Esztergom és Vidéke, 1905

1905-07-27 / 60.szám

— Telep Szemle. Horváth Béla főispán a gazdasági egyesület elnöke tegnap dél­után Büttner Róbert alelnök, továbbá Vimrner Ferenc és B. Szabó Mihály tár­saságában meglátogatta a gazdasági egye­sületnek a kesztölci határnál levő ame­rikai szőlővel beültetett Szt. István tele­pét, melyet az egyesület az államtól vett át s amelyet most részben faiskolává alakítanak. — Fürdővendégek bucsuestélye A KO­ritnicán üdülő fürdővendégek, miként la­punknak írják, f. hó 17-én tánccal egy­bekötött bucsuestélyt rendeztek, melyen az ott lévő esztergomi hölgyek közül Bleszl Erzsike és Szecskay Marian vettek részt. — Uj táblai bíró- A király Hamza Jó­zsef győri kir. törvényszéki birót, a győri kir. ítélőtáblához biróvá nevezte ki. — A tornaegylet társasvacsorája, A tornaegyesület szorübaton esti 8 órakor szigeti kerti helyiségében társasvacsorát ad, melyen a tagok által bevezetett nem helybeli vendégek is vehetnek részt. Az egyesület több társasvacsorát szándékozik rendezni, igy a többek között egyet a jövő hóban, melyen nők is vesznek részt s amely előreláthatólag tánccal lesz egy­bekötve. — A XIV. országos tűzoltó szaktanfolyam f. hó 22-én nyert befejezést. Vármegyénk területéről csak egy tanfolyam hallgató vett részt és pedig Kicsindy Kálmán, a süttői róm. kath. tantestület tagja ésasüt­tői önk. tűzoltó testület jegyző-segéd tisztje, ki is mint a tanfolyam egyik legtörekvőbb és legrátermettebb tagja az országos szö­vetség elnöksége által kiállított „Látoga­tási igazolvány "-a szerint „igen szorgal­mas" minősítést nyert. Egyébiránt a tan­folyamra jelentkezett 56; felvétetett 40 ; igen szorgalmas minősítést nyert 6, szorgalmas minősítést nyert 31 ; 3 pe­dig nem nyert minősítést. A minősítet­tek 1 évi gyakorlat után tiszti vizsgára jelentkezhetnek. Ők lesznek a modern tűz­oltó kultusz első tisztjei. — Pályázati felhívás- A siketnémák bu­dapesti állami intézetének első osztályaiba a legközelebbi tanévre 30 uj növendék fog felvétetni. Ezenkívül felvételt nyer­nek a megfelelő felsőbb osztályokba oly siketnémák is, a kik eddig valamely vi­déki intézetben tanultak ugyan, de a kik­nek szülői időközben a székesfővárosba, vagy annak környékére költöztek. Végül felvétetnek a felsőbb osztályokba olyan gyermekek is, a kik népiskolai tanulmá­nyaik közben siketültek meg s a kik az intézetben a beszédnek a szájról való le­olvasását tanulják meg és ez uton elemi ismereteiket kiegészítik. Első sorban a Bu­dapesten s az annak környékén levő köz­ségekben lakó siketnémák vétetnek ugyan fel, de másodsorban felvételt nyernek az ország bármely helyéről folyamodó olyan siketnémák is, a kik az évi 200 k. eltar­tási költséget egészben, vagy legalább részben biztosítani képesek. A felvétel a folyamodványok beérkezésének sorrendjé­ben fog eszközöltetni; miért is indokolt, hogy a szülők mielőbb küldjék be kérvé­nyüket. Pályázati határidő július 25—30. Részletes tájékoztatást és felvételi nyom­tatványokat az érdeklődőknek díjtalanul küld az intézet igazgatósága, (Budapest, VIII. Mosonyi-utca 8. szám.) Megjegyez­tetik, hogy ez intézet 8 évfolyamú. — Hangverseny Kossuth-szobor javára. A körmendi tanuló ifjúság, miként a szer­kesztőségünknek küldött meghívóból olvas­suk, a Körmenden felállítandó Kossuth-szo­bor alapja javára, július 30-án hangverseny­nyel egybekötött nyári táncmulatságot ren­dez az alábbi műsorral: 1. Kurucdalok. Előadja a zenekar. 2. A nagy napokról. Elbeszéli Szabó S. Zsigmond. 3. Beriot: Scene de Ballett op. 100. Előadja hege­dűn Neu Lipót, zongorán kiséri Klein Mar­git. 4. Barthalos István: Bucsu. Előadja az énekkar. 5. Wagner: Tannauserből. A vendégek érkezése Wartburgba. Előadja a zenekar. 6. Pályaválasztás. Monolog. Elő­adja Draskovics Irén. 7. Kossuth hymnus és Klapka induló. Előadja az énekkar a zenekar kíséretével. A zenekart Pavetits Manó polg. isk. tanár, az énekkart Bejczy Gábor iparisk. igazgató vezeti. — A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület augusztus 23-án d. e. 11 óra­kor Árva-Váralja várában tartja meg XXIII. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés napi­rendje ; 1. Elnöki megnyitó. 2. A köz­gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére há­rom egyesületi tag kiküldése. 3. Bold, em­lékű József cs. és kir. főherceg ő Fensé­gének, elhunyt legmagasabb Védnökünk emlékezete. Az emlékbeszédet Lits Gyula, Hont vármegye főispánja, a F. M. K. E. tb. elnöke tartja. IV. A magyar társada­lom és a nemzetiségek. Értekezés. Tartja Hets Ödön, a F. M. K. E. budapesti vá­lasztmányának alelnöke. V. Ügyvezető al­elnök beszámolója az egyesület 1904-1905. évi munkásságáról. VI. Az elnökség 1904—1905. évi jelentése és az igazgató választmány határozati javaslatai. VII. Az egyesület r904. évi összzárszámadása és a törvényszerű fölmentvény megszavazása. VIII. Az egyesület 1906. évi összköltség­vetésének megállapítása és esetleg e tör­vényhatósági választmányok kapcsolatos javaslatai. IX. Egyes vármegyei és városi választmányok megalakulásának bejelen­tése és tudomásul vétele. X. A zárszá­modás-vizsgáló bizottság egy tagjának megválasztása. XI. Az 1906. évi közgyű­lés helyének meghatározása. Xll. Indítvá­nyok, a melyek az alapszabályok 16. §-a értelmében a központi elnökséghez Írás­ban beadattak. Az igazgató választmány a közgyölést megelőzőleg 1905. évi au­gusztus hó 22-én, este 7 órakor Also­Kubin városban, a vármegyeház díszter­mében ülést ^rt, hogy a közgyűlés tár­gyait előkészítse. —- A főkáptalani gazdaság fnndns inst­mktusának növelése- Geiger Ferenc nánai tiszttartó és Rosznáki Alajos kiscsévi inté­zőt a főkáptalan Erdélybe küldötte, hogy a főkáptalani gazdaság részére 200 hízót vásároljanak. — Tűz a primási régiségtárban. Szer­dán déli fél 1 órakor nagy riadalom tá­madt a primási palotában arra a vészes hirre, hogy ég a képtár. Rögtön telepho­náltak a tűzőrségnek, mely nagy apará­tússal termett ott egy pillanat alatt. A tüz azonban nem a képtárban volt, hanem a régiségtárban, hol a megboldogult Simor primás mellszobra áll. A megjelent tűzol­tóság csakhamar elfojtotta a tüzet. Sze­rencse, hogy a tűz nappal volt, s nem éj­jel, különben végzetessé válhatott volna úgy az értékes képtárra, mint az irattárra is. A tűz a régiségtárban keletkezett, mi­nek igazi oka, a könyelmű építkezésben keresendő, mivel a földszinti konyha ké­ménye közvetlen a régiségtár bejáratának ajtó ragasztója mellett húzódik el, mit csak csekély falazat szigetel el az ajtóragasztó­tól. Hogy miképen fogott az ajtóragasztó tüzet, megállapítva még nincs, de ha el­gondoljuk, hogy a földszinten lévő konyhá­ban tüzeltek s a második emeleten az aj­tórpgasztó tüzet fogott, ez csak úgy lehetett, ha a kéményben a második emeleten oly hőség volt, mely képes volt gyújtani, mi vi­szont csak úgy volt lehetséges, hogy kémény tűznek kellett lenni, mely gyújtott, mi még a kémény rendes tisztítása mellett sincs ki­zárva, mert az ajtóragasztó alsó részénél lévő üregekben a korom a tisztítás dacára is felgyülemhetett, ami most úgy látszik meggyulladt. A kár, ami a régiségekben, állványok és ajtók megégéséből szárma­zott, egy-két ezer korona. — Ekrosit szállítás városunkon keresz­tül. Szerdán reggel 8 óra tájban vagy nyolc kocsi haladt át csiga lassúságban váro­sunkon, melyek mindegyikén fekete zász­lócska volt. A kocsikban 500 méter ekro­sitot szállítottak Szölgyénbe, a tüzérségi gyakorlatokhoz. Ha tudjuk, hogy mily iszonyú ereje van az ekrositnak, elgondol­hatjuk, hogy mit idézhetett volna elő a hatalmas szállítmánynak mese számba menő felrobbanása. — A SZÓSZ áldozata. Márk Simon ki­csindi lakos a kenyérmezei szesz gyárban, hol alkalmazva volt, f. hó 25-én este 9 órakor megfúrt egy denaturált szesszel telt hordót s abból annyit ivott, hogy össze­esett s mire a rendőrség Kolos a kórházba beszállította, meghalt. — A tanoncidő- Érdekes véleményt mon­dott a győri kereskedelmi és iparkamra legutóbbi közgyűlésén. A komáromi ipar­testület elöljárósága ugyanis nemrégiben azt az elvi határozatot hozta, hogy a jö­vőre megkötendő tanoncszerződésekben a tanidő 3 évnél rövidebb nem lehet. Az iparhatósági biztos a határozat ellen, miután azt törvénybe ütközőnek találta, óvást emelt s igy került az ügy a kamara elé, mely a következőleg határozott: A ka­mara — bármennyire helyesli is azokat az intenciókat, melyek a komáromi ipar­testület elöljáróságát a kérdéses határozat meghozatalánál vezérelték, a tanoncidőnek 3 évi minimális időtartamban való megál­lapítását törvénybe ütközőnek s igy jó­váhagyhatónak nem véleményezheti. Az ipartörvény 61 §-ának utolsó bekezdése szerint ugyanis a tanidőnek addig kell tartania, mig a tanonc élete 15 évét be­töltötte s igy az ipartestület hatásköre a tanoncszerződés megkötésénél csak annak ellenőrzésére terjed ki, hogy 15 évesnél ifjabb tanonc fel ne szabadulhasson, de nem korlátolhatja a szerződő felek szabad elhatározását akkor, ha egyébként a tör­vény emez intézkedését respektálják. Ha tehát valaki az ipartörvény 60-§ában meg­kívánt 12 éves kor betöltésével, avagy bizonyos körülmények figyelembe vételé­vel az iparhatóság engedelmével előbb is tanoncul szegődik, a minimális 3 évi, eset­leg annál hosszabb tartamú tanidő feltét­lenül kötelező, de nem alkalmazható a tanidőnek ily tartamban való megállapí­tása azoknál, kik 13, 14, vagy esetleg magasabb éves korukban szerződnek ta­noncokul, mert azt a törvény a szerződő felek szabad elhatározásának tartotta fenn. Amennyiben az ipartestület oly konkrét esetnek jut tudomására, mely szerint az iparos bizonyos pénzszolgáltatás fejében köt oly rövid tartamú tanoncszerződést, mely az illető mesterség elsajátítására az adott körülmények mérlegelése mellett nem elegendő, jogában áll ez ellen, mint erkölcstelen szerződés ellen az iparható­ságnál panaszt tenni, valamint feltétlenül meg van az ipartestületnek az a joga is, hogy erkölcsi súlyánál és tekintélyénél fogva rábeszélőleg hasson oda, hogy a felek csak megfelelő időtartamú szerződé­seket kössenek. Oly hatáskörrel azonban, mely a kérdéses határozatban megnyilvá­nul, a törvény világos rendelkezése elle­nére, az ipartestületet felruházni nem lehet. — PénztárvÍZSgálat. Kedden délután pénztárvizsgálat volt, midőn is a vizsgálat megejtésére kiküldött bizottság Kollár Ká­roly polgármester helyettes elnöklete alatt a városi pénztárt vizsgálta meg. — Bakok kihelyezése. Kedden délután 400 drb. zalai sóló rákot helyeztek el a belváros határában levő forrásvizi pa­takokban. — A sertészárlat részbeni feloldása ügyé­ben Horváth Mihály és több városi kép­viselő társa kérvényt adott be az alispán­hoz, melyben azt a kérelmet adják elő, hogy a sertésorbánc miatt elzárt sertések­nek a legelőre való kihajtása engedtessék meg. Az alispán helyettese, B. Szabó Mi­hály főjegyző, a helyettes törvényhatósági m. kir. állatorvos véleménye alapján meg­engedte a városi sertéscsordának kihajtá­sát olyképen, hogy a csordára csak éven felüli és vészmentes udvarokból származó sertések hajthatók ki. A szentgyörgyme­zei volt úrbéres közbirtokosság Gere Mi­hály erdőgondnok útján szintén adott be hasonló kérvényt a megye alispánjához, melyben azt kérik, hogy a kerület egy éves és azon felüli sertésállománya a zár­lat alól feloldassék, mely kérelmet a kü­lönféle betegségek folytán megcsökkent sertésállomány szaporításával indokolnak. — Kápolna átvétel. Az Orbán kápol­nát kedden délután vette át véglegesen a kiküldött bizottság Sinka Ferenc építő­mestertől. — Állategészségügy. Magyar-Szölgyén és Nagy-Ölveden a sertésvész megszűnt. Bajnán a lépfene fellépett. — Aratók nem vonulnak be fegyver­gyakorlatra. A honvédelmi miniszter egy régebbi rendelete alapján az arató és me­zei munkásokat, a nyári dologidő alatt nem hivják be fegyver gyakorlatra. Ez intéz­kedést most megújították. E szerint a kö­zös hadsereg és honvédség állományához tartozó azon tartalékosok, kik augusztus hó folyamán fegyvergyakorlat teljesítésére behivattak, — felmentetnek a gyakorlat teljesítésének kötelezettsége alól azon eset­ben, ha aratási munkálatokat végeznek és ezen körülményt illetékes járási hatósá­guknál igazolják. = Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc-József keserűviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kér­jünk határozottan Ferenc-József keserti­vizet. Szerkesztői üzenetek. Kormos- Helyben. A beküldött és „Üditő zöldben" cimű novellája nem üdit ugyan, de zöld. K. M Bpest. Mért nem irtuk meg, hogy a neve­zett pénztárnok szabadságra ment ? — Nem akar­tuk azzal kompromitálni, hogy két évi szabadságát Vácott tölti. Witte. Szt.-Pétervár. Utánajártunk és sajnálattal kössöljük, hogy az orosz-japán békeküldötteknek nem ad szabadjegyeket Kovácspatakhoz a propel­lerigazgatóság. Jolánka. Kívánságára meginterpelláltuk Taffy urat, hogy többi szerelmének leirását miért nem foly­tatja, mert magácska szerint még vagy pár tucat­nak kell lennie, mely leírásra vár. (Vajha ugy lenne !) Tisztelt Taffy barátunk, a »Nur főt Natur" stb. dudolásával jobb keze bepólyázott mutató ujjá­val felelt, aminek az a története, hogy midőn, mint a szabad természet nagy barátja részt vett a za­lai sólók kihelyezésében, egy anyajelölt sólista, ollójával megcsípte ujját. A rádió-aeíiv keserűviz reggel félpohárral használva, Schmidthauer-féle , •••^•^•••••••••••••••L jelenleg a legjobb természetes gyomor-, bei- es vertisztito, mint ivo kura a Karls­badi és Marienbadi gyógymód meglepően gyors es skeres helyettesitője. — Az első magyar ásványvíz, amelyben RADIUM fedeztetett fel. Gyo'gyereje rendkivüli. — Kapható kis és nagy üvegben Esztergomiján: Leitgeb J., Yörös J., Jalkoczy I., Metz S. Willi J. urak üzletében. Főszétküldés a forrástulajdonos: • Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban. ==========

Next

/
Oldalképek
Tartalom