Esztergom és Vidéke, 1906
1906-08-30 / 69.szám
szivvel jelenti, hogy az imádott férj, a hőn szeretett apa és a legjobb rokon REUSZ JÓZSEF az Esztergomi Takarékpénztár igazgatója, Esztergomvármegye tb. főjegyzője, a Kaszinó elnöke, a város és megye tőrvényhatósági bizottságának és több fővárosi pénzintézet igazgatóságának tagja stb. életének 70-ik évében, hosszas és kinos szenvedés után f. hó 26-án d. e. 8 órakor munkás életét befejezve, fáradt lelkét Teremtőjének visszaadta. A megboldogult hült teteme f. hó 28-án d. u. 4 órakor fog a Ferenc József-uton levő gyászházból a szentgyörgymezei sírkertben örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat a megboldogult lelki üdvéért ugyanazon nap d. e. 9 órakor fog a vízivárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1906. augusztus hó 26. Legyen áldott az emléke! Temetése, mely kedden délután volt, a társadalom minden osztályának nagy részvéte mellett folyt le. A megye tisztikara, Gyapay Pál főispán, a város képviselőtestülete és tisztikara a polgármesterrel, a helyőrség tisztikarának képviselete Hess ezredes élén jeleni meg. Képviselve voltak az összes pénzintézetek, a kaszinó, egyletek, társulatok stb. stb. A gyászszertartást dr. Csernoch János p. kanonok tartotta, melynek végeztével a főszékesegyházi nagy harang mélabús kongása mellett megindult az impozáns gyászmenet a szentgyörgymezei temetőbe. A ravatal a családi házban volt felállítva, övezve a család, rokonok, jóbarátok koszorúitól. A szalagokon a következőket olvashattuk : „Hőn szeretett Józsinak — Fány" (Fehér rózsa, babér. Fekete szalag.) „Felejthetetlen drága Apámnak — Feri" (Fehér rózsa tuba rózsa és szegfű. Fehér szalag.) „Isten veled — Wiplingerék" (Borostyán és pálma. Lila szalag.) „Érdemdús igazgatójának — az Esztergomi takarékpénztár részvénytársaság" (Tiszta babér, pálmaágakkal. Fekete szalag.) „Szeretett főnökének — az Esztergomi takarékpénztár tisztikara"" (Babér, fehér-varös virág. Fehér szalag.) „Kegyelete jeléül — az Esztergomi kereskedelmi és iparbank" (Babér. Fekete szalag.) „Szeretett elnökének — az Esztergomi Kaszinó". „Szeretett tiszttársának — Esztergom vármegye tisztikara" (Fehér kék szalag. Pálma.) Reusz Józsefnek — az Esztergommegyei párkányi takarékpénztár" (Lila öszi- és tea- rózsa. Fekete szalag.) „Érdemdús igazgatósági tagjának — a Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja. (Budapest.) „Felejthetetlen mesterének — Örökké hálás titkára." (Pálmaág virágcsokorral. Fehér szalag.) „Felejthetetlen tiszttársának — Havasi Imre." (Fehér őszirózsa és georgina. Fekete szalag.) „Utolsó üdvözlet — Wimmer családtól," (Őszirózsa. Fehér szalag.) „Felejthetetlen koma és rokonunknak — özv. Oltóssy Ferencné* és családja" (Havasi gyopár, ezüst pálma. Lila szalag.) „Isten veled Józsi — dr. Áldori." (Pálma ágak. Fehér szalag) „Jó barátságuk jeléül — Sándor, Anna és Karolin." (Pálma babér és ibolya.) „A jó barátnak — Tallián Ödön és családja." (Tiszta lila virág és szalag.) A szebbnél szebb koszorúk sorát egy szalag nélküli zárta be, mely szerényen húzódott meg a többiek között, de amelynek beszédes szerénysége épp oly őszinte részvétet, fájdalmat tolmácsolt, miként társaié, s ez az intézet hű szolgájának volt koszorúja. —n. Az „Orsz. Kath. Tanítói Segélyalap" közgyűlése. Nagyon látogatott, élénk közgyűlést tartott az orsz. kath. tanitói segélyalap dr. Walter Gyula praelátus-kanonok elnöklete alatt aug. 25-én Budapesten. Jelen voltak az összes egyházmegyék és a tanitói egyletek kiküldöttei, számra nézve közel hatvanan. A gyűlést mise előzte meg, amely után a gyűlés tagjai felvonultak a belvárosi kath. kör dísztermébe, ahol pontban tiz órakor kezdetét vette a gyűlés. Elnök a következő beszéddel • üdvözölte a közgyűlést. Mélyen Tisztelt Középponti Bizottság ! A jól megérdemelt szünidő alkonyán és az ujabb munkára hivó iskolai év küszöbén őszinte örömmel ós bensőséggel van szerencsém a m. t. Középponti Bizottságot üdvözölni. Örömem és tiszteletem érzelmei annál őszintébbek, minél mélyebben meg vagyok győződve arról, hogy a m. t. Középponti Bizottság minden egyes tanácskozása hozzájárul némi tekintetben azon magasztos ügy érdekeinek előmozdításához, amelynek szolgálatára az országos kath. tanitói segélyalap hivatva van. Hivatva különösen napjainkban. Az idő szomorú körülményei u. i. folyton növekedő nyomatékossággal követelik, hogy kettőzött ügyekezettel törekedjék a Segélyalap a fájó sebeket lehetőleg enyhíteni és a sürüen hulló könnyeket szárítgatni. Azok a súlyos küzdelmek, amelyekkel a létfentartás ma össze van kapcsolva, nehéz próbára teszik a tanitói kar önfeláldozását, lemondását és kitartását. Nyugtalanító gondokkal terhelik lelkét. Fájó keserűségekkel töltik el szivét. Megingatják keblében -a hivatás szeretetét. Gyöngítik kötelesség érzetét. Csökkentik a pálya jelentőségének méltánylását. Bénítják a munkakedvét. Olyan gondolatokat és elhatározásokat ébresztenek, amelyeknek nem volna szabad a tanügy bajnokainak körében mélyebb gyökereket verniök. Sajnálatra méltó jelenség, hogy évenként ezerén és ezerén vesznek búcsút a hazától. Mintha lohadnának a keblekben a legmagasztosabb érzelem lángjai ! Mintha gyöngülne annak a szent kötelességnek érzete, amely a haza szeretetét parancsolja ! Még sajnálatosabb, hog}' a tanitói kar kebelében is hóditani kezdenek már azok a rózsás kilátások, amelyekkel az óceán túlsó partjai kecsegtetnek. Egyesek és egész családok is — vándorbotot ragadnak soraik közül. A közművelődés bajnokai; a szellemi haladás alapvető munkásai; az egyházi, társadalmi és politikai élet zászlóvivői is feledni kezdik már a koszorús költő szavait; „A nagy. világon e kivül nincsen számodra hely. Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell." Idegen határok felé irányitjak lépteiket, akiknek a szülőföld szeretetére, a hazá,hoz való ragaszkodásra kellene buzditaniok. Az anyagi jólét érdekei után indulnak, akiknek az eszmények megvalósítására kellene törekedniük. Mentségül arra az aránytalanságra hivatkoznak, amely a tanitó munkája és jutalma között tapasztalható. Azokra a viszszáságokra mutatnak, amelyek a tanitói javadalmazás terén uralkodnak. A felhozott okok alaposságát egészen elvitatni nem lehet. Az a szűk és göröngyös, az a tövises és fáradságos Ösvény, amely a tanitó pályáját jelöli; nem vezet a vagyon és jólét magaslataira. Nem hajó a tanitói pálya, amely drága kincsekkel megrakva, büszkén szeldeli az élet tengerének hullámait. Csak szerény kosár az, amelyben alig találhatók mindig azok az árpa kenyerek és kis halak, amelyeket az evangélium történetéből ismerünk. A tanitó szellemi tárházának gazdagon kell felszerelve lennie. Éléstárában azonban sokszor fogyatkozások, hiányok tapasztalhatók ! Nem ritkán görnyedez a tanitó egyrészt a munka, másrészt a gondok leverő súlya alatt. Fájdalom, sokan ismételhetik még ma is azokat a bánatos panaszokat, amelyeket a mult század első tizedeinek egy jobb sorsra méltó tanítója hallatott. Megható vonásokkal ecseteli szinte hihetetlen szegénységét. Szivfacsaróan Írja le, mint nyitotta fel és zárta le szemeit naponként a megélhetés nehéz gondjaival. Kénytelen volt a folytonos kölcsönök veszedelmes útvesztőjébe menekülni. Csak még évi 50 forint jövedelem után fohászkodik ! Nem volt azonban képes a forrást megtalálni, amelyből e szerény kívánságát kielégíthette volna. Végre e részvétkeltő szavakra nyitja ajkait: „A nyomor hullámai összecsaptak fejeink felett . . . Mitsem láttunk magunk körül, mint a kimeritő nélkülözést . . . Nőmmel együtt sürü könnyeket hullattunk. Nem tudtunk mit tenni. Csak Istennek panaszoltuk el keserű szenvedéseinket." J ) Azok a nemesebb érzésű keblek, amelyek behatóan ismerik a körülmények sajnálásra méltó viszásságaít, legalább őszinte elismerésük, tiszteletük és nagyrabecsülésük adójával ügyekeznek azokat ellensúlyozni és feledtetni. Méltányolják azokat a jelentékeny áldozatokat, amelyeket a tanügy munkásai a vallásosság .és erkölcsiség, a közművelődés és haladás, a nemzeti egység és erősödés oltárára helyeznek. Tudják, hogy — Epikret szavai szerint — „nagyobb hasznára van az államnak, aki az értelmiség szinvonalat, mint aki az épületek magasságát emeli. Jobb — mint e bölcs folytatja — ha nagy lelkek alacsony tetők alatt tartózkodnak, mintha alacsony lelkek magas palotákban büszkélkednek, 2 ) Tudják, hogy azok a magvak, amelyeket a tanitó szeretetteljes gondossággal ültetget a serdülő nemzedék szivébe, nem ritkán áldásosabb gyümölcsöket teremnek, mint azok a fegyvertények, amelyek miatt szűnni nem tudó magasztalásokkal halmozzák el a hősöket. Azokat a meglepetéseket például, amelyeket Németország az ipar, kereskedelem, és gyarmatosítás mezején Angolországnak okozott, túlnyomó nagy részben a tanitói kar szakavatottságának és buzgalmának lehet tulajdonítani. Tagadhatlan az is, hogy az iskola apostolai a legsikeresebben működhetnek mindazon új eszmék, veszélyes törekvések és mételyező nézetek ellen, amelyek pusztító áradat gyanánt hatolnak a népek különböző rétegei, közéA tanitói pálya ezen fontosságának és magasztosságának tudatában nem lehet nehéz a léleknek és szívnek azt az egyensúlyát megtalálni, amely nélkül a hivatás és az élet érdekei összeütközésbe jutnak, ellentéteket okoznak. Felül kell emelkedni a gyötrő aggodalmak nyomasztó légkörén. Nem szabad megengedni, hogy a külső körülmények fájdalmas mostohasága meddővé tegye a képzettséget. Szárnyát szegje a munkakedvnek. Nem szabad megengedni, hogy diadalokat arasson az a kísértés, amelynek már egyes pályatársak áldozatai lőnek ! A tanitói kar javadalmazása tekintetében uralkodó visszásságok forrón óhajtott megszüntetése messze túlszárnyalja azokat a szerény feladatokat, amelyeknek megoldására a segélyalapnak törekednie kell. Némi mértékben mindazáltal hozzájárulhat a helyzet nehézségeinek könnyitél ) Dr. Wohlrabe. Der. Lehrer in der Litteratur. 257. lap. a ) John Lubbock. Freuden des Lebens. 159. lap. séhez. Ehhez azonban a tanitói kar legszorosabb tömörülése, a Segélyalap általános felkarolása lenne szükséges. Több izben voltam már bátor kérni a kath. tanügy t. munkásait, hogy saját jól felfogott érdekükben a Segélyalap tagjai közé belépni, az alapot hozzájárulásukkal erősíteni, feladatainak megoldására képesebbé tenni szíveskedjenek. Tisztelettel kérem erre ma is. Kérem annál nyomatékosabban, minél nagyobb sajnálkozással kell tapasztalni, hogy a tagok száma f aránylag nagyon lassan növekszik. Kétségtelen, hogy nagyon kívánatos lenne minél hathatósabban fokozni az érdeklődést a Segélyalap iránt. Minden ügyekezettel kellene oda törekedni, hogy az alap általános és meleg felkarolása biztosittassék. Minő eszközöket és módokat lehetne e forró óhaj teljesülése céljából igénybe venni és alkalmazni, azt a t. Középponti Bizottság bölcs ítélete alá bocsátom. Részemről bátor volnék kérni, forduljunk alázatos esedezésünkkel a nagyméltóságú püspöki kar Tagjaihoz, kegyeskedjenek magas hatáskörükben intézkedni az iránt, hogy a kath. tanitók mind tagjai legyenek a Segélyalapnak. A legnagyobb készséggel járulok azonban hozzá minden javaslathoz, vagy intézkedéshez, amely a hőn óhajtott eredményekkel kecsegtet. Midőn ezek után forró köszönetet mondok a Méltóságos egri íőkáptalannak és különösen Begovcsevich Róbert püspök úrnak az alap kezelése körül kifejtett fáradozásokért ; valamint az alap minden jótevőjének a kegyes adományokért, ismételten üdvözlöm a m. t. Középponti Bizottságot és a gyűlést megnyitottnak nyilvánítom. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után előterjesztette elnök a mult évi számadásokat és a jövő évi költségvetést. Mindezen előterjesztések elfogadtatván, illetőleg jóváhagyatván, meg választatott tiz ösztöndíjas tanuló, akik a következők: Janics Ernesztin (Győr), Kákosy Jenő (Szombathely), Kuharik Ferenc (Vác), László Dénes (Erdély), Mudry Mária (Szepes), Statics Sándor (Veszprém), Szabó József (Eger), Tóth József (Besztercebánya), Zányi Gizella (Szepes), Zsembay Ferenc (Kassa). Segély 75 folyamodónak szavaztatott meg 40—40 korona összegben. Majd az Esztergomban felállítandó „ Orsz. Kath. Tanitói Árvaház" ügyének állásáról tette meg elnök előterjesztéseit. Bejelentette, hogy a kiküldött szűkebb bizottság mindenekelőtt a gyűjtés eszközlésére fordította fő törekvéseit. Befolyt eddigelé készpénzben:. 17638.69 K. Ehhez járul az esztergomi takarékpénztár által megigért 1000 és az iparbank által kilátásba helyezett 500 kor.; továbbá az Esztergomban rendezett ünnepély eredménye, közel 1000 koronát fog kitenni. Eszerint eddigelé 20000 korona lenne a gyűjtés eredménye. Ennek kapcsán ' bejelentette az elnök, hogy a maga részéről 2000 koronával járul a gyűjtéshez. Nagy lelkesedéssel fogadta a közgyűlés Esztergom város nemeslelkű határozatát, hogy ingyenes telket adományozott az árvaház felépítésére. Felhatalmaztatott a bizottság, hogy Esztergomban szűkebb helyi bizottságot alakithasson az árvaház ügyeinek intézésére, és kérte a közgyűlés a bizottságot, szíveskedjék eddigi serény munkásságát folytatni és ügyekezzék az eszmét minél rövidebb idő alatt megvalósítani. Dr. Machovich Izidor apát, korponai lelkész tüzes szavakkal mondott az elnöknek és az árvaházi bizottságnak köszönetet, mire a gyűlés fél 1 órakor befejeztetett.
