Esztergom és Vidéke, 1905
1905-02-26 / 17.szám
mintegy 70—80 méter távolságban egymástól. Mivel a gépek óránként 700 hektoliter vizet szállítanak csak, ennek folytán egy oly nagyságú vízmedence kell, melyben feles víz raktároztatik. A minimum vizmenynyiséget a medencékben 8500 hektoliterre teszi. A betonból építendő nagy vízmedencét a Szenttamás hegyére tervezi úgy, hogy az a Duna 0 pontja felett 48 méter magasságban lenne, melyből leszámítva a súrlódás folytán elenyésző nyomási erőt, a víz 40 méter magas vizoszlopnak megfelelő nyomással szöknék fel. Érintette az érseki vízvezetéket is, mely nézete szerint a városi vízvezeték létesítése után létjogosultsággal már többé nem fog bírni, mivel a városi vízvezeték is képes lesz azon árért szolgáltatni a vizet, mint a jelenlegi érseki vízvezeték. Amennyiben pedig az megszűnnék és a városiból láttatnának el azon épületek, melyek jelenleg az érsekiből nyerik a vizet, úgy a nyomás fokozása végett a medencét a várhegyre kell elhelyezni. Ezután a kérdésnek financiális oldalára tért át, melynél — úgymond — az vizsgálandó, vájjon a polgárság teherviselési képességével arányban áll-e a létesítendő mű költsége? Felteszi a kérdést, vájjon a visnek beszerzése jelenleg pénzébe kerül-e a lakosságnak ? Ugy tudja, hogy igen. Számításánál abból indul ki, hogy egy közepes vagyoni viszonyok között lévő család vízszükségletére havonként (egy lajt vizet számítva) 60—80 fillért bizonyára kiad, mi egy évben 8—10 kor., mit aztán miként alább látjuk, párhuzamba állit a vízvezetéki viz költségeivel . Áttért ezután a költségvetés ismertetésére, mely szerént. az egész vizmű 650,000 koronába kerül, melynek törlesztését 60 évi amortizatióval tervezi, és pedig azért 60 és nem 50 évre, mivel igy évente 1500 koronával kisebb törlesztési hányad volna fizetendő. Az évi amortizotionális Összeg 32300 koronát, mig az üzem és fentartási költségek, a személyi- és dologi kiadásokkal 11.700 koronát tesznek ki, vagyis évente 44 ezer koronára van szükség, mely összegnek fedezésére szolgálnak a vizdijak, mellyek nagysága városi szabályrendeletileg állapítandó meg, ugyanabban állapítandó meg s mondandó ki az általános kötelezettség a vízvezeték bevezetésére és a vizdijak fizetésére. A fizetési kötelezettség szempontjából* a várost három övezetre osztja Varga s a fizetés alapjául a helyiségek számát veszi. Az első övezetben a konyha után 6 kor. minden szoba után 5 kor. s ezenfelül előszoba, mosókonyha után külön fizetnének még. A másodikban egy konyha után 4 kor. minden szoba után 3 kor., mig a harmadikban egy konyha után 3 kor. a szoba után pedig 2 kor fizetendő. Megjegyezvén, hogy a harmadik övezetbe tartozók nem köteleztetnének a bevezetésre, amivel aztán a bevezetési költségek lennének megtakarítva, csupán arra, hogy a közkút használata cimén lakrészük arányában fizessenek vízdíjat Ezen alapon, tekintetbe véve a létező helyiségek számát, nevezett mérnök az első övezetben 30500 kor. a másodikban 6040 kor. mig a harmadikban 12340 koronát, összesen 48890 koronát hozott ki, mi az évi 44000 korona szükségletnek szolgálna fedezésére, melyben nincsenek még benn a vendéglők dijai, valamint a kertöntözési és ipari célokra esetleg használandó viz dija, mit hektoliterenként 2'/2 fillérre proponál. Ami a bevezetési költségeket illeti, erre nézve a következőket adta elő. A fő cső megfúrása minden egyes esetben körülbelül 15 koronába, mig a csőfektetés folyó méterenként 4 koronába jön, melyhez jön aztán a belső berendezés, az elágazások, csapok, stb. mely költségek szegényebbek által 5°/ 0 —6°/ 0 késedelmi kamattal 10 évi részletekben is törleszthetők a város jótállása mellett. A kivitelre nézve két módozatot említetett fel. Az első lenne ha a város kölcsön útján maga építené, a második concessió utján vállalatba adás által. Az elsőnek hátrányai, hogy a város esetleg túlköltekezik, átlépi a költségvetés határát, miből több költségek származnak s hogy az üzemmeginditás gyermekbetegségeit neki kell átszenvednie. Ami pedig a másodikmódot illeti, a városnak az évi 44000 koronát hatvan évre garantálnia kell. Két órán át tartott érdekes és tanulságos előadását azzal fejezte be Varga, hogy ha a város ugy is határozna, hogy a vízvezetéket nem vezeti be, vagy nem általa, úgy megnyugtatja az a tudat, hogy előadásával és az azt megelőző munkálataival és fáradozásával a közegészségügynek hasznos szolgálatokat tett. A hálás elismerés jeléül Varga Józsefet tapsokkal és éljenzésekkel jutalmazták a megjelentek, kikre az előadás általánosságban azt a benyomást tette, hogy a vizmű létesítésnek mi akadálya s : ncs. Végül a polgármester köszönetet mondott nevezett mérnöknek. —r. A kaszinóból. — Levél a szerkesztőhöz. — Kedves szerkesztő úr! Bármennyire sajnálom a kellemes színházi estéket, melyek utolsó napja pénteken, Szalay Róza jutalomjátéka volt, de egy ujabb szenzáció ezek érdekességét elhomályosította. A Kaszinó műkedvelő társaságának és különösen annak igazgatójának szives engedelméből alkalmam nyilt a március 7-én tartandó varieté előadás próbáin megjelenhetni és ebből kifolyólag utólagos jóváhagyása reményében az előadásról némi indiskrétiókat elkövetni. Most, hogy feljárunk a próbákra, melyek olyan kedélyesek, mint egy jókedvű bohém társaság zsurjai, ugy várom az estéket, mintha színházba készülnénk. Jaj, dc mennyi tréfás dolgot, kupiét, játékot lehet is itt látni I Aztán tudja kérem, a szereplők nagy része fiatal ember és ezek mennyi mulatságos mókát visznek véghez! Bizony van ám dolga a directornak, ki minduntalan csak rendre inti őket. A mult este is vagy négyen összeáltak és olyan erőművészbohóc mutatványokat játszottak, mint a cirkuszokban. Sohasem hittem volna, hogy ezek a fiatalemberek, akik az utcán olyan peckesen lépkednek, mintha főzőkanalat nyeltek volna és olyan komoly, fiérfias arcot vágnak, mintha egész orzág gondja nyomná vállukat; ennyire szabadon tudjanak jó kedvűek lenni Nincs módomban elárulhatni az egyes számokat, mert a programmot még véglegesen nem állapították meg, mert annyi mindenféle van tervbe véve, hogy azokat kell kiválasztani, amelyeket el kell hagyni, mert sokáig tartana az előadás. — Lesz egy szép japáni kettős, éneklik Valika és Zalán, egy nagy hajú, bársony kabátos fiatal ember festeni fog, a Pali angol lesz, sárga frakkban, a Sándorka a Pannit fütytalálkára várja, a Popo bicikli hangversenyt rendez, (haj de hogyan, ezt látni kell.) Azonkívül lesz Szlavianszky Taky-na hangverseny, vidám kuplék, melyekben az egész város ki van énekelve, (No lesz kacagás !) és annyi sok mindenféle, hogy hamarjában elő sem tudom sorolni. Én is szerettem volna szerepelni, de a néni meg a mama megint azzal álltak elő, hogy ez még nekem nem való. Pedig magának elárulom, hogy van ott egy fiatal ember ... de mégse, nem árulhatom el, mert hátha elolvassa és kitalálja. Pedig az is játszik, de az ő szerepét nem árulom el, mert ez meglepetés lesz. Ma estére én magam fogok csinálni rizskása felfujtat ribizkével, mert a Mariskáék jönnek hozzánk. A kék ruhámat azonban nem szabad felvenni, pedig annak már 2 centiméterrel hosszabb a szoknyája. Majd megirom egyszer, hogy mért nem szabad felvennem. Érdekes. Most pedig üdvözli munkatársa, Iluci. Színház. Sok apró bohóságot láttunk a szezonban, ezek közül való az egyik a „Kolora és női szeszély" cimű vígjáték is, melyet csütörtökön hoztak szinre Dombayék. Kövér Lajos műve az ő lehetetlen helyzeteivel és kompozíciójával sok derültséget okozott s különösen elősegítették a komikum érvényesülését a kifogyhatatlan komikai vénával biró Gabos Ferenc meg Erdős Jolán. Azután Bracco Róbertnek a jelenkor egyik legjobb olasz Írójának egyfelvonásos színműve, „Don Pietro Caruso" következett. A címszerepben Dombay Mihály jeleskedett s partnerével Margerita — Dombayné — állandóan uralták a közönség hangulatát. Pénteken a társulatnak a közönség kedvencévé vált tagja Szalay Róza, az üde temporamentumú naiva jutalomjátéka gyanánt Paileron-nak Szikra cimű darabját adták. Szalay Róza Antoinette szerepében lépett fel s ezúttal is, mint mindig kedves és rokonszenves mimikájával és dallamos előadásával hódította el a sikert a maga részére. Kapott rengeteg tapsot és rivalgást, azonfelül egy gyönyörű virágcsokrot. Utána Muray Károlynak „Virágfakadás" cimű vigjátéka került szinre, melyben a Dombay-pár brillírozott. Ezzel végleg legördült a függöny s bezárult a Thália temploma a farsangi szezonban. A közönség mindenesetre meleg elismeréssel van Dombayék iránt, kik a farsang egyéb élvezetei között a lefolyt hóban számtalan vidám estét