Esztergom és Vidéke, 1906

1906-01-25 / 7.szám

don és Bártíán, a gépészeti tanfo­lyamot a fővárosban. Ez ideig a szakiskolák és tan­műhelyek elméleti és gyakorlati áttanulmányozása és az e téren ki­fejtett kitartó szorgalom teszi lehe­tővé lassanként, hogy Magyaror­szág is előállíthatja a hirdetések és reklámok által híressé tett egyes iparcikkeket, melyeket külföldön hi­hetetlen potom árakon hoznak for­galomba, csak midőn kezünkbe vet­tük, akkor látjuk, hogy mégis mé­reg drágák. Itt tehát az ideje, hogy ébredjen nemzetünk és a társadalom azon tagjai, kiknek hivatásuk, hajlamuk a fentjelzett bármely iparág mun­kásaivá lenni, keressék fel ez inté­zeteket, tanműhelyeket, hol valódi iskolázottság mellett hasznos mun­kásaivá fejleszthetik magukat a ha­zának. Ajánljuk figyelmébe az egyes kereskedelmi és ipartestületeknek a szövetkezést a hasonnevű szakis­kolák és tanműhelyek alapítására, melyeknek célja volna a honi ipar­telepek felállítása, ami kinek-ki­nek saját vidékéhez képest meg­felelő jövedelmet leginkább bizto­sitana. Másik célja volna a kézműipar és kereskedelem s a föld termékei­nek kiaknázása, fejlesztése, ami által a kezdetlegesség határait túllépve, a munka, szorgalom meg­érdemlett gyümölcseit élvezhet­nénk. Haladnunk kell, mert ha el­maradunk, a haladó kor szelleme lesz az, mely megsemmisít ben­nünket. De nem győzöm különösen ke­reskedőink figyelmébe ajánlani, hogy a honi ipart lehetőleg karolják fel, hozzanak érte áldozatot is, hogy ver­senyképessé tegyék, mert ez a kö­rülmény az, mely honi iparunk egyes üzletágait vészszel fenye­geti; a tapasztalat azt mutatja, külön 168,000 font sterlinget kapnak az államtól. Valamivel alacsonyabb civijlistája van az olasz királynak, aki 16,050.000 lirát élvez. (Egy lira = kilencvenöt fillér.) XÍII. Alfonzó spanyol királynak évi 925.000 pezetát utalványoz az állami kincs­tár. (Kilenc millió korona.) I. Carlos, Portugál királya már beéri há­rom millió koronával. A belga király szűk civillistája alig rug négy millió koronára. Vilma hollandi királynő és Oszkár svéd király évenkint közel harmadfél millió ko­ronát nyugtatványoznak az állami pénz­tárnak. Dánia királya 1,203.200 dán koronát élvez. (Egy dán korona = egy korona 38 fillér.) A dán király fia, a görögök uralkodója 1,325.000 drachmával tartja fönn háztartását. (Egy drachma = kilenc­venöt fillér.) I. Péter, Szerbia királya évi 1,200.000 frank jövedelmet élvez. (Egy frank = ki­lencvenöt fillér.) Románia királyának 1884 ben tizenkét nagy birtokból egyesitett korona uradalmat alapítottak, melynek évi jövedelme körül­belül 700.000 lei. (Egy lei, francia pénz­egységen == egy frank, 95 filler) A bajor király civillistája 5,403,166 márka. Legkisebb állami javadalmazása van a német birodalmi fejedelemségek kö­zül Altenburgnak, a hol csak 6u0.000 márkára telik. Ferenc József királynak és császárnak összesen 19,323.000 márka civillistája van hogy honi iparunk egyes cikkeit ez ideig sokkal magasabb áron ad­ják a külföld hasonló minőségű cikkeinél. Nagyon természetes, ez az üzérkedés csak ideig-óráig megy, de épp azon oknál fogva a takaré­kosság elve ismét külföldre utalja a vevőket. Szerintem, ha egy külföldi iparte­lepképesvalamely tárgyatolcsón kiál­lítani, hogy ne tudnánk mi is: ne­künk tehát a jobb minőségűt sok­kal olcsóbban kell előállítanunk azon nagyszerű reklámokkal szem­ben, melyhez még mi ez ideig nem értünk el, mert ha drágábban ad­juk gyártmányunkat, ez esetben már bölcsőjében gyilkoljuk nemzeti­iparunkat és kereskedelmünket. Kereskedőink tehát, amint lehet „szabott ár" jeliige mellett lépje­nek versenyre, a szabott ár mellé tegyék a honi ipar jelzőt, vegyék a beszerzett honi ipar termékeit, s én hiszem, hogy a hazáját igazán szerető, hazája jövője felvirág­zásáért küzdő és lelkesülni tudó ma­gyar, csak az ily kereskedést íogja keresni. Felhívom továbbá azok figyel­mét, kik az eszméknek barátai s kiknek e téren hatáskörük van, működjenek közre egész szellemi erejökkel és tekintélyükkel e téren és a nemes törekvés megtermi gyümölcsét honi iparunk jövőjé­nek biztosítása és felvirágoztatása révén. Pólya Lajos. ev. ref. lelkész. Farsangi levél. Kedves Szerkesztő úr! Ezt a levelet őszintén szólva nem is magára kel­lett volna címeznem, mert olyan tárgyról akarok irni, mely nem fogja érdekelni a maga becses ol­vasó közönségét. Mégis elmesélem magának, hogy mikor a multi kaszinói előadások próbái folytak, néhányszor fel­mentünk ezekre és ott a próbák után rögtönzött tánciskolát csináltunk, mert beláthatja, hogy mi, kik egyforma arányban Magyarországtól és Ausztriától. A török szultán évi jövedelme a gothai almanach szerint 882.550 török font (16,274.000 márka.) A fényes portának azonban Ázsiából és Afrikából még egy­szer annyi ajándékot küldenek. II. Miklós orosz cár harmincötmillió márkát kap a nagy birodalomtól; neki van tehát a legnagyobb civillistája. A japán császárnak a japán parlament évenkint három millió jen (6,200.000 márka) udvartartási kiadást szavaz meg. Egyiptom névleges uralkodója, Ab­bas khedive 255,361 egyiptomi fontot (5.230,000 márkát) élvez csak azért, hogy szép csöndesen költekezzék s az angolok uralkodjanak. Az uralkodóknak tehát meglehetős fényes javadalmazásuk van, csakhogy az orosz cárral vagy a szerb királylyal azért mégsem cserélnénk. 6. Tudományos kert az iskolában. Melyik iskolának van olyan kertje, a hol virág is nyilik, nemcsak tornacsarnok ajtó ? Melyik természetrajzi tanár "tanit­hat ma a természet zöldséges, eleven példái után ? Az első tudományos kert már meg­nyílt, az első eleven és eredeti természet­tanítás már megkezdődött. A majnamelléki Frankfurt Liebig-reál­iskolájának udvarán van ugyanis egy kis kert, mely az iskola falához rakott sziklás talajban folyondáros növényeket, a vízesés körül vizi növényeket s alul a már nemsokára bálozni fogunk (de jó is lesz!) nem lehetünk el anélkül, hogy a mai divatos bos­ton táncot ne tanuljuk meg. — Igy egyik amatőr táncmester vezetésével fokról-fokra egész kis iskola képződött. Úgyannyira, hogy a fiatal emberek elha­tározták, hogy az iskolai szezon befejezéséül majd egy szép napon táncpróbát fognak rendezni. Azért mesélem el ilyen részletesen,. — ne gon­dolja, mintha én sokat szeretnék beszélni, csak a Gyula fogta rám, — hogy egy tévesen kapott hirét igazítsam helyre. Múltkor azt irta erről a mi bakfis estéinkről, hogy az piknik lesz. Nohát kérem ez nem is igaz' és az sem, hogy a Kaszinó rendezné. Ez egy olyan egyszerű összejövetel lesz, mint akár melyik próba volt, mikor, hogy a szerepeket elmondták összeültünk és diskuráltunk vagy tán­coltunk. Nem lesz ott semmi parádé, ezt az a né­hány fiatal ember rendezi, hisz magunk között le­szünk. Az a szűk kis társaság jön össze, mely a multi próbák szereplőiből és hallgató rendes közön­ségéből alakult. Meg is mondtam Húsnak, hogy ne vegye fel a fehér ruháját. Tudja kérem van neki már egy egész nagy lányos ruhája és mindig azt hajtogatja amit a Stefikétől hallott a színpadon, hogy: én már ki­nőttem a rövid szoknyából. Pedig még ez sem igaz. Végre nekem is épen úgy lehetne egészen hosszú szoknyám, ha: a mamám akarná. Egyszer már sír­tam érte, de nem használt, csak szemeim lettek pi­rosak és nem győztem elhessegetni a fiatal embere­ket, mert sorra kérdezték, hogy miért sirtam ? Csak nem mondhatom meg, ugy-e ? Végre már füllente­nem kellett, hogy a kanárim beteg, pedig ez se igaz, mert a nyáron vitte el a macska. No de megértett ugy-e ? Többet nem irhatok, mert a nyári blúzomra kell felvarni egy patent kapcsot, és mire haza jönnek mamáék, már készen akarok vele lenni. Pá magának ! Mikor lesz már jég ? Üdvözli Pistike. HÍREK. Farsangi naptár Január 28-án. Ev. ref. egyház tagjainak családias estélye a Magyar Királyban. Február 1-én. A tisztikar simphonia hangversenye a Fürdőben tánccal. „ 2-án. Az esztergomi iparos ifjúság velen­cei Carneval-estélye Japánban a Für­dőben. „ 3-án. Az esztergomi érseki felsőbb nőne­velő intézet Mária-kongregációjának jótékony előadása az intézetben. kis mezőn mezei és gazdasági növénye­ket mutat be. Az egész kert nem nagy terjedelmű, de igen festői s mindenekfölött rendkívül tanulságos. A mi benne gyökerezik, az belenő a gyermek emlékezetébe is. A tanár szabad ég alatt, az iskola kertjében magyarázza a növény keletke­zését, fejlődését, s a fiuknak nemcsak fogalmuk, de rögtön ismeretük is van a természettudomány igazi alapjairól. Igy ismerkedik meg a kis frankfurti diák ha zaja mezei, vizi és hegyi flórájának fő típusaival. A természetrajzi tanítás ez a módszere teljesen uj és első kisérlet. De, hogy Né­metországra hálás kisérlet, az már kul­turális talaj termékenységéből is követ­keztethető. Nálunk a fővárosi középiskolák, melye­ket még mindig rideg és prózai kerületi számok szerint emlegetünk s nem kiváló jelentőségű történeti nevek után alig ren­delkeznek elfogadható udvarokkal, melyek­ben kertet, tudományos kertet lehetne berendezni. Pedig nem sok pesti fiu ismeri a ma­gyar Alföld^buzáját, a magyar nektár szőllő­vesszejét, a világhírű dinnye indáját termé­szet után. Hiszen akárhány kerületi kö­zépiskolai tanuló még a tehenet is csak képről ismeri. A természet egy kis foszlányát áttele­píteni a középiskola udvarára tudományos kertnek végtelenül hálás feladat volna. A fővárosi gyerek a természetet sehol sem látja a rengeteg bérpaloták sötét folyo­sóin és kietlen udvarain, csak ritkán a Február 4-én. Az Esztergomi Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött táncestélye a „Fürdő" nagytermében. „ 10-én. Az esztergomi ifjúság zártkörű csa­ládias táncestélye a „Fürdő"-ben. „ 11-én. A kereskedő ifjak önképző egyesüle­tének műkedvelői előadással össze­kötött táncmulatsága a Fürdőben. „ 11-én. Az esztergomi iparosok dalkörének farsangi mulatsága a Magyar Király­ban. „ 17-én. A tisztikar tánccal egybekötött szini­estélye a Magyar Királyban. „ 24-én. Kath. Kör tréfás farsangi estélye sa­ját heyiségébén. „ 27-én. A tisztikar juxestélye a Fürdőben. — EskÜVŐ. Ivanics Miklós városi kiadó f. hó 23-án tartotta esküvőjét Prokopp Jo­zefa úrhölggyel, lapunk szerkesztőjének nővérével. — Pál napja. Niedermann Pál kir. ta­nácsos, főkáptalani központi ügyész ma' üli névünnepét. A gratulansok nagy sere­gével, mely ügyvédi karunk érdemesét névünnepe alkalmából fel szokta keresni,, mi is szívvel azt mondjuk: ad multos an­nos! — Az Erzsébet jótékony nőegylet es­télye. A szent Erzsébetről nevezett jóté­kony nőegyesületünk hangversennyel egy­bekötött thea estélye szombaton este zaj­lott le a Fürdőben. Bár az előkészületek­ből ítélve az estély, mely iránt általános volt az érdeklődés, sikerültnek ígérkezett, mindamellett várakozáson felüli volt, az elért siker tekintetében. Az estélyt szava­lással egybekötött hangverseny előzte meg, melynek érdekes műsora a követke­ző volt: 1. Chopin. F. Andante spianató­et Polonaise brillante zongorán zenekar­kísérettel. A 76 ik gyalogezred zenekará­nak kísérete mellett játszotta: Bellovits Margit. 2. Esser: Ébredés, páros dal:. Énekelték : Tákyné­Schlauch Anna és Ma­gyarászné-Kersch Etelka. 3. Várady A.: Az utolsó sor, szavalta: dr. Frey Vilmos. 4. a) Verdi: Ária Don Carlos-ból, b) M. E. Hellmund'. „Róla", énekelte : Tákyné­Schlauch Anna. 5. Goltermann G.: La réve. Előadták: zongorán : S. Dankó Sa­rolta, hegedűn: Vaszary Mihály. A mű­sor minden egyes számát nagy élvezet- . tel hallgatták meg a jelenvoltak és ha­tul zsúfolt sétatereken s igy a növén3'tan alapfogalmait csak terméketlen elméletek­ből és illusztrált, de azért élettelen tan­könyvekből kénytelen elsajátítani. 7. Bismark szivar. A német egység és dicsőség hatalmas megalkotója, Bismarck herceg szenvedé­lyes dohányos volt. A mikor Königgrätz­nál megverte az oszrákokat, annyira bele­melegült nagy munkájába, hogy nem ért rá magát a mindennapra szükséges sziva­rokkal ellátni. A rettentő ütközet hevében egyszerre csak azt vette észre, hogy utol­só szivarja van. Nem akarja elfüstölni. Megszomjazott, megkívánta, de annál in­kább parancsolt vágyakozásának. Mikor a vert ellenség elhagyta a csatatért, Bis­marck megjelent a sebesültek között s ekkor már egészen megfeledkezett utolsó szivarjáról. Segíteni és intézkedni volt hi­vatása. A mint a harctérre érkezett, egy porosz draganyossal találkozott az erdő szélén, a kinek mind a két karját kartá­csok zúzták össze. Vizet kért, rettentő kínja és szomjúsága volt. Bismarck maga is szomjazott s igy a vergődő sebesültön sem segíthetett itallal. Ekkor eszébe jutott az ő utolsó, nehezen megtakarított szivarja.. Kiveszi tehát a zsebéből, levágja, meg gyújtja és a tehetetlen ember szájába illeszti. A dragonyos arca felderült, midőn a. kancellár szívességét elfogadta. Ez volt Bismarcknak utolsó szivarja Königgrätzben s a súlyosan megsérült dragonyos utolsó élvezete. A Bismarck-szivar tehát beleke­rült a történetbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom