Esztergom és Vidéke, 1905

1905-12-10 / 99.szám

A tuberkulózisról. Legnagyobb pusztítást az én bérben, számokban kimutathatóan a tuberkulózis okoz, amely leg­gyakrabban mint tüdővész a tüdő­ket támadja meg, de egyéb szer­vekben is székel, s okozhat halált. Európában évenkint egy és fél millió embert pusztít el a gümőkór s miután nagyjában négy évre be­csülik a betegség lefolyását, ebből kiszámítva Európában öt millió em­ber beteg tuberkulózisban. Magyar­országban 1903. évről a tuberku­lózis 65.724 esetben van halál okul kimutatva, a mi a halottak 14.62 százaléka, az élőkre vonatkoztatva pedig jelenti, hogy minden 10.000 lakos közül 38 halt meg gümő­kórban. A mióta Koch fölfedezte, hogy a betegséget a gümőbacillus okoz­za, tehát fertőző betegség, azóta az orvostudomány ebből az alap­ból kiindulva, nemcsak a gyógyí­tás, de a védekezés számára is ke­resi az utat. Korányi Frigyes bu­dapesti egyetemi tanár a főrendi­házban 1896. évi május havában figyelmezteti a törvényhozást, hogy a „XX. század egyik legfőbb föl­adata a tüdővész leküzdése lesz." A küzdelem megindult, nemzet­közi tanácskozásokon az orvostu­domány és a közegészségügyi köz­igazgatás legjelesebbjei a tudomá­nyos buvárlat adait és a gyakorlati védekezés terén megkisérlett intéz­kedéseket s azok eredményeit vi­tatják. E tanácskozásokon Magyar­országot méltóan képviseli Korá­nyi Frigyes, aki lankadást nem is­merő lelkesedéssel hirdeti a küzde­lem szükségét orvosoknak, társa­dalomnak és törvényhozásnak egy­aránt. A fertőző csira a tüdőbetegek köpetében van, az beszáradtan a porral jut a légző utakba, innét a a köpés tilalmazása és a folyadé­kokkal telt köpőcsészék elrende­lése. A vita, vájjon a gümőkór a szarvasmarháról emberre átvitetik­e vagyis a gyöngykór azonos-e a gümőkórral, Koch állásfoglalása el­lenében is, igenlően döntetett el. A szultán ő Felsége különben nagyon kegyes volt velünk szemben. Egyenes utasítására megnézhettük a selamlik után a császári istállókat. A társaságot vivő kocsik a Jildiz parkjaiban robogtak végig, ismét találkoztunk a török delnőkkel, kik köszöntésünket igen szívélyesen viszonoz­ták. Egy délutánt az ázsiai partnak szentel­tük. Áthajóztunk Skutariba. A vallási fa­natismusnak megtestesült követőit láttuk itt. Uram Isten, mily csodás erejű­nek kell ezen emberek lelkében lenni a hitnek, hogy vallási őrjöngésükben ilyes­mit elkövessenek, bizony ez nem hit, ez őrjöngés, s nemcsak maga a hivő, de papja is az őrjöngésig viszi az Isten kul­tusát. Értem az üvöltő derviseket. Az előimád­kozó töredezett hangon imákat rebeg, át­ellenben öt-hat alak áll, kik felső testüket jobbról-balra forgatják, szinte ivet írva le azzal. Köztük egy igazi typus, egy nubiai hatalmas szerecsen, jajgatva hallatszik most már az ima, az átellenben állló ala­kok mind vadabban-vadabban hajlítják derekaikat, az ima ajkaikon hördülésszerű, olyan, mint mikor a marha torkát vágják el s az utolsót hördül, s ez nem tettetés, ruhájukon át látszik a lecsurgó izzadság, az ima vad üvöltéssé változik át, s a der­visek egyenkint dőlnek ki innen. Az em­Kétségtelen tehát, hogy a nyers tehéntej is viheti a gümőkórt az emberbe; vájjon oly nagy szerepe van-e, mint ezt a Behring vizsgálatai mutatják, az mellékes lehet, de a védekezésnél már ezek a megálla­podások is értékesíthetők lesznek. Ha a fertőző bántalmak elleni védekezés elveit a gümőkór ellen akarjuk alkalmazni, ugy már a be­jelentési kötelezettséget is csak a norvég és dán törvényhozás merte elrendelni; másutt a beteg lakás­változtatása vagy halálesete bejelen­tendő, hogy legalább a lakás fer­tőtleníthető legyen, mielőtt egész­séges beköltöznék. Ha pedig Eu­rópa öt millió gümőkórosát, mint régente a leprásokat, elkülöníteni akarnók, ez ha megfelelő kórházak rendelkezésre is állanak, a családi életbe, az egyéni szabadságba stb. oly beavatkozás lenne, mely a mai társadalmi fölfogás mellett kivi­hetetlen. Ezen viszonyoknak természetes következménye, hogy csak tökélet­lenül lehet a fertőző csirákat föl­kutatni, elpusztítani, legfeljebb mű­velt beteg környezetében, körülte­kintő háziorvos utasításai szerint. A fertőző csirák pusztítása s az azok elleni védekezés tökéletlen­sége mellett, az egyéni ellentálló képesség fokozásának értéke mind nagyobb fontosságot nyer. Minden gümőkóros elődtől az utódnak el­lentálló képessége szenved, ritkán örökli egyenest a fertőzést. Gümő­kóros vagy arra hajlamos nők vé­delmét Auvard találóan foglalja egybe ezzel a mondással: Leány ne menjen férjhez, ha asszony, ne legyen gyermeke, ha anya ne szop­tasson. A kedvezőtlen, az egész­ségtannak meg nem felelő élet leggyakoribb a szegény népnél, azért a gümőkór ott pusztít legjob­ban. Minden, ami a szegény nép megélhetését emberhez méltóan le­hetővé teszi, a közjólét és köz­egészség minden javítása tehát leg­hathatósabb védelem a gümőkór ellenében is. A tapasztalat bizonyítja, hogy a gümőkór kezdetén, az egészségtan­nak megfelelő jó viszonyok közé ber szinte megkövül eme látvány hatása alatt. Tovább-tovább innen. Az angol temetőbe értünk, mely nem is temető, hanem valóságos szép park. Hiába az angolnak meg van az érzéke a parkírozás iránt. Itt a holtak birodalmában is remek parkokat formál. Ott a legmaga­sabb dombok egyikén, körülvéve a krimi hadjárat alkalmával elesett angol harcosok közt alussza örök álmát hős tábornokunk, Guyon Richard. Kalapot le, s elénekeltük a hymnust, melynek akkordjait vitte ma­gával a szellő gyönyörű Magyarországunk felé. Mindezt tetőzte még a szultán azon en­gedélye, hogy a kincstárt megtekinthes­sük. Hja ki tudná ezen kincseket leirni, mintha az „Ezeregy éj" csodás dsinjei rakták volna ezeket össze egy halomra, csodás kincsek, melyek tán csak Jókai bű­vös phantáziájában születhetnek meg. Do­bozokban briliánsok, smaragdok, rubinok tömkelege, igazgyöngyök, briliánsokkal el­látott turbán forgók, köztük a mi búbá­natos időnkre visszaemlékeztető Szulej­man forgója, trónszék, melynek tetejéről gyermek ökölnyi nagyságú smaragd lóg le, másik trónszék, mely telisded teli van hintve igazgyöngyökkel, smaragd, rubinok­kal, perzsa munka, ez utóbbi értéke két millió font sterling. A szultán nagylelkűsége még meg is helyezett szervezet a behatoló el­lenséggel sokszor győzedelmesen megküzd. Ez a tapasztalat Niemeyert és Brehmert ama már tévesnek bizo­nyult föltevésre vezette, hogy a tü­dővész, mielőtt gümőkórrá lenne, egyszerű gyulladás, amely gyó­gyulhat. Ha téves is volt az elmé­leti következtetés, a régi elvnek, a gümőkór gyógyithatlansága elvének megdöntése és a higiénikus, diétás intézeti kezelés fölkarolása, sok jó­módú ember életét mentette meg. A szanatóriumi kezelés megnyitása szélesebb körben, vagyontalan be­tegek számára is, ezért a tüdővész elleni küzdelem gerincét képezi Né­metországban. Roth-Schulz Vilmos dr. adatai szerint 1904. év elején Németor­szágban 69 népszanatórium műkö­dik 5800 ággyal, kilenc építkezés alatt áll, s további tizennyolc terv­be van véve. A körülbelül 30 mil­lió márkába került intézetek ala­pitói 32 esetben szanatórium- s egyéb jótékony egyesületek vagy magánosok, tizennyolcszor munkás­biztositó-intézetek s betegsegélyzö pénztárak, tizenötször községek, já­rások, négy esetben a munkaadó a saját munkásai számára. Az államon kivül különösen a munkásbiztositó intézetek olcsó pénz adásával, betegek odautalásával tá­mogatják azokat a szanatóriumo­kat is, melyek nem saját alapitvá­nyaik, mert abból indulnak ki, hogy idején való gyógyítással nem­csak a beteg munkásnak használ­nak, de a rokkantság elhárítása, a munkaképesség föntartása által költségük is kevesebb. A szanatóriumok fölállításán ki­vül a védekezés egyéb utait is megnyitja az az általános mozga­lom, mely a közönségnek ujabb és ujabb rétegeit vonja a küzde­lembe. A szanatóriumban kezelt beteg megtanulja gyakorlatilag a fertőző csirák elpusztítását, az egész­ségtannak követelményeit és a küz­delem szélesebb körben való elter­jesztésének apostolává lesz. Ezek a tapasztalatok vezették Korányi Frigyest, a midőn orvos­vendégelt bennünket, igazi hamisítatlan mokkával (képzelhető milyen illatú), ci­garettel, úgy málna ízzel, mely szokásos a török vendégszeretetnél. Megnéztük még Abdul Aziz kéjlakát, benn voltunk a szeraljban. Láttuk a gyöngy­kagylóval díszített falakat, amelyek között a szultánák és odaliskek énekeltek bűvös bájos dalokat a zúgó Marmara mellett (s néha csetepatéztak). Hajónk a karcsú „Principesa Maria" is­mét felvonta a horgonyát, kalap levéve üd­vözöltük a dicső multu Sztambult, a gépek zakatoltak, rövid 12 óra lefolyása alatt is­mét Constanza előtt állunk, de előbb Bé­kessy és Elekes barátunknak mély hálánk csekély jeléül átadtuk a szépművű yata­gányt, s a szárnyas kerék ugyanazon uton ismét visszaröpített bennünket s bi­zony éreztük* — mint mindig éreztem, ha külföldi útról érkeztem vissza, — hogy bizony igaza van a költőnek s vele együtt a bukaresti dalárdának: „Járjatok be minden, minden földet, Melyet Isten megteremtett, S nem akadtok, bizonnyára A magyar párjára." Sovinizmus-e ez vagy mi, nem tudom, de érzem, hogy igaz. társaival a társadalomban keresett híveket és megalapította a Sanato­rium-Egyesületet, mely Budakeszin fölépítette az első szanatóriumot hazánkban a tüdőbetegek szá­mara. Szabó Dénes. HIREK. Hontmegye uj főispánja. Bárha Hont megyéhez a szomszédi vi­szonyon kivül bizonyos kötelék a kies Kovács-patak révén is fűz, mindamellett joggal kérdhetik olvasóink, hogy mi közünk nekünk Hont vármegye uj főispánjához? Nagyon is sok. Igazán sajátos játéka a sorsnak, hogy mig Esztergom vármegyé­nek Hont adott főispánt, addig Hont vár­megyének Esztergom ad. Csütörtökön reggel érkezett meg az a nagy pecsétes levél a belügyminisztérium­ból mely tudatja B. Ssabö Mihály megyei főjegyzővel, hogy Ő Felsége december 4-én kelt legfelsőbb elhatározásával Hont vár­megye, valamint Selmec- és Bélabánya szabad királyi városok főispánjává ne­vezte ki. A hir gyorsan bejárta a várost, s öröm­mel töltötte el mindazokat, kik Szabó Mi­hály egyéniségét ismerik, de másrészt fájó érzéssel töltötte el azokat, kik Szabó Mi­hálynak fényes tehetségét, puritán, intak jellemét, szeplőtelen múltját, munkaked­vét, munkabírását és kitartását ismerik, a kiben a vármegye jeles vezető erőt vé­szit. Huszonhárom éve szolgálja Esztergom vármegyét odaadással, hűséggel, ki az alispánválság folytán arra volt praedesti­nálva, hogy a megye vezetését vegye át, ami igaz óhaja volt mindazoknak, kik a megye sorsát szivükön viselik. Elete, jö­vője Esztergom vármegyéhez volt nőve, melyet igazán szeretett, s amelyet boldog­nak, megelégedettnek látni önzetlen célja volt, de -a mely nemes intencióinak meg­valósításában avatatlan kezek aknamun­kája lazítani igyekezett azt a talajt, melybe törekvései megingathatlan szilárdan ver­tek gyökeret. Az uj honti főispán beiktatása Selmec­bányán e hó 16-án, mig Ipolyságon 19-én lesz. A válás pillanataiban azzal mondunk Isten veledet ő méltóságának, mint lapunk egyik volt tulajdonosa és ezideig jeles tollú munkatársának, hogy engedje meg a mindenek Ura, hogy magas állásában a Haza igaz boldogulásának Utait egyen­gesse, s adja meg neki azt, hogy az ál­datlan harcok lezajlásával, büszkén emle­gethessük majdan városunk e szülöttének nevét. Ez legyen jutalma annak a kese­rűségnek, melyet most magával visz, amit az utóbbi idők méltatlan támadásai és a tisztikar kebelében meghonosítani igyeke­zett, a szó nemes értelmében vett kolle­giális és baráti viszony meghonosítását mukáló törekvéseinek hajótörése szült. Szabó Mihály főjegyző a főispáni kineve­zés vétele után nyomban beadta főjegyzői állásáról való lemondását, s egyben annak elintézéséig szabadságot kért, kinek he­lyettese Pongrácz Kázmér tb. főjegyző lesz, ki az alispáni és főjegyzői hivatal teendőit fogja ellátni. — Á József főherceg szanatórium Egye­sület igazgatósági Ülése nagy érdeklő­déssel folyt le. Különösen a vidék volt szépen képviselve és a mi vidékünk is. Reánk igen fontos ez az elhatározás, hogy miután az egyesület már jövőre megnyitja száz betegre népszanatoriumát, azonnal hozzáfog a második, az Augusz­ta nevét viselő szanatórium építéséhez s egyúttal lehetővé teszi, hogy a délfran­ciaországi rendszerű tüdőbetegeket gyó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom