Esztergom és Vidéke, 1906

1906-08-12 / 64.szám

Délután kirándulás vasúton a lábatlani, annavölgyi cement és kőszén bányákba. Augusztus 19-én. A főszékesegyházi kincstár megtekintése. Délután kirándulás Kovácspatakba. Este zene a primáskert­ben, tánc, majd 8 órakor toronyzene a főszékesegyházban a következő műsorral. 1. Régi ének szt. István királyról (Tö­rök hódoltságból.) 2. Régi ének szent László királyról, 1695-ből. * 3. Régi ének sz. Erzsébet asszonyról, 1695-ből. 4. Angyaloknak nagyságos asszonya , 1508-ból. 5. Jézus Mária, dicsőséges nevek, 1695­ből. 6. Boldogasszony anyánk (Török hódolt­ságból.) Augusztus 20-án. Ébresztő. Fél 8 óra­kor reggel gyülekezés a Széchenyi téren. Felvonulás a székesegyházba, hol 9 óra­kor ünnepi mise tartatik. Utánna emlék­beszéd. Déli 12 órakor ugyancsak a fő­székesegyházban magyar zenetörténeti énekelőadás. 1. Ah, hol vagy magyarok (Török hó­doltság korából. Vegyes kar.) 2. Régi ének szt. László királyról, 1695­ből. (Vegyes kar.) 3. Krisztus anyja szűz Mária, 1695-ből. Orgona kiséret mellett énekli : Varjasné Piroska. 4. Régi ének szt. Erzsébet asszonyról, 1695-ből (Vegyes kar.) 5. Ó Jézus, Jézus, 1674-ből, (Vegyes kar.) 6. Nekünk születtél mennyei király, 1651-ből. Orgona kiséret mellett énekli : Magyar•ászné Etelka. 6. Dicséretes e gyermek, 1509-ből. (Ve­gyes kar.) 8. Imádlak tégedet, 1651-ből (Vegyes kar.) 9. Csudákkal tündöklő, 1797-ből. Or­gona kísérettel énekli: Csukass Etelka: 19. Jézus világ megváltója, 1651-ből. (Vegyes kar.) 11. Üdvözlégy Mária tengernek csillaga. Orgona kiséret mellett énekli: Pécsner Margit. 12. Régi ének szt. István királyról. (Tö­rök hódoltságból. Vegyes kar.) Délután 4 órakor szt. István születési helyének megkoszorúzása. Megjegyezzük, hogy az ünnepségek alatt minden egyes napon a kora reggeli órákban külön az az napra szóló értesíté­sek fognak városszerte szétosztatni, melyek részletesen fogják ismertetni az azon napi ünnepségek sorrendjét. HÍREK. A sst. István ünnep rendeső bizottság és annak albizottságai holnap d. u. 4 órakor a városháza tanácstermében ülést tártnak. — Kinevezés. Helcz Ferenc váci kir já­rásbiró, táblabíróvá neveztetett ki. A rég megérdemelt előléptetéshez gratulálunk. — Szabadságon. Näxax Szabó Elek kir. törvényszéki elnök f. hó 14-én kezdi meg szabadságát. —• Halálozás- Bachl Lajos párkányi föld­birtokosnak és családjának gyásza van. Ugyanis az egész társadalomban közsze­retetnek és nagy népszerűségnek örvendő férfiú édes anyját veszítette el, ki pénte­ken reggel halt meg hosszas szenvedés után végelgyengülésben Udvardon. A Bachl-család gyászát mély szimpátiával, őszinte részvéttel kiséri az egész társa­dalom. — A győri kereskedelmi és iparkamara holnap délután fél 3 órakor ülést tart, melynek tárgyai között olvassuk a III. o. keresetiadóra, valamint az uj bortörvényre vonatkozó javaslatokat. — Tanító-Választás. Újvári József kesz­tölci tanitót Érsekújvárban tanítóvá vá­lasztották. Tehát Kesztölc megüresedett. — Pályázat. Az esztergomi r. k. tanító­képzőnél megüresedett a gyakorlóiskolai tanítói állás, melynek javadalmazása 1400 korona, korpótlék és lakás. A pályázat határideje f. hó 15-e. Az állásra igen ki­váló erők adták be folyamodványaikat ed­dig is, többek közt a képző utóbbi évei­ben a gyakorlati tanításból mindig emi­nens Zavaros István és Lett József Muzsla község temperamentumos és tehetséges ta­nítója. — Névmagyarosítás a tanítóképzőben. A hivatalos lap nyomán pénteken hozták az újságok az esztergomi tanítóképző nö­vendékeinek névmagyarosítását, mely Ke­ményfi Kálmán magyar irodalmi tanár buzdításának köszönhető. A magyarosí­tott nevű derék növendékek a követke­zők : Kemenes (Klemm) János, Berkes (Bitasovszky) Ignác, Zsoldos (Zalesák) Sándor, Vilmos (Vilhelm) Mihály, Varsá­nyi (Valter) Endre, Szendrei (Széger) Imre és István, Kárpáti (Kégel) Béla, Szendrői (Szalva) Jenő, Honti (Hugyik) Ferenc és Kálmán, Sólymos (Skrinyár) János, Körmendi (Krajcsir) János, Gárdo­nyi (Gavalja) József, Fehér (Fleischer) Gyula. Összesen 15. Öt növendék névma­gyarosítása még nem jelent meg. Vivant sequentes ! — Újítások az Esztergom-vízivárosi nőnevelő-intézetben. Már ismert esemény, hogy ezen intézet a szünidőben vezetőt cserélt. A szatmári Irgalmas Nővérek tartományfőnöknője figyelembe véve hosz­szabb ideig tartó gyengélkedéseit, érde­meinek elismerése mellett felmentette az intézet fáradságos vezetésétől Bach M. Remigiát s azt BenkÖ Szeréna Selmecbá­nyái főnöknőre bizta, aki már ott is ma­radandó érdemeket szerzett a hasonló intézet felvirágoztatása által s célszerű vezetésével. Itt is, figyelembe véve a helyesnek mutatkozó újításokat, hatályon kivül helyezve az intézet legutóbbi, 1905—1906. évi értesítőjének idevonat­kozó intézkedéseit, változtatásokat eszkö­zöl már a jövő tanévtől kezdődőleg. Nevezetesen visszaállítja az elemi iskolá­ban az V—VI. osztályokat s tetemesen leszállítja a tanítás különböző dijait. Úgy az elemi, mint a polgári iskola külső nö­vendékei külön oktatást nyerhetnek a zenében, nyelvekben, rajzban és festészet­ben, ép oly előnyös feltételek mellett, mint a bentlakó növendékek. A beiratás dija 4 koronáról 2 koronára szállíttatott s a tandíj havi 6 korona helyett 5 koroná­ban állapíttatott meg. Ajánljuk ezt az érdekelt szülők figyelmébe! A zárda új főnöknője új értesítőt bocsátott ki, mely­ben a következő felvételi feltételeket látjuk a felsőbb nőnevelő internátusába: Ellátási-díj havonkint 36 kor., beiratási­és könyvtár-dij egész évre 3 kor., orvos egész évre 8 kor. (eddig volt 12 kor.), házibútorok használatáért 6 kor. (eddig volt a könyvtár és szórakozás dijaival együtt 25 kor.), fürdő egész évre 3 kor. (eddig volt 5 kor.) Töröltettek: Mosásért 50 kor., a műénekek tanításáért 24 kor., kiszolgálásért 20 kor., tízóraiért 12 kor., bizonyítványok s csomagolásért 8 kor.; ellenben a magánvizsgálat dija 20 koro­náról 40 koronára emeltetett. Nem köte­lező tárgyak tanitásdija: Zongora havon­kint, heti 3 egész óra 12 kor., cimbalom havonkint heti 3 egész óra 12 kor., mindkét zene heti 3 félóráért havonkint 6 kor., francia nyelv havonkint 2 kor., angol nyelv havonkint 2 kor., rajz havon­kint 2 kor., festés havonkint 3 kor., tánctanitás az egész idényre 8 kor. (eddig volt 24 kor.) — Gabarett előadás a Fürdő szállodá­ban. Kiséry Nándor előnyösen ismert fő­városi színész, aki Thalia papi köntösét levetve, a könnyű múzsa szolgálatában már elégszer adta bizonyítékát annak, hogy e téren is képes hívőket, illetve — híveket szerezni, városunkban két előadást fog tartani, amelynek sikeréhez azon ok­ból fűzünk szép reményeket, mivel egye­dül Kiséry nevében erre alapos biztosíté­kot látunk. — Szélhámos