Esztergom és Vidéke, 1906

1906-04-05 / 27.szám

bővítéssel minden terjeszkedésnek meg fog felelhetni. Nyilvánvaló tehát,, hogy éppen a villamos tielyi érdekű vasút lesz az az eszköz, mely által Esztergom városa elsőrangú vidéki gócponttá fejlődhetik. Még fontosabb feladat jut a helyi érdekű vasútnak abban, hogy az előbb-utóbb bekövetkezendő önálló vámterület korszakában hatalmas ipari gócponttá fejlődjék Esztergom városa. t A szénbányák a vizi út, a két fővasútvonal közelsége és kedvező fekvése Budapest és Bécs közt egyenesen arra predestinálják Esztergom városát, hogy a létesítendő új ipartelepek gócpontjává váljék. De ennek elengedhetlen előfeltétele, a város utcaterületének szintjében haladó, de helyi érdekű vasút. Csak az útszinben haladó vasút mellett létesülhet ipartelep, mert igy kapcsolhatja be magát könnyen a vasutba. Cak a helyi érdekű vasút jelleg biztosítja azt a díjszabási helyzetet, mely az ipartelepnek megfelelő díjszabást nyújt az országos vasúthálózatra átmenő forgalomban. A közúti vasúti jelleg teljesen kizárja annak lehetőségét, hogy az ipartelepeknek kedvező díjszabási helyzet biztositassék. Ezek után azt kérdem, minek örülnének jobban ükunokáink, annak ha akár lóvonatú, akár gőzmozdonyú vagy bármilyen más közúti vasút tulajdonosai lesznek bármi jövedelmet hajtana is az, vagy pedig ha nem lesznek vasuttulajdonosok ellenben lakói lesznek egy olyan városnak, melynek ipari fellendülése és vidéki gócpont jellege százezrekre menő népesedést, gazdagodást és ezzel kapcsolatban a kulturális haladásnak minden fejlődését biztosította. És mindezt a villamos helyi érdekű vasút biztosithatja egyesegyedül. II. Miért kapja Esztergom város minden pénzáldozat nélkül a helyi érdekű villamos vasutat? A helyi érdekű vasút díjszabása oly alacsony lesz, hogy a pótilletékkel való felemelés dacára oly jutányos szállítási dijak állanak elő, hogy a mostani fuvarozási dijakkal szemben lényeges megtakarításban részesül mindenki a vasút által. Ugyanis a helyi érdekű vasutaknál az engedélyokirat értelmében métermázsánkint és kilométerenkint egy fillérnél magasabb egységdijtételt alkalmazni nem lehet, vagyis a legmagasabb díjtétel az összekötő vasút egész hoszzára métermázsánkint hét fillér volna. Mindenki beláthatja tehát, hogy a pótilleték daczára olcsó díjszabás fog érvényesülni. A várostól kért támogatás abban áll, hogy biztosítsa miszerint a pótilletékekből évente 30,000 korona be fog folyni. Ez a támogatás anyagi áldozatot nem jelent, mivel a város pénzügyi bizottsága konstatálta, hogy a legszigorúbb számitások alapján és csupán azt a forgalmat számítva, mely Esztergom közvetlen vidéke termékeinek forgalmát a Duna jobbparti ipartelepekhez és viszont felöleli, valamint a Párkánynána — Dunaparti forgalmát számítva, kizártnak tekintendő, hogy 30,000 koronánál kevesebb fog befolyni pótilleték címén. Megjegyzem e helyen, hogy a város szóbanforgó garanciáját magam kötöttem ahhoz a feltételhez, hogy az átmeneti forgalomra is legalább két fillér pótilleték engedélyeztessék. Erre az engedélyt csak a várossal való megegyezés után fogjuk a kormányhatóságtól közösen kérelmezni. Azonfelül azt is fogjuk kérelmezni, hogy amennyiben a pótilleték bevételek a 30,000 koronát túlhaladják a többletből első sorban egy tartalékalap képeztessék, melyből esetleges gyengébb évek hiányai fedezhetők legyenek, a város anyagi igénybevétele nélkül. Közösen kérni fogjuk továbbá azt is, hogy jogunk legyen abban a nem várt esetben, ha a pótilleték bevételek a 30,000 koronát el nem érnék, az átmeneti forgalomban a pótilletéket két fillérről két és fél esetleg három fillérre is felemelni. Ezt a föltételt is mint elengedhetlen föltételt fogjak odaállítani és ily módon a város anyagi igénybevételét teljesen kizárjak. Hogy a három fillér pótilleték daczára igen kedvező díjszabás áll elő, azt már fenn beigazoltam.