Esztergom és Vidéke, 1906

1906-11-15 / 91.szám

radikus jelenségek, s még nem hatotta át az egész társadalmat, részint pedig az a körülmény gá­tolja az utóbbit, hogy kik e maga­sabb szellemi érdeklődéssel birnak, ezt másokban is felkölteni vagy nem akarják, vagy nem tartják ma­gukat reá hivatottaknak. B. HÍREK. — Személyi hir. Dr. Walter Gyula p. kanonok — miként részvéttel értesülünk — huzamosabb idő óta ágyban fekvő be­teg. Kívánjuk, hogy főpapságunk e jeles és agilis tagja mihamarább visszanyerje egészségét, hogy közérdekű munkásságát zavartalanul szentelhesse azon nagy célok mielőbbi megvalósítására, melyeket, mint a többek között a katholikus tanitók orszá­gos árvaháza ügyét is, oly szivós kitar­tással és önzetlen lelkesedéssel szolgál. — Hármas hymen hir. Ritka családi ünnepély színhelye lesz f. hó 17-én Ke­ményfy János, a báró Harkányi János gyo­mai uradalma tiszttartójának háza Gyo­mán (Békés megye), midőn is Ilonka és Margit leánya esküvőjét és Vilma eljegy­zését üli. A hármas hymen hirről vettük az alábbi hármas értesítőt: „ Keményfy Ilonka — Radó József f. hó 17-én déli 12 órakor esküsznek a gyomai róm-kath. plébánia-templomban. Gyoma, (Békés-m.) 1906. november.'* — „Keményfy Margit — Szalkay Alfonz f. hó 17-én déli 12 órakor esküsznek a gyomai róm-kath. plébánia-templomban. Gyoma, (Békés-m.) 1906. november." — „Keményfy Vilma — Udvardy Ferenc jegyesek. Gyoma. Vámos­derecske, (Sopron-m.) 1906. november." A párokat Keményffy Kálmán plébános, az örömapa fivére fogja összeadni. — EskÜVŐ. Schvarcz Dezső bérkocsi tulajdonos f. hó 4-én tartotta esküvőjét Párkányban Putz Zelma uriasszonnyal. — Jubileum. A budapesti Zenekedvelők Egyesülete az idén ünnepli meg fönnál­lásának negyvenedik és egyúttal Bellovics Imre jeles igazgatója karnagyságának hu­szonötödik évfordulóját. Ez alkalomból az egyesület december 2-án a fővárosi Viga­dóban fényes ünnepi matinét rendez, mely­á szinműiró — ön mondja meg mi kára van belőle az irodalomnak? Én .- Ejnye, hát nem kár az, hogy pél­dául Czobor gróf egy Rubens-festményből kabátot csináltatott magának a Mária Te­rézia álarcos báljába. Szinműiró: Föltéve, de meg nem en­gedve, hogy az eset megtörtént, sem mi ­kép sem analógia. Ott a festményt előbb szét kellett szabni, mig itt épségben meg­marad a regény is a szinmű is. Én: Köszönöm szépen. Ha valaki az ön feleségét elszereti, az ennek dacára is, önnek megmarad és mégis kifogást tenne ellene. Szinműiró: Az más. Én: Ugyanaz. Illúzió dolga. De nincs-e minden költői mű épen az illúziókeltésre számítva ? Egy jó regénybe annyira bele­éli magát az olvasó, hogy az, amit a költő ott alkotott, ihletében érzett és látott, le­másolódik az olvasó kedélyvilágába. S szinte bántó, mikor mindez átidomítva, ki­toldva vagy megcsonkítva, szóval szép formáiból kivetkőzve jelenik meg előtte- a színpadon. Hát mindez csak „csinálmány", hát mindaz nem volt igaz ? Az illúzió el­száll, mint a pára, a bűbájos mese ösz­szeomlik, két összekevert különböző fes­tékből egyik szin se marad meg, hanem egy harmadik áll elő. Engedje meg uram, de egy szép regény, amelyet egykor gyö­nyörrel olvastunk, megér annyit legalább, 1 lyen Dvorzsák Antalnak Stabat Mater-je kerül előadásra. Ezzel lépett a jeles kar­nagy, állásának elfoglalásával negyed év­század előtt a tóvárosi közönség elé, a mely azóta sem hallotta e hatalmas zene­művet. A matiné már azért is élénk ér­deklődést kelt a főváros előkelő köreiben, mert a nemeslelkű igazgató-karnagy a hangverseny tiszta jövedelmét jótékony célra, a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének árvái javára rendezi. — Zarándoklat. Lorettó, Róma, Pádua, és Velenczébe. Indulás a budapesti pályaudvarból dec. 4-én este 9 órakor. A csak Lorettóba zarándoklók uti költsége oda-vissza 36, a Lorettó és Rómába za­rándoklóké 65, a Lorettó, Róma, Pádua és Velencébe zarándoklóké 80. korona. Terzatóban egy, Lorettóban három, Cam­pocavallóban egy, Rómában hat, Bologná­ban egy, Páduában kettő, Velenczében egy napi tartózkodás. Jelentkezni lehet Gavaldik Béla úrnál Vácz, papnevelde u. 5., hova posta utalványon az uti költség is beküldendő dec. l-ig. A csak Lore­tóbá zarándoklók a pénzt magukkal hoz­hatják. Bővebb felvilágosítással készség­gel szolgál a zarándoklat techn. vezetője, Kovács György. — Küldöttség a villamos vasút érdeké­ben. Miként értesülünk *a villamos össze­kötő vasút létesítése érdekében egy mons­tre küldöttség fog a szakminiszternél tisz­telegni avégből, hogy a tervbe vett villa­mos összekötő vasút létesithetésének alap­ját köpező dijak szedését engedélyezze. A küldöttségben a kőszénbánya társulatok, kő, tégla, mész, cement szóval a várme­gyében levő bányák képviselői fognak részt venni, kik egy memorandumban fog­ják azon nyomós érveket előadni, melyek figyelembevételével remélik, hogy a mi­niszter kérésüknek eleget fog tenni. A kül­döttség szervezése most van folyamatban. — LeSZ-e Villamos vaSUt? Bár a kép­viselőtestület megszavazta a villamos ösz­szekötő vasutat, annak megvalósítása ket­tőn múlik. Elsősorban is, vájjon a mi­niszter fogja-e engedélyezni a dijak sze­dését, másodsorban pedig vájjon Török megadja-e a 600000 korona értékű törzs­részvényeket, melyek megadását elsőbben igérte, később azonban azok helyébe csu­pán élvezeti jegyeket igért adni. Török, midőn a képviselőtestület határozatát meg­hozta, Olaszországban volt, hol mostaná­mint egy szép emlék. Minek azt össze­rontani. Szinműiró: Hátha előbb látja valaki a színdarabot és csak azután olvassa az el­beszélést ? En: Azon kezdem, hogy már azután nem olvassa el. Ám ha tenné akkor is az elbeszélő mű vallja kárát, mert a meséje már kopott az illető szemében. Szinműiró: De vegyük kérem azt az esetet, amikor a szinmű népszerűsíti a re­gényt, amikor nagyobbb szenzációt okoz, mint régibb alakjában. Én : Ostobaság. Hiszen a Rubens fest­ménye is bizonyára nagyobb szenzációt okozott, mint kabát, azon a bizonyos es­télyen, mint ahogy okozott volna, ha Czo­bor a képtárában hagyja lógni; és alkal­masint sohase emlegették Rubenst sűrűb­ben a bécsi Burgban, mint amaz este, de mi szüksége volt erre Rubensnek. Ilyenformán disputálgatunk régi ideje, de hasztalan. Ők is győzik szóval és ar­gumentummal s azonfelöl a végzet elhá­rithatatlan. Küzdeni nem lehet, csak kons­tatálni. A színdarabok fölfalnak minden mesét, amelyeken egy kis hus van. A mi sorsunk meg van pecsételve. Lassan jött, de biztosan közeleg az óra, mikor az utolsó fóka is a sütőtálba kerül. Régente csak az opera komponisták vették Csáky-szalmának a szöveget. De ők leginkább a legendákra és ősmondákra ' ban vasutat épit. Vasárnap jött meg a fővárosba és hétfőn értesült a város ha­tározatáról, melyre nézve azt a kijelentést tette, hogy a törzsrészvényeket megadja, ami pedig a miniszteri engedélyt illeti az átmeneti dijak szedésére, abban nincs Tö­röknek kétsége, hogy azt a miniszter megfogja adni. Amin fennakadt az volt, hogy a villám egység ára öt évenkint állapitassék meg. Erre nézve is elfog azon­ban aggodalma oszlani, ha megtudja, hogy az ötévenkinti megállapítás folytán az egy­ségár csakis csökkenhetik, de nem emel­kedhetik. — Közigazgatási bizottsági ÜléS- A vár­megye közigazgatási bizottsága tegnap tar­totta az október havi ülését, melyről la­punk legközelebbi számában számolunk be. — Felolvasás a villámról, A kaszinó választmánya legutóbb tartott ülésén mi­ként jeleztük, elhatározta, miszerint még e hóban, valamint a jövő hóban is felol­vasásokat rendez helyiségében, melynek tárgya nemcsak társadalmi jellegű lesz, deközhasznú és ismeretterjesztő is A többek között felkérte a városi villamüzem vezető­ségét, hogy vállalkozzék a villámról, a vi­gitásról, a villámnak alkalmazhatóságáról az erőátvitel útján, stbről felolvasni, szó­val, a villámot nemcsak tudományos, de gya­korlati szempontból is, ismertetni. Nem két­kedünk benne, hogy a villamosmű vezető­sége készséggel fog a felkérésnek eleget ten­ni, viszont kaszinónk vezetőségének csak el­ismeréssel adózhatunk az életrevaló moz­galomért, mi hivatva lesz a kellemeset a hasznossal párosítani. — Mintagazdaság felállítása a me­gyében. Az „Esztergom-megyei Gazda­sági Egyesület" jelenleg azon fárado­zik, hogy a megyében egy, avagy több községben mintagazdaságot állítson fel. A mintagazdaság területe 25—40 hold lenne, amelynek felállításához szüséges berendezéseket és felszereléseket a kor­mány adja, mi azután 5 év múlva, a mintagazdaságot vezető, fentartó gazda tulajdonába fog átmenni. Nevezett egye­sület most tárgyalásokat folytat egyes gaz­dákkal. — Esztergom a városok kongresszusán A Magyar Városok Orságos Szövetségé­nek megalakítása .céljából hétfőn és ked­utaztak — mig tartott bennök. A bo­hókás operetteirók a mithologiából csipe­gettek, az isteneket tették tönkre, mig végre elfogytak az istenek és a mi novel­láinkra került a sor. Saját tégláikból csak a zene nélküli darabok irói dolgoztak. De hát az ő tégláik is elfogytak egy nap. S az utóbbi évtizedekben már nagy volt a mesekereslet, a francia színműírók azt ta­lálták ki, hogy a saját prózai munkáikat dolgozzák fel színművekké. (A mi fiskáli­saink nem gondolhatnak ilyesmire.) No ez meg elég szemérmes tisztes kölcsön volt. Mi rossz van abban, ha a kopaszodó asszony a saját fiatalkori hajából csinál később kontyot. Nem lehetett őket emiatt megszólni. Sőt divat lett a kontinensen s még a mesekrözus Jókai is novelláiból csinálta a „Dalmát" és egy bájos regé­nyéből az „Arány embert". Nem azért mondom, mintha kicsinyíteni akarnám. Hi­szen Saturnus is fölfalta a gyermekeit, mé­gis isten maradt. No de ez eddig mind istenes volt ah­hoz a heves vadászathoz képest, mely a legutóbbi időkben indult meg az elbeszélő művek anyaga után. Az enyém-tied kor­látai ledőltek. Hajrá, szabad a vásár. Az­előtt is volt a mesebeli feketeposztóval bevont városokban egy-egy sárkány, mely szűzlányokat evett, most egyre épülnek a színházak és a meséket eszik. S ma­holnap ugy állunk mi elbeszélő irók, hogy den Budapesten a központi városházán tartotta mintegy száznyolc rendezett taná­csú város nagygyűlését. Ezen nagygyűlé­sen városunk képviseletében a polgármes­ter, a főügyész és a tanácsjegyző vettek részt. Polgármesterünk több izben szólalt fel a napirend tárgyai mellett. Felemlítjük egyben, miszerént a kongresszus kézség­gel fogadta el polgármesterünk azon meg­hívását, illetve indítványát, hogy a kong­resszus a jövő évben városunk falai kö­zött tartsa ülését. — Halálozás. Társadalmunknak egy kedvelt és rokonszenves tagját ragadta el a halál, Burdina Elek, nyugalmazott hon­véd huszár századost, fiát annak a Bur­dinának, aki Mariassy tábornok nyilatko­zata szerint legelső volt aki Buda ostro­mánál a réseken behatolt Burdina ifjú ko­rában a megye szolgálatában volt, honnét a hetvenes évek elején ment a katona­sághoz, amelytől évekkel ezelőtt vált meg szembaja miatt. Temetése ked­den délután volt katonai pompával. Halálozásáról vettük az alábbi gyász­jelentést „Özv. leöwenkampfi Burdina Elekné szül. nemes Maár Berta ugy a maga, mint Vimmer Béláné szül. leöwen­kampfi Burdina Mária és az összes ro­konság nevében fájdalomtól lesújtva tu­datja feledhetetlen férjének, a legjobb test­vérének, nagybátyának és rokonnak leö­wenkampfi lovag Burdina Elek ny. m, kir. honvéd huszár századosnak, a jubi­leumi és a „Signum laudis" érem tulaj­donosának f. évi november hó 12-én reg­geli 5 órakor, életének 60-ik évében,. a halotti szentségek ájtatos felvételével, hosz­szas szenvedés után történt gyászos el­hunytát. A boldogult hült tetemei f. évi november hó 13-án d. u. 3 órakór fog­nak a szentgyörgymezei sírkertben lévő kápolnában beszenteltetni és onnan örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat ugyancsak f. évi november hó 13-án d. e. 10 órakor fog a belvárosi plébánia templomban az Urnák bemutat­tatni. Esztergom, 1906. november 12. Nyu­godjék békében!" — Háziipari tanfolyamok, A földmivelés­ügyi minisztérium utasitotta a gazdasági szaktanárokat, hogy a tél folyamán a me­zőgazdasági munkásnépnek a fűzvessző fo­nás, seprő-kötés, fafaragás, szalma és gyé­kény-fonásban való kioktatása céljából háziipari tanfolyamokat rendezzenek. A már nem a közönségnek komponálunk, hanem a szinműgyártóknak. Ha valami jót irtunk, a közönség azt mondhatja: „Majd megnézem darab korában", ha nem jót irtunk, akkor nem mond semmit. Hi­szen igaz, hogy igy is érvényesülhetünk, de csak közvetve, ugy, mint az orosz hu­morista (gondolom Csehov) Makarovits Konstantin nevű hivatalnoka, akit a kro­kodilus nyelt el és annak a gyomrában élt tovább, onnan beszélgetett ki, ameny­nyire a krokodilus engedte. Tudom, hogy nem volt érdemes mind­ezt megírni (de hát mit érdemes megírni ?). Azt is tudom, hogy nem lehet segíteni. Én hát nem is nagyon töröm magamat tovább. Hisz csak egy kis irigység az egész, enyelegni, csipkelődni akartam a színműíróinkkal, akik vigan dolgoznak, mint a szorgalom és gyűjtés mintaképei a méhek. Jól teszik, igazuk van. A méhek előtt nyitva a világ. Mért kérdezzék, hogy melyik virág kié ? Bizony nem haragszunk,., dehogy haragszunk, hanem azért mégis sokért nem adnám, ha meg merném ne­kik mondani: Hiszen szijjatok fel amit a rétek, az erdők és a kertek virágaiból lehet, de ne gyűjtsétek a mézes bödönökből. Mert az­zal nem lesz több méz a háztartásban, csak több sonkoly. Mikszáth Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom