Esztergom és Vidéke, 1906

1906-10-11 / 81.szám

ESZTERGOM es rate A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA "NAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. = Előfizetési árak: = Egész évre . .12 kor. Negyedévre. . 3 kor. Fél évre ... 6 kor. Egyes szám ára lé fillér Nyilttér sora 60 fillér. Felelős szerkesztő: DR. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók: Dí. Ptfokopp ßijnla és Brenner

1 Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nylltterek és hirdetések küldendők) Kossuth Lajos (azelőtt Bnda)-ntca 485. szám. Kéziratot nem adunk vissza. Az esztergomi törvényszék visszaállítása. Esztergom, október 8. Gyapay Pál főispán október 6-án a következő szövegű meghívókat bocsájtotta ki: „Felkérem Uraságodat, hogy folyó évi október hó 15-én reggel 9 órakor a vármegyeháza nagytermében (a közgyűlést megelőzőleg) a királyi törvényszéknek Esztergomba leendő visszaállítása érdekében elnökletem alatt tartandó magánjellegű értekezleten megjelenni szíveskedjék." Nem vétünk a titoktartás kötelezettsége ellen, midőn a magánjellegű értekezletre szólló meghivást közre adjuk, mert bármily magánjelleget öltsön is az értekezlet, a mozgalom olyannyira közérdekű, hogy annak még legkezdetlegesebb stádiuma felett sem térhetünk napirendre. De, hogy főispánunk nem is akarta azt közérdekű jellegétől megfosztani, igazolja azon körülmény, hogy ő méltósága a sajtó helyi orgánumait is meghívta az értekezletre. Hogy az értekezlet összehívására mi adta meg az első lökést, ismeretlen előttünk, csak sejtjük, hogy szoros kapcsolatban lesz azon legújabb mozgalommal, mely a muzslai járásbiróság székhelyét városunkba akarja áthelyezni. Hogy főispánunk a város és megye érdekeit szivén viseli, abban senki sem kételkedik egy pillanatra sem. És ha jól sejtjük, ép ez adta meg az impulsust, a tettek mezejére lépni. Midőn az elmúlt héten váratlan meglepetésként pattant ki az a titok számba ment hir, miszerint a miniszter nem idegenkedik attól, hogy a muzslai járásbiróság székhelyét Esztergomba helyezze át s ne Párkányba, mi azonnal megalkottuk a magunk véleményét, mely az volt, hogy helyeztessék a muzslai járásbiróság inkább Párkányba, mert annak városunkba való behozatala, ártalmára lenne a törvényszék visszaállításának, amiről le sohasem mondtunk, de végzetes lehetne reánk a megyék kikerekitésénél is. Állásfoglalásunk nyilvánítására azonban a dolgok hihetetlenül gyors egymásutánja, még csak huszonnégy órai időt sem engedett. Hogy mennyire sürgős volt a kérdés, mi sem igazolja jobban, mint a város képviselőtestületének határozata, mely addigra is, mig az áthelyezendő bíróság részére az igazságügyi kormány megfelelő épületről gondoskodni fog, a város ingyen ajánlotta fel a Szent-Ferenc rendi zárda második emeletét, hol egy ideig ami járásbíróságunk már elhelyezve volt. Azt hisszük, helyes nyomokon járunk, amidőn azt írjuk, hogy főispánunkat a megye érdekének kockáztatása sarkalta a gyors tevékenységre, ki a megye jeleztünk érdekében, nyilván állást foglal a muzslai járásbíróságnak a megye székhelyére való behozatala ellen. Főispánunk azonban, ki midőn lábát először tette Szent István szülővárosának földjére installációja alkalmából, nemcsak azt a fogadalmat tette, hogy a megyének, hanem hogy a városnak is hű fia és polgára lesz, kétségtelenül a város érdekét sem akarja szem elől téveszteni, s ez indíthatta nyilván arra, hogy habár a járásbirósági-székhely kérdésében a megye jól felfogott érdekében Párkány mellett foglal állást, kárpótlásul a törvényszéket óhajtja városunknak visszaszerezni, amivel meg lesz oldva a túlsó járás telekkönyveinek itt maradása. Esztergomnak pedig főérdeke és sérelme, a túlsó járás telekkönyveinek itt maradása volt. Igy aztán nem fog csorbát szenvedni a megye érdeke, viszont pedig a törvényszék visszaállításával sokkal többet fog nyerni a város annál, mintha a muzslai járásbiróság helyeztetik át. Áttérünk már most arra a kérdésre, vájjon van-e Esztergomnak jogos oka a törvényszék visszaállítását szorgalmazni ? Midőn az igazságügyi kormány az 1893. évi XVIII. törvénycikk tervezetét megalkotta, kettő lebegett előtte. Az igazságszolgáltatás gyorsítása és olcsóbbá tétele. A törvény intenciójából és a dolog természetéből önként következő folyománynak tartotta mindenki a a fellebbezési bíróságok, a kir. törvényszékek szaporítását, mit siettetni látszott a bűnvádi perrendtartás azon rendelkezése, mely szerint a járásbíróságtól feljebb vitt bűnfenyitő ügyek elbírálásánál szintén a szóbeliség hozatott be. Sajnos, az igazságszolgáltatás eme követelményének mai napig elég nem tétetett, sőt ma is még több megye van, közöttük Esztergomvármegye, mely nemcsak a fellebbezett polgári és fenyítő ügyekben kénytelen egy szomszédos vármegye bíróságához fordulni jogsegélyért, de amely, mint az országnak legősibb, s igy legelső megyéje, az ország Hercegprímásának, a legelső főkáptalannak székhelye, melynek virágzó pénzintézetei vannak, híjával van az I-ső folyamodású társasbíróságnak, a törvényszéknek. Nem igazságos, nem méltányos, és ellenkezik az igazságszolgáltatás olcsóbbá tételének elvével az, hogy a jogkeresők kénytelenek legyenek sokszor a per tárgyával arányban nem álló költségekkel igazukat keresni, nem is említve a rossz vasúti összeköttetés kellemetlenségeit. A hetvenes évek kobozták el tőlünk a törvényszéket azon ürügy alatt, hogy a város lakosságának száma nem üti meg a mértéket. A városrészek egyesítése folytán ezen ok megszűnt, s igy megszűnvén a törvényesnek minősített ok az elkobzásra, joggal kérhetjük annak visszaállítását. De, hogy mennyire igazságtalan és méltánytalan, hogy mi esztergomiak Komárommegyébe menjünk igazságot keresni, igazolja azon körülmény, miszerint a polgári fellebbezett ügyeket is számítva, az esztergomi ügyek több, mint 60%-át képezik a komáromi kir. törvényszék ügyforgalmának, mig a bűnfenyitő ügyek száma a 70%-ot is meghaladja. Kérdjük már most, hogy akkor, midőn a komáromi törvényszéknek — melyhez négy járásbiróság tartozik — ügyforgalma jóval kisebb a komárommegyei vonatkozású ügyeket illetőleg, mint a két járásbírósággal biró Esztergommegye ügyforgalma, hogy akkor mi a komáromi kir. törvényszékhez tartozzunk igazságszolgáltatás tekintetében ? Az ügyforgalom eme számaránya döntő körülmény a mi javunkra. Figyelembe veendő körülmény az is, hogy a törvényszék visszaállításával csökkenne a komáromi törvényszék kiadása néhány ezer koronával, ami az esztergomi javára esnék. Igy a bűnfenyitő ügyekben a komáromi kir. törvényszék az elmúlt évben tanudijakra 12,169 kor. 57 fillért, az esküdtek kisorsolásánál 129 kor., az esküdtek részére 1264 koronát fizetett ki, mely öszszegnek fele az esztergommegyei ügyekre esik. Birák, az ügyészség és a bírósági hivatalnokok kiszállásával 1460 koronát adott ki, melynek VB része, mig szakértők díjazására 4000 koronát fizetett ki, melynek V4 része esik Esztergomra. Számos adatot lehetne felhalmozni amellett, hogy a törvényszék visszaállítása nemcsak méltányos, de jogos kívánalma Esztergomnak, ha a kezdeményezés oly kezekben nem volna, mely a siker biztos reményével kecsegtet. Természetes valami, hogy a muzslai járásbíróság áthelyezésének kérdése csak akkor volna elejtendő, ha a törvényszék visszahelyezése, mindert kétséget kizárólag befejezett ténnyé vált és pedig nem igéret alakjában, hanem megváltózhatatlanul befejezett tény alakjában. A közvélemény a főispáni meghívó folytán amennyire informálva vagyunk hamarosan állást foglalt és pedig a muzslai jbíróság áthozatala mellett és pedig azon okból, mivel ennek áthozatalát a miniszter részéről befejezett dolognak tekinti, mig a törvényszék visszaállítása szerinte oly idő kérdése, mely alatt váltózhatnak a viszonyok, melyek hatása alatt arra ébredhetünk, hogy elszalasztva a járásbíróságot, törvényszéket sem kapunk. Az óvatosság helyes, de ne hamarkodjuk el az állásfoglalást. Mert, ha megkaphatjuk a törvényszéket, nincs indokolva az, hogy miért ne hagyjuk érvényesülni a megye érdekét is, melynek sorsa, elvégre is közös a székhelyével; Esztergom városáéval.