Esztergom és Vidéke, 1905

1905-12-24 / 103.szám

vonásaiban, de azt még egyszer átdol­gozva jól meg kell emészteniük, magu­kévá kell tenniök. Ez az a fránya lecketanulás ! Mennyi ke­serűséget szerzett ez már a diáknak, tanár­nak, szülőnek egyaránt. Jó lesz hát vele kissé közelebbről ismeretséget kötni. Kivánatos volna először is, hogy a szü­lők győződjenek meg arról, milyen módon tanul a fiuk legkönnyebben, u. i. próba­tanulás utján. Mert tudvalevő, hogy a gyermekek egy része látás (olvasás), más­része hallás (magyarázás) és ismét mások szájmozgással kapcsolatos (fennhangon való) tanulás utján sajátítanak el valamit legkönnyebben. Már most azt sürgessék nála, arra nyújtsanak neki alkalmat, ame­lyik legmegfelelőbb neki. Az emlékező te­hetség könnyebbségére válik, ha — mint szokták — nem szaggatja szét részekre a megtanulandó leckét (pl. verset) s nem igy külön egész képen tanulja meg mind­egyiket, hanem ha az egész leckét figyel­mesen átolvasva és átértve egyenletesen iparkodik emlékezetében megkötni. Ezen értelmes tanulásnak az a jó oldala is meg­van, hogy a részek benső összefüggése, okszerű, értelmi kapcsolata mindig támo­gatja az emlékezetet — a reprodukálásnál vagyis feleletnél. Ezt a módszert ajánlja Ranschburg Pál idegorvos is a gyermeki elme fejlődéséről irt nevezetes munkájá­ban fiziológiai okok alapján. Legjobb, ha a deák felkapott leckéjét még aznap megtanulja, mert az iskolában hal­lottak még élénk emlékezetében vannak s nagyban segítik a munkáját. Az előadást megelőző napon aztán csak jól átismétli épugy, mint másnap reggel. Ügyes be­osztás mellett mindezt meg lehet valósí­tani, mert egy napra nem esik igy sem több dolog, mint a mostan szokásos el­járás szerint, t. i. hogy a fiú csak a kö­vetkező napra készül. A szülők és szállásadók iparkodjanak általában teljes szigorral keresztül vinni a diákotthonban a következőket. A tanuló leckéjét még nappal tanulja meg (illetőleg vacsora előtt), ne pedig vacsora után, vagy másnap reggel korán. A lecketanu­lás előzze meg a játékot. Ha délután nincs előadás, ebéd után pihenjen a fiú egy fél órát, azután lásson a dologhoz. S csak ha elvégezte, azután menjen ki a sza­badba sétálni, játszani. De ekkor aztán menjen! Ha délután is van iskola, akkor ozsonna után rögtön lásson a munkához. A játék, a szabadban való erősebb moz­gás után ugyanis nemcsak a test fáradt, hanem a lélek is s komoly foglalkozásra nem képes. Igy fordul elő, hogy a fiu külső kényszer miatt óra szám elül a könyv mellett s még sem tanul semmit. Figyelmeztetni kell a tanulót, hogy pon­tosan ossza be az idejét, csináljon magá­nak jó napirendet s azt minden körülmé­nyek között tartsa meg. A napirend a testi, értelmi és erkölcsi nevelés érdeké­ben egyaránt nagy fontosságú. A diákott­hon napirendje, mely a szülő vagy szál­lásadó szigorú ellenőrzése alatt kell, hogy álljon, ilyenforma lehet: VsG-kor felkelés, mosakodás, öltözködés. 6—V27-ig reggeli imádság, reggelizés. Y«7—748-ig, illetőleg télen 3 A8-ig tanulás. 8—12-ig iskolaláto­gatás. 12 órakor ebéd, utána 722-ig sza­badidő. Délután a lecke megtanulása után 172—2 órai séta vagy játék. Téli időben 7 órakor, nyáron 8 órakor vacsora, utána 72 óráig tartó szabad idő, azután esti imádság és lefekvés. A jó, nyugodt alvás igen fontos az emberi életben, különösen szüksége van rá a tanuló ifjúnak. Ne en­gedjük meg tehát, hogy a fiú komoly munkával foglalkozzék késő éjjelig, in­kább mentséggel éljen. Még az olvasás is árt, mert álmát egyképen megzavarja, s igy esik meg, hogy másnap fáradtan, ál­mosan megy az iskolába, ott figyelni nem bir, felelni nem tud.. Mindez persze az illetékes tényezők ré­széről nagy utánjárást és lelkiismeretessé­get tételez fel. Nem elég a tanulót ered­ménytelenség miatt keményen megbüntetni, hanem segítségére kell lennünk napi mun­kájában serkentés, s a lecketanulásnak pon­tos ellenőrzése által. Ez épúgy kötelessége a szülőknek, mint a szállásadóknak. Ne tekintsék ezek a deáktartást csak üzlet­nek, mellékfoglalkozásnak. Nagyon is fő­foglalkozáz ez, az elvállalt gyermekek családias, iskolaszerű nevelése és gondo­zása elsőrendű kötelességük. Ellenértékül viszont a szülőktől megfelelő jövedelmet jogosan várhatnak el. Meg kell gondol­niok, hogy a szülőket helyettesitik, kik legdrágább kincsüket bízták rájuk. A hanyag, lusta, rendetlen és roszaka­ratu tanulót büntetés illeti meg. Ezzel az eszközzel azonban csínján kell bánni, mert a durva testi fenyítés, főleg ha nem jár veié bizonyos fokú erkölcsi megszé­gyenülés is, sokszor többet árthat, mint használ. Végre is, amelyik kutyát bottal kell kergetni a nyúl után, annak a fogá­sából nem igen eszünk. Sok függ az egyé­niségtől is. Egyiknek elég a szép szó, a komoly figyelmeztetés, a másik fráter szél­nek ereszti a füle mellett. Eleinte ajánla­tos mégis másféle eszközökkel próbát tenni: valamely kedves étel megvonása, 1—2 napi házi fogság, ajándék megvonás stb. által. Csak ha mindez hasztalan, akkor kell hozzányúlni minden teketoriá­zás nélkül a botnak boldogabb végéhez. Ha pediglen a gyengébb tehetségen, aka­raterő hiányán, hézagos előképzettségen múlik a dolog, adjunk a fiú mellé ügyes korrepetitort. Mert nagyon könnyen elveszt­heti kedvét, hogy ha megoldatlan nehéz­ségeivel magában hagyjuk őt kínlódni. Szerény véleményem az, hogy sok pa­nasznak, sok családi perpatvarnak és si­kertelen iskoláztatásnak vége szakadna, ha az illetékes tényezők az itt elmondot­takat komolyan megfontolva hatáskörük­ben megvalósítani igyekeznének. Nem le­het ott semmisem terhes, ahol egy fiatal lélek szellemi eíőhaladásáról, egy ifjúnak az életben való boldogulásáról van szó. Rómában történt mintegy 2000 évvel ezelőtt. Corneliának, a nagy Scipio leányá­nak éppen vendégei voltak. Mint afféle asszony-társaságban, esett szó erről is, arról is, végre rá került a sor az éksze­rekre és kezdték egyenkint mutogatni érté­kes drágaságaikat. Kérték ezután a házi asszonyt, hogy ő is mutassa meg most már az övéit. E pillanatban toppant be a szobába Cornelia két kis fia az iskolából hazajövet. S ezekre mutatva igy szólt a derék római matróna : „Haec sunt mea ornamenta." Ezek az én drágaságaim, ezek az én ékszereim ! Fiai a római történe­lemben hires-neves Gracchusok lettek. Any­juknak pedig még életében állott a szobra, talapzatán e rövid felírással: „Mater Gra­cchorum." (A Gracchusok anyja.) Akinek fülei vannak a hallásra, hallja és értse meg. Bagyary Simon. HIREK. — Kedves olvasóinknak és mun­katársainknak boldog karácso­nyi ünnepeket kívánunk. — Lapunk legközelebbi száma tekin­tettel az ünnepekre, uj év napján fog megjelenni. — Hymen hir. Érdekes hymen hirről veszünk értesítést. Ugyanis háber János reáliskolai tanár, ma tartja eljegyzését Schönbeck Juszta okleveles tanítónővel, Schönbeck Mihály tekintélyes polgártársunk kedves és nagy műveltségű leányával. Adja az Ég, hogy a szeretet jegyében és ünnepének előestéjén egybeforrott szivek boldogsága legyen örök. — Az nj törvényszéki elnök. A komá­romi kir. törvszék uj elnöke, nárai Szabó Elek dr. vasárnap délelőtt