Esztergom és Vidéke, 1905

1905-01-26 / 8.szám

de 20 év alatt elavult ipartörvény reviziója a szakférfiakból felállított ipartanács és annak végrehajtó bizottsága véleménye alapján. A földművesek érdekeinek megóvása, sorsuk javítása telepítések által, a. mi megszüntetné a kivándorlást és sok ezer családot juttat művelésre alkalmas földterületekhez s a mely cél elérésére a kontemplált 80 millió kölcsön az obstruktiö által előidézett helyzet folytán nem volt folyóvá tehető. A közös vámterületnek esetleg önálló vámterületté átalakulása — ami be fog következni, mihelyest az ország jól felfogott és bizton kiszámitható érdekei ezt lehetővé teszik — akkép lesz eszközlendő, hogy a gazdák érdekei a termesztmények árának előrelátható csökkenése dacára se szenvedjenek kárt. Ez ugy érhető el, hogy olcsó kölcsönök és a gazdasági egyesületek közvetítésével nyújtott segédeszközök által földjeik termőképesebbé tétessenek, az állattenyésztés és az állatkivitel emeltessék, az esztergomi gazdasági egyesülettel is tárgyal már a kormány, készséggel bocsájtván egy nagy •kölcsönt a városi és megyebeli gazdák részére forgalom, és ezáltal az üszők vásárlása céljából. Végül a kereskedelem emelését óhajtom elősegíteni, amit azért említek utoljára, mert kereskedő társaim úgyis tudhatják, hogy ez figyelmemet el nem kerüli. A kereskedelem felvirágoztatásának egyik alapfeltétele, hogy • az évről évre meghosszabbított provizóriumok megszüntettessenek és a lejárt kereskedelmi szerződések törvényhozásilag mielőbb végleg megköttessenek. Az adóreform életbeléptetésére vonatkozó adatok elkészültek. E szerint az adó igazságosan és arányosan fog kivettetni. A szegény ember semmit, vagy csak keveset fizetendőmért az igy eleső államjövedelmet könnyen pótolják s alig érzik meg a milliókat jövedelmező gazdag nagy bankók és egyéb aránytalanul nagy hasznot hajtó vállalatok. ;- • • * A reáliskola államosítása és főreállá való fokozatos fejlesztése érdekében tudva van Önök előtt, hogy egy küldöttséget vezettem a vallás- és közoktatásügyi miniszter és a miniszterelnök úr elé, kiknek határozott Ígéretüket szerencsések voltunk megnyerni arra nézve, hogy régi vágyunkat teljesíteni fogják s hogy ezt komolyan meg is teszik, bizonyítja az, hogy ez ügyben a városhoz már leirat is érkezett, amelyet a legutóbbi városi közgyűlésen fel is olvastak, s azóta itt jár a miniszter nem elégedetlenebb, mint régen. A ruhája is mintha ugyanaz volna, elég tiszta, elég rendes, az időhöz való. Nincs melege, nem fázik, dolga nincs, terve nincs, célja nincs. Mit gondolhat vájjon a maga életéről ? Azt, hogy várni kell, majd eljutunk valahová. Mi úgy sem mehetünk magunktól, visznek, mint ahogy hordja magával az ár a folyamnak molekuláit. Nem a cseppeket, mert az már intézmény, valóságos részvénytársaság ! Ostoba filozófia, hogy megtéveszt, mint kitérít az utamból. Most hirtelen egy kép reszket szemem előtt, homályosan, beteges bágyadtsággal. Mintha láttam volna a száműzött öreg embert most karácsonykor estvei. Az utca elhagyatva, sötét mögötte a pálinkás bolt is. A hordár indúlófélben volt éppen, de valaki hátulról megérintette a kacska kezét. Egy asszonyember, kalapban, csak a félarcát láttam, de az ugyancsak ki volt pirosítva. A lánya, az unokája, a felesége ? Egy darabig láttam őket, amint egy vonalban lassan haladnak előre, amig egyszerre kiestek, elvágódtak a látóhatáromból, velem —-. egymagámmal — vadul vágtatott tova az ünnepesti villamos. Bródy Sándor. kiküldöttje Spitkó főigazgató úr az államosításhoz szükséges részletes adatok beszerzése végett. Az esztergomi vasúti állomásnak a párkányiéval villamos vasúttal való összeköttetésének kérvényét én vittem a kereskedelemügyi miniszterhez; a mult héten én jártam el ezen évek óta húzódó ügyben, kitartással, ügybuzgalommal, szeretettel s legalább azon biztos reménnyel, hogy most, midőn a villamos telep már áll és áramot szolgáltathat a vasútnak, ez rövidesen ki is fog épülni. Mindkét ügyben mint minden esztergomi én is érdekelve vagyok s már ez is biztosíték, hogy jobban fogom verni a vasat, mint tenné azt egy idegen. Hogy miért nem jártam el korábban és mért csak most, bizonyára többen fogják kérdezni. Hát kérem e kérdés tévedésen alapszik. Eljártam biz én évek óta mindkét ügyben, de dűlőre hozni nem birtam és pedig korábban a már jelzett okból nem, amióta pedig kormánypárti vagyok, azóta azért nem, mert a parlamentáris viszonyok és az obstruktió, minden hasznos munkát megakasztottak. Ami a csingér adómentesítését illeti, e téren teljesen egyetértek tisztelt ellenfelemmel. Szórói-szóra aláírom, amit e tárgyban mondott, igy tehát akár ő lesz e kerület képviselője, akár én, szőlősgazdáink óhajtásuk kielégítésére való kilátásuk egy és ugyanaz marad. — De mégsem egészen, mert engemet mint szőlősgazdát ép ugy nyom e teher, mint Önöket és én is szeretnék ettől szabadulni. Van azonban városunknak még sok egyébre égető szüksége! Ezek közül néhányat szintén csak röviden sorolok fel azokból melyeket a tisztelt ellenjelölt úr nem is ismerhet. Itt van elsősorban a kormány jóindulatáról tanúskodó, már megszavazott 500,000 korona befektetést igénylő kis Duna kikotrási és téli kikötő létesítési munkának mielőbbi megkezdése, mely azonban egy súlyos, sanyarú anyagi viszonyaink között el sem birható feltételhez, a város csatornázásához van kötve. Ki ne óhajtaná a csatornázást és a vízvezetéket, melyek létesítése esetén egészségi viszonyaink tetemes javulása várható. A város ügyeit intéző körökön, a jóindulatát e téren számos esetben tanúsított főispánunkon, a polgármesteren és főleg a megválasztandó képviselőn fog állani, meggyőzni a kormányt arról, hogy e terv csak az állam részéről való nagymérvű támogatás mellett lesz megvalósítható. A pénzügyigazgatóság mielőbbi felállítását a pénzügyminiszter úr az ez ügyben nála tisztelgő küldöttségnek megígérte, s én azt a legutóbb is szorgalmaztam. A hidvámnak mindenkorra, vagy egyelőre legalább a hetivásárokon való elengedése eminens érdéke a városnak s ez irányban a városi pénzügyi bizottságban megtettem a kezdeményezést, de eszmém nem talált viszhangra. Pedig tisztelt Uraim! én úgy vélem, hogy az országutak fentartása állami feladat lévén, az államnak kell gondolni arról, hogy az országutak fentartása állami feladat lévén, az államnak kell gondolkodni arról, hogy a lakosság a közlekedési utakat — útszakaszonként való külön fizetés nélkül — használhassa. Ha az állam tartozik nekünk oly utat csináltatni, hogy azon Doroghról Esztergomba jöhessünk, akkor tartozik avval is, hogy ép úgy eljöhessünk Párkányból is. Mi nem tehetünk arról, hogy ez csak hídépítéssel történhetik. Vannak útszakaszok a magas hegységekben, a melyeken szintén csak nagy kiadásokat igénylő építkezésekkel volt a zavartalan összeköttetés létesíthető és ott mégsem szednek vámot. A hidvám megszüntetésének kérése tehát jogos és igazságos, s ha ezt sikerül elnyernünk, városunk forgalma újból emelkedni fog és egy jobb kor hajnala virrad reánk. De mindenek felett gyárak, gyárak kellenek nekünk ! Ezek munkásai keresményüket városunkban fogyasztanák el. Pangó iparunk és kereskedelmünk ezáltal újból felvirágoznék, a fuvarosok keresethez jutnának, a szőlősgazdák jobban birnák értékesíteni borukat és egyéb termesztményeiket. * Egy kéréssel fordulok végül Önökhöz mélyen tisztelt barátaim. Ne legyünk ellenséges indulattal egymás iránt. Hisz tudjuk jól, hogy Esztergom falai között nem lakik hazaáruló, mert azt kikergetnénk körünkből. Őrizzük meg városunk és polgáraink nyugalmát. Ez első és szent kötelességünk. Nem hazaáruló az a kinek más a politikai nézete, hanem igenis hazája ellen vét az, a ki a polgárság nyugalmát felzavarja, felizgatja. Lépjenek tiszta lelkiismerettel az urna elé és szavazzanak meggyőződésük szerint. Ha kitüntető bizalmuk engem juttat újból a törvényhozók közé, ezért mély köszönetet és meg nem szűnő hálát fogok Önök iránt érezni, de nem telnék örömem olyan mandátumban, melyhez polgártársaimnak talán hosszú időre feldúlt békéje és nyugalmának ártatlan feláldozása fűződik. Számoljanak majd érette lelkiismerettükkel azok, a kik azt előidézik ; hogy nem én és követőim lesznek azok, az a jelekből is látható, hisz nyugodtabban egy jelölt és egy párt sem viselheti magát az országban, mint az esztergomi szabadelvű párt és annak jelöltje. Választás. Hol fognak állani a pártok ? A pártok elhelyezkedése dolgában hétfőn történt meg a kijelölés, illetve döntés. Mivel a megbízottak megegyezésre jönni nem tudtak, sorsolással döntöttek a kérdésben, amely szerint az ellenzék a Széchenyi-térnek a pósta-palota felé eső oldalán, mig a szabadelvű párt a reáliskola felőli oldalon fog elhelyezkedni. Katonai őrjáratok a városban. Az ellenzék által veszélyeztetett személy és vagyonbiztonság megóvása okából vasárnaptól kezdve öt és nyolc emberből álló katonai őrjáratok cirkálnak éjeleken át a város utcáin. Miféle katonaság lesz a választásoknál! Miután háziezredünknek és a 76-ik gyalogezrednek városunkban állomásozó zászlóaljai más megyébe vézényeltettek ki választásokhoz, városunkba a 76-ik gyalogezrednek Sopronban állomásozó 1-ső zászlóaljából vezényeltetett ki másfél század, öt tiszt és 150 ember, kik tegnap reggel érkeztek meg. A doroghi kerelületbe a 26-ik gyalogezrednek városunkban állomásozó 3- ik zászlóaljának 2 százada 200 ember egy zászlóalj parancsnok vezénylete alatt, továbbá a Sopronban állomásozó 9-ik számú huszárezred fél százada 50 lovas, a köbölkúti kerületbe a Wienben állomásozó 60 ik számú gyalogezred 2 százada., 200 ember, egy törzstiszt vezénylete alatt, a 26-ik gyalogezred Győrött állomásozó 4- ik zászlóaljának egy százada, 100 ember és a Wienben állomásozó 4-ik számú huszárezrednek fél százada 50 lovas. HÍREK. Farsangi naptár. Február 1-én. A Kaszinó táncestélye saját helyiségében. „ 4-én Az esztergomi iparosítják önképző egyesületének szinielőadással egybekötött táncestélye a Magyar Királyban. „ 5-én. A kereskedő ifjak önképző egyesületének masorrai egybekötött táncestélye a Fürdőben. „ 11-én A helyőrség tisztikarának simphonia hangversenye a Fürdőbén. „ 12-én. A kath. legényegyesület szinielőadással egybekötött táncestélye a Fürdőben. Február 15-én Szlavianszky orosz daltársulatának