Esztergom és Vidéke, 1906

1906-01-11 / 3.szám

gyaltatott, a nagy többséggel szemben, igen tisztelt uraságod férfiasan mellettem foglalt állást. S ezzel dokumentálta, hogy évtizedeken át tartó hűséges szolgálat eredményeit pártpoltikai határozatokkal megsemmisíteni, 23 év történetéből az én működésemre vonatkozó részt kitépni nem lehet. Mindegyik bizottsági tag,-bármely párthoz tartozzék is,-tudja, hogy az általam viselt hivatalokat odaadással iparkodtam betölteni s ennek dacára a törvényhatóság többsége elitélt. Ez jogában állott s én e jogát épp úgy tisztelem, mint ahogy tiszteletet követelek az én politikai meggyőződésem részére is. De hálám nyilvánítása nem maradhat el akkor, amikor határozott egyéniségeket látok, akik a politikán felül emelkedő tisztább régiókból nézik s Ítélik meg egy fél emberélet működésének eredményeit. Fogadja tehát Igen Tisztelt Uraságod ezen az uton is, hálás köszönetem nyilvánítását, mellyel maradtam,, stb. — Az Új főkapitány. Unger Hugó újonnan kinevezett rendőrfőkapitány hétfőn vette át hivatala vezetését elődjétől, dr. Uray Istvántól. Unger kinevezését a nagy közönség örömmel és megelégedéssel vette tudomásul. Egyrészt, mert eddigi ténykedése arra őt qualifikálja, másrészt pedig mivel esztergomi. Nem kis szerep mire vállalkozott, de kölcsönös jóakarat és jó indulattal le lehet győzni azokat az akadályokat, melyek uton-utfélen elébe állanak. Többet ezúttal nem irunk. Véleményünket elmondottuk már sok más alka. ómmal, s ha azt irjuk, hogy főispánunk választása szerencsés volt, elmondottunk mindent. Bródy Zsigmond. A magyar irodalomnak és a journalisztikának gyásza van. Meghalt Bródy Zsigmond. Az irodalomért lángoló lelke egész hevével munkálkodott a rögös pályán. Mint újságíró pedig egyike volt a jelesebbeknek. De gyászol a tudomány, a jótékonyság, mert benne egyik pazarul bőkező maecenását vesztette. A gyászhírre a megyeházán kitűzték a se akart hallani felőlem, de még is megszólított. Megszólított, midőn úgy 4 hó után egy levelet kapott Feritől, azt nyújtotta át s mondta. — Tessék, olvassa! Olvastam. Azt irta, hogy bocsáson meg neki, bánja tettét, de későn ; hogy boldogtalan. Midőn elolvastam, magamba szólva kérdeztem őt. — És tudja szánni ? Margit egyet sóhajtott s fájdalommal felelt. — Óh igen, sajnálom, sőt szeretni is tudom ... Tévedt szegény a meggondolatlan, féktelen gyönyörhajhászat árjai közé dobta magát s belekábult. Most érzi ballépését, érzi szegény! . . . Most tudom bánja, hogy nem hallgatott a bensejében felkelő önvád hangjára, most bánja, hogy csak az önszeretet vezényszavát követte. Óh fájdalmas lehet hallani neki a keblében feltámadó önvád keserű, maró szózatát. . Nem feledem soha és ha csak lehet, kerülni fogom, hogy látásom ne idézze fel jobban lelkében az elmúlt idők emlékét, hogy felejtsen örökre. Talán az idő ir lesz fájdalmára. Én szerettem és szeretem, fátyolt vetve a múltra örökre, változatlanul. Mig e szavakat rebegte ajka, néhány pillantást vetettem reá s láttam, hogy még mindig szereti s tud megbocsátani. Szemében köny ragyogott, szivében pedig fájdalom. fekete lobogót, mert Bródy tagja volt a törvényhatóság bizottságának. — A közigazgatási bizottság f. hó 10én