érkezett Ko­máromba, hogy hivatalát, a törvényszék vezetését átvegye. A következő napon délelőtt 9 órákor a törvényszék teljes ülést tartott melyben az uj elnök a hiva­tali esküt letette. Az uj elnököt Borcsicz­ky Béla kir. törvényszéki biró üdvözölte. Szabó Elek dr. néhány szóban megkö­szönte az üdvözlést; hangsúlyozta, hogy nemcsak főnők akar lenni, hanem részt kér magának a munkából is. Az elnök beszéde után a bemutatkozások következ­tek. A bírói kar tisztelgése után Loesch József irodaigazgató vezetésével a tör­vényszék szolgái jelentek meg az elnök előtt, kérve jóindulatú pártfogását. A tör­vényszék vezetésének átvétele és egyéb sürgős természetű teendők elvégzése után az elnök 10 napi szabadságot vesz igény­be, s csak ennek az időnek elteltével költözködik át végleg Komáromba. Amint értesülünk, a birói kar beosztásában lé­nyeges változások lesznek. A végleges beosztást a napokban adja ki az uj elnök. — A Kaszinóból. Az esztergomi Ka­szinó ez évi rendes közgyűlését, mely im­már a hatvannegyedik egyesületi évről fog beszámolni, a régi szokáshoz hiven karácsony másodnapján, december hó 26­án, délután 3 órakor tartja egyesületi he­lyiségében, melynek tárgysorozata a következő lesz: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. A számvizsgáló bizott­ság jelentése. 4. Az 1906. évi költségve­tés. 5. A kifizetendő 4 drb. beruházási kölcsönkötvény kijelölése. 6. A választ­mány és a tisztikar megválasztása. 7. A jegyzőkönyv hitelesítésére két v. tag ki­küldése 8. Esetleges indítványok. A tisz­tikar kandidálására egy bizottság külde­tett ki, mely miként értesülünk elnöknek dr. Hulényi Győző megyei tiszti főü­gyészt fogja ajánlani. Egyebekben vál­tozás a tisztikarban előreláthatólag nem lesz. — A Kath. kör második adventi felol­vasó estélye nagyszámú közönség részvé­tele mellett, szintén a siker jegyében lét­rejött volt. A műsor a következő volt: I. Táky Gyula soló ének „Erdei kereszt" Beckertől. Ballada; II. Vimrner Marianna, szavalat „Boldogasszony Anyánk". III. Táky Gyuláné és Varjas Sándorné kettős ének. „Ave Verum." Gál Ferenctől. IV. Babura László dr. Művészet történeti felolvasás vetített képekkel, Michel Angelo és ko­ráról. Az egyes számokat a közönség zajos tetszés nyilvánítása kisérte és mind­annyin meglátszott a gondos megválasz­tás és odaadó vezetés nyoma. Különösen kiemelendő Babura dr. a vallásos művé­szet ismertetését célzó felolvasása, mely e szakban uj hódított tér. — Változás a rendőrségnél. Az elmúlt héten megírtuk, hogy rendőrségünknél, nagy változás van készülőben. A mit ak­kor megirtunk, valóra vált. Dr. Uray Ist­ván rendőrkapitány állásától ugyanis meg­válik, amennyiben belügyminszteri se­géd fogalmazónak lesz kinevezve és mint ilyen végezni fogja a főispáni titkári teendőket. Uray helyébe főispánunk Unger Hugó alkapitányt nevezte ki. A megüresedett alkapitányi , állásra igen sokan aspirálnak, akik közül, mint ko­moly jelöltet, Csernák Béla rendőrirno­kot emlegetik, akit sokoldalú képzettsége mellett, kiváló rendőrtalentuma, szorgal­ma, ügyessége, kiválólag ajánlanak, s akiben rendőrségünk igazán hasznos és munkás erőt nyerne. — Karácsonyfa ünnepély a kisded óvo­dában. Az esztergom—belvárosi egyesü­leti kisdedovó intézet f. hó 22-én délután tartotta szokásos karácsonyfa-ünnepélyét Bogisich Mihály praelátus-kanonok elnök­lete alatt. A „Szent Erzsébet Jótékony Nőegylet" kebelében alakult Hölgybizótt­ság, — melynek tagjai; Marosi Józsefné, özv. Szvoboda Románné, Kerschbaumma­yer Károlyné, Brutsy Gyuláné, özv. Szal­kay Józsefné, Leitgeb Jánosné, Grósz Ferecné, özv. dr. Palkovics Jenőné, Ma­rosi Ferencné, Burány Ernőné, Magurá­nyi Józsefné úrnők és Mattyasóvszky Mari­anna és Laczkó Vilma úrhölgyek voltak, — semmi fáradságot nem kímélve, nagy lelkesedéssel és buzgalommal iparkodtak a kis Jézus születésének ünnepét a fogé­kon}', ártatlan gyermekéknek bájossá, boldoggá, örömteljessé tenni. Kubica Anna intézeti kisdedovónő buzgó vezetése mel­let az apró növendékek csacsogó ajakkal, a sziv ártatlan, őszinte hangján versel­tek, beszéltek a kicsiny Jézusnak, a gyer­mekek barátjának jóságáról, s hálateltén emlékeztek meg jótevő angyalkáikról is imázó ajakkal, kérvén reájok a kis Jézus áldását. Annyi megható, kedves jelenséget láttunk az ügyesen összeállí­tott műsor előadásában, hogy igazán együtt örültünk a kisdedekkel s meghatva osztoztunk ártatlan örömükben. A műsor végeztével az elnöklő praelatus-kanonok emlékezett meg a kicsinyek szivéhez szóló áhítatos hangon a kis Jézusról, majd elismerését s köszönetét nyilvánít­ván a rendező Hölgybizottságnak, a kis Jézus oltalmába ajánlotta a kisdedeket s a velük fáradozókat. Végül a szegény gyermekek felruházása és a dúsan meg­rakott karácsonyfa alá helyezett ajándé­kok szétosztása következett, és az apró gyermeksereg hangos Glóriával tért haza az örvendő szülők forrón ölelő karjaiba. — A karácsonyfára ajándékozó jótevők s a babákat öltöztető hölgyek névsorát jövő számunkban hozzuk. — Szilveszter esti mulatság. Az esz­tergomi Iparos Ifjak Önképző egyesülete december 31-én az egyesület helyiségé­ben („Anda" vendéglő) élőkép, szavalat, monológ, ének és zenével egybekötött ünnepélyes táncpróbát tart. Kezdete esti 8 órakor. Belépő-dij: személyjegy 60, csa­ládjegy 1 kor. 50 fillér. A mulatságos­nak ígérkező estély műsora 'a következő lesz. 1. Élőkép. — Az Ó- és Uj év. — Tavasz, nyár, ősz, és tél személyesítve. 2. Százéves jövendőmondó. — Humo­reszk. 3. A nép nevében. Szavalat, Pe­tőfi Sándortól, 4. Daru madár . . . Ma­gyar népdal. Férfi sóló. 5. Szerenád. Ze­nés monológ. 6. Te nálad nélkül .... Népdal. Több nyelven énekelve. 7. Ámor mint végrehajtó. Dialóg. — Személyei: Tóvári Lajos ügyvéd és Hermin kisasz­szony. 8. Cimbalom szóló. 9. Vándor le­gény. Szavalat, Petőfi Sándortól. 10. Nép­dal egyveleg. — Férfi bariton szóló. — Cimbalom kísérettel. 11. Egyéb mókák. Végül tánc virradtig. Lesz kotilion, uj évi üdvözlő-pósta, konfetti és szerpentin csata stb. Bejárat a Héviz-utcai kapun. — Utcáink elnevezése és az nj házszá­mozás. A képviselőtestület az elmúlt év­ben elhatározta, hogy azon utcákat, me­lyeknek rendes nevük nincs, névvel látja el, másoknak nevét pedig különféle figye­lembe veendő szempontok alapján ujak­kal cseréli föl, majd a házak újbóli szá­mozásának ügyét is rendezi és pedig oly­képen, hogy minden utcában a számozás egytől kezdődjék. Ennek keresztülvitelére Hoffmann Ferenc pénzügyi tanácsos elnök­lete alatt egy bizottságot küldött ki, mely elkészülve a munkálatokkal, azt nevezett pénzügyi tanácsos a legutóbb tartott kép­viselőtestületi ülés elé terjesztette. Az utcák és terek elnevezésénél aképen járt el a bi­zottság, hogy némelyeket helyesbített, má­sokat egészen uj nevekkel látott el. Ösz­szesen 113 utca, út és térről számol be a jelentés, melyek közül felemlítjük a kö­vetkező uj elnevezéseket. Az I-ső kerület­ben: A Kis-piac II. Rákóczy Ferenc tér lesz, a kis Duna-partja Felső- és Alsó kis Duna-sor, a Klastrom-utca — IV. Béla ki­rály, a Szél-utca — Horánszky Nándor,

Next

/
Oldalképek
Tartalom