Esztergom és Vidéke, 1905

1905-11-16 / 92.szám

sait kiegészitsem és ezzel véglegesen letárgyaljam. Mi leányok tetszik tudni érdeklődésünkkel leginkább a fiatal emb . . . akarom mondani a kézi munkák felé hajlunk és épen ezért választottam magamnak az erről szóló tudósítást. Én annyiszor voltam már a kiállításon, hogy minden kép és tárgy nevét és szerzőjét ismerem kívülről is és most sajnálom csak, hogy nem engedte meg a papám, hogy kiállíthassak. De igy talán jobb is, mert elfogulatlanul bírálhatom meg a látottakat. Tehát fellépek a színpadra ezúttal még csak azért, hogy ismertessem az ott elhelyezett kézi munkákat. Egy fiatal ember ismerősöm váltig erősítgette, hogy egy tárgy, Rauscher Luluka párnája elhomályosítja a többinek, mindnek értékét, de én nem akarok annyira elfogult lenni. (Nem tudom miért részéről ez a feldicsérés, hisz nem is látta Lulukát. Hátha még ismerné ?) De mégis igaz, hogy a Lulu párnája kiváló munka a két bársony tarsollyal egyetemben. Először azonban Schrank Béláné gobelin munkáját akarom megdicsérni, mely a IV. falon van elhelyezve, utánna e szakmában kiváló munkák Leimdőrfer Nándorné, Saághy Malvin, Magos Mariska, Fürster Katalin és Niedermann Elza hímzései. Nyáryné Matus Ilonka faragott asztala, szekrénye és doboza méltán kelt csodálatot. Schwartz Riza égetései és majo lika festése külön dicséretet érdemel, kinek a majolikában erős versenytársa akadt Kurtz Antónia és Vezér Mariskában. A különféle hímzésekben kiváló munkát küldtek Jetiinek Józsefné, Kelndorfer Irén, Matus Laura, Brutsy Ilonka, Ridly Irma. Szenttamási Irén és Panni és Cziglényi M. Feketéné -Sy^er Stefiké, plüségetésű párnája és tarsolyai szorosan követik a Lulu munkáit. A selyemfestésű munkák között Wayand Iluci, Bleszl Margit, Vezér Mariska és Langasszer Helén finom és jó színezésű festményeit nagy érdeklődéssel szemléltük. Sok dicséret jutott ki Burián Böskének már, de még sem szabad megfeledkezni az itt elhelyezett égetett és festett keztyű doboz és székről, melyek szintén kiváló munkák. Ezzel részemről az ügyet befejezettnek nyilvánítom. Néhány szót jó lenne ejteni a közönség indokolatlan közönyéről, mellyel e nagy stílusú létesítést, részemről legalább nem ugy honorálta érdeklődésével, mint az megérdemelte volna. Pedig mi a Marinkával mindig jól éreztük magunkat valahányszor csak fent voltunk. Ilucinak mondtam is, hogy tőle több érdeklődést vártam volna. Vasárnap pedig ha felmentünk volna, mindnyájunknak egy nagy (?) doboz Szatzlauer cukor volt igérve (Persze csak „volna" mert a Mariskánál voltunk jour fixen.) Majd egyszer egy ilyen leány ozsonáról részletesen fogok beszámolni. Nagyon érdekes ám. Mennyit nevettünk, csak látott volna minket? Nagy kár, hogy a tervbe vett kiállítási theaestély elmaradt, mert erre már volt engedélyünk a mamánktól. Hiszen ez nem lett volna bál, erre már szabad lett volna nekünk is elmenni. Ugy szeretnék már egyszer a Kaszinó parkettjén táncolni. No de majd fogok már jövőre; az első táncomat már el is ígértem. Most pedig pá magának. üdvözli Irmuska. U. i. Majd egyszer megfogom kérdezni, hogy kié az az „Ilus" aláirás az egyik rajzon, talán fogja tudni. HIREK. — EskÜVŐ. Fogarassi Tdmássy Béla cs. és kir. tábornok e hó 18-án vezeti oltárhoz a budavári Mátyás templomban özv. Véghelyi Ödönné, szül. Mohay Viktoria úrnőt. — Hymen. Erdélyi Róbert f. hó 19-én déli 12 órakor tartja esküvőjét Weil Adolf birtokos leányával, Ilonkával, a helybeli izraelita templomban. — Névnapok. Vidóczy Asztrik, a bencésrend egyik népszerű tagja vasárnap tartotta névünnepét. Ma ülik névnapjukat: dr. Wipplinger Ödön, Mattyasóvszky Ödön, dr. Vándor Ödön, dr. Major Ödön, Etter Ödön stb. — Kapuzárás az amatőr kiállításon. Mai napon, (csütörtök nov. 16.) végleg bezáródik az Esztergomi Kaszinó helyiségeiben rendezett kiállítás. Tehát még d. e. 11 — 1 és este 5—7 órákban 40 fillér belépti dij mellet megtekinthető. Az elért szép siker mindenesetre buzditólag fog hatni amatőrjeinkre. Magára a kiállításra még egyszer ki fogunk terjeszkedni. A rendezőség ez uton is felkéri a kiállítókat, hogy tárgyaik visszaszállítása iránt f. hó 22-ig intézkedni szívesek legyenek. — A Vizvezeték Ügye rohamos léptekkel halad a megvalósulás felé. Kedden járt itt Vargha József budapesti vállalkozó és a tanács tagjaiból álló értekezleten ismertette azon ajánlatát, melyről lapunkban már megemlékeztünk. Varga ajánlata igen tetszetősnek Játszik, mindamellett az értekezleten két tekintetben merült fel aggály. Az első, hogy mig most a város utcáinak öntözése és a városi épületeknek vízzel való ellátása, értve a kutakból, a kutak javítása stb. évente körülbelül 5000 koronába jön, addig a vizvezeték utján való ellátása a városi épületeknek és az utcák öntözése évi 10,000 koronába jön, vagyis 5000 koronával jönne többe, dacára annak, hogy a város a vízdíjaknak felét fizetné, s dacára annak, hogy a tűzoltási célokra ingyen kapná a vizet. A másik, a közkutak kérdésének aképen való megoldása, hogy a vállalkozó azáltal ne veszítsen, másrészt pedig, hogy a szegényebb néposztály, mérsékelt áru, esetleg ingyen vizben részesüljön. A viznek rendes ára lenne köbméterenkint 40 fillér, hektoliterenkint 4 fillér. Vargha legközelebb már beadja kész és részletekbe menő ajánlatát, mely reá kötelező lesz, s biztosítékul 50.000 korona óvadékot tesz le. — ülések a megyénél. A megye állandó választmánya tegnap tartott ülésén készítette elő s fogadta el egyhangúlag a mai rendkívüli megyebizottsági ülésen tárgyalandó ügyekre vonatkozó előadói javaslatot. — Halálozás- Vettük az alábbi gyászjelentést. „Özv. Gábriel Gyuláné szül. Malya Ilona, úgy gyermekei Pista, Erzsi, Ilona, Margit, Etel, Gizike, mint testvérei Gábriel Irma férj. Ligeti Józsefné, Gábriel Hermin özv. Szőllősy Jánosné, Gábriel István és az Összes rokonok nevében megtört szívvel tudatják, hogy szeretett férj, a legjobb édes atya, testvér és rokon Gábriel Gyula életének 46-ik, boldog házasságának 13-dik évében, folyó évi november hó 12-én reggel 3 órakor áldott lelkét Teremtőjének visszaadta. A megboldogult drága halott földi maradványa folyó hó 13-án délután 4 órakor fog a szab. kir. városi sírkert kápolnájában beszenteltetni és az ugyanottani sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. A halotti szent mise-áldozat november hó 14-én reggel 8 órakor fog a szt. Ferenciek templomában az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1905 november 12. Adjon az Isten örök nyugodalmat néki!" Az elhunyt temetésén, ki tagja volt a tűzoltó egyesületnek, nevezett egyesület testületileg vett résZt. — Városi közgyűlés. A város képviselő testület ma délután 