szereztek. P-ny hírek. Farsangi naptár. Február 26-án. Kereskedő ifjak estélye a Magyar Királyban. Március 1-én Altisztek tánccal egybekötött hangversenye a M.igyar Királyban. „ 4-én. Az iparos ifjúság önképző egyesületének carnevál estélye a Magyar Királyban. „ 4-én. A Kath. Kör tréfás estélye saját helyiségeiben. „ 5-én Az esztergomi polgári ifjúság által rendezendő családias estély a Fürdő összes termeiben. „ 5-én. Kereskedő ifjak táncestélye a Magyar Királyban. „ 6-án. Az Esztergomi Kath. Legényegylet ifjúsága által rendezendő jelmez-estély a saját helyiségében. „ 6-án. Kath. főgimnázium ifjúságának zártkörű táncestélye a Magyar Királyban. „ 7-én. A Kaszinó orfeum estélye saját helyiségeiben. „ 7-én. Polgári Egyesület táncvigalma a Magyar Királyban. — Fehér Ipoly pécsi püspökjelölt, „A Pécsi Napló" irja a következőket: „Nem mondjuk ezúttal se, hogy ezen esetben jól lennénk értesülve, de mivel helyet adtunk mindenkor a pécsi püspöki szék betöltésére vonatkozó kombinációknak, amikor arról értesülést szereztünk, ezúttal se zárkózunk el a hozzánk érkezett hir közrebocsátásától, bár a magunk részéről is hozzá kell fűznünk, hogy az kevéssé látszik valószínűnek, de talán épen azért fog megvalósulni. Ezen hir szerint a jelenlegi kormány még megoldásra akarja juttatni a pécsi püspöki szék betöltésének kérdését s minden előzetes lépés már megtörtént, mely szerint — Fehér Ipoly a pannonhalmi rend nagynevű főapátja kerülne a pécsi püspöki székbe. A világi jelöltek egész sorának neve szerepelt ez ideig mint pécsi püspök jelölt. A kormány saját jelöltjét nem tudta Rómával elfogadtatni és forrásunk szerint ezért applikálta volna azt a példát, amikor a versengő világi egyházfejedelmek sorából szerzetest emelt a primási székbe a pécsi püspökségre is és Fehér Ipolynak pécsi püspökké való legfelsőbb kinevezése ezen forrásunk szerint legrövidebb idő kérdése lenne." — Villamvilágitás a Szt Anna templomban. A mult években művészileg díszített Szent-Anna-templomban jövő csütörtökön, március 2-án fog egész pompájában felragyogni a villamos világítás; 78 láng fogja emelni e gyönyörű templom diszességét és fokozni az e napon tartandó szentségimádási ájtatosság magasztosságát. Délelőtt óránként tartatik sz. mise, az első reggel 6, az utolsó 11 órakor kezdődik. Délután 5 órakor sz. beszéd lesz, ezt litánia és szentségbetétel követi. — A József főherceg Sanatoriumi sorsjáték Sorsolását február 25-én megtartották. Az egyesület a hivatalos nyereményjegyzéket a Budapesti Hírlap, Pesti Hirlap és Budapest február hó 28-iki számában téteti közzé. Ezenfelül az egyesület mindazoknak, akik levelezőlapon kérik, — ingyen küld 28-tól kezdődőleg nyereményjegyzéket. — Altisztek hangversenye. A helyőrség hivatásos altisztjei március 1-én a „Magyar Királyban" a katonai zenekar közreműködésével teritett asztalok mellett hangversenyt és reákövetkezőleg táncvigalmat rendeznek, melyre a rendezőség mindazokat lapunk utján meghívja, akik a folyó hó 18-án tartott táncestélyre meghívót kaptak. A hangverseny kezdete este 8 órakor. — Táncmillatság Muzslán. Muzslán március 4-én tréfás műsorral egybekötött jótékonycélú zártkörű táncmulatság lesz a toronyóra alap javára. A mulatságra, mely mindig jól szokott sikerülni, városunkból is többen készülnek. — A villamos vasút a pénzügyi bizottságban- Az összekötő villamos vasút ügye csütörtökön délután tartandó pénzügyi bizottságban kerül napirendre. — A hitelbank költözködése, A hitelbank április 24-én a Kollár-féle ház emeleti helyiségébe költözik. — Közigazgatási bejárás, A Roheim Károly és fia cég dömösi sikló és iparvasút építésének engedélyezése tárgyában a közigazgatási bejárás március 9-én d. e. 10 órakor lesz. — Iparkamarai közgyűlés- A győri kereskedelmi és iparkamara március 1-én délután 3 órakor saját székházának üléstermében rendes közgyűlést tart, melynek tárgyai a többek között: Elnöki előterjesztések : Az ipartörvény revíziójáról. A fegyencipar rendezéséről. A takarmányszállítási kedvezményeknek a kereskedőkre való kiterjesztéséről. Ä magyar koronának és a magyar címernek ipari készítményeken való használatáról. A mesterséges borok készítésének és forgalomFERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedül elismert kellemes izű terE=== mészetes hashajtószer. s=s=3
