Esztergom és Vidéke, 1906

1906-01-11 / 3.szám

pedig, habár a javasolt változtatások és hiány pótlások több kiadást fognak is előidézni, viszont azonban nagyobb lesz a vágóhíd jövedelmezősége. A városi állatorvos véleményes jelentése igy szóll: Tekintetes Tanács ! Mult évi december hó 6-án 8324 szám alatt kelt végzésre jelentem, hogy a közvágóhíd elrendezési tervezete, az épületek elhelyezése a kitűzött célnak megfelelnek, csupán a szabadszék maradt el a huspárolóval, melyeknek felépítése a modern vágóhidak egyik főkelléke. A vágóhíd tervezetének az az alapja, hogy a telepen levágott állatok húsának mesterséges hűtése céljából ott modern hűtőberendezés készíttessék és erre ezen tervezetben felvett „Linde" féle léghűtő a legjobbnak bizonyult és ezt ajánlom elfogadásra, mert a hus csak száraz, hideg levegőben tartható el hosszabb ideig, ami kizárólag a levegő mesterséges hűtése, azaz léghűtő által -érhető el. A terv a vágatást két részre osztja. Az egyik csarnokszerű épületben vágatásra kerülnek a szarvasmarhák, tehát a borjuk, juhok és kecskék is, a másik, ettől teljesen elkülönített épületben pedig a sertések. A két vágócsarnokhoz tartozik a kettő között közepéit épült közös hűtőcsarnok, mely íedett folyosóval köttetik össze. A szarvasmarha vágócsarnok méreteit biztosan nem tudom megállapítani, csupán a műleírásban veszem észre, hogy csak 4 drb. marhának egyszeri bevágása terveztetik, még pedig 2 felhúzó gépezettel. Ami szakiparosaink nem dolgoznak felhúzó gépezeten, hnnem földön, igy tehát ezen terület kicsiny és olykép kellene azt tervezni, hogy a csarnok mindkét hosszoldalán 4—4 drb., összesen 8 drb. szarvasmarha vágható le egyszerre, kicsinynek találom e helyiséget még azért is, mert ugyanebben a csarnokban lesznek a borjuk, juhok, kecskék is leszúrva. A műleírásban 37 folyó méter huskampó van tervezve, melyen egyidejűleg 36 drb. aprómarha szúrható le. Igaz, hogy egyszerre 36 drb. juhot nem szúr le egy mészáros, de ha öt, vagy hat mészáros egyszerre leszúr 8—10 drb, juhot, akkor a helyiség kicsiny, mert nem ismerem a húsaggató fogaknak egymásközti távolságát sem, már pedig minden darab juhnak feldolgozásához 40—50 cm. távolságú husaggató szegre van szükség. Nem találtam meg a csarnok világítására szolgáló ablakok nagyságát. Mindegyik ablak szellőztető készülékkel legyen ellátva és még külön a kéményszerű u. n. laterna szellőzők is terveztessenek. Az egész padozat burkolása keramit legyen. A vágócsarnok belső oldal falazata mosható zománc máz legyen legalább 2—3 méter magasságban. A sertés vágócsarnok méreteit nem ismerem, de az én szerény véleményem szerint legalább 20 méter belső hosszúságú, és 12 méter belső szélességűnek kell lenni, melynek közepén 3 méter széles folyosó legyen szabadon hagyva. E csarnok belsejében van a munkaterem külön külön felaggatható és a falhoz erősített munka asztalokkal, szúró hely koppasztó és bél mosóval. Mindezen helyek falakkal legyenek elkülönítve egymástól. A 18 drb. sertés egyidejű feldolgozását nem értem, mert kikerülték a tervezőknek figyelmét a vidéki sertés bevásárlási viszonyok. ... Jaj bácsi ! ha ez igaz lesz, maga is részes a vétekben. E szavaknál erősen szemem közé nézett, miért kissé félve mondtam : — Én részes a vétekben ? Ez nem igaz, én nem tudom miért maradt el! — Nem is az a vétke, de miért segített jó atyámat csalni ? Inkább szenvedtem volna, tűrtem volna szigorát és megóva lennék oly nagy csapástól, mint minőnek kitéve vagyok. Nevetni fognak rajtam s talán bácsi is, kinevetnek, hogy mint űzött velem komoly tréfát, mint vetnek irgalmatlanul a nép szájára .... Oh maguk lelketlenek! — Bocsánat Margitkám, de ne haragudjék oly nagyon, engesztelődjék meg, még nem tudunk semmit, csak a zavarosban halászunk. Nem lelketlen Feri, jó szive van. — Nem ? majd meglátom ! Nagyon gyanús előjelek tettei a komoly szándékhoz ! — Semmi sem az, amit ő tesz, ifjú még. Ifjú ész, bolond ész! Minden ifjú szeszélyes, majd máskép lesz minden. Alig fejezhettem be gondolatom, valaki erős hangon kiáltott, Margit! Margit!! Az én kis mérges, türelmetlenkedő szomszédom felugrott a hangra s elszaladt. — Hiv a papa ! Futok . . jó mulatást! Magam maradtam. Gondolkozni kezdtem Margit szavain s annyira elmélyedtam, hogy a déli harangszót sem hallot-tam. Merengésemből egy ártatlan, fészkéből kipottyant veréb ijesztett fel, amint mellém esett a padra. Végig néztem szegény utolsó mozdulatát, s azután eltávoztam én is és puszta lett a virágos, madárdalos kert. Otthon ebéd alatt elhatároztam magam, hogy szegény Margitot, ahogy lehet megnyugtatom, s tőlem telhetőleg a dolog után nézek. Mindenfelé tudakozódtam utána, mindenfelé, hogy csak megtudjam a valót, de célt nem értem. Már féltem, hogy én leszek a bűnbak. A kertbe ritkán jártam, csak suttyomban, körül-körül néztem, nem-e lát meg, nem visz-e vallatásra ? De ő nem vett észre. Én a padról néztem, amint szegény karjára támaszkodva zokogott, mint hullott könnye. Sajnálkozva tekintettem reá, midőn jött atyja s ő mintha semmi sem történt volna, mosolygott, félve atyja gyanújától. Óh az az erőltetett mosoly ! az a szenvedés,' — nevetni, vignak lenni, mikor az ember szivét a kín gyötri, fájdalom szorongatja ! Nevetni, mikor talán szerencséje sírjába néz ! — iszonyú! ! Nem is viselt virágot keblén, elhagyta őt az életkedv. Nem társalgott ismerőseivel, némán, hallgatag járt-kelt az utakon. Nem igen mutatta magát. Bizonytalanságban, fájó sejtelmek közt mult el egyik napja a másik után. Margit, mint a rózsa nyilt, illatával megtelt a lég s alig érintette ajakát a nap forró csókja, alig érezte a szerelem boldog perceit, egy hervasztó szél orozva rabolta meg szirmaitól, alig kezdett ragyogni szivében szerelem csillaga, máris sötét fellegek tornyosultak föléje. Én csak véletlen jöttem a dolog nyitjára, útközben beszélte el egy öreg úr. Feri ugyanis a kaszinó bálon megismerkedett egy barna leánykával — nem Ugyanis a tervezet szerint Budapesten lehet igy előirt módon dolgozni, de nálunk nem, mert a leölésre kerülő sertések nem mind kőbányai nehéz sertések, hanem helybeli öreg hízott, félhizott, javított malacok és süldő sertések, melyeknek különféle hőfokú víz szükséges. Nem forrázhatok egy kádban egy öreg kőbányai fajtabéli sertés, magyar mangalic fajtabeli malaccal, viszont megfordítva sem. Azért a sertés forrázás és feldolgozását biztos órához kötni nem lehet. Hiszen nálunk egyszerre 18 drb. sertést nem szúrnak le, csak jelesebb ünnepek előtt. De ugy hiszem, hogy a vágási napokon a levágás hat óra alatt szépen lebonyolítható. A hűtő egy 23 négyszögméter előhűtőből és egy 63 négyszögméter felületű hűtő csarnokból áll. Miután az előhűtőre gyakrabban és többnek lesz szüksége, véleményezem, hogy az előhűtő 35 négyszögméter legyen, és 55 négyszögméter a hűtőcsarnok. A hűtőcsarnok berendezése megfelelő, és a jelentkező bérlők számához mérten lehet uj zárható hús rekeszeket felépíteni. A hűtő üzem március hó 15-től, október hó 15-ig terjedjen, mert akárhányszor előfordult már, hogy március hónapban jeget kellet használni. Ha mesterséges jéggyártással kapcsolatosan lehetne felépiteni a hűtőt, akkor még jövedelmezőbb lenne a vágóhíd, mert a mészárosok és henteseknek, szállodás, vendéglős és stb.-iknek nem kellene külön drágán beszerzett jégvermeket bérelni, melyekből július vagy augusztus végén már kifogyott a jég, hanem ezen bérleti összegből naponta vehetnek tiszta jeget és á mészárszékben levő jégszekrényeiket megtölthetik. épen a legszebb volt, de tűrhető — ennek hizelgése elvakította őt, szivét eltompította, agyát megzavarta. Kívüle mást nem látott, nem hallott, csak néki élt. Edes atyjával bekerítették az aranyhálóba, honnan számára szabadulás nem volt. Napról-napra közelebb fűzték a szálak, csecse-becsékkel édesgették, mígnem egy-két csábos mosoly, tekintet oly erősen találták, hogy életét óhajtotta megosztani vele . . . Megkérte! Eltaszította magától Margitot, nem gondolt reá, sülyedni hagyta vigasz nélkül a bánat sötét tengerébe. Margit arcának rózsái halványulni kezdtek, szemeiből, melyekből élet sugárzott, melyek parázsként égtek olykor olykor, bánat sugárzott ki s egy köny, egy elrejtett köny rezgett pilláin. Kinek szavát szentnek hitte, megcsalta őt. Kegyetlen módon fordult el tőle. A csábító pedig tombolt örömittasan, lázasan pezsgett vére, szemei tűzben égtek, boldogságának hajnala derült. Oh, mily két ellentét! . . . Másnap akarva, nem akarva, midőn feléjük mentem, atyja erővel bevitt a kertbe, hogy nézzem meg, mily szép új rózsája van. Megyünk a főúton lakásuk előtt. Margit egyszerre kin termett. Köszöntem neki és tovább ballagtam atyjával. Margit nem hagyott el, hanem tisztes távolban követett, szemei villámokat szórtak és a kezében lévő újságot ruhájához veregette. Megtekintettem a rózsát, de bizony se szinét, se alakját nem tudom, szemeim kápráztak, ide-oda ugráltak, olyan voltam mint aki kábult. Megijedtem, öreg létemre ilyen furcsa biróság elé kerülni . . . Igy a szakiparosok könnyebben szoknak a hűtő használat és az évi bérlethez is. (Vége köv.) HÍREK. Farsangi naptár. Január 13-án. A helyőrség tisztikarának hangversenye teritett asztalok mellett a Magyar Királyban. Február 1-én. A tisztikar simphonia hangversenye a Fürdőben tánccal. „ 4-én. Az Esztergomi Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött táncestélyea „Fürdő" nagytermében. , 17-én. A tisztikar tánccal egybekötött sziniestélye a Magyar Királyban. „ 20-án. Az Erzsébet nőegylet jótékony célú estélye a Fürdőben. „ 27-én. A tisztikar juxestélye a Fürdőben. , 28-án. Ev. ref. egyház tagjainak családiasestélye a „Fürdő nagytermében.

u — A hercegprímás egészségi állapota. Azon aggasztó hírekkel szemben, hogy Ő Eminentiája erős láz következtében napok óta őrzi az ágyát, legújabban arról értesülünk, hogy a Herceg egészségi állapota kedvezőbbre fordult. — A főispán gyengélkedése. Horváth Béla főispán erős meghűlés következtében napok óta szobáját kénytelen őrizni, s rz oka annak, hogy kedden székhelyére meg nem érkezett, s hogy a közigazgatási bizottság tegnapi ülésen részt nem vett. — B Szabó Mihály főispán köszönete. B. Szabó Mihály honti-főispán a megyebizottságának azon tagjaihoz, kik az ismeretes közgyűlési határozat hozatala alkalmából a többséggel szemben a tárgyilagosság álláspontjára helyezkedve dr Földváry István indítványa mellett foglaltak állást, az alábbi sorokat intézte. „Arról értesültem, hogy a mult hónap 21.én tartott rendkívüli törvényhatósági közgyűlésen,, azon alkalommal, amidőn Esztergom vármegye szolgálatából való megválásom tárAtyja a kert közepén eltávozott egy úri emberrel, én pedig magam maradtam, de csak rövid ideig. Midőn atyja a bokrok közt eltűnt, Margit hozzám lépett s szónélkül egy újság belső részét adta kezembe s egyik bekezdésre rámutatott. — Olvassa ! Benéztem az újságba, majd reá, majd ismét bele s kezdtem olvasni. — Eljegyzés. Mosonyi Ferenc eljegyezte Török Márta kisasszonyt, Török Ivor bájos leányát. Fejem kezdtem csóválni. Margit reám nézett s kérdezte: — Mit szól hozzá ? Pár pillanatig hallgattam, csak a vállam vontam, majd feleltem. — Nem szép tőle, lelketlen. — Mint bácsi 1 Ketten tépték ki szivemből a hit elvetett magvát. Ketten taszítottak vissza az élet útjáról. Szólt keserű méreggel, mire mentegetődztem. — Nem, nem Margit, nagyon haragszik reám, pedig ok nélkül. — Ne beszéljen bácsi, mondtam maga ép oly bűnös, jobb ha nem védekezik. Bármit beszéltem és bárhogyan, mindig: csak azt kaptam. # — Maga ép oly bűnös. Nem birtam kiengesztelni, haszontalan volt minden törekvésem, minden kisérietem, ajka csak szemrehányásra nyilt. Roncsolt szivére nem birt vigaszt találni. Sajnáltam őt, bár sokszor megbántott, de részben igaza volt.. Haragja sokáig-tartott, nem beszélt velem, de még csak reám se nézett. Hirt