Esztergom és Vidéke, 1905

1905-12-10 / 99.szám

A tuberkulózisról. Legnagyobb pusztítást az én bérben, számokban kimutathatóan a tuberkulózis okoz, amely leggyakrabban mint tüdővész a tüdőket támadja meg, de egyéb szervekben is székel, s okozhat halált. Európában évenkint egy és fél millió embert pusztít el a gümőkór s miután nagyjában négy évre becsülik a betegség lefolyását, ebből kiszámítva Európában öt millió ember beteg tuberkulózisban. Magyarországban 1903. évről a tuberkulózis 65.724 esetben van halál okul kimutatva, a mi a halottak 14.62 százaléka, az élőkre vonatkoztatva pedig jelenti, hogy minden 10.000 lakos közül 38 halt meg gümőkórban. A mióta Koch fölfedezte, hogy a betegséget a gümőbacillus okozza, tehát fertőző betegség, azóta az orvostudomány ebből az alapból kiindulva, nemcsak a gyógyítás, de a védekezés számára is keresi az utat. Korányi Frigyes budapesti egyetemi tanár a főrendiházban 1896. évi május havában figyelmezteti a törvényhozást, hogy a „XX. század egyik legfőbb föladata a tüdővész leküzdése lesz." A küzdelem megindult, nemzetközi tanácskozásokon az orvostudomány és a közegészségügyi közigazgatás legjelesebbjei a tudományos buvárlat adait és a gyakorlati védekezés terén megkisérlett intézkedéseket s azok eredményeit vitatják. E tanácskozásokon Magyarországot méltóan képviseli Korányi Frigyes, aki lankadást nem ismerő lelkesedéssel hirdeti a küzdelem szükségét orvosoknak, társadalomnak és törvényhozásnak egyaránt. A fertőző csira a tüdőbetegek köpetében van, az beszáradtan a porral jut a légző utakba, innét a a köpés tilalmazása és a folyadékokkal telt köpőcsészék elrendelése. A vita, vájjon a gümőkór a szarvasmarháról emberre átvitetike vagyis a gyöngykór azonos-e a gümőkórral, Koch állásfoglalása ellenében is, igenlően döntetett el. A szultán ő Felsége különben nagyon kegyes volt velünk szemben. Egyenes utasítására megnézhettük a selamlik után a császári istállókat. A társaságot vivő kocsik a Jildiz parkjaiban robogtak végig, ismét találkoztunk a török delnőkkel, kik köszöntésünket igen szívélyesen viszonozták. Egy délutánt az ázsiai partnak szenteltük. Áthajóztunk Skutariba. A vallási fanatismusnak megtestesült követőit láttuk itt. Uram Isten, mily csodás erejűnek kell ezen emberek lelkében lenni a hitnek, hogy vallási őrjöngésükben ilyesmit elkövessenek, bizony ez nem hit, ez őrjöngés, s nemcsak maga a hivő, de papja is az őrjöngésig viszi az Isten kultusát. Értem az üvöltő derviseket. Az előimádkozó töredezett hangon imákat rebeg, átellenben öt-hat alak áll, kik felső testüket jobbról-balra forgatják, szinte ivet írva le azzal. Köztük egy igazi typus, egy nubiai hatalmas szerecsen, jajgatva hallatszik most már az ima, az átellenben állló alakok mind vadabban-vadabban hajlítják derekaikat, az ima ajkaikon hördülésszerű, olyan, mint mikor a marha torkát vágják el s az utolsót hördül, s ez nem tettetés, ruhájukon át látszik a lecsurgó izzadság, az ima vad üvöltéssé változik át, s a dervisek egyenkint dőlnek ki innen. Az emKétségtelen tehát, hogy a nyers tehéntej is viheti a gümőkórt az emberbe; vájjon oly nagy szerepe van-e, mint ezt a Behring vizsgálatai mutatják, az mellékes lehet, de a védekezésnél már ezek a megállapodások is értékesíthetők lesznek. Ha a fertőző bántalmak elleni védekezés elveit a gümőkór ellen akarjuk alkalmazni, ugy már a bejelentési kötelezettséget is csak a norvég és dán törvényhozás merte elrendelni; másutt a beteg lakásváltoztatása vagy halálesete bejelentendő, hogy legalább a lakás fertőtleníthető legyen, mielőtt egészséges beköltöznék. Ha pedig Európa öt millió gümőkórosát, mint régente a leprásokat, elkülöníteni akarnók, ez ha megfelelő kórházak rendelkezésre is állanak, a családi életbe, az egyéni szabadságba stb. oly beavatkozás lenne, mely a mai társadalmi fölfogás mellett kivihetetlen. Ezen viszonyoknak természetes következménye, hogy csak tökéletlenül lehet a fertőző csirákat fölkutatni, elpusztítani, legfeljebb művelt beteg környezetében, körültekintő háziorvos utasításai szerint. A fertőző csirák pusztítása s az azok elleni védekezés tökéletlensége mellett, az egyéni ellentálló képesség fokozásának értéke mind nagyobb fontosságot nyer. Minden gümőkóros elődtől az utódnak ellentálló képessége szenved, ritkán örökli egyenest a fertőzést. Gümőkóros vagy arra hajlamos nők védelmét Auvard találóan foglalja egybe ezzel a mondással: Leány ne menjen férjhez, ha asszony, ne legyen gyermeke, ha anya ne szoptasson. A kedvezőtlen, az egészségtannak meg nem felelő élet leggyakoribb a szegény népnél, azért a gümőkór ott pusztít legjobban. Minden, ami a szegény nép megélhetését emberhez méltóan lehetővé teszi, a közjólét és közegészség minden javítása tehát leghathatósabb védelem a gümőkór ellenében is. A tapasztalat bizonyítja, hogy a gümőkór kezdetén, az egészségtannak megfelelő jó viszonyok közé ber szinte megkövül eme látvány hatása alatt. Tovább-tovább innen. Az angol temetőbe értünk, mely nem is temető, hanem valóságos szép park. Hiába az angolnak meg van az érzéke a parkírozás iránt. Itt a holtak birodalmában is remek parkokat formál. Ott a legmagasabb dombok egyikén, körülvéve a krimi hadjárat alkalmával elesett angol harcosok közt alussza örök álmát hős tábornokunk, Guyon Richard. Kalapot le, s elénekeltük a hymnust, melynek akkordjait vitte magával a szellő gyönyörű Magyarországunk felé. Mindezt tetőzte még a szultán azon engedélye, hogy a kincstárt megtekinthessük. Hja ki tudná ezen kincseket leirni, mintha az „Ezeregy éj" csodás dsinjei rakták volna ezeket össze egy halomra, csodás kincsek, melyek tán csak Jókai bűvös phantáziájában születhetnek meg. Dobozokban briliánsok, smaragdok, rubinok tömkelege, igazgyöngyök, briliánsokkal ellátott turbán forgók, köztük a mi búbánatos időnkre visszaemlékeztető Szulejman forgója, trónszék, melynek tetejéről gyermek ökölnyi nagyságú smaragd lóg le, másik trónszék, mely telisded teli van hintve igazgyöngyökkel, smaragd, rubinokkal, perzsa munka, ez utóbbi értéke két millió font sterling. A szultán nagylelkűsége még meg is helyezett szervezet a behatoló ellenséggel sokszor győzedelmesen megküzd. Ez a tapasztalat Niemeyert és Brehmert ama már tévesnek bizonyult föltevésre vezette, hogy a tüdővész, mielőtt gümőkórrá lenne, egyszerű gyulladás, amely gyógyulhat. Ha téves is volt az elméleti következtetés, a régi elvnek, a gümőkór gyógyithatlansága elvének megdöntése és a higiénikus, diétás intézeti kezelés fölkarolása, sok jómódú ember életét mentette meg. A szanatóriumi kezelés megnyitása szélesebb körben, vagyontalan betegek számára is, ezért a tüdővész elleni küzdelem gerincét képezi Németországban. Roth-Schulz Vilmos dr. adatai szerint 1904. év elején Németországban 69 népszanatórium működik 5800 ággyal, kilenc építkezés alatt áll, s további tizennyolc tervbe van véve. A körülbelül 30 millió márkába került intézetek alapitói 32 esetben szanatórium- s egyéb jótékony egyesületek vagy magánosok, tizennyolcszor munkásbiztositó-intézetek s betegsegélyzö pénztárak, tizenötször községek, járások, négy esetben a munkaadó a saját munkásai számára. Az államon kivül különösen a munkásbiztositó intézetek olcsó pénz adásával, betegek odautalásával támogatják azokat a szanatóriumokat is, melyek nem saját alapitványaik, mert abból indulnak ki, hogy idején való gyógyítással nemcsak a beteg munkásnak használnak, de a rokkantság elhárítása, a munkaképesség föntartása által költségük is kevesebb. A szanatóriumok fölállításán kivül a védekezés egyéb utait is megnyitja az az általános mozgalom, mely a közönségnek ujabb és ujabb rétegeit vonja a küzdelembe. A szanatóriumban kezelt beteg megtanulja gyakorlatilag a fertőző csirák elpusztítását, az egészségtannak követelményeit és a küzdelem szélesebb körben való elterjesztésének apostolává lesz. Ezek a tapasztalatok vezették Korányi Frigyest, a midőn orvosvendégelt bennünket, igazi hamisítatlan mokkával (képzelhető milyen illatú), cigarettel, úgy málna ízzel, mely szokásos a török