Esztergom és Vidéke, 1906

1906-10-28 / 86.szám

dét Klinda Irma igazgató-tanitónőről, kinek a város nőnevelése érdekében fáradhatatlanul teljesített munkásságát s elévülhetlen érdemeit méltatta. Az elhunyt emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg s helyébe a választmányba Schrott Amália ig.-tanitónőt választotta be. Őt követte gondos körültekintéssel megirt értekezletével Háber János reáliskolai tanár, ki a „Rajz oktatás a művészeti nevelés szolgálatában" tétel keretén belül nagytéren biztos lépésekkel mutatott reá, mi a rajzoktatás erkölcsi és gyakorlati célja, kiváló figyelemmel az emberanyag nevelés és képzés szolgálatában. Majd Vitái István esztergomi tanitó, a közgyűléseknek kedvelt értekezője tartott igen szórakoztató, de valóban tanulságos felolvasást a szocializmusról, melyben találó szellemességgel, de komoly érvekkel mutatott rá egyes társadalmi viszszaélésekre, mint az elégedetlenség kútforrásaira. A közgyűlés méltó elismeréssel honorálta a derék felolvasót, ki határozati javaslatot is nyújtott be, hogy: ^Mondja ki az egyesület, hogy nemzeti, keresztényszocializmust ismer, annak előharcosa, de. a hazától eltántorodott, Istent nem ismerő nemzetközi szocializmust megveti, megtagadja és mély felháborodását nyilvánítja mindazon kar tár sakkal szemben, kik az utóbbiak táborába szegődtek. Mondanom sem kell, hogy a javaslatot a járás tanitókara egyhangúlag magáévá tette azzal a hozzáadással, hogy azt a lapokkal, a kultusz• miniszterrel haladéktalanul közöljék. Igy tehát az első választ az esztergomi járási tanitói kar adta meg az abaujtornai tanítóknak, kiknek örök szégyenük marad egyenesen hazaellenes tettük. Azok az urak aligha tudják felérteni Rákóczi nagy szellemét s ha bujdosnának is a hazáért, egyszerűen a gyomrukért tennék meg azt, hogy dőzsöljenek a jóban: áldozat és munka nélkül! Az elnöki előterjesztések során Litsauer Sándor igazgatótanitó referált a Scitovszky primás által kezdeményezett s a tanitók filléreiből ma már 83.000 koronányi tőkét kitevő egyházmegyei „mesteri segélyalap "-ról, melynek tagjai fogyófélben lévén, az alap maholnap megszűnik rendeltetését szolgálni. Az egyesület Litsauer indítványára elhatározta, hogy felhívást intéz az egyházmegye területén működő társegyesületekhez, miszerint kérelmezzék az egyházmegye Főpásztoránál, hogy a tőkét adományozza a még életben levő tagok jogos igényeinek fenntartása mellett az Esztergomban építendő „Katii Tanitói Árvaház" céljaira. Elnök ezzel szemben azzal a véleményben volt, hogy a nyugdijalap egyházmegyei segélyalappá váljon, mint .ahogy nevezetesen a veszprémi egyházmegyében történt. Fehér Gyula -dr. hozzászólása után a közgyűlés azon határozatot hozta, hogy a fenforgó ügy az öszszes egyházmegyei tanitó köröknek hozzászóllás végett bocsáttassék ki. Elnök azután a központi bizottság felállítását és az esztergom-vidéki róm. kath. népnevelők egyesületének újból való megalakulását hozta javaslatba. Az elsőre nézve azon határozat hozatott, hogy az iránt a főtanfelügyelő utján a prímás kerestessék meg ; az utóbbinak megvalósítására a Párkány kerületi tanítókkal való közös megállapodás céljából kiküldetett elnök és a két jegyző. Felhívta továbbá az elnök a közgyűlés tanító tagjait, hogy a nevelés érdekében a szülőkkel évfolyamonként, szülői értekezleteket tarthassanak. Majd Szvoboda Román nyújtotta be abbeli indítványát, hogy az I. és II. osztályú növendékek ne reggel 8 órakor, hanem 9 órakor vonuljanak az iskolába. Indítványa behatóbb vitát provokált, melyben résztvettek, Halmai, Szölgyémy, Vitái és Szporni egyesületi tagok. Határozat pedig oly értelemben hozatott, hogy hol a helyi viszonyok és körülmények megengedik a változás könnyebben megokolható lévén, kerestessék.meg az egyházhatóság annak engedélyezésére. Ez rövidre szabott ismertetése a népes közgyűlésnek, amelynek minden mozzanatának kidomboritására tizszsr ekkora keret kellene. Elnök a tárgyalás befejeztével köszönetét nyilvánította a város érdemes polgármesterének, ki a városház nagytermét rendelkezésre méltóztatott adni. Ezek után a közgyűlés viharos éljenzéssel feloszlott. Referens. fi ÍREK. Azon magasztos órában, melyben a dicsőült nagy fejedelemnek II. RÁKÓCZI FERENCNEK és bujdosó társainak hamvait Kassán az édes hazai földnek átadja a nemzet, vagyis f. évi október 29-én d. e. 9 órakor a nagy fejedelem és társainak lelki üdvösségeért Esztergom sz. kir. város kegyúri templomában is ünnepélyes gyászmise fog tartatni, amelyre a város képviselőit és a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívom. Egyben értesítem, hogy ugyancsak a fent kitett időben a főszékesegyházban szintén fog gyászmise tartatni. Végül felkérem a közönséget, hogy a jelzett napon a házakat fellobogózni és az üzleteket lehetőleg délig zárva tartani szíveskedjék. Esztergom, 1906. október 27. Vimmer Imre, polgármester. — Auguszta főhercegnő a magyar nők. hÖZ. Auguszta főhercegnő megható kérelmet intéz a magyar úrasszonyokhoz. Csak egy virágszálat kér a tüdőbetegeknek a szeretteink sírjára teendő koszorúból. A jó szivekhez intézett felhívás a következő : Egy szár virágot kér a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület abból a koszorúból, melylyel halottak napján a kegyeletes sziv kedves halottjaiknak a sírját ékesíti. Ha minden sírra tett koszorúból csak egy virágszálat és a sírokon gyújtott mécsekből csak egy lángot a tüdőbetegség terjedésének meggátlására fölajánlanak : ezer és ezer emberéletet lehetne megmenteni! Nem halna meg akkor nyolcvanezer ember tüdőbetegségben évente! Nem lenne annyi köny, nem lenne annyi nyomor, nem lenne annyi árva ! Magyar Hölgyek! Siessünk a nemes emberbaráti cél támogatására ! Tegyük jelszóvá : csak egy virágszálat a kegyelet koszorújából! Es az életnek visszaadatott ezrek fogják áldani jó cselekedetüket. Magyar Hölgyek! Áldozzuk a női sziv egész lelkesedését ennek a nemzetsorvasztó kórnak enyhítésére. Legyünk azon, hogy minél többen ajánlják föl adományaikat a tüdőbetegek megmentésére. Minden adomány a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesületnek küldenő: Budapest, IX., Lónyai-utca 47. Budapest, 1906 október hó. Auguszta főhercegnő. — A mnzslai járásbiróság székhely kérdése ügyében két küldöttség is járt csütörtökön az igazságügyminiszternél. Az egyik a párkányiak küldöttsége, melyet Zlinszky István országgyűlési képviselő vezetett a másik pedig az esztergomiaké volt. A párkányiak azt kérték, helyezze a miniszter a járásbiróságot Párkányba, a túlsó járás telekkönyvét nem kérik áthelyezni, maradjon az Esztergomban. A városiak hatalmas küldöttsége a város mellett kérelmezett. A városi küldöttség vezetésénél dr. Kmetty Károly országgyűlési képviselőnk ügyes hadvezérnek bizonyult. Tudjuk mindnyáján, hogy Kmetty kerületének, a kir. városnak érdekében mennyire fárad, s mily igazán szivén viseli kerületeinek érdekeit. Hogy tehát tervét ellenkező áramlatok ne keresztezzék, csütörtökre, vagyis ugyanazon napra kérte le Budapestre azt a .küldöttséget, mely a borital adó ügyében a pénzügy miniszterhez volt menendő. Ezen hatalmas küldöttséget vezette ő az igazságügy miniszterhez, amiről eleve senki sem tudott. A miniszter válaszában tizennégy napi határidőt adott arra, hogy a párkányi és esztergomi érdekeltség közös megállapodásra jöjjön, mi ha meg nem történne, úgy marad a járásbiróság Muzslán. — A magyar korona szent. Az iparfejlesztésről szólló törvényjavaslat részletes tárgyalásánál dr. Csernoch János országgyűlési képviselő a képviselőház szerdai ülésén nagyfontosságú módosítást ajánlott. Történeti adatokkal bizonyította, hogy a magyar korona mindenkor szent volt, s igy ajánlotta, hogy a magyar korona helyett, a magyar szent korona kifejezés fogadtassák el. A képviselőház a módosítást lelkesedéssel fogadta el. — A bencés rend névtára. Megjeint a pannonhalmi szent Benedek-rend névtára az 1906—1907. évre. A rend feje dr. Fehér Ipoly v. b. t. t., főapát. Az évkönyv szeretettel nyilvántartja Vaszary Kolos bíboros hercegprímást, mint aki a rendből magasabb méltóságra emelkedett, továbbá dr. Kohl Medárd püspököt, A rend perjele Hajdú Tibor dr., főapáti helyettes Borbély Kornél, alperjel Mórocz Emilián, a noviciusok mestere Ruzsicska Aurél, a központi könyvtár őre dr. Erdélyi László, a rendi levéltár őre Sörös Pongrác. A rend apátjai Halbik Ciprián tihanyi, Wagner Lőrinc dömölki, Kroller Miksa zalavári és Francsics Norbert bakonybéli. A központi főjószágkórmányzó Vojnits Döme. Titkár dr. Hetyei Modeszt. Jószágkórmányzók: Vojnits Döme, Ollinger Alkuin, Bierbauer Lipót, Horváth Bálint, Osztovics Gellért, Bálint Venant, és dr. Kardos Celesztin. A rendnek három főgimnáziuma van, az esztergomi, győri és soproni s három kisgimnáziuma, a komáromi, kőszegi és pápai; plébániája 25. A rend tagjainak száma 199, kik közül a hittudományok doktora 8, a bölcselet doktora 20, a tanítás terén működik 95; növendék 40. A rend iskoláiban 1829 tanuló van. A kegyuraság alá tartozik cd község, temploma és kápolnája összesen 44 van. — Kmetty interpellációja. Dr. Kmetty Károly képviselő kilátásba helyezett interpellációját a totalizatőrről, osztálysorsjátékról és tözsdejátékról, s általában a szerencsejátékokról, melyet a belügyi, földmivelésügyi, pénzügyi, és igazságügyi miniszterhez intézett, szerdán adta elő a Házban. Abból a régi axiómából indult ki, hogy: Minden állam talpköve az erkölcs, mel> ha megdől, Róma eldől és rabigába görnyed. Az erkölcstelenség — ugy mond — a társadalom teljes zülöttségére visz. Az államhatalom a helyett, hogy szembeszállana az erkölcs ellen intézett merényletekkel, támogatja, sőt előmozdítja a szerencsejátékokat. Ilyen államilag támogatott szerencsejáték az osztálysorsjáték, tőzsdejáték és végül a lóversennyel kapcsolatos szerencsejáték. Az osztálysorsjáték valóságos állami monopólium. Ugyanígy állami monopólium lehetne a prostitúció is. A tőzsdejátékot szakavatott kézzel kell megrendszabályozni. Végül a lóversenyről beszél. Tízezrek rohannak nálunk a lóversenyekre, többnyire szegény emberek, a kik keserves keresményüket teszik a totalizatőrre. Az erkölcstelenségnek oly rettenetes forrása ez az államilag támogatott szerencsejáték, hogy betiltása elsőrendű állami és társadalmi kötelesség. És miért tartja fönn az állam e szerencsejátékot ? A szerencskerék négy és fél százalék províziót juttat az államnak, ezért nem érdemes az erkölcstelenséget támogatni. Meg kell szüntetni a lóversenyfogadásokat. Végül a tiltott szerencsejátékot szigorúbban kell büntetni. A következő interpellációt terjeszti be: Szándékozik-e az igen tisztelt földmivelésügyi miniszter úr segédkezet nyújtani a szerencsejátékszenvedélynek orvoslásához az által, hogy a bel- és pénzügyminiszter urakkal egyetértőleg mielőbb törvényjavaslatot nyújt be a lóversenyfogadások megszüntetése, illetőleg az 1894. évi XXIX. törvénycikk hatályon kivül helyezése tárgyában ? Szándékozik-e az igen tisztelt belügyminiszter ur az igazságügyminiszier úrral egyetértőleg törvényjavaslatot benyújtani a tiltott szerencsejáték büntetésének sulyositása iránt; szándékozik-e a fönnálló toloncrendeletet a tiltott szerencsejátékkal keresetszerüleg foglalkozókra, mint erkölcsileg veszélyes egyénekre kiterjeszteni; szándékozik-e rendelkezni az iránt, hogy az egyesületi helyiségek és a nyilvános helyek a tiltott szerencsejáték megakadályozása, illetőleg fölfedezése céljából éberebb erkölcsrendészeti ellenőrzés alá vétessenek? ~ A város küldöttsége a Rákóczi ünnepélyen. Esztergom városát a Budapesti ünnepélyen négy tagú küldöttség fogja képviselni, melynek tagjai lesznek a polgármester, a főjegyző, a főügyész és a főkapitány. A kassai ünnepségen pedig polgármesterünk lesz jelen a város képviseletében. — Küldöttség a boritaladó ügyében. Csütörtökön vagy hetven tagból álló küldöttség járt lenn Budapesten városunkból a pénzügyminiszternél, hogy a boritaladó körüli zaklatások orvoslását kérje. A küldöttséget dr. Kmety Károly képviselőnk vezette a pénügyminiszter elé, és adta elő a sérelmeket, melyek orvoslását kérik. A miniszter bejelentette, hogy a panaszolt sérelmek orvoslása ügyében vizsgálatot fog indítani. — Pénzügyi bizottsági ülés. A város pénzügyi bizottsága csütörtökön tartott ülésen a villamos telep utófelülvizsgálatának módozatait állapította meg. A város részéről szakértők lesznek: Lipthay Károly és Mezey Bertalan gépészmérnökök. Mindkettő városunk szülötte s igy egyéniségükben teljes garantiát látott a bizottság, hogy a város érdekét szivükön hordva, fogják véleményüket megadni. A vágóhíd ügyével is foglalkozott a bizottság. Ezzel kapcsolatban emiitjük fel, miszerint a vágóhidügyi bizottság is tartott ugyancsak csütörtökön délután ülést, melyben a miniszter leiratát vette tárgyalás alá. A miniszter a leiratban nem helyesli azt, hogy a város a terveket és költségvetést vállalkozóval készíttette, hanem azt mondja, hogy készíttesse a város el a terveket és költségvetést és azután keressen vállalkozót az építésre. A bizottság tehát igy fog eljárni. Ennek alapján azután a pénzügyi bizottság kimondotta, hogy a terveket és költségvetést a városi mérnökkel készítteti el és neki azok elkészítésére segítséget ad, mert igy kevesebbe fog kerülni a munkálat, mintha más szakértővel készítteti el. — RovanCSOláS Drozdovszky pénzügyőri félügyelő a napokban a városi fogyasz-