Esztergom és Vidéke, 1906

1906-10-21 / 84.szám

galma 200 vaggon, répa 200 vaggon. Ga­bona, ruha szörp stb. 200, élő, állat ve­gyes 100 vaggon, összesen 10700 vaggon forgalom létesülhet, illetve várható a két vidék között, amely idővel nyilván emel­kedni fog s ez minimálisan számítva 10000 vaggon után mm. 2 fillér sur taxxal évi 20000 korona összeget hozhatna. A IV. sz. a. tárgyait személy forgalom pótilletékkel egyáltalában nem terhelhető, sőt-ellenkezőleg, minél gyorsabbá és ol­csóbbá teendő. Ezek alapján, tekintve, hogy az elől tárgyalt 10000 korona évi hozzájárulás az összekötő vasút lélesitéséhez nem elég­séges alap, javasolja az albizottság, hogy a város saját érvei alapján a transitó árú megrovását kérelmezze az ebből befolyó surtax terhére további 20000 korona hoz­zájárulást s igy együtt, 3Q000 korona évi hozzájárulást biztosítson — mely még min­dig nem fog anyagi kockázatot — tény­leges kiadást okozni a város pénztárának Fontolóra vette az albizottság azt a körülményt, hogy a fentiek szerint ala­pul vett forgalomból különösen a transi­tóra — mintegy napi 40 vaggon átvonu­lása esik, — ami a Kossuth utca és Lő­rinc utcát jelentékenyen kiveszi egyszerű városias forgalmából és színéből, továbbá, Jiogy ily forgalom a fennálló szerződés azon pontozatai szerint, hogy csupán éj­jel és legtöbb négyesévei vontathat — absolute le sem bonyolítható, — mind­azonáltal ezen súlyos és komoly aggo­dalmakkal szemben az albizottságnak arra az álláspontra kellett helyezkednie, hogy ha az összekötő vasutat és annak direkt és indirekt hasznait akarjuk, ezt a terüle­tet fel kell áldozni s a beálló kényelmet­lenséget el kell viselni -— s ezek helyett a város más tereit vagy utcáit kell majd városias jellegben és díszben emelni. Ez az idő és fejlődés elengedhetetlen köve­telménye. Ami végül a vállalkozó- azon keretét illeti, hogy a villám áramot a villamos telep önköltségen szolgáltassa, a bizottság javasolja, hogy mint a Gans és társa céggel fennálló bérleti szerződésbe be nem illeszthető igényt, az első kötelező 10 évre-mellőzze, illetve ennek a város sajnálattal eleget nem tehet, amint azonban a város saját kezelésébe veszi villamos műveit, — a vasútnak hajtó erőt a leg­méltányosabb árban és feltételek mellett fog szolgáltatni s arra nézve határozatát a konkret egyezkedések alapján lehet csak módjában meghozni. Az előző ülés megállapodásai ismétel­tetvén, Török Emil vállalkozó megtette szóbeli előterjesztéseit és különösen ki­emeli, hogy a bizottság rendkívül pessi­mistikus adatokból indult ki s jelzi, hogy a Párkány dunai gabona szállítási forga­lom egymagában véve is elégséges egy pusztán a hidig terjedő iparvágány fenn­tartására és jövedelmezőségére. A már részletesen áttárgyalt forgalmi adatok a vállalkozóval is megbeszéltetvéh, az albizottság ajánlja a kiküldő pénzügyi bizottságnak, hogy tegyen javaslatot 10000 korona, illetve esetleg még további 2000C korona évi támogatás, illetve hozzájárulás iránt. HÍREK. I — Személyi hír. Velics Lajos müncheni nagykövet családjával a közelmúlt na­pokban városunkban volt, hova nagynén­jének, özv: Deszáth Józsefné, szül. Hay­nald Mária uriasszonynak látogatására jött. — A Hercegprímás pásztorlevele, ő Eminenciája Rákóczy és bujdosó társai hamvainak hazaszállítása alkalmából pász­torlevelet adott ki, mely igy szóll: „Apos­toli királyunk nagylelkű elhatározása foly­tán II. 1 Rákóczi Ferencnek és bujdosó tár­sainak földi maradványai visszakerülnek végső pihenőre az idegenből édes hazánk anyai földjébe. A kegyeletes öröm és hála érzelmeivel fogadja a nemzet okt 27-én a hazafiúi erények nagy hősének visszatérő hamvait. A tisztelet és hódolat jelei fog­ják azokat kisérni Orsovától Kassáig. Illő, hogy a nemzeti ünnepben főegyházmegyém is méltő módon vegyen részt. Elrendelem ezért, hogy okt. 28-án, midőn a drága hamvak a keleti pályaudvaron Budapestre érkeznek és innen ünnépies diszmenétben az V. ker. Szent István templomba szál­líttatnak, a székesfőváros összes templo­maiban a díszmenet tartama alatt a ha­rangok húzassanak. Felhívom egyszers­mind a tiszt, székesfővárosi világi és szer­zetes papságot és — amennyire hivata­los teendői engedik — a vidéki tiszt, pap­ságot, hogy a diszmenetre mennél na­gyobb számban részt vegyen. Az áldozó­papok káringben stóla nélkül és biretum­mal, az apátok, prépostok és kanonokok pedig mozzettábán és^birétummal jelenjenek meg. A diszmenetben való elhelyezkedés­nek tervét a napilapok fogják közölnL El­rendelem továbbá, hogy október 29-én, midőn Kassán a temetési szertartás végre­megy, a főszékesegyházban és főegyház­megyém . plébánia-templomaiban ünnepi gyászmise mondassék a fejedelmi hősnek és az idegenben vele együtt elhunyt tár­sainak lelkiüdvösségéért. Ez ünnepies rek­viem előtt negyedóráig meghuzandók a harangok. A rekviemre elvezetendő a fő­hatóságom alá tartozó katkolikus iskolák tanuló-ifjúsága, meghívandók a hatóságok és testületek és arról a hívek előzetesen értesitendők. Az istentisztelet befejezte után, avagy e nap délutánján megfelelő is­kolai ünnepség keretében megmagyará­zandó a tanuló-ifjúságnak a nap jelentő­sége, szeme elé állítandó II. Rákóczi Fe­renc vallásos és hazafias lelkületének nagy­sága. E napon, október 29-én, az előadá­sok szüneteljenek. Imádkozzunk, hogy az örök világosság fényessége legyen nem­zeti történelmünk e nagy hősének jutalma, ki itt e földön szent hitünk erejéből merí­tett kitartás nehéz küzdelmeiben és szen­vedéseiben. Imádkozzunk egyszersmind fel­séges urunkért és királyunkért, kinek böl­csessége és nagylelkűsége szerezte ez öröm ünnepet országunknak. Áldja meg a Mindenható az ő fenkölt, nemes szivét, hogy hű magyar nemzetének ragaszkodásá­ban még sokáig találhassa örömét. — Előléptetések a főkáptalanban A hivatalos lap közlése szerint a király az esz­tergomi főkáptalanban Blümelhuber Ferenc dr. olvasó kanonoknak a nagyprépost­ságra, Szilányi Ferenc éneklő kanonok­nak az olvasó, Rajner Lajos dr. felszen­telt püspöknek, őrkanonoknak az éneklő, Csernoch János dr. főszékesegyházi főes­peresnek a főszékesegyházi, Bogisich Mi­hály választott püspök és első mesterka­nonoknak a barsi főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyta, az ek^ ként megüresedő utolsó mesterkanonok­ságot pedig Andor György dr. hercegpri­mási irodaigazgatónak adományozta. — Küldöttség a törvényszék ügyében. Gyapay Pál főispán megbízásából dr. Pe­rényi Kálmán alispán értesítette a törvény­szék visszaállítása ügyében az igazság­ügyiminiszternél tisztelgő küldöttség tagjait, miszerint a miniszter holnap déli i órakor fogad, és hogy a találkozás helye Buda­pesten a Szabadság kávéház, ideje déli 12 óra. Alább ismételve közöljük a küldöttség tagjainak névsorát azzal, hogy az értekezlet kimondotta, miszerint a fel­soroltakon kivül a küldöttséghez bárki csat­lakozhatik, azokat szívesen és örömmel látja, sőt óhajtandó lenne, hogy minél na­gyobb legyen a küldöttség tagjainak száma, hogy annál jobban legyen demonstrálva az a nagy érdek, melyhez a törvényszék visszaállítása fűződik. A küldöttség tagjai az eddigiek szerint: dr. Csernoch János, Magos Sándor, Vimmer Imre, dr. Földváry István, Matyasovszky Lajos, Dóczy Ferenc, dr. Áldori Mór, Lindtner János, Hoffmann Ferenc, Marosi József, Grósz Ferenc, Ru­dolf Mihály, dr. Helcz Antal, dr. Fehér Gyula, dr. Prokopp Gyula, Hollósy Ru­pert, Frey Ferenc, Tóth János, Trexler Antal, Hegedűs József, Draxler Alajos, dr. Katona Sándor, dr. Perényi Kálmán, Zlatnyánszky János, Székesváry Imre, Usztanek Antal, Csupor István, Vimmer Kálmán, Vantsó Gyula, Feichtinger Sán­dor, Etter Gyula, Ziskay Imre Ridly István, dr. Thuránszky Lajor, Rédly Gyula, dr. Hulényi Győző, dr. Weisz Sándor, Cseb­res János, Bóna András, Geiger Ferenc, Zsíros Zsigmond, Hollösy Károly, Vadászffy Jenő, Bachl Lajos, Háber Ignác, Véber Gyula, Ivanics Gyula, Unger Hugó, Pisuth Kálmán, dr. Burián János, dr. Horn Ká­roly, dr. Wipplinger Ödön, Meszéna Kál­mán, Magyary László, Hermann János, Tauber Mihály, Matyasovszky Kálmán, Páncél István, Szekér Gyula, Szecskay Kornél. — Országgyűlési képviselőnk és a ló­versenyek. Lapunk mult számában jelez­tük, miszerént dr. Kmetty Károly ország­gyűlési képviselő interpellatiót szándéko­zik intézni a belügyminiszterhez a lóver­seny fogadások eltörlése és egyébb ha­zárdjátékok korlátozása ügyében, s e vég­ből törvényjavaslat benyújtását fogja szor­galmazni. Ezen ügyben országgyűlési kép­viselőnket az Esti Újság egy munkatársa felkereste, kielőtt ezeket mondotta : Leg­először is megjegyzem, hogy az interpel­lációm nem akar senkit sem támadni s nem akar senki ellen célzatos lenni. A totalizatőr megszüntetésének eszméjével már régebben foglalkozom, azonban az interpellációra közvetetlen okot egy álta­lam megfigyelt eset szolgáltatatt. Van ugyanis a birtokomon egy igen derék, jó­ravaló és megbízható munkásom, akinek harminc forint a heti fizetése. És ez a mun­kásom a legutóbbi lóversenyek alkalmával egy napi szabadságot kért. Másnap reggel hozzám sompolygott és lesütött szemmel könyörgött két hatosért, mert úgymond, nincs mit ennie. Az összes megtakaritott pénzét az utolsó heti bérével együtt egy­szerre eljátszotta a lóversenytéren. Nézzük csak azt a szegény munkásnépet a lóver­senynapokon. Olyanok azok az emberek, mintha valami őrület fogta volna el őket: valamennnyi kitódul a versenytérre, hogy utolsó keservesen megszerzett garasait föláldozza annak az örökkön-örökké éhes móloknak. Azután sanyarog és koplal he­teken keresztül, hogy a legközelebbi ver­senynapon ismét kicipelhesse garasait a lóversenyre. Ez is bizonyítja, hogy a ga­rázdálkodó lóversenyszenvedély ellen gá­takat kell emelnünk. Tessék Parist nézni, milyen skandalum történt ott most a leg­utolsó lóversenyek alkalmával. Hát illő az egy olyan művelt nemzethez, mint a francia ? Hiszen Ott a lóversenyszenvedély annyira elfajult, hogy az embereket szinte kivetkőzteti minden emberi voltukból. Sok­szor megfigyeltem az olcsó harminckraj­cáros helyeken a tippellőket. Olyan szen­vedéllyel játszottak azok, hogy az arcuk szinte eltorzult bele. Azért mondom, hogy szinte kötelességünk ebben a dologban minden telhetőt elkövetnünk, hozy az em­bereket ettől a kizsákmányoló szenvedély­től akaratuk ellenére is megóvjuk. — A vármegye a Rákóci ünnepélyen. Dr. Perényi Kálmán alispán felhívást in­tézett a..törvényhatóság bizottságának ösz­szes tagjaihoz, melyben őket felhívja, hogy a vezetése alatti vármegyei küldöttséghez csatlakozzanak. Találkozás 28-án reggel fél 7 órakor Budapesten a „Fiume" kávé­házban. A résztvevőket egyben arra kéri, hogy lehetőleg diszmagyarban jelenjenek meg. — YárOSOk kongresszusa. A rendezett tanácsú