Esztergom és Vidéke, 1905

1905-02-09 / 12.szám

Ha abból indulunk ki, hogy a művészet a velünk született természetes ösztön egyik neme, akkor nem láthatunk elég jókor hozzá, hogy foglalkozást nyújtsunk neki, hogy a helyes útra terelődjék, ne pedig elcsenevésszen, mert a természettudomány arra tanít bennünket, hogy amely szervet nem használjuk, az a tétlenség következtében visszafejlődik. Arra a meglepő felfedezésre jutunk, hogy már a gyermekben is szerfölött élénk a művészi hajlandóság. A gyermekjáték nem egyéb, mint a művészi tevékenység egyik neme, amelynél a képzeletnek legélénkebb közreműködés jut osztályrészül. A gyermekjáték valóságban a művészet eredete. Lényeges eleme a művészies önámitás. A legjelentéktelenebb tárgy elég a gyermeknek, hogy ezt az önámitást fölidézze. Valami fadarabot élő lénynek, gyermeknek tart. Az asztal házat jelent; apja térdére ülve vágtató paripán képzeli magát; két széket tói egymás mellé, az egyikre ráül, a másikhoz zsinórt huz, és fényes hintóban ül, amely elé féktelen lovat fogott. Szanaszét csuszkái a padlón és adja a veszedelmes farkast, vagy medvét, amint az egyiket vagy másikat a mesekönyvből ismerni tanulta és rettenetes ordítással ijesztgeti fiatalabb testvérkéjét. Egy pamlag a vasúti vonat, az eléje tóit szék a mozdony, ezeken száguldozik át és élénk képzeletével változatosságokban dús utazást élvez. A sétapálca tüzes paripa, a mely lovasát le akarja vetni; a bot kardot, lándzsát, vagy más veszedelmes fegyvert jelent. Ezek mellett teljes a művészi illúzió. A gyermek nem azt mondja, hogy ez a bot ló legyen, vagy lovat jelentsen, hanem oly bizonyossággal ejti ki, hogy ez a bot a lovam, hogy e naiv hitet semmi kétség sem érintheti. Ez a ló a szilaj paripa minden hibájában leledzik: rúg és harapós. De emellett a gyermek egy személyben művész, előadó és közönség. Nemcsak gyönyörködik művében, hanem meg is alkotja azt, még pedig azok a játékok legkedvesebbek előtte, amelyek drámai cselekményt engednek meg, vagy valami megtörténtet jelképeznek. A gyermek képzelete oly eleven, hogy a használt tárgynak az ábrázolt tárgytól való eltérése a legcsekélyebb zavart sem okozza. Ha az ülőkének kutyát kell jelentenie, ahhoz elég a csekély hasonlatosság, hogy mindkettő négylábú, kisebb a gyermeknél és a földön áll. Sőt azt mondhatjuk, hogy minél kevésbbé hasonlít a játékszer az ábrázolandó tárgyhoz, annál nagyobb a játszó gyermek öröme, mert éppen képzelőtehetségének gyakorlása okozza az örömet, sőt az esztétikai gyönyört. Megfigyelhetjük, hogy az egyszerű játékszer nagyobb ingerrel bir a gyermekre, mert ennél a gyermeknek sokat kell hozzágondolnia, hogy a teljes illúziót elérje, mig a művészies játékszer az önmagában tevékeny képzeletnek táplálékot nem nyújt. Egyszerű gyermekjátékokat vegyenek a szülők, azok tovább fognak tartani és nagyobb gyönyörűséget fognak okozni, mint ama realisztikus utánzatok, melyek csakhamar a sarokba kerülnek, mert megunja őket a gyermek. A gyermek éppen természeti képességénél fogva, nem a tárgyakat, hanem azoknak csak jelképeit óhajtja játékszerül. Amazok közömbösek reá nézve, mert bírásuk elöli a képzelet munkáját. Ellenben emezeket nagyrabecsüli, mert szellemi munkát tételeznek föl róla, hogy valósággá egészíthesse ki a hiányos jelképeket. És csakis ennek a művészi képzeletmunkának gyakorlásában ismeri föl az élvezetet . . . 788/905. tkvi szám. hmm hMetméniji kivonat. Az esztergomi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy néhai Tót Éva özv. Maszár Ferencné hagyatéka ügyében az esztergomi kir. járásbíróságnak 1904. ö. II. 79/5. és 10. szám alatt kelt végzései következtében a komáromi kir. törvényszék kerületébe tartozó esztergomi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság területén Esztergom szab. kir. város határában fekvő, Esztergom szab. kir. város I. ker. 2628. számú tkvi. betétben Tót Éva özv. Maszár Ferencné tulajdonául felvett f 1. sorszám 1120. hrszámu 642. népsorszámú beltelki házra és udvarra 1107 korona, — f 2 sorszám 7039. hrszámu laposi IV. dülőbeni szántóra 377 korona, — f 3 sorszám 9474. hrszámu zsidódi dülőbgni szántóra 343 korona, — kikiáltási árakban továbbá az Esztergom szab. kir. város I. ker. 2629. számú tkvi betétben I. 1—2 sorszám 6136. 6137. hrszámu hármas és vályaskúti dűlőben fekvő szántónak Tót Éva özv. Maszár Ferencné tulajdonául felvett fele részére 83 korona kikiáltási árban a birói végrehajtási joghatállyal biró önkénytes hagyatéki árverés elrendeltetvén, az árverés határidejéül 1905. évi április hó 20. napjának délutáni 2 Óráját ezen kir járásbíróság mint telekkönyvi hatóság árverési helyiségébe kitűzte azzal, hogy ugyanekkor a fent jelzett ingatlanok esetleg a kikiáltási áron alul is el fognak adatni. Bánatpénzül leteendő az ingatlan kikiáltási árának 10°/o-ka. Árverezni szándékozók tartoznak a bánatpénzt készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez letenni vagy annak a bíróságnál történt előzetes elhelyezéséről szóló elismervényt átadni. A vételár 3 egyenlő részletben 3 hónap alatt fizetendő az árverés napjától számított 5°/o kamatokkal. Az egyidejűleg kibocsájtott árverési feltételeket a hivatalos órák alatt ezen telekkönyvi hatóságnál és Esztergom szab. kir. város rendőrkapitányi hivatalánál a hirdetmények között meg lehet tekinteni. Esztergom, 1905. január 30-án. Magos Sándor kir. táblai biró. 760 szám 1904 végrh. Árverési hirdefemeng. Alulirott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a komáromi kir. törvényszék 1904. évi 7682. számú végzése következtében Katinszky Lipót ügyvéd által képviselt Santa István javára, Tóth András és t. ellen 600 kor. s jár erejéig 1904. évi november hó 29-én foganatosított kielégítés végrehajtás utján lefoglalt és 962 kor.-ra becsült következő ingóságok, u. m. ágy, lovak, csikók, borjú, kocsi, eke, kozó, ól, fa, cséplőgép járgánya, rosta, szecskavágó, szalma nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a muzslai kir. járásbíróság 1904. .évi V. 655/2. számú végzése folytán 600 kor. tőkekövetelés, és járulékai erejéig Búcs községben leendő megtartására 1905. évi február hó 16-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitűzetik 'és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107.; és 108. §-ai értelmébe

n készpénzfizetés mellett, legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is, el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Muzslán, 1905. évi január hó 31. napján. Nedecky K. Aladár. kir. bir. végrehajtó. Jónak, a jobb az ellensége. Tényleg a legjobb az eddig használatban levő szappan, szóda, por, stb. anyagoknál vászon és pamut fehórnemüek mosására, a Schicht által njonnan feltalált mosókivonat, „Assmytoret" védjeggyel, a fehérnemű beáztatására. Előnyök: 1. Az eddig szükséges volt mosási idCt a feléra csökkenti. 2. Fáradságot a negyedére. 3. A szóda használatát teljesen fölöslegessé teszi. 4. Minthogy tisztábbá, tehát fehérebbé ia varázsolja a fehérneműt. B. Ugy a kezeknek, mint a ruhának teljesen ártalmatlan, amiért az alant jegyzett ezég kezességet vállal. 6. Rendkívül kiadósága folytán olcsóbb, minden más mosószernél. Nélkülözhetetlenné válik minden háziasszony és mosónőnél egy egyszeri kísérlet után. MindenUtt kapható Schicht-szappan „szarvas" vagy „kulcs" jeggyel legjobb, legkiadósabb s ennélfoga legolcsóbb szappan* minden káros alkatrészektől mentes. Mindenütt kapható t BEVÁSÁRLÁSNÁL KÜLÖNÖSEN ARRA ÜGYÉIJÜNK, HOGY MINDEN DARAB SZAPPAN a • „SCHICHT" NÉVVEL ÉS a FENTI VÉDJEGYEK [EGYIKÉVEL LEGYEN ELLÁTVA. Scfiichf György, flüssig a legnagyobb gyár a maga nemében, az európai szárazföldön. Köhögés! Kik abban szenvednek, használják a rég ismert csillapító és ízletes Kaiser-féle mell karamellákat 2740 jegyz. hitelesített bizonyítvány igazolja annak biztos eredményét köhögés, rekedtség, katarus és elnyálkásodásnál. Csomagja 20 és 40 fillér. Valódi csak a „Három fenyő" védjeggyel. — Raktár: R0CHLITZ ARTHUR hercegprimási udv. és vármegyei gyógytárában a „Sas"-hoz Esztergomban. Jótállás mellett destilált üszta bor. Az első Triesti Cognac párlati intézet (Destillerie) Camis és Stock Barcolában Triest mellett, ajánlja belföldi mely francia módszer szerint készült és az általános ausztriai gyógyszerész-egyesület kísérleti állomása ellenőrzése alatt áll. 7i palack 5 kor., y

a palack 2 kor. 60 fii. Kapható: Brenner József, Jedlicska Rezső, Leitgeb János és Vörös József-nél. Minden vevő jogosítva van az árat (eredeti csomagolásban) az oldalt emiitett intézetben (Bécs IX.) díjmentesen megvizsgáltatni. Vegyi ellenőrzés a cs. és kir. belügyi minisztérium által jóváhagyott kísérleti állomás és élelmiszerek vizsgáló intézete által Bécs IX. Spitalgasse Nr. 31.