Esztergom és Vidéke, 1906

1906-11-04 / 88.szám

tozik, ugy annak elterjedésével még sem áll arányban azon, Nagelitől származó tapasztalat, hogy 500 felnőtt hullában 97% gümőkóros elváltozást talált, Tehát ezen adat szem előtt tartásával csaknem az egész emberiség, egy kis töredék kivitelével, szenved tüdőtuberkulózisban, holott szerencsére a halálokok között az Összes elhalálozásnak 9"20o/

0-a esik csak a gümőkórra. A hulláknál, az elhaltak tüdejében kimutatható heges elváltozások mutatják sokszor, hogy az illetők előző éveikben tüdőtuberkulózisban szenvedtek, ebből meggyógyultak és a boncolás többnyire egészen más halál okot mutat ki. A gyógyulás kórbonctani lehetősége meg van a gümőkórt okozó bacilusoknak a szövetekre gyakorolt hatásában. A bacilusok először is t. i. szövetsarjadást okoznak, amely főleg uj kötőszövet képződésben nyilvánul, másodszor egy lobos izzadmányos folyamatot létesít és végtére harmadszor elhalálozást, amely ugy a régi szövetekre, mint a lobos beszüremkedésre, valamint az ujonan képződött szövetekre is vonatkozik. A gyógyulás kórbonctani lehetősége abban nyilvánul, hogy a kötőszöveti uj képződés körültorkolja a gümőkóros tüdőrészletet, amely ily módon aztán a szervezetre nézve ártalmatlanná válik. A nélkül, hogy ezen kórbonctani gyógyulás le* hetőségének részleteibe behatolnánk, önmagából folyik, hogy a gümőkorban szenvedő ember gyógyulási képessége és a kötőszöveti ujképződésre való hajlam szorosan karöltve járnak. Gyógyulásnak a lehetősége csak ott van meg, ahol ilyen kötőszöveti ujképződésre a képesség meg van. Elég gyakran van alkalmunk láthatni olyan eseteket, ahol ilyen hajlam nincs meg. Igy látjuk ezt kivált egyes alkati betegségben szenvedőknél. Elég gyakori eset példának okáért, hogy a cukorbajban szenvedőknél meginduló gümőkóros folyamat gyors és vészthozó lefolyású lesz, minek egyik főoka, hogy a kötőszöveti ujképződésre való hajlam ott nincs meg. Ahol pedig ez hiányzik, ott gyógyulást sem látunk. Bizonyos, hogy a kötőszövet Uram — szólt a foglyár a fiatal ezredeskapitánynak. — Vezesd elő ! — hátha az, kit én keresek ! . . . Sűrű fátyolú, magas, délceg nőt vezetett elő a férfi. A katona nem ismerte... — Nincs több nő foglyod ?! — Nincs Uram ! S a nő szólni kezdett. — Jöjj közelebb, vitéz magyar. Mutasd meg orcád. Igen, látom, Te vagy az. kiről annyi szépet beszélt Zoraida nékem. Látom szemeidről, azokról a mélytüzű csillagokról ; ajkadról ... Te vagy az ugye ? . . . Sándor ?! — Én vagyok, leányom. De ki vagy te, hogy ismersz s ki az a leány, a kiről az imént szóltál ?! — Én Fatine vagyok, a nagyvezir leánya. S a leány, kiről szóltam, Zoraida, a magyar leány, ki szolganőm volt . . . A férfi arca felvidult. — Beszélj, leányom, milyen volt Zoraida. írd le, hadd ismerhessem fel, vájjon ő volt-e Ilona ! — Igen, igen, Ilonának hivták őt a gyaurok előbb. Feketék voltak a szemei és a haja. Piros arca volt, és büszke nézése, ajka gödrös, bal arca közepén kis barna anyajegyet láttam. — Ő az ! „kiáltott Sándor". — Korai az öröm, vezér. Zoraidát elhagytam valahol. Jusufra biztam, aki minden nőfoglyot leölt . . . A féifi visszariadt . . . III. Éj volt. Az összeszedődött török sereg mélyen aludt. Sűrű köd borult a tájra. ujképződésére még számos mellékkörülmény is igen jelentékeny befolyással van. Bizonyos, hogy a beteg kora, táplálkozási állapota, és az a fogalom, amit hajlamosságnak, diszpozíciónak mondunk, nagy befolyással vannak a kötőszövet ujképződésére. De természetes, hogy ezzel még a gümőkórnak gyógyíthatósága kórbonctani szempontból kimerítve nincsen, hanem arra a friss és régi szövet, a lobtermény esetleges elhalása és szétesése ugyancsak jelentékeny szereppel van. Egy inkább tudományos, mint gyakorlati szempontból fontos kérdés, hogy az ilyen módon gyógyult beteget abszolút vagy relatív gyógyultnak kell-e tekinteni ? Abszolút értelemben vett gyógyulásról csak akkor szólhatunk, ha tulajdonképpen a tüdőben létesülő gümőkóros elváltozások onnan eltűnnek, illetőleg visszafejlődnek maradandó nyomok nélkül. Ez azonban nem szokott bekövetkezni és igy a szó szoros értelmében vett abszolút gyógyulásnak nevezhetjük akkor, midőn a baj az egész szervezetre, ártalmasságát teljesen elveszti, amidőn az .elzárt területen belül a bacilusok teljesen tönkremennek és a fertőzőképességüket elvesztik. Jól mondja egyik klinikus, hogy sok tüdőbeteg nem éli meg, hogy tüdőbajban elpusztuljon. Hogy ezen relative gyógyult beteg egy teljesen egészséges ember benyomását kelthetik, arra elegendő példa felett rendelkezünk. Igy Wolf emlit Brehmer intézetében gyógyult katonatiszteket, a kik 2—3 hadjáratot minden nehézség nélkül végigharcoltak, asszonyokat, kik hat gyermeket szültek, és egyedül neveltek, stb. stb. A tüdővész gyógyíthatóságát illetőleg, a nézetek az utóbbi időben nagy és lényeges változáson mentek keresztül. Hiszen még alig néhány évtized etőtt minden tüdőgümőkóros egyént elveszettnek hittek. Az orvosok egy része a tüdőgümőkórt egy olyan ujképződésnek tartotta, mint a milyen a rák, a mely tudvalevőleg a gyógyításnak hozzá nem férhető. Schőnlein Alig lehetett látni tőle. Az őrtüzek is alig pislogtak át a ködön. Lövés lövés után dördül el az éjben. Megszólalnak az öblös torkú rézágyúk is. Felriad a sereg. Nyakán az ellenség. Fut a török. Mikorra felszáll a köd, hírehamva nincs á töröknek. Az élő foglyok közt van egy lány is. Piros arcú, szép magyar leány. A vezér elé viszik. — Mi a neved leány ? — kérdi a vezér. „Szegváry Ilona" ! . . . A vezér eltűnődik. Ismerős néki a név. Ez Sándor jegyesének neve . . . — Hívjad csak Istók Hollókövy ezredes ő méltóságát . . . Ilonám ! — Sándor! . . . v-. . • # • *• •• v'

1 * ,; • • -— Fatinéről kérdezel Ilonám?! Arról a szép török nőről, aki „úrnőd" volt egykor. Hogyan jut az most eszedbe ? Hiszen most olyan boldog vagy! . . . — Fatinet az egyik török fogoly, valószínűleg a jegyese megölte. Leszúrta kardjával ott a Buda alatti táborban, miután engem útbaigazított, hogy hogyan lelhetlek fel téged ... S összeforrott a lelkük a szerencsétlen, török leány fájó könnyeibén. Elsiratták, pedig annyi kegyetlenségnek ő volt az okozója . . . Kimentek a sírjához. Közös boldogsággal, közös fájdalommal ültettek sírjára piros, vérszínű, damaszkuszi rózsát. . . S a török leány álmodozott arról a szép, daliás, magyar vezérről . . . Pártos Zoltán. a mult század közepén azt hitte, hogy 50—60 gümőkóros egyén közül egyetlenegy sem gyógyul meg. És ma mit látunk ? Az öt év előtt Londonban tartott nemzetközi tuberkulózis-kongresszus a tüdőtuberkulózist a gyógyítható betegségek közé sorolja. Ma már nemcsak a kórbonctani, hanem a mindennapi klinikai tapasztalatok igazolják a tüdőtuberkulózis gyógyíthatóságának a lehetőségét, és ma a gyógyulás tényleges voltát nemcsak egyes kazuisztikus esetek, hanem a sanatoriumí mozgalomból levont következtetések is fényesen igazolják. (Folyt köv..) HÍREK. — Csak egy virágSZálat! Esdve kérjük a mi jó közönségünket, rója le azt a szent vámot, a melyet a szegény sorsú tüdőbetegek megmentéseért tőle kérnek. Ne dobják el azt a befizetési lapot vagy utalványt, melyet a József Kir. Herceg Szantorium Egyesület (Budapest, IX., Lónyay-utca 47 sz.) a napokban szétküldött, és ha valóban csak egy virágszál válságdiját is, de küldjék el. Azt mondja Mikszáth, hogy még most is siratjuk a mohácsi csatát, a hol 25.000 magyar veszett el és közönnyel ölbe tett kézzel, siváran nézzük ennek a derék egyesületnek fáradhatatlan tevéken} ségét, mellyel minden évben annyi magyart tudna megmenteni, a hány a mohácsi csatasikon elvérzett, ha a közönség a halottak napi koszomból egy szál virág árát valóban elküldi. Fogja el a sziveket az emberszeretet meleg érzete és ha néhány krajcárral is; de áldozzunk ! Nem szabad a magyarnak pusztulnia! Filléreket, vagy koronákat egyforma mélységes hálával fogad a József Kir. Herceg Szan. Egyesület, mely az ország minden tájáról, tehát tőlünk is vesz föl majd gyógyitóházában (már épül az első) betegeket. — Rákóczi Ünnep. A kereskedő ifjak Önk. egyesülete ma délután 5 órakor saját helyiségében Rákóczi-ünnepet rendez, melyre nemcsak a tagokat, hanem az érdeklődő közönséget is tisztelettel meghívja és szivesen látja a rendezőség. — A hercegprímás köszönete, ő Eminenciája a város közönsége, tanácsa és tisztikara nevében névünnepe alkalmából hoszáintézett üdvözlő sürgönyre ugyancsak sürgönyileg válaszolva, a jókivánatokat az alábbiakban köszönte meg a polgármesternek. „Székvárosom tisztelt közönsége, tanácsa és tisztikara nevében tolmácsolt jó kivánatukat őszinte örömmel fogadtam és azokat igaz szívből megköszönve kívánóm, törekvésük és buzgó fáradozásaik a város felvirágoztatását és a polgárok jólétének előmozdítását mind jobban eredményezzék. Fogadják őszinte üdvözletemet." — Az Oltáregyesület nyilvános istentiszteletét folyó hó ll-én tartja a vízivárosi zárda templomában. Előtte való napon, délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a sz. gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig Va 7, 8, 9, és 10 órakor szent mise, délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. — Bankett a polgármester tiszteletére. A polgári egyesület ma esti fél 8 órakor % Magyar Királyban Vimmer Imre polgármester névünnepének előestéjén társasvavacsorát rendez. Egy teríték ára 2 kor. 40 fillér. A társasvacsorát megelőzőleg a szegénysorsú iskolás gyermekek felruházási ünnepsége lesz, minek kezdete fél 7 órakor. — Nyolc éves hegedűművész hangversenye. Kauttmann Pali nyolc éves, debreceni születésű hegedűművész holnap, hétfőn a Magyar Királyban esti 8 órakor, hangversenyt tart a következő műsorral. 1. Mozart: Allegro alia Thurea. 2. C. Micheur: Piere du Soir. 3. Antonietti: Konzertdarab. 4. Schubert: A tengeren. 5. Magyar JRapsodia. 6. Häuser: Madár a fán. 7. Paganini: Sonata opera. 8. Beriot: D.-dur Koncert. 9. Sarasete: Cigány árvák. 10. Eller : Stájer árva. 11. Befejezésül : Schellophon különleges hangszer. A kis művészt, kiről egy helybeli jeles zenei kapacitástól rendkívül hízelgő kritikát hallottunk, a , nagyközönség szives figyelmébe ajánljuk. — Előléptetések a hadseregnél. Wwm Vencel, az V-ik hadtest törzskari főnöke, ki, mint alezredes szolgált a 76-ik gyalogezrednél városunkban, vezérőrnaggyá lépett elő, helyébe törzskari főnök Fabini Lajos táborkori ezredes lett. A ?6-ik gyalogezrednél', ezredes lett: Choma Péter, őrnagy lett: Heindl Lajos, kapitány : Markusz György, főhadnagy*: Goranovics József és Scheible Ottó. A 26-ik gyalogezrednél: főhadnagy lett: Ollinger József és Lissay Gyula. A háziezredhez visszahelyeztetett : Waldkirch Frigyes százados, az esztergomi zászlóaljhoz, mig Kostial János százados az ezrednek Győrben állomásozó zászlóaljához lett áthelyezve. A 26-ik gyalogezredből áthelyeztetett Maczek Ottokár százados a 12-ik gyalogezredhez. — Értekezlet a megyeházán. Holnap d. e. 10 órakor a muzslai járásbiróság székhelyének áthelyezése ügyében a megyeháza nagytermében a főispán elnöklete alatt értekezlet lesz, melyre főispánunk a törvényhatóság bizottságának tagjait és az országgyűlési képviselőket hivta meg. Miként a meghívóból olvassuk, az értekezlet célja: az igazságügyminiszter elé terjesztendő egyöntetű végleges megállapodás létrehozása. — Elmaradnak a térzenék. Ottó kir. herceg halála következtében beállott udvari gyász folytán a vett értesítés szerint a térzenék további intézkedésig elmaradnak. A tegnapi térzene elmaradása is ebben leli okát. — Caldíero. Egy dicsőséges fegyverténynek, a caldierói győzelemnek ülte százegyedik évfordulóját csütörtökün háziezredünk, midőn Verona mellett, a caldierói magaslatok egyik elsáncolt állását, rendkivüli halálmegvetéssel párosult hősiességgel védte meg a 26-ik gyalogezred. Az ünnepéllyel kapcsolatban, e napon tette le a legénység az ünnepélyes esküt. Délelőtt 10 órakor az ezred itt állomásozó zászlóalja zeneszóval a kegyúri templomba vonult, hol misét hallgatott, mely után Skoda János főszékesegyházi karkáplán magyar és tót nyelven prédikációt tartott ez esküről, melyet leteendők voltak. Isteni tisztelet után a legénység a Kossuth Lajos utcai laktanyába vonult, hol a tisztikar jelenlétében a póttartalékosok és a 76-ik gyalogezred önkéntesei ünnepélyes esküt tettek, melynek végeztével Verklién Márton 26-os őrnagy magyar és tót nyelven ismertetette a caldierói csatát, az ezred hősies magatartását és fényes győzelmét. Délben a legénység meg lett vendégelve. A tisztikar ünnepi lakomája, mely tegnap estére volt a Fürdő vendéglőbe tervezve, az udvari gyász folytán elmaradt. — A főgimnáziumi ifjúság kegyelete halottak napján. A főgimnáziumi ifjúság az előző évekhez hasonlólag hálás kegyelettel emlékezett meg halottak napján elhunyt tanárairól. Délután 4 órakor az ifjúság dalárdája a tanári kar vezetése mellett testületileg vonult ki a király városi sírkertbe, ahol a rendnek több jeles tagja alussza örök álmait. Ezek sírjához zarándokolt el az ifjúság, hol szavakban és dalba öntve adott kifejezést fájó érzelmeinek, s megkoszorúzta a porladó tanárok síremlékét. — ujabb államsegély a reáliskolának. A miniszter 1906 évre ujabbi 1000 korona