hangversenye a Fürdővendéglőben. „ 18-án. Az esztergomi iparosok dalkörének zártkörű dalestélye a Háromszerecsenben. „ 25-én. A helyőrség tisztikarának táncestélye a Fürdőben. Március 7-én. A Kaszinó orfeum estélye saját helyiségében. — EskÜVŐ. A görög katholikusok Kossuth Lajos-utcai egyháza még nem látott fényes esküvőnek volt színhelye kedden a déli órákban, amidőn Sztojanovics Sándor, komáromi kir. törvényszéki jegyző, ki évekig volt társadalmunk kedvelt alakja, vezette oltárhoz szép és kedves menyaszszonyát Szvoboda Kornél úrhölgyet. A templom zsúfolásig megtelt a menyasszony és vőlegény ismerősei és barátaival, kik az ifjú házaspárt szívélyes gratulátiókkal halmazták el. Hogyan, hogy nem, egy kéményseprő tévedt be a templomba amugyan feketén, amint napi munkáját végezte, miből az ily alkalmakkor mindent megfigyelő jóslók azt magyarázták ki, hogy a kéményseprő megjelenése boldog házasságot jelent. Őszintén kívánjuk, hogy ez beteljesedjék, hogy legyen házaséletük ege mindég oly fellegtelenül kéklő, mint dél Itália ege, hová a közeli napokban nászútra kelnek. — Személyi hír. Svetz Vilmos, Vargyas Endre kir. tanfelügyelő utóda tegnap családjával városunkba érkezett. — A helyőrség tisztikarának simphonia hangversenye, mely a kibocsájtott meghívók szerint f. hó 28-ára volt tervezve, február 11-ére lett elhalasztva. — Halálozások. Grósz Ferenc köztiszteletben álló polgártársunkat súlyos csapás érte édes anyjának f. hó 22-én történt elhalálozásával, melyről az alábbi gyászjelentés számol be. „Grósz Ferenc és neje szül. Brunner Paulin, a saját és gyermekeik István és Margit, valamint ennek férje Berán Károly, úgy a többi összes rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy forrón szeretett anyjuk, nagyanyjuk és rokonuk özv. Grósz Antalné szül, Taxner Katalin úrnő f. hó 2J-én, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 80-ik évében jobblétre szenderült. A megboldogult hült tetemei f. hó 24 én d. u. 3 órakor fognak a kir. városi temetőkápolnában beszenteltetni s ugyanott a családi sirboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 24-én d. e. 10 órakor fog a belvárosi plébánia templomban az Úrnak bemutattatni. Esztergom, 1905. január 23-án. Nyugodjék békében !" A megboldogultat nagy részvét mellett kisérték utolsó útjára. özv. Gang Adolf né szül. Fleckles ída nyelvtanárnő hosszas szenvedés után, életének 70. évében folyó hó 21-én elhunyt. A megboldogult földi maradványait folyó hó 23-án délután 3 órakor helyezték az izr. temető halottas házából örök nyugalomra. — Jégünnepély- A tornaegyesület jégünnepélye iránt nemcsak sportkörökben, de városszerte általános az érdeklődés, mit fokoz azon körülméuy, hogy már eddig is számosan oda nyilatkoztak és jelentkeztek, hogy készek jelmezben jönni. — A kereskedő ifjak önképző egyesületének táncmulatsága. A kereskedő ifjak önképző egyesülete alaptőkéjének gyarapítására, február 5-én, a Fürdő-vendéglőben hangversenynyel és színjátékkal egybekötött, táncmulatságot rendez. Kezdete fél 8 órakor Belépő-díj : 2 korona. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyula diszműkereskedésében. Szinre kerül. „Egy levélke." Vígjáték egy felvonásban. Személyek : Dr. Gál Vilmos ügyvéd Dr. Berényi Zoltán. Margit, Gál neje Szenttamási Panni. Gyula, Margit öcscse Nagy Pál. A színielőadást hangverseny előzi meg, melynek műsora a következő: 1. Költemény. Szavalja; Freller Rezső,