tartotta az évben első ülését, melyen a főispán betegsége folytán, a szabadságon levő alispán elnökölt. — Bűnügyi YédŐk. A győri ügyvédi kamara megyénk területén lévő bűnügyi védőügyvédek névsorát 1906. évre következőleg állapította meg: Esztergomban \ dr. Berényi Zoltán, dr. Burián János, Fiedler Ferenc, dr. Földváry István, dr. Goldner Fülöp, dr. Helc Antal, dr. Horn Károly, dr. Kabina Sándor, dr. Kirz Oszkár, dr. Mattyasóvszky Béla, Meszéna Kálmán, dr. Prokopp Gyula, Szecskay Antal, Szenttamási Béla, dr. Weisz Sándor, dr. Wiplinger Ödön, és dr. Zwillinger Ferenc. Muzslán: Beliczay Gyula, Katinszky Lipót, dr. Tarnay Béla. Párkányban : dr. Frühauf József, dr. Szántó Bertalan. — Farago-kiállitás Berlinben. „Az Újság" -ból vesszük át a következő sorokat. Berlini munkatársunk irja: Faragó József nevét mindenki ismeri. Mig odahaza élt, a legjobb magyar karikatúrákat rajzolta : mióta a külföldön tartózkodik, Tóth Béla besorolta a saját külön hazaárulói közé. (Nem merem eldönteni, hogy mi nagyobb dicsőség!) Most kettős minőségében szerepel: a berlini Gurlitt-féle művészi szalon Faragó rajzaiból, karcaiból külön kiállítást rendez. Tizennyolc műve igazolja e komoly és gondolkodó művésznek öntudatos haladását az utolsó két esztendőben. A karikatúrái közül (a melyek most a berlini Ulkban jelennek meg a Borszem Jankó helyett) egyet se látunk e csoportos kiállításban : csupa komoly rajz és fémkarc, nagyrészt jelentős egyéniségek jelentős portrait-ja. A német zenevilág egy pár előkelősége: Strauss Richárd („négyszeresen eladva" jelzi a külön felirat), Weingartner a gordonkás, Grünfeld, egy rendkívül érdekes névtelen „okkulista" ; Licho a Budapesten is kedvelt német színművész: valamenynyi pompás verve-vel beállítva és gazdag emberismerettel részletezve. A berlini kritika egyhangú elismeréssel adózik a magyar művész értékes kvalitásainak (valamire mégis csak jók a hazaárulók.) Egy kiváló német esztétikus, a legelső német revue szerkesztője, különösen „az öreg Kossuth" arcképét találja kitűnőnek, — a minek alighanem az a magyarázata, hogy Tisza Kálmán portrait-jánál a felirat hiányzik. A Gurlitt-szalon tulajdonosa csodálkozva tudakolta, hogy ki is az az öreg Kossuth . . . „Igaz, hiszen ő a magyar ellenzék vezére, a ki tintatartókkal dobálódzik a képviselőházban . . . Vagyis: összetévesztették Tisza Kálmánt Kossuth Lajossal, Kossuth Lajost a fiával. Faragó (Fraenkl) József Esztergom szülötte, ki nemcsak városunknak, hazájának, de a magyar névnek is szerzi a hir és dicsőség babérait a külföldön. — Pásztorjáték SÜttÖn. A karácsonyi ünnepkör alatt — irják Süttőről — a helyi tanitói kar buzgalmából ismét oly kellemes esték voltak, mint egy évvel ezelőtt. Ez alkalommal szinre került az „Aprószentek" pásztorjáték, melynek tiszta jövedelme az építendő uj orgona költségeinek fedezésére fordittatik. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy Holdampf Gusztáv nagyterme kicsinynek bizonyult ez alkalommal. A négyszer megismételt játék mindegyike igaz örömünnep volt, melyet mind a négy izben megelőzött a kicsinyek karácsonyfa ünnepélye, melyen 5—6 éves apróságok magyar nyelvű csevegése nagy hatást keltett. A főszereplők közül dicsérettel kell megemlíteni: Bangha Sándort, András bácsi; Holdampf Sándort, főzsandár; Ormay Józsefet, Ficzkó szerepében ; kik mind a hárman határozott és ügyes alakításukért sok tapsott arattak. Hogy mennyire találkozott a szülők örömével a jótékonycélu színjáték, kitetszik abból is, hogy nem kiméltek költséget a szereplő kis angyalok gyönyörű ruháira, a melyek nagyon emelték a jelenetek fényét. Az előadások anyagi része kedvező volt, mivel összesen befolyt 265 kor. 44 fillér. Meg kell említeni a jótékonycélú előadás pártfogóinak és látogatóinak azon nemes és áldozatkész tagjait, kik felülfizetéseikkel az anyagi sikert gyarapították. Felülfizettek: Áprily Ferenc 6 kor., Müller Ernő 5 kor., Áprily Ernőné 2 kor., Czener Lajos 2 kor., özv. Müller Józsefné 1 kor., Aprily Antalné 1 kor., özv. Pachl Ferencné 1 kor., özv. Giotintó Jakabné 1 kor., Gösy György 1 kor., Wilsch Károly 1 korona, Pachl Antal 1 kor., Schenkengel Sándor 1 kor. Fuchs Antal 50 fillér. A nemes cél érdekében tett áldozatkészségekért a rendezőség ez uton is hálás köszönetet mond. — Mének kiosztása. A földmivelésügyi miniszter körrendelete szerint a mén kiosztás e hó 27-én fog megtörténni Nyitrán. PELE-MÉLE. A tél a közmondásokban. A közmondások az évszakok közül leggyakrabban a telet emletik. És a mondások többnyire szépek, színesek, kifejezés teljesek és sokszor találók. Meglátszik rajtuk, hogy a nép ezeket nagyobb lelki és szívbeli nyugalommal és több időnek a ráfordításával költötte, mint azokat, melyek a többi évszakra vonatkoznak. A tél az elmúlás, a messze múltnak a gondolatával van összekötve; ő a. nép előtt a szellemi gyűjtés, a lelki szemlélődés és elmélkedés ideje. A tél ünnepeit is ennélfogva nagyobb odaadással, a hittitkokba való mélyebb elmerüléssel s szinte nagyobb együtérzéssel üli meg. A tél kezdete a közmondásokban vidékek és országok szerint váltakozik. Astronomiailag december 21-ike a legrövividebb nap és a tél kezdete. Észak-Itáliában is ilyennek mondja a közmondás : „Szent-Tamás napján visszafordul a nap" azaz, hosszabb lesz a nappal. Más országokban a hidegebb évszak korábban veszi kezdetét. Nálunk ismeretes e mondás. Itt vagyon már Simon, Júdás, jaj te neked inges, gatyás! (okt. 28.) Ilyenkor kezdődik már az erős dér, mely előhirnöke a fagynak és a hónak. Felsővidékre szent Márton (nov. 11.) szokta hozni a havat és a telet, aki fehér lovon érkezik meg. S ki ne ismerné Márton lúdját, amely a kellemes szórakozásra való tituloson kivül még arra jó, hogy megjósolja, milyen lesz a tél? Ha a mellecsontja szép fehér, akkor hideg és havas, ha barnás, ugy sáros lesz a tél ? Németországban s másutt is sz. Katalinnal (nov. 25.) kezdik a telet. „Sz. Katalin fehér köpenyben jön." A népnek igaza is szokott lenni mondásaiban, mert november hó második felében szoktak a természetben az enyhébb időszak utolsó nyomai is lassankint tünedezni. Sűrű, komor fellegek úsznak az égbolton, heves szelek és havas esők, hó förgeteg és jégcsapok jönnek a hosszú sötét éjjeleken a fehérszakállú tél apó nyomában. A vándor, a ki a téli tájon, a puszta mezőkön és a komoran hallgató erdőkön keresztül halad, gyakran órák hosszat anélkül, hogy élőlénynyel talákoznék és ha néha messzi távolból jövő hang üti meg a füle dobját, az annál jobban emlékezteti arra, mily téliesen csendes minden körülötte. E komolyság és az az ünnepi hangulat, mely a természeten uralg télen, az emberi kedélyre is hat. Az ó- német naptár sz. Kelemen pápa (nov. 23.) ünnepével kezdi a telet és a napot horgonnyal jelöli, mert e napon a hajósoknak már a kikötőben kell lenniök. Ismét a négy évszakot meghatározó közmondás : Sz. Kelemen hozza meg a telet. Sz. Péter széke tavaszt jelent (feb. 22.) A nyarat hozza sz. Orbán, (május 22.) Az őszt kezdi sz. Bertalan (aug. 24.) Sz. Luca (dec. 12) napját emiitik leggyakrabban a téli mondásokban. Az angolok ezt mondják : „Luca nap a legrövidebb nap és a leghosszabb éjjel." E szentnek ünnepe ugyanis a régi kalendárium szerint dec. 25-ére esett, azért halljuk a következő mondásokat is: „Szent Luca napjától csibe lépéssel növekszik a nap. Szent Luca megkurtitja a napot." Az olaszok is mondják „Szt. Luca a leghosszabb éjjel, ami van." Luca napi időjárásból jósolnak is, Igy Sardiniában e napról határozzák meg, mily időt várhatunk karácsony napjára. Nálunkegyes vidékekenpedigLucanapjától, vagyis dec. 13-tól kezdve tizenkét napig, azaz 25-ig vigyáznak az időjárásra, s a milyen idő van az egyes napokon, olyan lesz a megfelelő hónap. Ez a Luca kalendárium népszokásokban. Luca napján sok babona fordul elő, melyet nagyobbrészt a jövőnek megtudása kedvéért űznek. Ilyenek az úgynevezett Lucafényből, Luca keresztből való jósolások. A Luca székről mindenki hallott már. Van azonban e napnak a szt. Miklós napjának kedvesebb jeUege is, kivált a gyermekek előtt. A fiúk rettegve félnek a szigorú, de bőkezű Mikulástól, a leányok inkább a Lucától. Avagy az is csak a régi jó időkből maradt mesévé mállott már. Amióta erről is sikerült a vallásos zománcot letörülni, elfajult e szép szokás, mely hajdan a szülők egyik alkalmas fegyelmi eszköze volt a jó gyermekek megjutalmazására, roszak megbüntetésére, ma pedig nagyobbrészt komédia és hec. Hja haladunk! A költészetet már a gyermek szobából is ki kell szorítani, hadd dajkálja a gyermekeket a Próza, ez neveli őket a valódi életre ! Téli gondolat! Más közmondások a tél tartósságát és szigorát jellemzik. A tél a legszigorúbban ragaszkodik a jogához vallják a mondások. Az angol azt mondja: „A tél sohasem henyél." A francia pedig „A ki egy téli napot átélt, egy. halálos ellenséggel kevesebbje van." Másutt ismét: „Szerencsés az az ország, melyben felhők telelnek. A felhők enyhítik a levegőt. A hidegben gyorsabban mozog az ember. Innen szálló ige: „Télen mindenki ifjú lesz." Ilyenkor minden kabát jó. A közmondás szerint: „A fagy minden rongyot összetart." A jövőre mindenki kíváncsi s a jóslásból ki nem fogy az ember. A közmondások az újévet emlegetik. Ausztriában mondják : Amilyen sz. Katalin, olyan lesz az újév. Németországban: Az első napi hajnali pir rossz időt és nagy csapást hoz. Tirolban és másutt pedig termékeny évre enged következtetni. Portugáliában: „Az év első napja a nyár első hó napja." Spanyolországban az újévről két különös közmondás divlik: „Többet hoz az újév mint a jól művelt föld." „Ne mondj rosszat az évről, a mig el nem múlott." Januárt illetőleg a közmondásokban