeti talajvizet, valamint a thermal-vizet a ren­desnél valamivel nagyobb keménységűnek találja, amit habár határozottan kifogásolni rlem is lehet, de mégis — ezen okból — a szigeti talajvizet csak abban az esetben vélné a vízvezeték táplálására felhaszná­landónak, ha a helyszínén lágyabb víz nem található. Tekintettel azonban arra, hogy a che­miai vizsgálat alapjául szolgált vízminta a Duna alacsony vízállása mellett kézierővel történt és csak rövid ideig (2 napon át) történt szivattyúzás után merittetett anél­kül, hogy a kémlyukban depressió állott volna bé : nem szenved kétséget, hogy ha a vízminta vétel falazott próbakútból 2—3 méteres depressió mellett 3—4 hétig tartó gőzszivattyuzás után történt volna, ami kor a Duna vizének a kútba való beszü­rödése már megindult, ugy a chemiai elem­zés kisebb keménységi fokot állapított volna meg. A vízminta merítésének ezen költséges élőmunkája azonban elejtetett, mivel a város nem volt hajlandó a költ­ségeket viselni. Miután a vízvezeték léte­sítése még ma is bizonytalan, tehát ezen költséges próbaszivattyúzás még ma sem lenne megejthető, hacsak a város nem vállalná ezen, mintegy 8000 koronát ki­tevő előmunkálati költséget. Véleményem szerint azonban ezen in­tenzív próbaszivattyúzás megejtése — ez­idő szerint — nem okvetlenül szükséges, miután ezen szivattyúzásnak csak az lenne a célja, hogy számszerűleg is megismer­jük, hogy mennyivel lenne a viz lá­gyabb a chemiai analisisben feltüntetettnél. Ennek a keménységnek a megismerését azonban ma még nem tartom olyan fon­tosnak, hogy e miatt a 8000 korona költ­ség kiadását javasolhatnám, annál inkább is, mivel a végleges viznyerő-kutakat nem a sziget közepére terveztem, hol a próba­fúrást eszközöltem, hanem — feles óva­tosságból — a sziget északi csúcsára dis­ponáltam, hogy a kutak a város beépített területe alatt beszennyezett talajvizek áram­'lási reyonján kivül essenek, amivel egy­úttal kielégíttettek azon előfeltételek is, melyek a lágyabb talajvíz nyeréséhez ; szükségesek. Az eddigi fejtegetések alapján minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy a végleges kutak által szolgáltatandó víz lágyabb lesz az analisisben kimutatottnál. Feltéve, —de meg nem engedve — hogy a végleges kutak létesítése esetén az itt vitatott lágyabb víz a kivitelnél még sem lenne nyerhető, ugy a beálló legkedvezőt­lenebb eset az lenne, hogy a vízvezeték az analisisben megállapított keménységű vizet szállítaná, mely a chemiai vélemény szerint „a rendesnél valamivel keményebb bár, de azért határozottan nem kifogásol­ható és csak abban az esetben lenne fel­használható, ha a helyszínén lágyabb víz nem található". Miután a város területén az összes ku­tak keményvizet szállítanak, mi a város geológiai rétegzésének a folyománya, te­hát majdnem kizártnak tekintendő a lá­gyabb viznek olyan mennyiségben való feltalálhatása, mely a vízvezetéket táplál­hatná. Ezekhez képest eléggé megokolt­nak látszik a szigeti altalaj-forrásviznek a szándékolt igénybevétele, mivel ezen­kívül csak a Dunából kiemelendő Viznek a mesterséges szűrés utján való tisztítása maradna hátra. (Folyt, köv.) Két levél a szerkesztőhöz. (Rákóczi ünnepek.) í. Kedves szerkesztő bácsi! Vasárnap délután van és én itt állok a rácsos ablakban, nézem a gimnázium tátongó ablakait és azon közben elhatá­roztam, hogy leirom, mit láttam s hallot­tam tegnap a kath. körben Sajnosán csak láttam s hallottam, mert vacsora után már hazamentünk, pedig ké­rem én már nem is vagyok olyan kis le­ány. Bizony én szivesen maradtam volna, mert olyan szivesen marasztaltak is, hogy . . . kérem, hiszen elgondolhatja ha nem is mondom. Szóval azt akarom mondani, hogy na­gyon kellemes esténk volt. Hallotunk szép zongora játékot, különösen a Marianna néni bátor játékát irigyeltem. Oh, ha én olyan szép asszony lehetnék majd és olyan bátran tudnék játszani annyi sok néző előtt! Sok és szép zongora játékot hallottunk a Juliska kisasszonytól, aki háromszor is szerepelt. Nagyon tetszett a melodráma, csak a szavaló ne állt volna olyan fesze­sen, mint egy szobor, (vagy inkább, mintha fényképező gép előtt állna.) Különben mind jól és szépen játszottak. Nem va­gyok rosz nyelvű, csak annyit mégis sze­retnék megjegyezni a sorok között, hogy én is csak annyira hajoltam volna meg, mint az első szavaló. Csak ma hallottam, hogy velünk együtt a vacsora után sokan eltávoztak és hogy akik ott maradtak, milyen sokat táncoltak. Annyi uj táncos, fiatal ember vonult be később, hogy ami viszonyainkat tekintve, felülmulta a szent Istvánnapi idegen for­galmat. Az első négyest 10 egyén tán­colta és megjegyezte nekem aki ezt elme­sélte, még a mamák is táncoltak és egy­szer sem rontották el a négyest. Jobban és részletesebben tudnék beszá­molni erről, de hát kénytelen vagyok má­sok bemondása után referálni. Majd, majd eljön még az ideje, hogy én is ugy irha­tok, mint a tudósító kollegám, hogy reggel négy órakor mikor hazafelé siettünk, még mindig fülembe csengett a cigány muzsi­kája. Üdvözli kis riportere. Böske " II. • . • ( :[ Kedves szerkesztő úr. Vártam vasárnap délutánra a gyorsíró­ját, láttam is az ablakból aranyozott roz­maringgal a gomblyukában bizonyosan lakodalomban volt és hogy nem jött, s mivel megígértem ezt a levelet már előre, hát íme hozzá is fogok. Ne haragudjon, hogy csak irónnal írom, de sehogy sem tudok a tátrafüredi gukkeres tolszáramra akadni, pedig az sok szép gondolatot su­gall már nekem. Vasárnap délután nagy társaság volt nálunk és nagyon jól mulattunk. A Karcsi bácsi sokat tréfázott és mert rokonok va­gyunk, megittuk a pertu poharat, de ugy félek, hogy az ablakon keresztül az utcáról meglátta valaki azt, hogy . . . kétszerre ittam ki poharamat. Megígértem, hogy a kaszinó Rákóczi ünnepéről részletesen írok. Tehát e nagy szabású ünnepség december 8-ára, Boldog­asszony ünnepére van tervezve és a kö­vetkező műsorból fog állni. Az első szám a Prológus; szavalja, Faragó: Rákóczi hazajön cimű nagy hatásos költeményét, melyet a budapesti Nemzeti színházban a temetés előestéjén adtak elő. Második száma lesz Herceg Ferenc „Bujdosók" cimű 1 felv. drámai költeménye, melyben 19 szereplő vesz részt és különös fénnyel lesz kiállítva. A szereplők nagyobb réíze a régi műkedvelő gárdából vállalkozott, tekintettel a nemes hazafias célra, mig az egyetlen nő szerepet, a íess Margit néni

Next

/
Oldalképek
Tartalom