Esztergom és Vidéke, 1906

1906-07-26 / 59.szám

— A Szt*István ünnepet rendező bi­zottság ma d. u. fél 5 órakor a város­háza tanácskozó termében ülést tart. Tár­gya természetesen nem lehet más, mint az ünnepség részleteinek bővebb, megvi­tatása. Azonban, ha jól sejtjük, az ülésen halasztási indítvány fog tétetni, az idő rö­vidsége miatt. Most egy éve az idő rö­vidségére való tekintettel lett elhalasztva az ünnepség rendezése s ma, egy év után, ha igaz, ugyancsak az idő rövidsége lesz az ok a halasztásra. — Jóváhagyás- Az ujjonan alakult Esztergomi Függetlenségi és 48-as Kör alapszabályait 64,444 sz. alatt láttamozva és jóváhagyva leküldötte a belügyminiszter. — Honvédek fegyvergyakorlata, A hon­védelmi miniszternek rendelete szerint — miként olvassuk — augusztus 21-ére az összes fegyverg3'akorlatra köteles tartalé­kos honvédlegénység 35 napra be fog hi­vatni. — A villamos összekötő vasút ügye. A város képviselőtestülete ma d. e. 10 óra­kor ülést tart, melynek legfontosabb tárgya a Török Emil féle villamos összekötő va­sútra vonatkozó pénzügyi és tanácsi javas­lat. A közgyűlés napirendje külömben a következő: 1. A vármegye alispánjának f. évi 4645 sz. értesítése özv. Steyskál Ká­rolyné virilis jogának dr. Major Ödön.esz­tergomi lakosra történt átruházásáról. 2. Esztergom város árvaszékének törlési ja­vaslata Simonffy János és társai nevén vezetett kötvény tartozások ügyében és az idevaló tanácsi javaslat. 3. Az össze­kötő villamos vasút (: Török Emil mér­nök vállalkozó ajánlata:) részére pótille­ték fejében évi 10,000 korona esetleg to­vábbi 10,000-10,000 korona biztosítására vonatkozó pénzügyi bizottsági és tanácsi javaslatok. 4. A folyó évi iúnius hóban tartott pénztárvizsgálatokról felvett jegy­zőkönyvek. 5. Koksa Tivadar pénztári ellenőr kérelme négy héti szabadságidő engedélyezése iránt. — Az állandó választmány augusztus hó 6-án ülést tart, az aug. 7-én tartandó törvényhatósági bizottság gyűlése tárgy­sorozata előkészitése végett. Augusztus 8-án pedig a közigazgatási • bizottság ülésezik. — Az egészségügyi hatóság figyel­mébe. Piacunkon és egyébb árulási he­lyeinken nagyon sok az éretlen gyü­mölcs, mely emellett eléggé drága is. Orvoslást kérünk. — TŰZ. Vasárnap éjjeli 1 órakor tüz ütött ki Szitás István házánál, mely an­nak tetejét elhamvasztotta. Több oldalról hallottuk panasz tárgyává tenni, hogy a tűzoltók késve érkeztek. Megengedjük, azonban konstatáljuk azt, hogy a tető már javában égett, midőn a tüzet észre­vették, s amidőn azt jelezték. Bármint legyen is felszerelve tűzoltóságunk,' bár­mily buzgalmat fejtsenek ki annak tag­jai, addig, amig a tűzjelzés kérdése meg­oldva nem lesz, a tűzoltóság minden igyekezete és buzgalma megtörik a rég vajúdó jelzés kérdésén, amit most, hogy a plébánia templomot alaposan tatarozták kevesebb kiadással lehetett volna meg­oldani. — A robbanás halottja. Szerdán reg­gel a Kolos-kórházban meghalt Vajda Józsefné, született Schulci Ágnes. Sebei, melyeket Kún Gábor pincéjében a ben­zin robbanásnál szenvedett, oly Veszélye­sek voltak, hogy a legóvatosabb orvosi gyógykezelés dacára sem bírta ki. Ma délután fogják felboncolni. Az ügyben igen erélyes nyomozást folytat a rend­őrség. — Tőz Párkány-Nánán. Hétfőn délután Párkány-Nánán kigyulladt Háber József szalmakazla. Ettől lángra lobbant az istálló és a kocsis lakása, mely szintén leégett. Oltásnál megjelent az esztergomi tűzoltó­ság is. Igen természetes, hogyha Párkány­Nánán üt ki a, tűz, addig az kénye-kedve szerint fölemészthet minden emészthetőt, mig a tűzoltóság megérkezik. Mert ez hosz­szú időt igényel. Célszerű lenne ezért Párkány-Nánán is alakítani egy tűzoltó­szertárt. Erre az állani feltétlenül segéd­kezet nyújtana — mert elvégre is saját érdeke. A vasúti munkásokat és es tisz­teket pedig igen célszerű lenne, ha begya­korolnák a tűzoltásba. Igy megmenekül­hetnének az örökös veszedelem fenyege­tésétől. Jó lenne, ha a főnökség azonnal lépéseket tenne ezen ügyben. — A jelen tűzesetnél a keletkezésre nézve egy verzió kering. Ugyanis, a tűz előtt vagy 10 perccel Farkas Ferenc nevű párkányi béres gyerek megitatta azon udvarban marháit. Dacára, hogy akkor őt a gulyás családja látta, mégis azon gyanújuknak adtak kifejezést, hogy annak eldobott gyufájától lobbant lángra a kazal. A megindított vizsgálat alatt Farkast kihalgatták, de a vádat erő­sebb tanuk nélkül nem lehetett rábizonyí­tani. A vizsgálatot tehát más irányban folytatják. — Meghívó. Az oroszkai cukorgyári tisz­tikar ifjúsága folyó év augusztus 5-én (va­sárnap) az oroszkai gyári casinó kertjében nyári mulatságot rendez. Az ünnepély kezdete délután 4 órakor lesz. Belépti-dij: személyenkint 1 korona. Műsor: Dijkug­lizás értékes dijakkal. Versenytennis érté­kes díjjal és érmekkel. Galamblövészet üveggalambokkal, értékes dijakkal. Céllövé­szet. Szerencse-bazár. Halászcsárda. Óriási fényes tűzijáték. „Makk-hetes" mulató. — miért késik a házak számozása és az Utcák elnevezése. Nem régiben arról adtunk hirt, hogy az uj utcatáblák és a házszámok már megjöttek s legközelebb fel lesznek szegezve. A táblák csakugyan megjöttek annak idején, mivel azonban a város részéről azok kiállítása tekinteté­ben kifogások tétettek, a vállalkozó cég az összes utcai táblákat és házszámokat visszaszállította a fővárosba, hogy azo­kat a kifogásoknak megfelelőleg elké­szítse. —Meghívó. Az „Esztergomi Műkedvelő Társaság" a budapesti „Esztergomi Asz­taltársaságának szives közreműködésével 1906. aug. hó 5-én ( vasárnap) a „primás­kerti Kioszk"-nál nagy tűzijátékkal, mulat­tató előadásokkal, versenyekkel és külön­féle vásári mókákkal egybekötve nagysza­bású párkányi-vásárt rendez. A vásár kez­dete d. u. 4 órakor, a tánc kezdete d. ÍJ. 5 órakor. Belépő-díj: Személyjegy 70 fil­lér, deák- és gyermekjegy 40 fillér. Ked­vezőtlen idő esetén a vásár következő va­sárnap, aug. 12-én tartatik meg. — Adományok a kath. tanítói árva­házra. Fehér Ipoly főapát Pannonhalma, Esztergom-járási róm. kath. Tanítóegye­sület 200—200 kor., Vargha János espe­res gyűjtése Nagy-Kér 169 kor. 47 fii., Esztergom vármegye; Somorjakerületi róm. kath. Tanítóegyesület 100—100 kor., Már­ton István esperes gyűjtése Nagycsa­lomia 60 kor. 97 fii., Doletyko Litta fő­nöknő gyűjtése Budapest 54 kor., Vere­bély kerületi róm. kath. Tanitóegylet, Győr város 50—50 kor., Zsifka Mihály lelkész gyűjtése Nagyvizzény 25 kor. 90 fii., Almássy Mária főnöknő gyűjtése Bu­dapest 25 kor. 40 fii., Szokolovszky Ben­cze lelkész gyűjtése Nográddivény 22 kor- 80 fii., Irgalmas nővérek gyűjtése Selmecbánya 22 kor. 30 fii., Imely Jákó kanonok gyűjtése Gyulafehérvár 21 kor. 70 fil„ Gond Ignác esperes Stomfa, Ko­vács József esperes Nagyjácz 20—20 kor., Versecz város 10 kor., dr. Vargha Dezső lelkész gyüjése Kőhidgyarmat 9 kor., dr Ekker Antal tanár Budapest 6 kor., Erzsébetfalva elöljárósága, Kamme­rer Ferenc lelkész Nógrádverőcze 5—5 kor., Trubinyi János lelkész Dévényujfalu, Horák Béla kántortanító Laáb 4—4 kor., Ragályi József Ratkó-Lehota, Wojatsek Ferenc tanitó Szokolya. 3—3 kor., Grega János lelkész Krivány, Kvaffay Károly lelkész Magyarfalu, Hilbert János lelt kész Lamacz, Kopcsányi László lelkész Lozorno, Springer István lelkész Dévény, Gratzer Ferenc lelkész Laáb, Zsák Mi­hály segédlelkész Zobor, Walcz Rezső kántortanító Nógrádverőcze, Nyilasi Antal tanitó Nógrádverőcze, Hegedűs Anna úrhölgy Budapest 2—2 kor., Nándory N. főszolgabíró Báth 1 korona. — Cipészek Vizsgája. Az államilag se­gélyezett cipész szaktanfolyam 20 hallga­tója előirt tananyagát befejezvén, f. hó 29. én d. előtt 10 órakor kiállítással kapcsola­tos nyilvános vizsgálatot tart a helybeli reáliskola rajztermében. Közönség köréből/) Tekintetes Szerkesztőség! Becses lapjának „Glosszák" c. rovatának irója a mult számok egyikében találóan s a valóságnak megfelelően festette le a községünkben, a takarékpénztár épülete előtt levő úgynevezett „Ördögárkot". Szó­ról szóra való igaz, mi a cikkben megíró­dott, csak, azt fűzzük hozzá, hogy mi, kik az árok környékén lakunk, nemcsak lát­juk igen gyakran a piszoknak, szemétnek s döglött állatoknak abba bevetését, de még szagolnunk és beiélegzenünk is kell a penetráns bűzt, mit az — főleg eső után — áraszt. De egyenesen botrányos látvány az, melyben fényes nappal is van részünk, midőn ezen árokban a közszemérmei mé­lyen sértő cselekmények végeztetnek. A közelben levő három korcsma kijövő ré­szegeinek nyilt pissoir-ja ez az árok. Ha már oly szerencsétlenül vagyunk a közbiztonsággal, hogy csak legutóbb is vi­lágos délután tétlenül kellett végigszem­lélnünk két legény véres garázdálkodását, melynek három ártatlan ember esett áldo­zatul és csak a történtek után mintegy három órával volt csendőr látható, — hát legalább a közegészségi intézményeinket ne vádolhassuk. Szépítészeti szempontból kötelessége a községnek e szennyes, piszkos foltnak el­tüntetése Párkány főutcáján. De leginkább és legelső sorban a közegészség érdekei követelik e bűzös, pocsolyás, romlott anya­gokkal telt gödör becsinálását. Lehet, hogy az illetékes közegeknek ki­kerülte a figyelmét ez az árok. Nem akar­juk a nemtörődömséget, közönyös tétlen­séget rájuk fogni. Ezennel felhívjuk mi alólirottak, ezen nekünk egyetlen lehető módon, azon hatóságok figyelmét ez árok tarthatatlan viszonyaira, melyeknek nem csupán joguk, de egyenesen kötelességük községünkben a szépítészeti és közegész­ségi viszonyoknak ápolása, javítása. Midőn azon reményünknek adunk kife­jezést, hogy felszólalásunk nem lesz ered­ménytelen és nem marad pusztában el­hangzó szó csupán, egyúttal a tekintetes Szerkesztőségnek szívességéért köszöne­tünket nyilvánítjuk és maradunk teljes tisztelettel Párkányban, 1906. július 22.-én Scheiber Lipót, Pauncz József, Nagy és Szabó, Steiner Mór, Tóbiás Zsigmond, Braun Lajos. *) Közérdekű felszólalásokat e rovatban díjta­lanul közöl a szerkesztőség. % 3 szó Allvater" Gessler lägerndorf. CSARNOK. Í&Z áruló. I. Fodrozva ver gyöngyöt a hullám, amint halkan odaloccsan a meredek parthoz. A hold kerek tányérja bearanyoz sugárzatával mindent. Oly szépen, kápráztatóan reszket, csillan a hab. A parton álmosan jár fel s alá a fegyveres őr. Majd megáll s fegy­verére támaszkodva bámul a vizbe. Csen­desen riog a toronyőr kürtje egyet. Csend, némaság ural mindent. A kuruc sereg derekasan kivette részét a dologból a mint napokban és most álomban ring, pi­hen. Kis szellő kerekedik éjszak felől. Meg­meglebegteti a háromszínű zászlót a vezér sátrán s az úgy lobog az éjben, mintha valami nagy madár terjesztené ki hatal­mas szárnyait. Valahonnan éjszakról sűrű sötét felhőket hoz a szél. Cafrangos szélű, nagy foltoknak látszanak az ég kopottas kék ruháján. A szél is egyre erősbödik. „Ma vihar lesz" — mormogja az őr s bo­szusan bújik beljebb a nagygallérú pré­mes bundájába, mint egy agyonlőtt vasas­ról húzott le a csétői csatában. Egy pár perc múlva már teljes erővel dühöng a vihar. A hold lebukott a felhők mögé, megered a zápor. Sötétség lesz mindenütt. Cikkázik. Mintha ott feljebb valaki mozogna a vizén. Ugy tűnik fel az őrnek és megfe­szült idegekkel figyel. Már csurom víz lett. Fázik. Torzomboz bajuszát rettenetesen összekuszálta a szél. S figyel. Az a va­lami egyre közeledik. Már egész közelben van, mikor meglátja, hogy csónak. Egy gazdátlan csónak. Egy lelket sem lát benne. Bizonyosan elszakította valahon­nan a vihar — gondolta magában. Ebben a peicben kibukkant egy pillanatra a hold. Most egy villám cikkáz végig az égen kísérteties kék lángba öltöztetve mindent. Bevillan a csónak fenekére. S egy alakot lát benne az őr. Hosszan elnyújtózva. „Állj, ki az!" kiállt. A csónak csak rendesem úszik tova a vizén. A vihar túldörgi a kuruc harsány hangját. Lövés dördül az éjben. Majd egy másik. Sivítva szeli át a golyó a léget s a csónak falába fúró­dik. ... A lövések felriasztják az alvó sereget. Előrohannak. Elfogják a csóno­kot s a fenekén ott találják a kuruc se­reg egyik legvitézebb katonáját a hadna­gyot. Nem volt nála se kard se puska. Egészen csurom viz lett a vihartól. Nem is ellenkezett, mikor az őrök megkötöz­ték . . . Elvitték a vezér elé. Máriássy csak bá­mult, mikor eléhoztak a hadnagyot. A bor gőze egyszerre elszállott a fejéből, mikor elmondták neki, hogy hol fogták el a vitézt. Semmi kétség. Itt árulásról van szó! „Mi volt a szándékod, Balázs?" — szó­lítja, a hadnagyot. „Semmi!" — volt a válasz. „Semmi ? ! Hát mit kerestél te éjjel, oly viharban a csónokon az ellenséges, labanctábor felé úszva ? Csak nem akart áruló lenni Csépay Balázs ?" , „Áruló? Én? Soha! Hiszen tudod, László, milyen katonája vagyok én a fe­jedelemnek ! Esküszöm nem akartalak elárulni benneteket! Becsületemre ! * „Hát akkor mit kerestél a csónakban ? És mi volt a célod ?!" „Ezt nem mondhatom meg!" „Nem ? ?! Azaz bűnös vagy ! Teketóri­ázni nem fogunk! Vitéz emher vagy, bá­tor férfi, jó bajtárs, de árulókat nem tűr­hetek seregemben !" „Visszautasítom a vádat! Áruló nem akartam lenni!" „Hát mondd, Balázsom, — kérlelte Má­riássy — mit akartál?" „Mondtam már — nem válaszolhatok erre!" „El vele!" ordított magán kivül a düh­től a vezér. „Még ebben az órában lógni fog!" „Nem rettegek a haláltól, vezér, hisz ezerszer és ezerszer néztem a szemébe ! Nem ! De mégsem mondom el, mi volt a célom! Áruló nem akartam lenni! Kuruc­becsületemre !' £ S elvitték. S ő ment némán. Szótalan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom