Esztergom és Vidéke, 1906

1906-11-04 / 88.szám

állami segélyt engedélyezett a reáliskolának, mely a reáliskolai tanári kar fizetésének fokozatos kiegészítésére lesz fordítandó. — Az érseki tanítóképző növendékei halottak napján hálás kegyelettel emlékeztek meg azon férfiakról, akik szóval és tettel azon fáradoztak, hogy képzett és hazafias tanitókat adjanak Hazánknak. Megemlékeztek ezenkívül két elhunyt osztálytársukról, kik a legszebb reményekkel eltelve léptek a tövises pályára, de viruló életüknek csakhamar véget vetett a zord halál. Délelőtt a szentgyörgymezei temetőben Petrik S. IV. é. n. mondott beszédet Somogyi Károly kanonok sírjánál. Szép beszédben méltatta az elhunyt azon nemes tettét, hogy nyolcezer forinttal megalapította a tápintézetet s igy a szegény sorsú ifjak előtt is megnyitotta az intézet ajtaját. Zámbó András elhunyt társuk sir jánál Fray Á. IV. é. n. mondott megható beszédet. Délután a királyvárosi temetőben Bajnok János IV. é. n. tartott lendületes beszédet Majer István püspök sírjánál. Gyönyörű beszédben méltatta az elhunytnak a közoktatásügy terén szerzett hervadhatlan érdemeit. Mint követésre méltó példát állította a szerény és mély tudományú férfiút társai elé. A megindító beszéd után fölcsendült ének misztikusan hangzott el a temető néma csendjébe, „Ah, távozál hát tőlünk, te kit annyian hőn szereténk." A szomorúsággal megtelt szivek, könnyekig megható éneke volt ez. Klinda Rezső sírjánál Tóth K. Major J. sírjánál Rieperger K. IV. és Klinda Károly sírjánál Borz L. III. éves növendékek mondottak megható beszédet. Faragó Ferenc elhunyt növendék sírjánál Szabó I. ÍV. é. n. beszélt szívhez szóllón. A megemlékezést ünnepiessé tettek a Nemesszeghy István zenetanár jeles vezetése alatt működött intézeti dalárda. — Értekezlet a járásbirósági székhely kérdésében. Jeleztük már előzőleg, miszerint a muzslai járásbiróság székhelyének áthelyezése kérdésében a városi érdekeltség szerdán este a városházán értekezletet tartott, melyet polgármesterünk dr. Kmety Károly országgyűlési képviselőnk levele folytán hivott egybe. Kmety ugyanis egy levelet irt a polgármesternek, melyben kéri őt, hogy közölné véle a város közönségének a székhely kérdéssel szemben elfoglalt legújabb álláspontját, hogy ő is aszerint foglaljon állást. Jelezte egyben, miszerint az ügy állása szerint, ha a járásbíróság Muzslán marad, valószínűbb, hogy a telekkönyv legalább is előre be nem látható időre városunkban marad, mig ha Párkányba helyeztetik át, közelebbi az eshetőség, miszerint a túlsó járás telekkönyve Párkányba fog átvitetni. Az értekezlet méltányolva Kmetynek igazán atyai gondoskodását, hosszasan és behatóan foglalkozott az igazán nehéz kérdéssel. Végül is abban történt megállapodás, miszerint felkérik Kmetyt, hogy minden lehető módon a mellett foglaljon - állást, hogy a járásbiróság városunkba jöjjön, amiről ha végképen le kellene mondani, úgy a párkányi székhely mellett foglaljon állást, dacára annak, hogy ezzel közelebb állónak jeleztetett illetékes helyen a túlsó járás telekkönyveinek átvitele. A Párkány melletti állásfoglalást az értekezlet azzal indokolta, hogy a miniszter egy régi álláspontja szerint Párkányt csak olyannak tekinti, mint amelyet csak eg> utca (a vashid) választ el Esztergomtól, illetve köt össZe, mely álláspont alapján a miniszternél az volna kieszközlendő, miszerint a telekkönyvek Esztergomban maradása aképen biztosittassék, hogy ha a járásbiróság Párkányba .helyeztetnék át, úgy Párkányban csakis a szükséges helyiségek emeltetnének, mig a telekkönyvek részére helyiségek egyáltalában nem építtetnének, ami által azok ittmaradása ezáltal is biztosítva lenne, mit a párkányiak annál is inkább szivesen fogadná nak, mivel a járásbirósági épület emelé sénél lényeges összeget takaríthatnának meg. Szó esett az értekezleten arról is hogy Párkány túlnyomó része a járásbi róságot nem óhajtja, mert mig egyrészt az által, hogy helyiségeket nem emel nagy összeget takarítanának meg, s igy pótadójuk nem emelkednék, addig más részt mit sem vesztene Párkány, ha a já rásbiróság Esztergomba vitetnék be, mivel a járásbirósági forgalom Párkányon át bonyolittatnék le. Vagyis forgalomban Párkány nem veszítene, mig pótadóban nagy megtakarítást érhetne el, s igy az értekezlet arra az eredményre jött, hogy a városi és a megyei érdekeltség érdekkérdése a reméltnél sokkal könnyebben meg lesz oldható. — A kereskedelmi társulat választmánya ma d. e. 11 órakor a városháza nagy termében ülést tart. — Legtöbb adót fizetők, A legtöbb adót fizetők névjegyzékét a képviselőtestület által választott küldöttség szerdán délután tartott ülésén . állította egybe, illetve igazította ki, amelynek eredménye szerint a legtöbb adót fizetők jövő, 1907 évre érvénnyel bírandó névjegyzéke a következő: Vaszary Kolos k., dr. Krausz Izidor k., Esztergomi takarékpénztár, Frey Ferenc k., Esztergomi főkáptalan, Brutsy János k., Kereskedelmi és iparbank, Boronkay Ignácné, Marosi József k., Berán Antal, dr. Rajner Lajos k. Matyasovszky Kálmán k., dr. Prokopp Gyula k., Schrank Béla k., Magurányi József k., Rudolf Mihály k., Geiger Ferenc k., Leitgeb János, Heischmann Ferenc, dr. Janits Imre k., Draxler Alajos k., Mattyasóvszky Lajos Zsiga Zsigmond k, Magos Sándor k., Niederman Pál k., dr. Burián János k., Grósz Ferenc, Lindtner János, Fődi Félix k., Iványi Géza k., Ekstein _ Mór, Szecskay Kornél k., Kerschbaummayer Károly k., Viola Kálmán, Bruckner Albert, dr. Feichtinger Sándor k., Eggenhoffer József k., dr. Roszival István k., Oltóssy Lajos k., dr. Simonyi Adolf k., . dr. Blümmelhúber Ferenc k., Poór Antal k\, Kóhn Gábor, dr. V/eisz Sándor k., Jedlicska Rezső, Niederman János, Rochlitz Arthur k., Putz Adolf, Schalkház Ferenc, Dóczy Ferenc k., Diamant Béla, dr. Katona Sándor k., Bartal Samu, Schönbeck Mihály, Lőrinczi József, Komáromi Ferenc, dr. Hulényi Győző k., idb. Schalkház Ignác, dr. Horn Károly k., Farkas Tivadar, Eisler Bernát, Bleszl Ferenc, Balog László, dr. Seyler Emil k., Schwarcz Adolf, Platz Jánosné, Kitzinger József k., Brenner József, dr. Wiplinger Ődön k., Graeffel János, Gerenday József k., Szent Ferenc rend, Schwach Sándor, Havasi Imre k., Till Mihály, Baj er Károly, Schleifer Lajos, Nelhibl Gusztáv, Perger Lajos k., Póttagok: Német Gábor, Magyary László k., Kührner Antal, dr. Gönczy Béla k., Müller Mátyás, Pfalcz József, özv: Steszkály károlyné, Strompf Ignác, Scheiber Rezső, özv. Hütt Miklósné, Esztergom Almásfüzitői vasút társ., Matus Gyula, Marmorstein Mór, Bárgel Mihály, Jalkóczy István, Szatzlauer János, Reviczky Gábor, Laiszky János, özv. Kamenszky Elekné, Sternfeld Rezső, Schmidt Nándor, Maszlaghy Ferenc, Szilágyi Ferenc, Vas István, Lőwy Lajos, Veisz Mór, Kiffer József, Király Mór, Vencel Antal, dr. Gedeon Kálmán k., dr. Goldner Fülöp k., Lővinger Vilmos, Vézinger Károly. A k. betűvel jelöltek adója kétszeresen van számítva. . - A tüdőbetegekért. A József kir. herceg Sanatorium a halottak napja alkalmából az alábbi felhívást intézte a könyörületes szivü emberbarátokhoz. A nemzetnek mélységes gyásza van. Hatalmas ellensége,a tüdővész irtózatos pusztítást vitt véghez gyermekei közt. Hetvenhétezerkilencszázhuszonhárom magyart döntött sirba a lefolyt esztendőben s özvegyeket, árvákat, támasz nélkül maradt szülőket fosztott meg kenyérkeresőjüktől. A halai angyala belefáradt rettenetes munkájába, de a ször nyű rém még egyre nagyobb tömegekben hurcolja áldozatait pallosa alá. Nemzetünk fiai és leányai! Akik halottak napján mindenható Istenhez bocsátjátok imáitokat elhunyt kedveseitekért, nyissátok meg sziveteket a halál előcsarnokában életükért esdeklő tüdőbajosok könyörgése előtt! A kit a gondviselő Isten egészséggel megáldott, siessen segítségére beteg honfitársainak ! Nem szabad a magyarnak pusztulnia ! Minden fiára szüksége van a Hazának ! Halottak napján kigyúlnak a szeretet mécsesei s a kegyelet koszorúi borulnak elköltözött szeretteink sírjára. Gyújtson minden gyászoló egy mécscsel kevesebbet s kössön koszorújába egy virággal kevesebbet s ezt az egy mécsest és egy virágszálat ajándékozza oda a halállal eljegyzett tüdőbetegeknek. Százezrek ! Halljátok meg a kiáltó szót! Adjatok a kegyelet szent napján betegséggel meglátogatott embertársaitoknak csak egy szemernyit abból, amivel a jóságos Isten megáldott benneteket! Csak egy mécsest, egy virágszálat! És ha mindenki, akihez kérő szavunk eljut, meghallgat: megépítjük sorra a tüdőbetegek gyógyitóházát. Filléreket, avagy koronákat egyforma hálával és mélységes köszönettel fogad a tüdőveszedelemmel küzdő József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület. — A reáliskola államosítása. Nagy Antal reáliskolai igazgató a közel mult napokban ujabban ismételve előterjesztést intézett a tanácshoz, a reáliskolának a jelenlegi épületből való kihelyezése és ezzel kapcsolatosan a reáliskolának államosítása ügyében teendő lépések megtétele iránt. - Esztergomi Vásár. A Simon Judai esztergomi vásár, melyet a miniszter az idén elhalasztott, holnap és holnapután lesz megtartva. — TŰZ. Csütörtökön éjjel egy órakor a dorogi uti földeken tűz ütött ki, mely Kubovics Istvánnak nagymennyiségű szalmáját, szénáját hamvasztotta el, mi biztosítva nem volt. A tűz keletkezésének oka hir szerint boszúból eredő gyújtogatás. Dicsérőleg kell megemlékeznünk a katonaságról, melynek kivezényelt munkás csapata eredményesen működött közre, hogy a tűz az orkánszerű viharban tovább ne terjedjen és elnyomassák. - Adományok az orsz. kath. tanitói árvaházra. A városunkban építendő orsz. kath. tanitói árvaházra ujabban adakoztak. Kolozsvár városa. ....... 100 K. Fiedler Géza tanitó. Hajós . . 10 „ Kustár Lajos esperes Csanád . 5 „ Ambró István Nagy fajkürt . . 5 „ Döller József ny. esp. Esztergom 5 „ Hermán József esperes Bajna . 5 „ Hitelszövetkezet Bajna .... 5 „ Mármarossziget város gyűjtése . 3.10 Welner Lőrinc Bajna 3 „ Tomasits Sándor Hajós .... 2 „ Mihályfi Olga Bajna ..... 2 „ Sándor János u. o 2 „ Arnold Frigyes Pozsony .... 2 „ Reisz Ilonka Bajna ...... 2 „ Raffai N. u. o 1.20 K. K. u. o 1.10 Schwendinger Julia Hajos ... 1 „ Trixler Mária u. o 1 „ Keresztes Ferencné Érsekhalom 1 „ Báró Jeszenák Pál Nagyfajkürth 1 „ Báró Jeszenák Pálné u. o. . . 1 „ Báró Jeszenák Baba u- o. . , 1 „ Tolnay -Lajos lelkész Nagyfajkürth 1 „ Majer György u. o 1 „ Majer Györgyné u. o. . . . . . 1 „ Kara Ferenc u. o. 1 „ Zuakovszky Miklós Eperjes . . 1 „ Rusznyák Bálint Palocza .... -1 „ Lehóczky Béla Bajna ..... 1 „ Böröndy Irma u. o. ..... . 1 „ Jäger Karolin u. o 1 K. Kicsindy Kálmán u. o ' 1 „ Kicsindy Mariska u. o 1 „ B. G. Pozsony 1 „ Hoenel Vilmos u. o 1 „ F. J. u. o. 1 „ Laus Vincéné u. o 1 „ Kirchner Ede u. o 1 „ Münzger Ödönné u. o 1 „ Steinwalter Viktor u. o 1 „ R. u. o 1 „ Heinrich Ferenc u. o 1 „ Maingl Ágoston u. o. . . . . . 1 „ J. J. u. o. 1 „ K. 0. u. o. . 1 „ Koretko Gézáné Bajna ..... 1 „ Koretko Irén u. o ' 1 „ Kicsindy József u. o í „ Suppler Károlyné u. o 1 „ Gangéi Jánosné u. o 1 „ Haftner Gyuláné u. o 1 „ Laube A. u. o 1 „ Nóvák Jánosné u. o 1 „ Taby László u. o. ..... . 1 „ Gotthard Sarolta u. o 1 „ Berger Ignácné u. o 1 „ — A leghíresebb méhész halála. Dzierzon János dr. lelkész, a méhészet apostola, szülőhelyén, a felső-sziléziai Lowkowitzban, 96 éves korában meghalt. Mint elismert természettudós és a méhek élettanának legalaposabb kutatója, nagy nevet vívott ki magának a méhészet-tudomány terén. Ő találta fel az úgynevezett „mozgó épületet", melynek segítségével minden egyes sejtet a méhek által való megtöltése után könnyű szerrel ki lehet venni és uj üres sejttel helyetesiteni. Ez az ujitás a méhészetben nagy előrehaladást jelentett, mert eszmét adott ujabb jelentékeny tanulmányokra, minthogy nagyon megkönnyítette a megfigyelés technikáját. Igy sikerült Dzierzonnak bebizonyítania, hogy a tojások megtermékenyítés nélkül herékké érnek. — A vármegyei tisztviselők első fokozata és korpótléka. Igen sok félreértésre adott okot vármegyei körökben a köztisztviselői kar legújabb fizetésrendezése : a fizetési osztályok első fokozatának betöltése és a •korpótlékok életbeléptetése. A vármegyei tisztviselők azt látták, hogy az illetmények legújabb rendezése a vármegyei tisztviselőkre nem terjed ki, de ez tisztán félreértés. Az illetmények legújabb rendezése nemcsak az állami alkalmazottakra vonatkozik, hanem teljes mértékben kiterjed a vármegyei tisztviselőkre is. Hogy a pénzügyminiszter rendeleteiben csak az állami alkalmazottakról emlékszik meg, enneK magyarázata az, hogy a vármegyei tisztviselők illetményeinek ujabb rendezésérc szükségelt összeg nem a pénzügyminiszter, hanem a belügyminiszter költségvetésébe tartozik. Hogy pedig a belügyminiszter eddig nem adta ki a pénzügyminiszteri rendelettel korrespondáló belügyminiszteri rendeletet, ennek kizárólag technikai akadályai voltak. Időközben azonban gr. Hadik János belügyi államtitkár már aláirta a várva várt miniszteri rendeletet és abban fölhívta a vármegyék alispánjait, hogy haladéktalanul állítsák össze az igényjogosultak névsorát és terjesszenek fel kimutatást arról a többszükségletről, melyet a fizetések ujabb rendezése az állami javadalmazás végösszegében feltüntet. E kimutatások beérkezése után a belügyminiszter gondoskodni fog a szükséglet folyósításáról. A szóban forgó rendeletet mostanában kapták meg a vármegyék. — Állami (erdei) facsemeték adományozása- Az állam által föntartott erdei facsemete-kertekből az 1907. évi tavaszi és őszi erdősítésekhez szükséges csemetekészletet a földmivelésügyi miniszter a következő feltételek szerint fogja a folyamodó birtokosoknak kiosztani: I. A kopár és vízmosásos területek beerdősitésére kért csemetéket ingyen, vagyis a termelőköltségek elengedésével bocsátja a birtokosok