Esztergom és Vidéke, 1906

1906-11-01 / 87.szám

ügy miniszterhez 114088/II/b/1905 sz. a. kelt átiratában kilátásba helyezett a város részére minden az ezen létesitendő vonalon le vagy feladásra kerülő áruk minden métermázsája után 4 fii. városi pótilleték szedését engedélyezi és a vasút azt szabályszerűen a város részére szedi és a beszedetteket át is szolgáltatja, fizet a város mindaddig a mig a jelzett pótilleték szedési jog meg nem vonatik és az ezen hozzájárulási célra felvett kölcsön végtörlesztést nem nyer, évi 10.000, azaz tízezer korona támogatási összeget a vasút megnyitását követő év végétől számítva minden december 31-én a saját házi pénztáránál. Amennyiben pedig az ezen létesítendő, összekötő vasút vonalon, a csupán átfutó (transitó) áruk mm. után 3 fillér pótilleték szedése engedélyeztetik, az esetben az előző pontban meghatározott beszedés, érvényben állás és beszolgáltatás tartama alatt a kitett időig, illetve a kölcsön előbb bekövetkezhető végtörlesztéséig évenként ugyanazon határidőben további 10.000 kor. azaz tízezer korona támogatási összeget, amennyiben pedig az előző pontban körülirt átfutó (transitó) forgalom minden métermázsája után 5, vagyis öt fillér engedélyeztetik, a két pont alatt meghatározott feltételek mellett további 10.000 kor. azaz tízezer korona összeget, vagyis öt filléres pótilleték engedélyezése esetében 10.000 f 10.000 kor. vagyis együtt további 20.000 kor. összeget, mely két rendbeli és együtt összesen 20.000 kor. esetleg 30.000 kor. támogatási összeg fizetése még a további feltételekhez köttetik. 3. Köteles lesz a vasút vállalat az üzembevétel napjáig a biztosított 10.000, esetleg további 10.000 korona, illetve 20.000 korona támogatási összeg fejében annak tőkében megfelelő 200.000 korona, illetve további 400.000 vagy 600.000 korona névértékű a vasúttársaság által fennállása alatt névértékben és kisorsolás utján feltétlenül beváltandó törzsrészvényt a város tulajdonába átadni illetve házi pénztárába letenni, továbbá 4. hogy a vasút társaság a vasút üzeméhez a szab. kir. város villamos telepét köteles használni, melyet tartozik azonban, a részére szükséges hajtóerő áram szolgáltatás teljesítő képessége fokáig a saját költségén kibővíteni, gépekkel felszerelni, mely beruházások azonban, a vasút vállalat illetve engedélyes által tett ajánlathoz képest, minden külön megtérítés nélkül azonnal a város tulajdonába mennek át s ennek fejében a város igy felszerelt villamos telepe a hajtó erőt 5 évről 5 évre külön egyezséggel meghatározandó kedvezményes árban szolgáltatja a vasútnak, világosan megjegyeztetik, hogy amennyiben a hajtóerő szükség okából a telepnek idők folyamán további kibővítése, illetve felszerelése válnék szükségessé, az a fenti feltételek mellett kizárólag a vasúttársaság feladata és költsége. Ezen határozattal megadott kedvezmények és támogatás iránti kötelezettség hatálya azon esetben, ha vállalkozó vasúti engedélyes vagy jogutóda a tervezet vasút építését 1907. évi október hó l-ig nem foganatosítja, vagy legalább is komoly figyelmet érdemlő mértékben meg nem kezdi, minden kártérítési igény nélkül önként megszűnik. HÍREK. — Halottak napja. A mai nap a temetők ünnepe. Zarándokoljunk el szeretteink sírjához, s megkoszorúzva azt, gyújtsuk meg az emlékezés szövétnekét, rebegjünk hőimát siri nyugalmukért, lelki üdvösségükért, hogy békességben