vasosok szövetség alakító kong­reszusa jövő hó 3, 4 és 5 napjain lesz, melyen polgármesterünk azt az indít­ványt fogja előterjeszteni, hogy a kong­resszus a jövő évben városunkban tartsa ülését. — Adományok a íőgimnázinmi diákasz­talra- A főgimnáziumi kath. deákasztalra ujabban a főkáptalan tagjai közül Blümel­huber F. dr. 100 korona, Szilányi Ferenc 100 korona, Bogisich Mihály 200 korona, Vézinger Károly 1000 korona, Schiffer Ferenc 100 koronát adományozott. Phi­lipp Konrád ugyanezen intézményre 200 k. n. é. 4 °/o-os magyar korona járadék kötvényt adott, mint boldogult anyósa, özv. Buzárovits Gusztávné emlékére tett ala­pítványt. — Az Esztergom-járási Róm. Kath. Ta­nitó Egyesület e hó 25-én d. e. 9 órakor tartja a városháza nagytermében őszi ren­des közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő : Reggel 8 órakor a belvárosi plébánia templomban szent mise. 1. El­nöki megnyitó. 2. Tavaszi közgyűlés jegy­zőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. Miklósy József emlékbeszéde Klinda Irma elhunyt tagtárs felett. 4. Há­ber János reáliskolai tanár felolvasása „Rajzoktatás a művészeti nevelés szol­gálatában"-ról. 5. Vitái István előadása a szocializmusról. 9. Elnöki előterjesztések. 7. Indítványok. — Léghajó városunk felett. Csütörtö­kön a délutáni órákban egy léghajó vo­nult át városunk felett, mely a Dunán át Komáromnak vette útját. A léggömb oly alacsonyan járt városunk felett, hogy sza­bad szemmel kivoltak vehetők a kosár­ban levő alakok.' — Főgimnáziumunk Mária kongreciója mult vasárnap, Nagyasszonyunk napján tartotta tagfelvételi ünnepét. Reggel 8 órakor Bogisich Mihály c. püspök nagy segédlettel ünnepélyes sz. misét tartott. A felveendők a sz. mise alatt megáldoztak. Mise után a püspök szép buzdító, hazafias sz. beszédet tartott, melyben a Mária-tisz­telet mintaképéül Sz. Istvánt s Sz. Imrét állította az ifjak elé. Sz. beszéd után a szokásos szertartások közt 40 ifjúnak tűzte mellére a Nagyasszonyunkat s Sz. Imrét ábrázoló szép érmet. A kongregáció régebbi tagjai is ugyanekkor újították meg fogadalmukat, hogy Mária tiszteletében buzgólkodva erényes élettel szilárd táma­szai lesznek az egyháznak és hazának. A fölvételnél az összes ifjúságon kivül nagy közönség volt jelen a Ferencrendiek templomában. — A vármegyei központi választmány f. hó 24-én d. e. 10 órakor a megye szék­házának tanácstermében az országgyűlési képviselő választók jövő évre szólló ál­landó névjegyzékének végleges megálla­pítása céljából ülést tart. — Kóstoló. A Kolos kórház bizottságá­nak kiküldött tagjai pénteken délelőtt a kór­házban kóstolót tartottak, hogy az ételek minőségéről és az adagok mennyiségéről tájékozást szerezzenek. — Állami facsemeték kiosztása. Meg­jelent a földmivelésügyi miniszternek leg­újabb rendelete, mely az állam által fenn­tartott erdei facsemetekertekből az 1907. évi tavaszi és őszi erdősítésekhez szüksé­ges csemetekészletek kiosztásának felté­teleit ismerteti. A csemetékért december 15-ig kell folyamodni. — KoSSUth-nÓta. Ezer bajjal küzködő kis városunk falai között a közelmutban történt a következő eset: Egyik előkelő kávéházban egy vidéki úr a tulajdonost azzal bizta meg, hogy húzassa el cigány­bandával a Kossuth-nótát és nyomban utánna a „Mégis huncut a német ..." szövegű gúnydalt. A kávés ezt, tekintet­tel a kávéház reputációjára és hogy ott a helybeli gyalogezred több tisztje is tartóz­kodott megtagadta. Ebből városszerte az a hir kelt szárnyra, hog^y a tulajdonos'a Kossuth-nótát nem engedte elhuzatni és

Next

/
Oldalképek
Tartalom