gépészlegény, A mi kis vármegyénkbe a szél fú néha hámosokat is. Már szélhámosokat. Akik meghámoz­zák az együgyűeket. Ezen csoport egyik telivér példányának sikerült Kernend, Bény, Csata, Szölgyén lakosai közül egy­néhányat megpumpolni, külön-külön egy­két tizes erejéig. Ugyanis, az eddig isme­retlen szélhámos valahogyan hozzájutott Schenkengel Antal gépész főkönyveihez, melybe az adósságok részletesen be vannak vezetve. És ezt felhasználta a szegény gazdák ellen. Ugyanis beállított, mint Schenkengel segédje, hogy a hátra­lévő összeg adósságot fizessék ki. A leg­több helyen — a pénz ép kéznél lévén — sikerült egy-két tízest törlesztetnie a talmi­megbizottnak. Egy bényi asszony, Csák­váry Mártonné azonban, kitől szintén bekasszált 25 koronát, csütörtökön, más­nap bejött, hogy Schenkengelnek is be­jelentse törlesztését. Természetesen meg­döbbent, midőn hallotta, hogy a hitelező nem bízott meg senkit a bekasszálással. Megtudta itt, hogy egy szélhámos áldozata lett. Jelentést tett* erről a csendőrségnél. Amint aztán délfelé Párkánynánának tar­tott, találkozott az úton a gépészlegénnyel, aki ép akkor térhetett meg kasszírozó körútjáról. A tagbaszakadt menyecske ül­dözőbe vette. Egész Párkányon .végig­kergette a szélhámost, ki egyszersmind ügyes futó is. Már majdnem kézrekerült, de egy ház udvarán sikerült egérutat találnia s lefutott a Duna mellé. Üldözőbe vették azután a jó párkányiak fegyverrel, kutyákkal, kerékpárral. De sikerült eltűn­nie a szélhámosnak a kukoricásban. A nyomozás folyik. — Orrvérzés. Molnár János párkányi cipészmester 10 éves leánya csütörtökön Esztergomba jött. Itt elindult az orra vére s nem tudta elállitani. Végre elgyengült s összeesett. A rendőrség a Kolos-kórházba vitte, hol sikerült elállitani a makacs vér­folyást. — A VÖrÖSÖk és feketék. Mivel a vö­rösök a keresztényszocialistákkal az ész­meharcban már nem birnak, ökölre fog­ják a dolgot. Fejes Sándor keresztényszo­cialistát 4.-én éjjel a Grádics-utcában elfog­ták Engloner, Bartus, Szokob és Mester demokraták s jól helybenhagyták keresz­tényszocialista mivoltjáért. Ők. Akik az eszme szabadságát hangoztatják. — Állomás kibővítése. A dorogi állo­más kibővítésén a munkálatok lázas siet­séggel folynak és október l.-ére be is fe­jezik. — Leégett aPaoli Cirkusz. Kedden útnak indult a városunkban vagy két hétig ját­szó Paoli cirkusz, de Kürth és Perbete kö­zött a holmijaikat szállító vasúti kocsi is­meretlen okból kigyulladt és ott égett mindenük. A máv.-tól 30,000 korona kárté­rítést követelnek. Igy azután az ósdi fel­szerelés helyett újat szerezhetnének, ha ugyan a reményeiket a máv. igazgatósága nem fogja redukálni. A rakomány be­lülről támadt tűz következtében égett "el. Igy hát annak az eshetősége, hogy gőz­gép szikrájától fogott tüzet vagy, hogy a tengelytől gyulladt volna ki, ki van zárva. Mindenesetre szegényeknek nagy a ká­ruk mert 40 személyt fenntartani előa­dások nélkül nagyon bajos dolog. — Öngyilkossági kisérlet. Nagy Rózsi, még csak tizenöt éves, egy Zebegényben nyaraló család cselédje, felmászott a va­súti töltésre, azzal a sötét szándékkal, hogy a legközelebbi szemközt jövő vonat elé veti magát, mert elkeseredésében meg akart halni. Szerencséjébe egy tehervonat jött vele szemközt Nagymaros felöl. Az lassan haladt s mikor eléje vetette magát a helyett, hogy a kerekek alá került volna, csak súlyos sebbekkel borítva került a sinek mellé. A mozdony Nagy Rózsinak karját törte el, nyakán hatalmas sebet ütött és lábait sértette fel. A súlyos sérü­lések dacára is valószínű, hogy életben marad a fiatal öngyilkosjelölt, kit a váci kórházban ápolnak. — Vérmérgezés. Julius 31.-én Nagy János és Godó Ignác szentgyörmezei la­kosok megfogadták Findt Ferenc fuvarost gabonaszállitásra. A határban Findt az országúton akart menni a megrakott sze­kérrel, mert' mint mondta, félt hogy a dűlőúton feldől. De Nagy erővel követelte, hogy a dülő uton menjen. Findt szótfo­gadott. Hanem csakugyan feldőltek. Egy asszony tanúsága szerint ekkor Nagy Findtnek ugrott és jól megdögönyözte, sőt a hüvelykujját megharapta. Findt hü­velykujjának felhasított bőrét árnikával kötötte be. Azonban a piszkos bánásmód következtében vérmérgezést kapott s szer­dán délután meghalt. Csütörtökön bon­colták a szentgyörmezei temető hullahá­zában. A vizsgálat folyik. — NŐSZabásZatí szakvizsga. Az ipartes­tület fönhatósága alatt tartott nőszabászati tanfolyam befejezést nyervén, az ünnepé­lyes záróvizsga ma délelőtt 10 órakor tar­tatik meg az ipartestület helyiségében. Az érdeklődők szives megjelenését kéri az el­nökség. = Csak két előadás lesz a „ Fürdő"­szállodában folyó hó 11. és 12-én, szombat és vasárnap a budapesti „V ; ,g színpad" Cabarett-előadása, Kiséry Nándor, Magyar­ország legmodernebb jellem- és dalkomikusa vezetése alatt. Továbbá fellépnek Mstr. Wandenvíll, hírneves angol excentrik­komikus és állathangok utánzója, Dórén Felicia operaénekesnő, Szécsi Etel nemzet­közi énekesnő, Apáthi Dusi női bariton stb. Családi műsor! Kezdete fél 9 órakor. A nagyérdemű közönség szives pártfogá­sát kéri tiszteletteljesen Kiséry Nándor igazgató. = Hangverseny a Magyar királyban. Miután a katonai .zenekar ma Sopronban van elfoglalva, ma délelőtt 10 órától a Bangó Lajos jeles zenekara játszik a vil­lásreggelinél a Magyar király szállodában. CSARNOK. Haláltánc. Mindig akkor szokott csak előjönni az éjben, mikor a többiek már visszafeküd­tek a dohos, bűzös sirba. Ilyenkor már senki sem láthatta meg őt. De azért óva­tos volt. Mikor kiugrott a sírból, nem rázta meg magát, mint a többiek szokták, nehogy a zörgésre felébredjenek. Aztán körülnézett, hogy nem látja-e valamely elkésett csontváz s tovalibegett az éjben. Úgy kéklettek a csontok, mintha kénnel lennének bemázolva. S átmászott a te­mető kerítésén, a rácson . . . Ott künn már várta a másik. Aki szerette őt. Nem pihenhettek egy temetőben. Vallásuk nem engedte. Mig éltek, akkor sem járhattak egy útat. Akkor is a vallás volt a gát. Azt hitték, ha meghalnak, jó lesz minden. — Csalódtak! Mikor közösen elhatároz­ták, hogy meghalnak és ide jöttek, gyű­lést tartottak a halottak s eltiltották őket egymástól. De ők nem nyugodtak. Estéről­estére ; éjjelről-éjre találkoztak künn a temető mögött. Akkor keltek, mikor a torony egyet ütött, mikor a többiek már aludni mentek. S igy szerették egymást . . . A leány épen most ugrott le a temető­falról ... A férfi már várta alant. — Már azt hittem, nem is jössz el ma — zizegte a férfi. Aztán megölelték egy­mást . . . hosszan . . . szerelmesen . . . S a csontok zörrenése beleolvadt a csen­des suttogásba, a sűrű éj fekete csend­jébe . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom