Esztergom és Vidéke, 1906

1906-01-18 / 5.szám

ESZTERGOM es A „VARHEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁG! BIZOTTSÁGAINAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. — Előfizetési árak: Egész évre . .12 kor. Negyed évre. . 3 kor. Fél évre ... 6 kor. Egyes szám ára 14 fillér Felelős szerkesztő: DR. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók: Dí. Píokopp Gjjula és BPBMIBI

1 Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) Kossuth Lajos (azelőtt Buda)-utca 485. szám. Kéziratot nem adunk vissza. Az uj vágóhíd. Esztergom, jan. 16. A vágóhidügyi ad hoc bizottság szombati ülésén foglalkozott Székely Henrik városi állatorvos azon véleményes jelentésével, melyet egész terjedelmében lapunkban ismertettünk. Végleges döntést a bizottság semmiféle tekintetben sem hozott, csupán közbeeső határozatokat, melyek oly nagy horderejűek, oly fontosak, hogy azok még hosszú időre fogják elodázni az uj vágóhíd kérdésének végleges megoldását. Az ügy előadója a bizottságban a városi mérnök volt, ki részletesen ismertette a Nikolson cég ajánlatát az arra vonatkozó terv, költségvetés és jövedelmezőségi számiiással, valamint az ő és az állatorvos véleményes jelentését, melyekből kitűnt, miszerint a terveknek a mérnöki és állatorvosi jelentésekben kívánatosnak jelzett módosítása, az építkezéseknek kibővítése, beleértve egy jéggyár létesítését is, a költségelőirányzatot 200,000 koronára fogja emelni és hogy a jövedelmezőségi számitások ennek folytán változnak. Egyben reámutatott előadó mérnök arra, hogy a városi állatorvos jelentéséből hiányzik a kívánatosnak Hangulat. Szivem olyan, mint a falevél, Nyári nap ha rá tüz, elalél: Keresi a csöndet, félhomályt, Hol rivalgó fény, zaj so'se bánt. Mit nekem a kabzsi emberek. íHa befogad árnyas, hiis berek. Sárgarigó ver fönt a bogon, Alkonyatkor úgy elhallgatom. Árva pipacs ottan ácsorog, .Alomteje pillámra csorog, :S félig önkényt, fél — önkénytelen, Édes lankadás győz lelkemen. 'Esthajnali harmat gyöngye hull, Az ég alja halkal elpirul, -Csillagos köntösbe öltözik, Szivembe a béke költözik, Harmatos virágszál, gyönyörűm, :Egész valóm reszket, ugy örül, Ha te, szemérmes szűz liliom, Szerelmesen pihegsz vállamon. flattyú formán uszó fellegek :S.zeldesik a tengerkék eget. jelzett és kiadási többletet előidéző többlet munkák amortizacionális quotájának a kiadások közé való felvétele. A bizottság a véleményes jelentésekben foglaltakat magáévá téve, elvben kimondotta, hogy egy modern vágóhíd létesítését kívánja, mielőtt azonban a részletek megállapításába belebocsájtkoznék, tekintve, hogylegy oly nagyszabású és modern vágóhíd létesítése alapos tanulmányozásokat igényel, aképen határozott, hogy felkéri a város tanácsát, miszerint a már létező ily modern vágóhidak adatait szerezze be és azoknak a helyszínén való tanulmányozására egy kisebb bizottságot küldjön ki, melynek tagjai a városi mérnök, a városi állatorvos, továbbá Schalkház Ferenc és Weichsler Vilmos városi képviselők lennének. Igen fontos és életbevágó javaslatot tett az ülésen Schalkház Ferenc mészáros mester, aki annak előrebocsájtásával, hogy a párkányi szakiparosok a fogyasztási adóknak és a vágatási dijaknak Párkányban aránytalanul alacsonyabb volta miatt, az uj vágóhíd létesítése esetében az olcsóbb húsárakkal a helybeli szakiparosokat nagyon megkárosítják, azt indítványozta, hogy úgy Hova tűnnek egyre változón ? Tán, hogy élek, azt is álmodom. Lipcsey Ádám. fizetéskor. A gyár buggó, mély hangú tülke belesüvöltött a ködös decemberi estébe . . . A nagykapun szegényes, kopott alakok jöttek ki, fiatalok, öregek vegyesen. Kormos, piszkos öltözetük, kedvetlen, fásult arcuk élesen tünt ki a gyár ivlámpáinak fényéből. Néhányan tréfálkodva, mások ismét komoran lépdeltek egymás mellett. Egy-kettő keserű hangon szidta a gyárat, a világot, ezeknek bizonyosan lefogtak a bérükből. A gyár kapujától pár lépésre rongyos öltözetű asszom^ok ácsorognak. Némelyik kézen fogva tartja sápadt, bete ges gyermekét. Várják a kenyeret . . Egyik közönyös arccal néz a messzeségbe, a füstös gyárkémények világába, valami fekete — már inkább zöldes — ruha van rajta . . . Csak áll némán mozdulatlanul, ő már nem vár senkire, urát a mult héten hozták ki. — összetörve, meghalva . . Csak szokásból ácsorog már itt, pedig ott hon várja a kis fia. Ma-holnap az is be megy a gyárba, mint ment az apja, s menni fog a fia is! . . . egészségügyi ellenőrzés, valamint fogyasztási adó szempontjából Párkány községe a várossal egy fogyasztási adó körzetbe vonassék be és vagy kényszeríttessenek a párkányi szakiparosek is arra, hogy az ujonan létesítendő esztergomi vágóhídon vágjanak, avagy ha ez nem volna keresztül vihető, úgy kényszeríttessék Párkány községe is arra, hogy egy uj és az egészségügyi és egyébb követelményeknek megfelelő vágóhidat építsen. A bizottság ezen indítványt annál is inkább magáévá tette, mivel a városi állatorvos előadása szerint erre praecedens van már, nevezetesen Szabadka és a véle határos Sándor községben, de meg azért is, mivel a .húsvizsgálatról intézkedő legújabb ministeri rendelet a szabályszerű vágóhidak létesítését általánosan kötelezővé teszi. A bizottsági tárgyalások folyamán, természetesen szó esett az uj vágóhíd elhelyezéséről is. A vágóhíd kérdése nem uj. Éveken át húzódik az már, de bármiféle változatban került is az a napirendre, a helyet illetőleg az utóbbi időkben jóformán egybehangzóan oda konkludáltak a vélemények, hogy annak elhelyezésére a legalkalmasabb hely, Szentgyörgymezőn van. A munkások szerte szállingóztak, kinek itt az asszonya, azzal megy haza; néhányan pedig összeverődve, a közeli korcsmákat lepik el. Negyedóra múlva csendes, üres az utca: az éjjeli munkások már bementek, a kémények füstje lecsapódik a fehér, havas útra : az utca csendjét csak a mentőkocsi zavarja meg, . . . a gyárból jön . . . a veres keresztes lobogó fel van tűzve . . . . . . Kis Kovács János is betért a „Zöld fához" cimezett korcsmába. Bent már pár cimbora is volt, kik szótlanul, komor arccal iszogattak a hosszú asztalok mellett. Keveset beszéltek, midegyik a maga gondolatával volt elfoglalva. Némelyik előtt a második félliteres üveg állt, mások meg csak lassan fogyasztották az italt. Kovács János is közibük ült, nem kellett nagy ismerkedés, különben sem akart soká időzni, tudta, hogy otthon várnak rá . . . jó lesz egy kis kenyérre való. Mig ezen gondolkozott, már hozta is a korcsmáros a bort. ... Az emberek mogorván, csendesen üldögéltek, szótlanul szíván pipáikat. Amint aztán lassan megtöltötte a nehéz dohány füst az alacsony szobát és az üres üvegek szaporodtak, a beszéd is megeredt; előbb lassan, vontatottan, később belemeMidőn a jelenlegi, Szentgyörgymezőn lévő szükség vágóhíd tatarozásáról volt szó, az alaposabb és nagyobbmérvű tatarozások és átalakítások keresztülvitele mellett döntő érvül azt hallottuk felhozni, hogy azoknak egy része az uj vágóhidnál fel lesz használható, abba mintegy bele lesz illeszthető s most azt látjuk, hogy a szakiparosok egybehangzóan állást "foglalnak az ellen, hogy az uj vágóhíd Szentgyörgymezőn épitessék, és pedig az okból, mivel az a vasúttól távol esik, s igy a levágandó állatok ki és az üzletbe való viszszaszállitása igen emeli a hús árát, de állást foglaltak Szentgyörgymező ellen azon okból is, mivel a nehéz sertések és a hízott marhák azáltal, hogy a vasúti állomástól több, mint három kilométer hosszú útvonalon hajtva, avagy kocsin szállítva, annyira öszszetörnek, hogy húsuk elértéktelenedik, sőt a nehéz sertéseké teljesen élvezhetetlenné válik. Ezen okokból a bizottságban jelen volt szakiparosok a mellett foglaltak állást, hogy az uj vágóhíd az esztergomi vasútvonal mellett létesitessék, és pedig annál is inkább, mert a zárlatok idején a vágóhíd használata nem lenne korlegedve mind hangosabbak lettek. Beszéltek a szegény ember bajáról, a munkáról, a keresetről, ehhez már mindnyájan hozzá szóltak. Egyszerre csak feláll helyéről Füves Péter — még egészen fiatal ember, villogó szemű, értelmes arcú, — beszélni kezd sokat, tüzesen, minden féléről! a gyárról, a sok dologról, a kevés pénzről. ... Az emberek kábultan hallgatták, ez már tetszett nekik! János is beleszólt felpanaszolta, hogy a munkás embertől, már a kenyerét is elvonják, ha pár percet megkésik, a munkavezető már biztosan felírja, s a béréből fizetéskor lehúzzák a büntetés koronákat. — Hej ! nem jól van ez igy! — szólt keservesen. Az emberek nem feleltek semmit, csak némán bólintottak fejőkkel. . . . Hangos szóval fordult be Nagy Gábris koma. Jókedve van, ő is kapott egy kevés pénzt. — Korcsmáros, bort ide ! Igyunk cimborák ! — kiáltott vigan, miközben letelepedett a többiek közé. Most már a kedv hangosabb lett; mindnyájan beszéltek. Előkerült valahonnan egy szál cigány is. A savanyú bor hatása erősen meglátszott, az arcok neki pirultak, mind több ital fogyott. A söntésből egyremásra kerültek „Esztergom és Vidéke" tárcája.