Esztergom és Vidéke, 1906

1906-08-19 / 66.szám

ványai — Szeretett igazgató nőjüknek; Régi tanítványai — Szeretett tanítónőjüknek; A mi szeretett igazgató tanítónőnknek — Hálánk és igaz szeretetünk jeléül, Leányiskolái tanítónők. Az iskola védangyalának. * A család gyászjelentése : „Alulírottak úgy a maguk, mint az öszszes rokonok nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy forrón szeretett testvér és rokon, búrszentmiklósi Klinda, Irma elemi leányiskolái igazgató-tanítónő önfeláldozó munkás életének 46-ik, tanítói működésének 27-ik évében, folyó évi augusztus hó 15-én váratlanul elhunyt. A megboldogult hült tetemei folyó 17-én délután 5 órakor fognak a belvárosi sírkert kápolnájából örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanazon napon délelőtt 9 órakor fog a a belvárosi plébánia-templomban lelki nyugalmáért az Úrnak bemutattatni. Esztergom, 1906. augusztus 15-én. Adj Uram örök nyugodalmat neki\" \búrszentmiklósi Klinda Károly, búrszentmiklósi Klinda Aranka, búrszentmiklósi Klinda Iván, búrszentmiklósi Klinda Hedvig, férj. alszászi Vitái Istvánné testvérei, búrszentmiklósi Klinda Károlyné, szül. Kurzbacher Irma, búrszentmiklósi Klinda Ivánné szül. Szeidl Gizella sógornői, alszászi Vitái István sógora. A tantestület gyászjelentése : „Az Esztergom szab. kir. városi róm. kath. elemi iskolák tanítói kara, szomorodott szivvel jelenti, hogy szeretett tagtársa búrszentmiklósi Klinda Irma elemi leányiskolái igazgató-tanítónő és az érs. óvónőképző intézet tornatanitónője augusztus hó 15-én, reggeli 9 órakor, önfelálbozó tanítói működésének 27-ik évében, váratlanul elhalálozott. A boldogultnak hült teteme augusztus hó 17-én délután 5 órakor fog a belvárosi sírkert kápolnájából örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig ugyanazon a napon délelőtt 9 órakor fog a belvárosi plébánia templomban, lelki nyugalmáért az Úrnak bemutattatni. Esztergom, 1906 augusztus 15. Adj Uram örök nyugodalmat neki !" Ezeken kivül még az érs. óvónőképző intézet is bocsájtott ki gyászjelentést. HÍREK. — Esztergom Ünnepe. A nagy reklámnak nem volt meg a kellő hatása. Valószínűleg azért, mert a miniszter nem adta meg a vasúti kedvezményt. Mindazonáltal az ünnepek alatt sokan keresik fel városunkat. Nagyboldogasszony ünnepe elég forgalmas volt. Az idegenek azonban csalódott kedvetlenséggel hagyták el városunkat, mert a kincstárt a káptalan nem nyitotta fel. Szerdán a toronyzenét figyelemmel hallgatta az egész város. De rossz helyen, mert a Ferenc-József-úton, a szikla alatt éppen semmit sem hallani. A nagyhidra vezető úton élvezhető a toronyzene a maga gyönyörűségében. Pénteken megkoszorúzta a város tanácsa Balassa Bálint költő elestének helyét. Jövőre egy emléktábla leleplezését vették már most programmba. Ennek csakugyan itt az ideje ! — Vasárnap és hétfő, szt. István ünnepe kétségkívül sokkal forgalmasabb lesz. Amennyiben vidékről, a megyének csaknem minden községéből búcsújárók érkeznek. E két napon nyitva tartják a kincstárt is. A vasárnapi primáskerti táncvigalomra készül a haute-voulée. — A király születésnapját városunk teljes dísszel ülte. Minden templomban hálaadó istentiszteletet tartottak. Az ünnepi szt. mise

s az öregtemplomban volt. Megjelent a város és megye tisztikara diszmagyarban és a katonaság zene kíséretében. — Eljegyzés- Vettük az alábbi eljegyzési lapot: Környey Ilonka és perecsényi Vánca M. Emil jegyesek. Esztergom, 1906. augusztus hó. — A szenvedély halottja. Az esztergomi káptalan tulajdonát képező ebedi határban lévő hévvizű fürdőben szerdán reggel egy holttestre akadtak. Apró gyerekek mentek ki Ebedről, hogy megfürödjenek. A fürdő, mely egy mesterségesen ásott, lépcsővel ellátott gödör, elég sekély. Van azonban egy-két hely a forrásoknál, hol emberbukó. A halott ruhája a parton volt. A gyerekek keresni kezdték tulajdonosát. És ráakadtak. A part mellett, a kristálytiszta vizben lelték Eötvös Imre államvasuti tisztviselőt, ki Budapesten az igazgatóságnál van alkalmazva. Eötvös szabadságon volt. Ebeden tartózkodott a nyár folyamán. Kisebb szembaja volt, azt gyógyíttatta. Igen szerette a természetet. Szinte nomád életet élt. Künn főzött gyakran a mezőn. Az emiitett fürdőt választotta napi fürdőzéseinek helyéül. Szinte mesének tűnik fel, hogy Eötvös csak az éjjeli órákat választotta fürdési idejének. Volt rá eset, hogy 12 órakor ment ki a községből egy órajárásnyira fekvő fürdőhöz. De kiment. Ezt el nem mulasztotta. Ez az éjjeli fürdés szenvedélyévé vált. Lakása az ebedi plébánia szomszédjában volt. Kedden este a plébánián vacsorázott. Estebéd után szokása szerint felkelt s útnak indult a fürdő felé. A plébánián ismerték már ezt a szokását, nem ellenézték. És másnap reggel a fürdőben halva találták Eötvös Imrét. Nem tudta elviselni azt az örömet, hogy fürdés-szenvedélye kielégítést nyer. Az orvosok megmagyarázzák az ilyen eseteket. A forró vér egy pillanatnyi felindulás önkívületében vad rohamban tolul az agyra s agyszélhüdést okoz. Az ily halál gyakori. A szenvedély gyakran méreg. Eötvös Imrét, a javakorbeli nőtlen embert csütörtökön temették. Kiterjedt rokonságát sürgönyileg értesítették az esetről. A szerencsétlenül elhunyt tisztviselőben Szabó Antal, párkányi póstafőnök sógorát gyászolja. — Házasság Szédelgő- Steinbach R. Arnold, régiségkereskedő, házasságszédelgésével tőrbe csalt városunkban egy csinos özvegyet s azt 6000 koronán felül megzsarolta. Steinbachnak Bécsben élő felesége s Pesten élő szeretője van. Sőt az utóbbitól szerelme fáján gyümölcs is termett és érik : egy ma már 23 éves hajadon. Hát ez a Steinbach B. J.-né özvegy menyecskével ismeretséget kötött. ígért neki fűt, fát, aranyhegyeket, boldogságot, jegygyűrűt s Isten tudja mit, ha régiségek bevásárlására rendelkezésére bocsát némi összegecskét. A Don Juan mézes szavainak a szép asszony nem tudott ellenállni : megnyitotta erszényét s több részletben 6000 koronán felüli összeget adott át Steinbachnak. A régiségkereskedő, hogy megnyugtassa az asszonykát, hogy pénzét üzletbe fekteti, Haudinger-féle házban szoborkereskedést nyitott. Szobrot azonban alig 200 korona árát szerzett be. Ezzel tévedésbe ejtette a hiszékeny menyecskét. Ezen időtől jobban hitt szavának. Hanem a szoborkereskedő sok baromfit is vásárolt B. J.-né pénzén, mit állítólag egy orszgy. képviselő barátja jobb áron átvett tőle Pesten/Hanem a turpiszság megfigyelés után kitudódott. B. J.-né nővére rájött, hogy egy asszonynak hordja a sok baromfit Budapestre. Ezekután B. J.-né jelentést tett hétfőn délben a rendőrségnél. Csernák rendőrfogalmazó még aznap délután leutazott a megzsarolt asszonnyal Pestre s ott ügyes fogással sikerült el csipni Stenbachot szeretőjének Csömöriutca 45. szám alatt levő lakásán. A házasságszédelgőt Komáromba vitték, hol a hűsön várja büntetését. Több ilyen eset fog kitudódni a jeles régiségbuvárról. — Idegenforgalom- A nagy reklámozás után, mit a város tanácsa az ünnepély sikerének érdekében véghezvitt, csak úgy forognak az idegenek városunkban. Különösen a zsebmetszők. Már kedden megkezdték működésüket. Sujánszky temetésén Mihálik Sándor szűcsmester duplafedelű aranyóráját láncostul elemelték. Ezenkívül még két férfi és egy női aranyórának kelt lába az ünnepek alatt. A zsebmetszőnek nyomán van a rendőrség. — Szintén kedden surrant be Walter Gyula praelátus-kanonok lakására egy „surranc", honnét egy új télikabátot lopott el. Kézrekerült. — A hálás fiú- Az öreg Siemsz Jánost fia és annak felesége a mult héten alaposan elverte egy husánggal, annyira, hogy az öreg összeesett. Erről jelentést tett a rendőrségnél fia és menye ellen az öreg Slemsz. A fiú brutalitásának oka volt, hogy apa korholta fiát, amiért a lovát igen kinozta. Ezek erények! — Találmány. Büky Aurél okleveles gépészmérnök Ó-Gyallán föltalált egy rotációs motort, illetőleg egy szivattyút gőz, gáz, petroleum, benzin, víz, lég stb. számára. Találmányára szabadalmat kért. — Zivatar. Csütörtökön és pénteken este nyugati irányból zivataros fellegek gyűltek Esztergom és környéke fölé. Kevéssel 9 óra előtt mindkét este hatalmas égzengés és villámlás között kezdődött az égiháború. Esztergom utcáin ismét iszapban járunk. — UjjitáS a távbeszélőnél. A kereske delemügyi Miniszter a közönség érdekében megengedte, hogy 1906 évi augusztus hó 1-től kezdve a távbeszélő hálózatokhoz csatlakozó előfizetők állomásaira vonatkozó adatok (az állomás kapcsolási száma az előfizető neve, foglalkozása, lakáscíme stb.) az érdekeltek ebbeli kérelmére, a távbeszélő hálózatok előfizetőinek betűrendes névsorába egyszernél többször is felvétessenek, az alábbi feltételek mellett: 1.) A távbeszélő hálózatok előfizetőinek névsorába minden előfizető neve ingyen csak egyszer vehető fel. Az egyszeri felvétel szövege nem haladhatja meg a 70 betűt. 2.) Az az előfizető, a ki állomását egynél több elnevezéssel kívánja a névsorba felvétetni, minden egyes felvételért 6 korona évi dijat fizet. 3.) Ha a díjköteles szöveg 70 betűnél többet tartalmaz, a 70 betűt meghaladó díjköteles szövegnek minden 35 betűje után további 3 korona évi dij fizetendő. 4.) A 2. és 3. pontok alatt megállapított dijak a naptári év kezdetén egy összegben és előre esedékesek és az előfizetési dijakkal együtesen szedetnek be. 5.) Évközben bejelentett olyan díjköteles szövegek felvételeért, a melyek az év folyamán kiadott névsorok mindegyikében már nem jelenthettek meg, a fennebb megállapított díjnak az a hányada fizetendő, a hányszor az évben a névsor még megjelenik. (P. o. ha a névsor évenkint négyszer jelenik meg s a díjköteles szöveg csak az év második felében kiadott két névsorba voit felvehető, az előfizető a 6 koronának felét fizeti). 6.) A kik a névsorban már ez idő szerint is egyszernél többször szerepelnek, azokra nézve a jelen rendelet határozatai 1907 évi január 1-től kötelezők. 7.) A közhatóságok, közhivatalok és közjótékonyságot gyakorló intézetek állomásaira vonatkozó adatok az állomást bérlő hatóság stb. külön kérelmére és az 1 pont alatt emiitett terjedelemben egyszernél többször is felvehetők a névsorba, díjmentesen azonban ezek is csak legfeljebb háromszor. — Osztrák cégek szemtelenkedése. A magyar „Vegyi Ipar" közli a következőket : Egyes osztrák cégek ujabban igen' furfangos módon igyekeznek a magyar fogyasztó közönség közelébe férkőzni. Nem az áru eredetével akarják ugyanis a magyart megtéveszteni, hanem felderítő szolgálatot végeznek — mint közeledő jóbarátok — hogy azután a magyar piacot a hatalmukba keríthessék. Igy tett a bécsi Riesenfeld & Co. cég is. Ily módon szerette volna az olajos és petroleumos stb. hordókat vegyészeti cégeinek nyakába sózni. Felszólította e célból a magyar kereskedő cégeket, hogy lépjenek vele társas viszonyba. Akadtak is egyesek, akik jóhiszemüleg bele is mentek a tárgyalásba. De a tárgyalások során kitűnt, hogy a nevezett cég csak a magyar üzletre kereste a társas viszonyt, hogy ezáltal bepillantást nyerjen a magyar hordó-kereskedelem belső viszonyaiba. E ravasz fondorkodás miatt cégeinek megszakították vele a tárgyalásokat. Őva intjük a szakmabeli cégeket, hogy az osztrákok eme ujabb csalafintaságának fel ne üljenek. — Szőlőtulajdonosok figyelmébe, A városi fogyasztási adóhivatal az alábbi hirdetményt bocsájtotta ki. „Hirdetmény. Figyelmeztetnek azok a szőlőtulajdonosok, kik saját termésű boraikra a boritaladó kedvezményes fizetése céljából az 1892. évi XV. t.-c. 3. szakaszán alapuló igényüket érvényesíteni akarják, ebbeli szándékukat folyó évi szeptember hó 15-ig Esztergom szab. kir. város fogyasztási adóhivatalánál az utca és házszám pontos bemondása mellett bejelenteni annál ís inkább el ne mulasszák, mert a későbbi bejelentések figyelembe nem vehetők." — A kézfogás lélektana. Ások tudomány közt, melyeknek az a céljuk, hogy az emberi lélek titkait magyarázzák, van a kézfogás lélektanának a tudománya is. Egy pszihologus hosszas megfigyelések után megállapította, hogy az egyes kézfogásokból az illetőknek minő a jellemük. A rosszlelkü emberek pl. sohasem szorítják meg a feléjük nyújtott kezet. A gőgösök csak egy, legfeljebb két ujjukat nyújtják a velük találkozóknak, aszerint, hogy ezek szegény vagy gazdag, egyszerű, vagy magas állású emberek-e. A gyöngédlelküek alig fogják meg könnyedén a mások kezét, már ís eleresztik, mig az erélyes fellépésüek és az arrogánsok megszorítják és sokáig rázzák ismerőseik kezét, ami különben az amerikaiak szokása. A rest kicsusztatja kezét a máséból; a jó, őszinte, kedélyes, erkölcsileg és testileg egészséges férfi kényelmes, de szilárd, teljes, de nem durva kézfogással üdvözli ismerőseit. Az izzadt, túlságosan lágy és visszataszító tenyerek éppen nem vallanak — pszichológusok szerint — valami szép jellemre. Hogy milyen az illető tudós ' kézfogása, aki e bölcs megfigyeléseket végezte, azt nem tudjuk: de ha találkoznánk vele, ugyancsak magyarosan megszoríthatnék a kezét. — Árt-e a cukor a fognak? A civilizált népek közt el van terjedve az a legenda, hogy a cukor és cukros ételek élvezete megtámadja a fognak zománcát és a fogakat tönkre teszi. Eddig nehéz volt az ellenkezőjét bebizonyítani, mert akik a cukor ártalmasságát vitatták, olyan gyermekekre hivatkoztak, kik sok édességet esznek és ezért rossz fogaik is vannak. De talán összetévesztik az okot az okozattal, mert az ilyeneknek nem azért van rossz foguk, mert sok édességet esznek, hanem éppen megfordítva, valami velük született gyöngeségnél fogva eredettől kezdve rossz fogaik voltak és éppen ezért szeretik Ösztönszerűleg a cukrot, mely fontos tápszernek és erősítő szernek bizonyult. Csakis igy érthető, hogy a forró égöv lakóinak, kik legtöbb cukrot esznek, vannak legszebb és legtartósabb fogaik. A néger alabástrom fehér fogait akármelyik európai is megirigyelheti. Az angoloknak, akik szintén szeretik a cukrot, szintén jó fogaik vannak. A cukor tehát nem árt a