várják be azt a napot, melyen mindnyájan : feltámadunk. — KolOS napja, ő Eminenciája kedden ülte meg névünnepét, midőn is a polgármester helyettese a város közönsége tanácsa és tisztikara nevében az alábbi sürgönnyel üdvözölte: „Esztergom sz. kir. városnak, kegyelt székvárosának hódoló közönsége, tanácsa és tisztikara nevében van szerencsém mai névünnepe alkalmából legőszintébb és hálás szívből fakadó jókivánatainkat legmélyebb tisztelettel tolmácsolni, esedezvén az ég Urához, hogy fenséges kegyelme áldásait számtalan évig bőkezűen árassza magas személyére, melyhez alázatos tisztelettel fordulva kérjük, hogy atyai szeretetében továbbra is részeltetni kegyeskedjék." — Imre napja. Vasárnap este a polgári egyesület Vimmer Imre polgármester tiszteletére névünnepe alkalmából társas vacsorát rendez. — Istentiszteletek Rákócziért. Hétfőn reg. 9 órakor a főszékesegyházban gyászistentisztelet volt a visszatért és hazai földbe áthelyezett bujdosókért, melyen a a megye tisztikara és nagy közönség vett részt. Ugyanazon időben a kegyúri templomban is volt gyászistentisztelet, melyen a város hatósága, a leány és fiú elemi iskolák és a reáliskola növendékei, majd a nagy közönség jelent meg. Az istentisztelet alatt huszonnégy mozsár lövés dördült el. Az ev. ref. templomban kapcsolatban a reformatio ünnepével vasárnap d. e. 10 órakor volt istentisztelet, melyen Páli Sándor, lelkész Rákócziról lelkes és dicsőítő szavakban emlékezett meg, minek végeztével a Hymnust énekelték el. — A hercegprímás és az „Egy virágszál". Vaszary Kolos hercegprímás pásztorlevelet adott ki, a melyben a szegénysorsú tüdőbetegek ügyét ajánlja az ő nagy emberszerető szivével hívei alamizsnáskodásába. Megengedi hogy Mindenszentek vagy halottak napján, akár azt követő vasárnapon a József kir. herceg Szanatórium Egyesület népszanatóriumi alapjára egyházmegyéje valamennyi hatszáz templomában gyűjtés rendeztessék és elrendeli, hogy a hivek által felajánlott összegek a főegyházmegyei irodába küldessenek. — A megyebizottsági tagválasztás iránt mindnagyobb érdeklődés tapasztalható. Úgy vagyunk informálva, hogy a választók nagyrészének bizalma Bleszl Ferenc takarékpénztári fgazgató felé fordul, kinél a szentgyörgymezei, szenttamási és vízivárosi választói küldöttsége tisztelgett vasárnap délelőtt, és a jelöltség elfogadására kérte fel. — A város és a megye a Rákóczi ünnepélyen. A budapesti ünnepségen megyénk és városunk képviseletében Gyapay főispán vezetése alatt Boronkay Jenő, (ki a megye zászlóját vitte), dr Uray István, Etter Gyula, Müller Ernő és Kobek Kornél, mint a bandérium tagjai, majd gyalogosan dr. Perényi Kálmán, Vimmer Imre, dr. Földvári István, Frey Ferenc, Pisuth Kálmán, Pongácz Kázmér, Palkovics László Kádár Gyula és Osváth Andor vettek részt, mig Kassán, a főispán, alispán és polgármester, kiket Markó volt itteni főmérnök látott vendégekül. Esküdteink- A negyedévi ülésszak esküdtei a napokban lettek a komáromi kir. törvényszéknél kisorsolva, kiknek névsorában városunkból a következő neveket olvassuk : Lindtner János, Fekete Árpád és Csupor István. Az ülésszak november 19-én veszi kezdetét. — Ünnepély a tanitó képzőben. Az Érseki tanítóképző ifjúsága hétfőn tartott ünnepélyén rótta le háláját az intézet kegyes fenntartója, Vaszary Kolos bíboros hercegprímás iránt, annak névünnepe alkalmából, amidőn is hazafiúi kegyelettel emlékezett meg a bujdosó fejedelemről és idegenben elhalt társairól. Az ünnepély lefolyását, az alábbi műsorban adjuk. Í.Rákóczi Ferenc nótája. Előadta : az intézeti zenekar. 2. Ünnepi beszéd. Mondotta: Bajnok János IV. é. n. ifjúsági elnök, aki tartalmas beszédben tolmácsolta az ifjúság érzelmeit, melyet az intézet kegyes fenntartója iránt érez, és végül buzdította társait arra, hogy a főpásztort szemük elől soha se tévesszék és irányelvei Örökkön szemük előtt lebegjenek. 3. A vándorbot. Költemény előadta : Sólymos János III. é. n. 4. Lavotta szerelme, vonós quartett. Előadták : Becsák Antal, Kemenes János IV. é., Pócs Alajos III. é. és Gravetz Vilmos II. é. n. 5. Rákóczi mars. Szavalta: Borz Lajos III. é. n. volt ifjúsági alelnök. 6. Magyar népdal egyveleg „Régi nóta" cimen énekelte: az intézet énekkara. 7. Lévay József „Mikes". Szavalta: Litter a József III. é. n. 8. Kiállott Rákóczi a munkácsi sáncra. Szavalta : Vértes Imre IV. é. n. 9. Kuruc dalok. Énekelte; Albrecht Vilmos IV. é. n. Harmóniummal kisérte : Nemesszeghy István zenetanár. 10. Kuruc dalok. Tárogatón előadta: Kovács János III. é. n. harmóniumon kisérte: Nemesszeghy István zenetanár. 11. Rákóczi hazajön . . . költemény. Szavalta: Hikkel István IV. é. n. 12. Magyar népdal induló. Előadta: az intézeti zenekar. Az ünnep sikerének érdeme Vasáry Dániel és Nemesszeghy István tanárokat illeti. — Halálozás. Sternfeld Rezső köztiszteletben álló és nagy népszerűségnek örvendő polgártársunkat súlyos csapás érte, amennyiben anyja, özv. Sternfeld Emánuelné, szül. Szeidner Mária elhalálozott. A gyászesetről az alábbi értesítést vettük. „Szivünk legmélyebb fájdalmával tudatjuk a magunk és az összes rokonság nevében, hogy hőnszeretett édes anyánk, a legjobb és önfeláldozó anya, nagyanya és dédanya özv. Sternfeld Emanuelné szül. Szeidner Mária folyó évi október hó 29-én éjjel 11 órakor, munkás életének 94-ik évében az Úrban elhunyt. Drága halottunk porladó tetemét október hó 31-én d. u. 3 órakor fogjuk a gyászházból az izr. temetőben az anyaföldnek átadni. Esztergom, 1906. október 30. Áldás emlékén, béke poraival! Sternfeld Teréz férj. Kohn Ignácné, leánya. Sternfeld Rezső fia. Kohn Ignác veje. Neje sz. Scheiber Lottka menye. — A hol mások nyernek, ott ez önnek is módjában áll. Még csak ez év május 5-én nyitotta meg a Dörge bankház Kossuth Lajos utca 4 sz. alatt uj osztálysorsjáték főelárusitóhelyét, és ezen rövid idő alatt ott egymás után nyerték a főnyereményeket. Egyetlen húzás sem mult el, anélkül, hogy a nevezett bankház vevőinek tetemes nyereményeket ki ne fizetett volna. A most lefolyt 5-ik és 6-ik húzásban a két legnagyobb nyeremény ezen szerencsés bankházból került ki. Az ilyen példátlan eredmények hire természetesen szájról szájra jár, és nem csoda, hogy most egész Budapest osztálysorsjegyeit a Dörge bankháznál Budapest (Kossuth Lajos u.) vásárolja. Mai számunk összes példányaiban a népszerű bankház egy eredeti művészies kivitelű lapját csatoljuk, és erre felhívjuk olvasóink figyelmét. — Szerencsétlenség a Dunán, A csavargőzös hétfőn este a malmok tájékán egy csónakot ütött el, mely a pokoli sötétségben jelző lámpa nélkül haladt a malmok felé. A csónakban egy molnár ember ült, ki, a miként megvan állapitva részeg volt, s aki az összeütközés pillanatában kiugrott a ladikból, s nyomtalanul eltűnt. — Párkányi Vásár- Valamikor