vendégszeretetnél. Megnéztük még Abdul Aziz kéjlakát, benn voltunk a szeraljban. Láttuk a gyöngykagylóval díszített falakat, amelyek között a szultánák és odaliskek énekeltek bűvös bájos dalokat a zúgó Marmara mellett (s néha csetepatéztak). Hajónk a karcsú „Principesa Maria" ismét felvonta a horgonyát, kalap levéve üdvözöltük a dicső multu Sztambult, a gépek zakatoltak, rövid 12 óra lefolyása alatt ismét Constanza előtt állunk, de előbb Békessy és Elekes barátunknak mély hálánk csekély jeléül átadtuk a szépművű yatagányt, s a szárnyas kerék ugyanazon uton ismét visszaröpített bennünket s bizony éreztük* — mint mindig éreztem, ha külföldi útról érkeztem vissza, — hogy bizony igaza van a költőnek s vele együtt a bukaresti dalárdának: „Járjatok be minden, minden földet, Melyet Isten megteremtett, S nem akadtok, bizonnyára A magyar párjára." Sovinizmus-e ez vagy mi, nem tudom, de érzem, hogy igaz. társaival a társadalomban keresett híveket és megalapította a Sanatorium-Egyesületet, mely Budakeszin fölépítette az első szanatóriumot hazánkban a tüdőbetegek számara. Szabó Dénes. HIREK. Hontmegye uj főispánja. Bárha Hont megyéhez a szomszédi viszonyon kivül bizonyos kötelék a kies Kovács-patak révén is fűz, mindamellett joggal kérdhetik olvasóink, hogy mi közünk nekünk Hont vármegye uj főispánjához? Nagyon is sok. Igazán sajátos játéka a sorsnak, hogy mig Esztergom vármegyének Hont adott főispánt, addig Hont vármegyének Esztergom ad. Csütörtökön reggel érkezett meg az a nagy pecsétes levél a belügyminisztériumból mely tudatja B. Ssabö Mihály megyei főjegyzővel, hogy Ő Felsége december 4-én kelt legfelsőbb elhatározásával Hont vármegye, valamint Selmec- és Bélabánya szabad királyi városok főispánjává nevezte ki. A hir gyorsan bejárta a várost, s örömmel töltötte el mindazokat, kik Szabó Mihály egyéniségét ismerik, de másrészt fájó érzéssel töltötte el azokat, kik Szabó Mihálynak fényes tehetségét, puritán, intak jellemét, szeplőtelen múltját, munkakedvét, munkabírását és kitartását ismerik, a kiben a vármegye jeles vezető erőt vészit. Huszonhárom éve szolgálja Esztergom vármegyét odaadással, hűséggel, ki az alispánválság folytán arra volt praedestinálva, hogy a megye vezetését vegye át, ami igaz óhaja volt mindazoknak, kik a megye sorsát szivükön viselik. Elete, jövője Esztergom vármegyéhez volt nőve, melyet igazán szeretett, s amelyet boldognak, megelégedettnek látni önzetlen célja volt, de -a mely nemes intencióinak megvalósításában avatatlan kezek aknamunkája lazítani igyekezett azt a talajt, melybe törekvései megingathatlan szilárdan vertek gyökeret. Az uj honti főispán beiktatása Selmecbányán e hó 16-án, mig Ipolyságon 19-én lesz. A válás pillanataiban azzal mondunk Isten veledet ő méltóságának, mint lapunk egyik volt tulajdonosa és ezideig jeles tollú munkatársának, hogy engedje meg a mindenek Ura, hogy magas állásában a Haza igaz boldogulásának Utait egyengesse, s adja meg neki azt, hogy az áldatlan harcok lezajlásával, büszkén emlegethessük majdan városunk e szülöttének nevét. Ez legyen jutalma annak a keserűségnek, melyet most magával visz, amit az utóbbi idők méltatlan támadásai és a tisztikar kebelében meghonosítani igyekezett, a szó nemes értelmében vett kollegiális és baráti viszony meghonosítását mukáló törekvéseinek hajótörése szült. Szabó Mihály főjegyző a főispáni kinevezés vétele után nyomban beadta főjegyzői állásáról való lemondását, s egyben annak elintézéséig szabadságot kért, kinek helyettese Pongrácz Kázmér tb. főjegyző lesz, ki az alispáni és főjegyzői hivatal teendőit fogja ellátni. — Á József főherceg szanatórium Egyesület igazgatósági Ülése nagy érdeklődéssel folyt le. Különösen a vidék volt szépen képviselve és a mi vidékünk is. Reánk igen fontos ez az elhatározás, hogy miután az egyesület már jövőre megnyitja száz betegre népszanatoriumát, azonnal hozzáfog a második, az Auguszta nevét viselő szanatórium építéséhez s egyúttal lehetővé teszi, hogy a délfranciaországi rendszerű tüdőbetegeket gyó-