Esztergom és Vidéke, 1905

1905-01-15 / 5.szám

ditványára a bizottság elhatározta, hogy őszinte részvétének és sajnál­kozásának jegyzőkönyvileg ad ki­fejezést. Ezután tudomásul vétetett a köz­igazgatási bizottságnak, az elmúlt évről szólló jelentése. A bizottság tagjai egy részének újból történt választása folytán megalakittattak a bizottság albizottságai. A szava­zatlapokkal történt választás ered­ménye a következő volt: I. Az évi és évközi jelentéseket elő­készítő bizottságba: dr. Csernoch Já­nos és Usztanek Antal. //. A fegyelmi választmányba. Bár­czy László és Persina Alfréd ren­des tagokul az államiakból, Frey Ferenc és Boronkay Jenő rendes, dr. Prokopp Gyula póttagul a tör­vényhatóság által választottakból. III, A bórtönvizsgáló küldöttségbe. Boltizár József (egyúttal elnökké) Révfi Zoltán, Persina Alfréd és dr. Fehér Gyula. IV. A pótadó egyénenkénti kivetése elleni felszóllamlások elintézésére hi­vatott küldöttségbe, dr. Komlóssy Fe­rencz, Usztanek Antal, dr. Prokopp Gyula és Bárczy László. . V. Az erdészeti bizottságba. Re­viczky Gábor (egyúttal elnök), Usz­tanek Antal, Mattyasóvszky Lajos és Halász Géza erdőfelügyelő. Jegyzőül a fegyelmi választmány­ba, az erdei kihágási Il-od fokú bizottságba, a mezőgazdasági mun­kás ügyekben Ítélkező Il-od fokú bizottságba és az erdészeti bizott­ságba dr. Thuránszky Lajos, a fel­lebezett gyámsági és gondnoksági ügyek Il-od fokú elintézésére hiva­tott küldöttségbe Hollósy Mór, a börtönvizsgáló küldöttségbe Uszta­nek Lajos és a pótadó egyénenkénti kivetése elleni felszólamlások elin­tézésére hivatott küldöttségbe Pisuth Kálmán. A napirend első tárgya az al­ispáni jelentés volt, melyből kie­meljük, hogy a kőfaragó telepek és téglagyárak üzeme szünetel, mig a kőbányáké csekély mértékben emel­kedett. A párna is készült, bár nem a leggyor­sabban, hisz volt ideje még a határnapig. Egyszerre azonban, közel a befejezéhez a munka megszűnt. Klárika idegesen tette félre és egy más munkába fogott. Jó kedve elszállt s szomorúan öltögetett a szép asztalfutón, melyen dolgozott. A párna megporosodott s várt talán jobb időkre. Ha mondották, hogy miért nem viteti haza, egykedvűen válaszolt, hogy jó he­lyen van ott is. Látszott rajta, hogy nem törődik vele, de nem is szeret róla hallani. Ujabban nem vált külön társnőitől, ve­lük ment, mig közös volt az utja, de nem mosolygott, közönbösen érintette őt min­den. Ha Iván köszöntötte, pir szökött arcába s mint a ki szégyenli magát, bántotta a találkozás, de jól esett neki és ha látta megkönnyebbülve érezte magát. Kezdte szánni, sajnálni, hisz látta, hogy az a sebet még mindig viseli, melyet ő ütött szivén, már-már megszólította volna, de nem volt bátorsága, meg önérzete sem engedte. Iván szinte megtört a fájdalom terhe alatt, mint aki beteg, arca halvány szint kapott. És végezte napi munkáját, mely kenye­ret adott neki. Nem járt társaságba, esténkint sétálni ment magányosan, oda kevesen jártak s ábrándozott. Nem tetszett neki senki, nem is látott A pénzügyigazgató jelentette, hogy az adókivetési munkálatok 1904. évre befejeztettek, mig 1905-re folyamat­ban vannak, s hogy az egyenes adók befizetése emelkedést mutat. A tanfelügyelő jelentése szerint a járványos betegségek miatt tör­tént iskola bezárásoktól eltekintve, az oktatás december hóban akadály­talanul íolyt. A tanfelügyelőnek, ki január 1-től kezdődőleg ideiglenesen nyugdíjaz­tatott, ez volt az utolsó tényke­dése. Mielőtt a bizottságtól búcsút vett volna, visszapillantást vetett 33 évi tanfelügyelői pályájára, külö­nösen az utóbbi 7 évre, mely alatt többet haladt a tanügy, mint az előző egész század alatt. Felemii­tette, hogy a lefolyt 7 év alatt 62 uj tanítói állás szerveztetett s 60 uj tenterem épült. Tanítói fizetések kiegészítése s korpótlékok címén a tanítók 73.873 korona évi államse­gélyt nyernek. Iskolai építkezésekre a községek, hitfelekezetek a magán társulatok s egyesek összesen 402.825 koronát fordítottak. Ismertette a magyarnyelv terje­désének kérdését, mely örvendete­sen halad előre, majd búcsút vett a bizottságtól. Horváth Béla főispán a tanfel­ügyelő távozása feletti élénk saj­nálkozásának adott kifejezést és a tanfelügyelőnek úgy a tanügy, mint a magyar nyelv terjesztése körüli érdemeit szép szavakban méltatta, majd indítványára elhatározta a bi­zottság, hogy elismerésének jegyző­könyvileg ad kifejezést. Andrássy János alispán emelke­dett ezután szóllásra és a távozó tanfelügyelőnek különösen a magyar nyelv terjesztése körül szerzett el­évülhetlen érdemeit méltatta. A tiszti főorvos jelentése szerint az egészségügyi viszonyok az egész me­gyében általában kedvezőtlenek vol­tak. December hóban elhalt a város­ban 58, az esztergomi járásban 118, a párkányban 79, 93-al több, mint az elmúlt év december havában és 56-al több, mint november havában. Az senkit, bárki ment el mellette, csak egy alakkal foglalkozott, Klárikával. Odavará­zsolta alakját az íróasztala elé, az jelent meg álmában, csak őt látta mindenhol. Klárika mindjobban sajnálta, mert kö­zösnek érezte sorsát vele, de egyik is má­sik is türt néma megadással. * Eltelt egy év még mindig külön rótták a járda köveit. Klárikáról általános vélemény lett, hogy beteg, vérszegény. A szép piros arcú leány elvesztette arca rózsáit és fogyott napról­napra. Iván is látta ezt; de nem tudta az okát. Egy este, amint a lépcsőkön ment le­felé, Iván jött vele szemben. Már elhalad­tak egymás mellett, midőn visszanézett s látta, hogy Klárika fehér kendőjét arcához emeli, egy pillanat alatt eléje toppant s szótlan nézte a vergődő leányt. Remegő kezéhez nyúlt, hogy elvonja arcáról, ajká­hoz szoritotta. Klárika hagyta. Iván törte meg a csendet, midőn kérde­zősködött, hogy tudná-e szeretni. Nem azért, mintha választ várt volna, de ez jött a nyelvére. Együtt haladtak le a lépcsőkön, de már nem oly szomorúan. Mindkettőjök arca kipirult, mindkettőjük szive jobban dobogott a rendesnél. Ismét együtt látták őket jönni, menni s Klárika ujján nemsokára ott fénylett a gyűrő, melybe e név volt vésve : „Iván." Szollosy Géza. elhaltaknak 65*98°/o-a 7 éven aluli volt. Tüdővészben elhalt az összes elhunytaknak 10"19°/o-a. A Kolos kórházban ápoltatott 213. Elbocsáj­tatott 109, meghalt 6. Az ápolási napok száma volt 3021. Végül a kir. főállatorvos jelentett az állategészségügyi viszonyoknak de­cember havi elég kedvező voltáról. —r. Városi közgyűlés. Esztergom, jan. 13. Esztergom város képviselőtestülete csü­törtökön délelőtt 10 órakor ülést tartott. A délelőtt tartott ülés eggyel több bizo­nyítékot szolgáltatott azon álláspontunk megszilárdítására, hogy a napnak délutáni szaka sokkal alkalmasabb az ülések meg­tartására, mert azáltal, hogy az ülés dél­előtt tartatott, az sem látogatottabb nem volt, sőt ellenkezőleg, sem pedig az ügyek tárgyalásának színvonala a szokottnál ma­gasabb nem volt. Az ülés tárgyai nagyrészt csak formai elintézést igénylő, a képviselőtestület újjá­alakulásából folyó és kapcsolatos szerve­zési ügyek voltak. * Elnöklő polgármester megnyitván az ülést, néhai Oltósy Ferenc és Hamar Ár­pád volt városi képviselőket parentálta el és indítványozta, hogy mindkettőnek em­léke, illetve elhalálozásuk feletti részvéte a közgyűlésnek jegyzőkönyvileg örökittes­sék meg. Beszámolt ezután annak a küldöttség­nek eljárásáról, mely a kultusz-, majd a miniszterelnöknél járt a reáliskola államo­sítása ügyében. Felemlítette, hogy Frey Ferenc országgyűlési képviselő érdeme, hogy a miniszter kiváló érdeklődését ez ügyre terelte, s jelezte, hogy a mi­niszter komolyan foglalkozik a kérdésnek megvalósitásával, amennyiben már is leirt a város hatóságához, mely leiratban a reál­iskolára vonatkozó adatokat kér attól. Ezután következett a napirend. Olvastatott a hercegprímásnak, majd a főispánnak válasza, az újév alkalmából hozzájuk intézett üdvözlésre, majd a pan­nonhalmi főapát válasza, belső titkos ta­nácsossá történt kinevezése alkalmából hozzá a város által intézett üdvözlésre. Ezután tudomásul vette a képviselet, hogy Magos Sándor, Dóczy Ferenc, Ma­gyary László, Bleszl Ferenc, Brenner Jó­zsef, Perger Lajos, Iványi Géza, Laiszky János, Wimmer Ferenc, Kiffer József, Far­kas Tivadar és Sternfeld Rezső képviselők képviselői jogukat az 1905. évben válasz­tott minőségben óhajtják gyakorolni, majd, hogy a szentgyörgymezői közbirto­kosság legtöbb adót fizető képviselői jo­gát Gere Mihály; az esztergomi takarék­pénztár Reusz József; az esztergomi Szt. Ferenc-rendi zárda Legyei Flavian; özv. Hütt Miklósné Kottra Károly ; az eszter­gomi főkáptalan dr. Waiter Gyula; a Bu­dapest-Esztergom-füzitői vasút részvény­társaság dr. Okolicsányi Zoltán ; az esz­tergomi kereskedelmi és iparbank Kaán János is végül özv. Holdampf Albertné dr. Perényi Kálmán által kívánja gyako­rolni. A különféle bizottságok választása követ­kezett ezután. Előadó főjegyző proponálta, hogy a szokáshoz hiven az elnöklő pol­gármester tegyen javaslatot, ami többek részéről felszóllásra adott okot. A pénz­ügyi és gazdasági bizottság kivételével az összes bizottságok az elnöki javaslatnak megfelelőleg alakíttattak meg, mig az előbb nevezett két bizottság tagjainak megválasz­tására szavazás rendeltetett el, melynek eredménye az lett, hogy ezen bizottsá­gokba és az elnökileg proponált képvise­lők választattak be. A bizottságok a következőképen alakít­tattak meg: I. Ellenőrző bizottság. Elnök: Niedermann Pál. Jegyző; dr. Horn Károly. Választott tagjai: Brutsy János, Fehér Gyula dr., Grósz Ferenc, Prokopp Gyula dr., Reusz József. II. Jogügyi bizottság. Elnöke: a polgármester. Jegyző és elő­adó: a főügyész. Választott tagok: Burián János dr., Helc Antal dr., Horn Károly dr., Mágurányi József, Mattyasóvszky Kál­mán, Niedermann Pál, Pongrátz Zsigmond, Szecskay Kornél, Weisz Sándor dr, Wipp­linger Ödön dr. III. Közművelődési és tanügyi bizottság. Elnöke: EL polgármester. Jegyző: a szak­előadó jegyző. Választott tagjai: Cser­noch János dr., Fehér Gyula dr., Feich­tinger Sándor dr., Frey Ferenc, Gräffel János, Helc Antal dr, Hollósy Rupert, dr. Horn Károly, Kaán János, Nagy Antal, Obermayer György, Pór Antal. IV. Pénzügyi bizottság. Elnöke: a polgármester. Előadója : a pénzügyi tanácsnok. Jegyzője : a főjegyző. Választott tagjai; Bleszl Ferenc, Brenner József, Brutsy János, Dóczy Ferenc, Fe­hér Gyula dr., Frey Ferenc, Grósz Ferenc, Helc Antal dr., Horn Károly dr., Horváth Mihály, Kis István, Lindtner János, Marosi József, Nozdroviczky Miklós, Oltósy Lajos, Reusz József, Rudolf Mihály, Tátus János, Wimmer Ferenc. Hivatalból tagjai: a gazd. tanácsnok; — a főügyész ; — a mérnök ; — a számvevő; — a házi pénztárnok. V. Gazdasági bizottság. Elnöke: a gazdasági tanácsnok. Jegyző­je : a tanácsjegyző. Hivatalból tagjai: az er­dőmester és a mérnök. Választott tagjai: Adorján János, Bádi András, Brutsy Já­nos, Grósz Ferenc, Haller Ferenc, Horváth Mihály, Huray Ferenc, Jambrik István, Kis István, Lindtner János, Mattyasóvszky Lajos, Pach Antal, Perényi Árpád, Perger Lajos, Prokopp Gyula dr. ,Tátus János, Os­váth Andor, Tóth Ferenc szálkai, Székely Henrik, Wimmer Ferenc. VI. Építészeti bizottság. Elnöke: a gazdasági tanácsnok. Előadó jegyzője: a mérnök. Választott tagjai: Bleszl Ferenc, Brutsy Gyula, Eggenhofer József, Gabanitz Ferenc, Kaán János, Kif­fer József, Komáromy Ferenc, Magyary László, Oltósy Lajos, Pfalcz József, Pro­kopp Gyula, dr. Sinka Ferenc, Schönbeck Imre, Farkas Tivadar, Zsiga Zsigmond. . VII. Közegészségügyi bizottság. Elnöke: a polgármester. Előadója: a ta­nácsorvos. Jegyzője: a kerületi orvos. Hi­vatalból tagjai: A kerületi orvosok ; — állatorvos, — s az 1886. XIV. t. c. 149. §-a értelmében a városi lelkészek, jegyzők és tanítók. Választott tagjai: Dóczy Fe­renc, Dudás János, Gönczy Béla dr., Horn Károly dr., Iványi Géza, Jambrik István, Kerschbaummayer Károly, Leitgeb János, Marosi József, Prokopp Gyula dr., Simo­nyi Adolf dr., Schönbeck Mihály, Schédl Arnulf, Tiefenthal Gyula, Walter Gyula dr., Zsiga Zsigmond. VIIL Kórházi bizottság. Elnöke: a polgármester. Előadója: a kórh. igazg. főorvos. Jegyzője: a kórház gondnok. Hivatalból tagjai: A tanácsorvos ; — a kórházi alorvos. Választott tagjai: Bleszl Ferenc, Csernoch János dr., Fehér Gyula dr., Grósz Ferenc, Helc Antal dr., Huray Ferenc, Mattyasóvszky Lajos, Os­váth Andor, Prokopp Gyula dr., Rudolf Mihály, Simonyi Adolf dr., Walter Gyula dr. IX. Közjótékonysági bizottság. Elnöke: a rendőrkapitány. Jegyzője: a közgyám. Választott tagjai: Áldory Mór dr., Csernoch János dr., Dóczy Ferenc, Fehér Gyula dr., Frey Ferenc, Gräffel Já­nos, Helc Antal dr., Hollósy Ruppert, Marosi József, Matyasovszky Lajos, Reusz József, Walter Gyula dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom