Esztergom és Vidéke, 1906
1906-10-25 / 85.szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1906. október 25. kéri a vállalkozó úr nyilakozatát a finan- cirozás mikéntjére nézve ? A város adós vagy kezes lenne-e ? 3. Kér a bizottság tájékozást a befektetés törlesztési tervéről, s annak megállapításáról, hogy a 90 év alatt a törzsrész- vények minden bizonnyal vissza fognak fizettetni, illetve ezekért pénzérték fog a városnak adatni ? 4. Vájjon az a teher forgalom a mely Nánáról csupán a Dunáig — Párkányig vagy viszont szállittatik — a transité árú forgalma alá esik-e ? s hol és ki által fog ennek ezen minősége biztosítva meg- állapittatni. Ez a forgalom zöme, ami sur taxe bevételekre legfőbb befolyással van. 5. Vájjon a sur taxe és a szállítási tarifa tétel együtt, nem fogja-e túlhaladni a jelenlegi tengely fuvar költségeit? Némi számszerű tájékozást óhajt a bizottság a tarifa főbb tételei felől. 6. Mily kitérő állomásokat, fel és leadási helyeket tervez a vállalkozó úr a város területén s miként képzeli a szoros helyi forgalom megnyerését és kiszolgálását ? nehogy az esztergomi helyi áru továbbra is a doróg — esztergomi vasút állomáson adassék le s igy az sur taxe nélkül maradhasson ? 7. A városi villamos telepnek a vasút céljaira való kibővítésé olyannak jelezte- tett a vállalkozó ur által mint amelyet a varos hozzájárulása nélkül a vasút fog a városnak megkészittetni s mint a melyre nézve a Ganz céggel már tárgyalási megállapodások vannak. Vájjon ezen befektetés amortisatióját a vasút a maga jövedelméből fogja e fedezni s igy a város a beruházásokhoz valóban ingyen jutna ? — avagy a bővítési, beruházási tőkét a villamos telep üzemnek kell — e fedezni ? Ez utóbbi esetben két alkérdés állana elő a) ki adja a bővités költségeit ? b) ha a vasút, vagy a telep adja, — azt a Ganz bérlet leteltével úgy át kell-e a városnak vennie, mint pl. a párkányi berendezés amortisatióját ? 8. A 90 év leteltével mi történik a villám áram teleppel? Figyelemmel az 1880 évi XXXI. t. c. 2-ik §-ára az államé lesz-e ez is egészben vagy részben ? 9. Miként értelmezi a vasút az áram önköltségét ? 10. Az 1900 évi november 13-án a pénzügyi bizottság által elfogadott a kir. Kereskedelmi Minister 12767/V. 1900 szám alatt kelt leirata következtében h. érdekli A leány a férfihez. Ne szeress Te többé engem. Vess meg. Utálj meg. Ölj ki a lelkedből. Nagy dolgot tettem. Rosszat. Olyan rosszat, hogy Te biztosan nem fogsz szeretni többé. Képzeld el a leg- rosszabat, amit tehettem !“ ... A férfi homlokán hideg gyöngyök folytak le . . . „Te rosszat?! Hát, hogy tehet az angyalok angyala rosszat?! Te csak tréfálsz !... Ugye ?!...“ „Nem, Károly, igazat szólok ... Én már as . . s . . zony v . . a . . gyök . . .“ A férfi felorditott fájdalmában. „Ilonka! Te? Asszony? Atkozott tréfát üzesz velem!" Eszküszöm arra, hogy szeretlek, hogy asszony vagyok!" . . . Károly megsemmisülve lépett vissza. Forgott vele minden. A könyvei, az asztala, a lány, az egész szoba . . . úgy táncolt körülötte és kacagták .. . gúnyolták . . . „Akkor mért jöttél ide ? ! Mit akarsz most vélem? Mért nem hagysz nyugodni ? Hagyj, hagyj . . . Eredj . . . menj !" Az asszony elment . . . Károly utánnarohant. Meglógta a kezét. Visszahúzta. „Esküdj meg, hogy szeretsz !" ... „A gyermekem életére esküszöm!" . . . „Csókolj meg Ilon !" . . . „Asszony vagyok! Más férfi asszonya!"... Elment . . . vasút alapon kidolgozott szerződés egészben főleg a részesedés a csak éjjeli teher járatok s egyéb pontjaiban fenntarta- tik-e s minden uj tárgyalás nélkül érvénybe emelkedik- e ? Török Emil a fentebbi kérdésekre válaszát a következőkben adta meg : Ad. 1. A több költség előáll azáltal, hogy : A) a villamos berendezés központi telep nélkül is 600,000 korona költséget okoz, még pedig : áramátalakító állomás . . 100,000 K. elektromos vonal felszerelés 150,000 „ villamos járművek és mozdonyok .......................... 300,000 „ ja vító műhely és különfélék 50,000 „ 600,000 K. B) A fokozott teljesítő képesség és különleges berendezések az átmeneti forgalom alatt következő többköltséget igényelnek : a) Esztergom és Párkány-Nána állomás bővitése 197.000 kor. holott a régi tervben 36,000 korona volt felvéve. b) Alépítmény az uj tervezet szerint 396.000 koronát igényel, holott a régi tervben 166,000 kor. volt felvéve. c) Felépítmény az uj tervezet szerint 520.000 koronát igényel, holott a régi terben 306,000 korona volt felvéve. d) Egyéb többféle cimben 100,000 kor. többköltség áll elő. ad. 2. Ha a város törzsrészvényekre igényt tart, úgy csak a város által felveendő kölcsön, illetve a város által tényleg befizetendő 600,000 korona ellenében kaphat ugyanilyen névértékű törzsrészvény címleteket. Ellenben ha a város törzsrész- vényekre nem leflectál, úgy a vasút li- tera A) jegyű elsőbbségi részvényeket bocsát ki a surtaxe alapján és a város csupán a kezességet vállalja a 3Q,000 kor. kamatoztatásra. Ez esetben a kisorsolt li- tera A) elsőbbségi részvények után az élvezeti jegyeket kapná a város. ad. 3. A törlesztési terv szerint körülbelül 80 év múlva kerül sor a törzsrész- vények kisorsolására vagyis 80—90 évig névértékben okvetlenül visszafizetésre kerülnek a törzsrészvények. ad. 4. Átmeneti forgalom az, akár vasútra, akár viziútra megy át, mely nem kerül helybenleadásra, tehát a Dunára átmenő forgalom és transitó ; ez egyébiránt a határozatban is kimondható. Károly egyedül maradt. Az események rettenetes hatással voltak lelkére, remegett az izgalomtól . . . Aztán pokoli ötlete támadt. Tetszett neki. Vigyorgott is hozzá. Hideg, fagyos, őrült vigyorgással . . . IV. „Ugye mondtam leányom, hogy Károly csak látszólag javult ? Most már megint a régi volt. Züllött, nyomorult, éjjelező fráter. Ennek az embernek jó vége nem lehetett ! ..." „Anyám, ne bántsd őt. Hiszen én tettem őt nyomorulttá, gazemberré, azzá, a mi mostan. En ! De nem ! Ti ! — Te ? Mikor ahhoz az emberhez kényszeritettél, akit sohasem szerettem, akit utáltam, gyűlöltem s megvetettem ! Akinél nyomorultabb nem képzelhető a világon. Négy éve, hogy vele élek, de még egy boldog pillanatot át nem éltem. Nézzetek reám : látjátok az arcomon a redőket, az öregség jeleit, 23 évem barázdái azok ? ! Ezt Te tetted, anyám! Te! ..." Lázas ajakkal, lihegő kebellel zúgta anyja felé lelke viharát. A vádat, mi nyomta a szivét . . . „ . . . S amikor Károlynál voltam és elmondtam néki mindent : akkor fogamzott meg agyában az őrület, hogy gazember, nyomorult lesz boszuból. Halljátok ? ! ad. 5. A vasúti díjszabás- ha az engedélyokirat szerint lehetséges maximumot alkalmaznók per métermázsa és kilométer 2.40 fillér a magasabb osztályhoz tartozó árúknál és 1 fillér az alacsonyabb osztályoknál (kőszén, tűzi és épületfa, trágya, kő, mész, tégla stb.) Hogyha tehát például a Párkánynána—dunaparti gabona- forgalmat számítjuk a drágább egységté- tellel, úgy 4 kilométerre 9.6 fillér plus 2 fillér surtaxa tehát összesen 11.6 fillér állana elő, a valóságban csak mindössze 10 fillér fog alkalmaztatni. Jelenleg 16 fillért fizetnék ugyanezen viszonylatban tengely fuvarozásnál. ad. 6. A Buda-utcában alkalmatos helyen (a megtartandó közigazgatási pótbejárás által megállapitandó) oly kitérő-állomás fog létesittetni, mely kocsik kiállítására alkalmatos és közelében oly helyiség fog béreltetni, melyből a kezelés és házhoz való tovafuvarozás rendeztetik egy külön e célra szervezendő szállítási szolgálat útján, mint Budapesten a csomag szállító vállalat. (Folyt köv..) HÍREK. — A párkányiak küldöttsége a minisz térnél- Ma délelőtt, mielőtt a miniszter a járásbíróság kérdésében döntene, a párkányiak küldöttsége fog tisztelegni az igazságügyiminiszternél, mely azt fogja kérni, hogy helyeztessék a muzslai járásbíróság Párkán}-ba, hova tervezve volt, azzal, hogy Párkány a telekkönyvet nem kéri, illetve azt fogja kérni, hogy maradjon a túlsó járás telekkönyve városunkban. — A Hercegprímás adománya, ő Emenenciája az érsekség tulajdonát képező 7000 kor. értékű régi kemencei korcsmaépületet kath. iskola célokra odaajándékozta a hitközségnek. — Az- Esztergom járási rom kath. tanitó egyesület ma délelőtt tartja a városház nagytermében őszi közgyűlését, melyre városunk kiváló férfiai is meghivattak. — Küldöttség az igazságügyminiszternél. A vármegyei értekezlet küldöttsége hétfőn délben tisztelgett Polónyi Géza igazságügyminiszternél, a törvényszék visz- szaállitása ügyében. A küldöttség tagjai voltak : Rudolf Mihály, Éttér Gyula, Geiger Ferenc, Usztanek Antal, dr. Perényi Boszuból !... Ördögi boszu volt ! De talált. Ölt ! . . . Az ő, hideg, megfagyott teste, örök dörgő átok legyen felettem és felettetek is !.. . Alig lehelt . . . „így most már végeztem ? . . . “ „Te céda, te nyomorult, te voltál Károlynál. Elmentél utánna, mint a legközönségesebb utcai leány ? ! Gyalázatba sodortad a nevünket. Édes apád tiszta, becsületes nevét ! ? . . . Te ... ! És a férjedét?!" . . . Nem folytathatta tovább. A leány, most már vad, dühöngő, becsületére féltékenyen őrködő asszony felugrott helyéből. Szép tüzű szemei, mint a sárkány szemek égtek. . . Anyjára rohant. A sértett önérzet megezerszerezte erejét. „Beléd fojtom a szót . . . .“ "S . . . e . . .g-i . . .t s . . . e-t . .. e . . . k gy-il . . . kos................ Megborzadt attól, amit tett... Ott feküdt édes anyja kékre torzult arccal előtte a padlón . . . Bambám . . . remegve, őrült arccal nézte a hideg, kék testet . . . „Károly. . . bosszúd. . . átkod. . . betelt ! ! ! Te megbosszultál enge m ! . . En Tégedet! ..." Aztán kirohant . . . vad, őrült, rettenetes rohanással. . . Pártos Zoltán. Kálmán, lóth János, Zsiga Zsigmond, Hollósy Rupert, dr. Thuránszky Lajos, Dvihali Géza, Magos Sándor, Draxler Alajos, Wéber Gyula, Csebres János, Rédly Gyula ifj., Cselka János, Székesváry Imre, Hermann József, Vancsó Gyula, Tauber Mihály, Meszéna Kálmán, Bodnár Gyula, Svetcz Vilmos, dr. Prókopp Gyula, dr. Bu- rián János, Frey Ferenc, Stein Felix,. Stein Manó, Oltósy Lajos, Grósz Ferenc, Marosi József, Szenttamási Béla, Doczv Ferenc, dr. Földváry István, dr. Fehér Gyula, dr. Helcz Antal, Schönbeck Imre, Matyasóvszky Lajos, Vimmer Imre, dr. Hulényi Győző, Zlatnyánszky János, Iva- nits Gyula, Háber János, Zsíros Zsigmond, és Csupor István. Csatlakozott a küldöttséghez Boronkay Ignác kúriai bíró, a budapesti V. kér. járásbiróság vezetője és Zlinszky István országgyűlési képviselő.. A küldöttséget Gyapay Pál főispán vezette, aki előadta a miniszternek, hogy Esztergom városa mily mostoha helyzetben van, hogy az előző kormányok amit csak lehetett mindent elvittek Esztergomból. Hangsúlyozta, hogy a küldöttséget azért vezette, mert ő, t. i. a miniszter kilátásba helyezte a törvényszék visszahelyezését. A miniszter válaszában kijelentette, hogy mindent el fog követni, hogy a törvényszék visszaállitassék és boldognak fogja magát érezni, ha Esztergom városának visszahelyezheti a törvényszéket hála jeléül, mert ifjúságát itt töltve, Esztergomhoz édes emlékek fűzik. Felemlítette, hogy a Hercegprímás is igen melegen érdeklődik a törvényszék kérdése iránt. Kijelentette egyben azt is hogy a kérelem teljesítése nem egyedül tőle függ és hogy annak megoldásánál a gazdasági, pénzügyi tekintetek is szerepet játszanak. Ismételve hangsúlyozta, hogy a legjobb akarattal és törekvéssel fogja az ügyet felkarolni. Tudatta a küldöttséggel, hogy a muzslai székhely kérdésében csütörtökre (mára) értekezletre kér-e országyülési képviselőinket. A fogadás után bizalmas jellegű beszélgetés folyt le a miniszter és a küldöttség tagjai között, kiknek legtöbbjeivel itt járt iskolába városunkban. — Térzene. Az őszi évad első térzenéje szombaton esti 7 órakor volt a Szé- henyi téren, mely egészen megtelt hallgató közönséggel. A sétálók élvezettel gyönyörködtek a szép zenében, de a felháborodásig bosszankodtak azon, hogy a sétatér aszfaltja, mely mindig tiszta szokott lenni, oly szemetes és piszkos volt. hogy a sétálókat szinte elriasztotta a térről. A heti vásár egész hulladéka, szemete, az utcák rendes piszokja mind ott volt a téren. Hol megcsúszott, hol megbicsaklott az ember lába. — Értekezlet a járásbiróság ügyében. Kedden délután a városházán értekezlet volt, a muzslai járásbiróság áthozatala ügyében, melyet polgármesterünk a főispán kérelmére hivott egybe, s amelyen a főispán is részt vett. Főispánunk előadta, miszerint ő a város mozgalma ellen állást nem foglal, miután azonban a csütörtökön ép a járásbiróság áthelyezése kérdésében az igazságügyminiszternél tartandó értekezletre őt is meghívta a miniszter, nyilván azért, hogy véleményét kikérje, úgy a válasz elől ki nem terhet, s igy a városi érdekeltséggel közös megállapodásra óhajtana jutni állásfoglalását, illetve válaszát illetőleg. Több mint két óra hosszat tartott a tanácskozás. Az értekezlet ragaszkodott eddigi álláspontjához, t i. : a járásbíróságnak Esztergomba való áthelyezése mellett marad meg, mire a főispán kijelentette, hogy bár szivén viseli a város érdekét, de szivén kell viselnie a megye érdekét is és igy kijelenti, hogy a város álláspontja mellett, anélkül, hogy a túlsó járást meg nem hallgatná, állást nem foglalhat, Ígérte azonban, hogy ellene állást foglalni nem fog, s igy abban álla-
