Esztergom és Vidéke, 1906

1906-01-25 / 7.szám

hogy az ő kérésére eljött, az asszony pedig arra gondolt, hogy milyen igaza van az ő drága kis urának, aki talán most is szerető szivvel gondol reá, mikor azt mondja neki, hogy „gyerek". Mert ekkora gyerekséget nem szabad lett volna elkövetnie. Hirtelen megállottak mindaketten. A tekintetük ekkor találkozott egymással, mire megszólalt az asszony. — No, maga gratulálhat magának! Ezt igen pompásan megcsinálta. Nem hittem volna, hogy ilyen ostoba legyek. — De édes — — — Mit gondol, mi fog történni, ha ez kitudódik ? El fogok süllyedni a világ előtt! Mert az ilyen lépésre tisztességes asszonynak nem lett volna szabad vetemednie. — Ne vegye édeském olyan tragikusan a dolgot. Hiszen mi történt? Az én kértemre eljött ide, hogy néhány percet egymásnak szenteljünk. Maga még tapsolt is örömében a jó ötletnek s igazán csodálkoznom kell, hogy most igy viseli magát. — Maga csodálkozik! ? No, ez igazán szép! Hát nem veszi tekintetbe, hogy micsoda nagy áldozatot hoztam ezzel magának s hogy mennyit kockáztattam !!.. Persze maguk, kis önzetlenek, az asszonyok jó hírnevét csak addig tartják szemelőtt, mig saját érdekök nem kívánja az ellenkezőt. Igazán nem hittem volna, hogy ennyire figyelmetlen irányomban. — Figyelmetlen ? Dehát miért ? — Még kérdezheti ? Tudta jól, hogy egy tapasztalatlan, ostoba kis asszonnyal van dolga, aki az ő gyerekes eszével minden különösebb megfontolás nélkül belemegy a legkockázatosabb dologba is. Magának nem lett volna szabad ilyen tervvel előállani, mert tudhatta, hogy az én bolond, nagy szeretetem magáért mindenre képes . . . — Már megint szemrehányás ? Igazán kár volt akkor ma egyáltalában találkoznunk is. — Nem hittem volna, hogy ennyire visszaéljen az én szeretetemmel. Ismét elhallgattak. Később a férfi törte meg a csendet. — Látom — szólt csendesen, — hogy megbánta ezt a lépését, azt azonban már bajos lesz jóvátenni. — Legyen nyugodt, nem fog többé velem megtörténni. Soha, soha többet nem jövök ki senki kedvéért sem. — De most már nem segíthetünk rajta, meg kell nyugodnunk benne. — De én nem tudok megnyugodni! — Akkor sajnálja ezt az áldozatot! Igaza van, nem is tartóztatom tovább. De legalább engedje megcsókolnom a kezét. Az asszonyka visszautasította. — Hát még mit ? Egy idegen ember! — Az arcát legalább megmutatja egy percre ! — Semmi köze sincs hozzá! — Nem szeret ? — Nem is szerettem soha! — Hát akkor miért jött ki hozzám ? — Mert csacsi voltam! A beszéd itt megszakadt. A közelben egy egészséges dada piros arcú eleven kis fiút vezetett kezé íél fogva. Mikor megpillantotta az asszony az apróságot, a szivébe tolult valami furcsa érzés, mely megremegtette egész válóját. Gondolata egy pillanat alatt hazaszállt ahhoz az aranyos bölcsőhöz, melyben egy szöghajú, mosolygós szemű, árván hagyott baba, az ő kis fia hiába kereste édes anyját. Csurdultig megtelt a szive meleg szeretettel s nem látott, nem hallott semmit,.csak azt az édes* apróságot, a kinek gyügyögő pici ajkáról egy mosoly a világ minden üdvét valóvá váltotta . . . És ekkor kétszeresen érezte súlyát annak a meggondolatlan lépésnek. III. Alkonyatba fordult az idő, mikorra hazaért. Valósággal rohant az uton s bár a járókelők bámulva tekintgettek feléje, ügyet sem vetett reájok. Csak futott haza, a kis fiához. Az édes anyai féltő szeretet, melynél hatalmasabb és igazabb nincsen a földön, visszaűzte egy kis bölcső mellé a nehéz kísértés után. Sebesen ment be a szobába. Nagyot dobbant a szive, mikor látta, hogy az ura még nincs otthon. Le sem vetette felső ruháját, egyenesen kis fiához sietett. A piciny emberke mosolyogva gyügyögött valamit feléje, ami babanyelven bizonnyára üdvözlést jelenthetett s mikor föléje hajolt, hogy az anyai sziv minden gyöngédségével magához szorítsa és öszsze-vissza csókolja, apró kis kezével végig paskolta az anyja arcát. A szeretetcsókjai között rá sem gondolt arra a gonosz álomra, mely nemrég még veszedelmes játékot űzött vele s mig a lelke lassan-lassan megtisztult, a megtisztulás tüzében dobogó szivvel suttogta: — Édes kis megmentőm, drága kis fiam ! Mikor felállott a fiú mellől, a férje volt háta megett. Az első pillanatban elsápadt ugyan, de a mikor az ura szemébe nézett, kinek tekintetéből szeretet sugárzott, úgy érezte, hogy minden meg van bocsájtva s hogy soha, soha nem volna képes többé azt az ostoba lépést mégegyszer megkockáztatni. Fülöp Zsigmond. IRODALOM. f A Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár f. évi január 15-én kiadott második füzete rendkívül gazdag és változatos tartalommal jelent meg. A „Főlapon" Buday Péter járási számvevő „A járási számvevői intézmény kritikája" címen nagyszabású tanulmányt irt, mely ezen uj intézmény előnyeit és hibáit meglepő tárgyilagossággal tünteti fel. Ugyanitt egy egész sereg közigazgatási szakszerű kérdésekben adnak nyilt válaszo kat, melyek igen tanulságosak. A „Könyvtári részben" Dobos Gábor, vághi körjegyző befejezi „A községi útügyi igazgatás" cimű kézikönyvét, mely az útadó ügyre vonatkozó összes elvi jelentőségű határozatok gyűjteményével van kiegészítve, ekként ez a kitűnően megirt kézi könyv valóságos forrásmunkája lesz a községi utadóügyi közigazgatásnak. A „Döntvénytári részben" Constantin Pál nagytapolcsányi szolgabíró „Közigazgatási Repertórium" cimü gyűjteményes munkájának folytatása található. Ugyanitt a „Közigazgatási Döntvénytár "-ban igen fontos elvi kijelentések közöltetnek a városokat megillető italmérési jövedék, a nyomda termékek kötelespéldányainak beszolgáltatása, a törvénytelen gyermek pályaválasztása, a törvényesen elvált házasfelek gyermekeinek tartása, mezőrendőri kihágások, valamint abban a kérdésben, hogy a marhalevelek kiállítása után szedhető dijak a jegyzőt, vagy a községi pénztárt illetik-e meg; végül a közigazgatási biroság pénzügyi osztályának illetékügyében hozott elvi határozatai. A „Gi^akorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár" előfizetési ára egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona, egy hóra 1 korona. Legcélszerűbb az előfizetési dijakat a szerkesztő és kiadó ; dr. Dolenecz József ügyvéd, Budapest, VIII., József-körut 74. sz. a. II. em. 11. ajtó küldeni. A mig a készlet tart, az első évfolyam is kapható Mutatványszámokat az érdeklődőknek szívesen küldenek. f A mi nótáink. Ezen cím alatt tetszetős kiállításban egy füzetes vállalat indult meg, melynek szerzője és kiadója Szászvárosi D. Jenő. A teljes mű 1500 uj magyar dal- és népdal szöveget fog tartalmazni 1898—1906-ig terjedő időből, Az ügyes munka füzetenként jelen meg minpen hó 16-án és 30-án. Egy füzet ára 20 fillér, vidékre 28 fillér. Egy kötet 24 füzetből fog állani. Kapható minden könyv és papirkereskedésben, továbbá dohánytözsdében, valamint a szerzőnél (Budapest II ker. Batthyányi utca 25 sz. földsz. I.), hol esetleg előfizetni is lehet. Brenner Józsefnél, Esztergom Köhögés! Kik ezt figyelmen kivül hagyják, vétkeznek önönmaguk ellen! Á KAISER-féle mell-karamellák a 3 fenyővel. Orvosilag kipróbálva és ajánlva, köhögés, rekedtség, katarus, el'nyálkásodás és torokkatarusnál. Á CIO jegyz. hitelesített bizoT**J'£>? nyitvány igazolja, hogy való az, amit állítunk. : Csomagja 20 és 40 fillér. R0CHLITZ ARTHUR hercegprimási udv. és vármegyei gyógytárában a „Sasihoz Esztergomban. 5 E. sőt még több napi kereset ! A házimunka-kötőgép társaság férfiakat és nőké keres, akik gépeinkre munkát vállalnának. Egyszerű és gyors munka, melyen egész évben ki-ki odahaza a lakásán végezhet. P^lőismeretek nem szükségesek. Ha valaki más városban lakik, az nem határoz, mi az elkészült munkát eladjuk. Házimunka kötőgép-társaság Thos H. Whittick és Tsa Budapest, IV. Havas-utca 3—554. Prága—

Petersplatz 7—554. HIRDETÉSEK jutányosán felvétetnek.