régen heted hét országra szólló hire volt a párkányi vásárnak, melyre az ország minden vidékéről sereglettek össze a vásárlók, az eladók, a vevők, no meg a zsebtolvajok. Évek óta azonban kezd veszíteni a párkányi vásár az ő látogatottságából, az ő karakterisztikus jellegéből. Laci konyha, cigánypecsenye, meg a zsebtolvajok ma is karakterisztikus fogalmai a párkányi vásárnak, de pl. a zsákba macska, a gyors eladó és sok egyébb specialitása lassan kijön a divatból. Az idei vásárnak egy sentatiója is volt, t. i. hogy nem volt sár, mert amennyire az emberi emlékezet viszszavezethető sár nélkül párkányi vásár még nem volt. Most az egyszer nem volt sár, de volt helyette por, még pedig olyan, hogy szinte elvette az ember kedvét a vásár látogatásától. — Értekezlet a járásbirósági székhely Ügyében. Tegnap este a városháza nagytermében értekezlet volt a muzslai járásbiróság székhelyének kérdésében, melyet polgármesterünk dr. Kmetty Károly országgyűlési képviselő impulsusa folytán hivott egybe. Kmetty ugyanis görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy a járásbiróságot városunknak szerezze meg. — TÍZ Tokodon. Vasárnap a délutáni órákban a tokodi üveggyár mellett lévő Szolák-féle gazdaságban tüz ütött ki, mely szalmanemüeket hamvasztott el. — A Városi Vízvezeték terveit Varga József fővárosi mérnök a napokban küldötte meg a városnak azzal, hogy azokat vizsgáltassa felül. Egyben jelzi, hogy ő a kivitelre nem vállalkozik, 'anyagi eszközök hiányában. A tervezet szerint a vízvezeték közkötelezőnek van tervezve. — Rövid Zárlat. Kedden este fél 7 óra tájban a kitűzött lobogók valamelyike rövid zárlatot idézett elő, minek folytán úgy Esztergomban, mint Párkányban a villamos lámpák az utcában és a házakban igen sok helyütt kialudtak. — A boritaladó és a vidéki egyesületek. A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete", mely már 4 év óta lankadatlanul küzd a boritaladónak leszállítása, illetve eltörlése mellett; a napokban az összes vármegyei gazdasági egyesületekhez, gazdakörökhöz átiratot intézett, hogy ők a maguk hatáskörében is mindent kövessenek el ezen igazságtalan és hazai szőlőművelésünkre nézve vészes adó ellen. Ehhez az átirathoz az egyesület egy rövid memorandumot is mellékelt, mely kivonata a „M. Sz. O. E." kiadásában évek előtt megjelent dr. Drucker Jenő-féle könyvnek „A boritaladó leszállításáról." A boritaladó az ő próhibitiv nagyságában legnagyobb sérelmét képezi szőlőbirtokosságunknak, mert megakadályozza a bor belföldi fogyasztásának térhódítását. CSARNOK. RÁKÓGZIjfQidös, $s% a\ idő, Hull. . . Hull a fa lombja, gordon, süvöltő s^ét kavarogva kordja. 9&ágyadí a verőfény, nincs fénye a napnak, fecske, daru, gólya messze elmaradtak. Srdön, me\őn, rónán Sús árvaság borong: Sem pás^íortilinkö, sem egyetlen kolomp; Ridegen boruló alkonyati árnyban £migy bolyongok én egyedül, magányban. S mig íefkem, némán a természetiéi gyászol: 9flíintka fényes csillag égne a komolyból, tündöklő vifága mintka éledezne, S%ép SfflTagyar or slagra mintka infegefne, 9$tiníka sziporkáznék csodásan ragyogva .9föinika nagy Rákóczi fü^es lelke volna! J£épzeíeíem szárnya megemelint lágyan S ufra kerekedem az őszi komáfyban . . . ... 9&Tosf viszik mosí kozmák bírunk koporsóját, S^pdosíöi sirboff csöndes áímodójáf. j£ szegény anyaföfd ok. benagyon várja, Virágot kínf egész nemzet szive rája,