4 órakor és folytatólag holnap délelőtt 10, esetleg folytatólag délután 4 órakor rendes közgyülélést tart, melynek tárgysorozatába a többek között a következő ügyek elintézése van felvéve. A vármegye törvényhatósági bizottságának 6347/905 sz. határozata, a politikai helyzettel szemben való á.lásfoglalás tárgyában. Küldöttségi jelentés a legtöbb adót fizető képviselők 1906. évre érvényes névjegyzékének kiigazításáról. A belügyminiszter leirata a vásárrendtartási szabályrendeletre vonatkozólag. A vármegye törvényhatósági bizottságának 4946/528/905. számú határozata, a városi helypénzszedési szabályrendelet módosítása tárgyában. A vármegye törvényhatósági bizottságának 7112/905 sz. határozata a városi tisztviselő nyugdij szabályzatának módosítása tárgyában. A város tanácsának előterjesztése a városi tiszti nyugdij alap kamatainak felhasználása tárgyában (III). A cs. és kir. V. hadtest parancsnokság megkeresése a katonai fiók ágyraktár kibővítése tárgyában. A polgármester előterjesztése a város köztisztasági felügyeletének a tűzoltó egyletre való átruházása tárgyában. A kórházbizottság javaslata a Kolos kórháznak villamos világítással leendő ellátása tárgyában. Rendőrkapitány előterjesztése a hirdetési ügy rendezése tárgyában. Főügyész jelentése a „minta szőlő telepre" vonatkozólag az esztergomi gazdasági egyesülettel megkötött bérszerződés tárgyában. Tátus János inditványa a „Nyáras" és „Körtvélyes" szigetekhez, illetve a kompjáróhoz vezető uj út megszerzése tárgyában. Székely Henrik állatorvos kérelme egy városi fogatnak rendelkezésére való bocsátása iránt. A pénzügyi bizottság javaslata a Széchenyi-tér asfalttal való burkolása ügyében kelt 4947/585/905. sz. törvényhatósági bizottsági határozatra vonatkozólag. Ugyanannak javaslata a városi tanítók és tanítónők lakbéremelés iránt való kérelme tárgyában. Ugyanannak javaslata a városi tisztviselők részére drágasági pótlék megállapítása tárgyában. Ugyanannak és a város tanácsának javaslata, a) az 1906. évi házi pénztári költségvetés, b) az 1906. évi mezőőri pénztári költségvetés, c) az 1906. évi közmunka (uti) pénztári költségvetés megállapítása tárgyában. — LeSZ ZOmánCgyár. Studinka Ferenc losonci lakos, szakíró annak idején tudatta a várossal, hogy ő kész volna a város határában egy mű zománcgyárat építeni, ha a város őt vállalatában azzal támogatná, hogy a gyári célokra szükséges telket ingyen adná. A város készséggel ajánlotta fel a kért 2400 • öl kiterjedésű telket, aminek dacára a gyár létesítés kérdése megfeneklett és hosszú időn át pihent. Ugy látszik azonban a gyár alapításból mégis lesz valami, mit igazol azon körülmény, hogy most már ő sürgeti a telek átadására vonatkozó szerződés aláírását, mi a közel jövőben már meg is fog történni. A gyárban egyelőre 40 munkás nyerne alkalmazást. — A-kórház bizottság ülése, A városi kórházbizottság szombaton délután tartott ülésében elsősorban is a kórház szénszükségletére beadott ajánlatokat bontotta fel, s vette tárgyalás alá. Összesen négy ajánlat érkezett be, melyek közül egy, mivel az előirt feltételeknek meg nem felelt, figyelmen kivül hagyatván, a többi három ajánlat közül Vidderét fogadta el a bizottság, mint amely a legjutányosabb volt. Ezután a bizottság a főorvos előadmányát hallgatta meg, a villamos világítás bevezetésére nézve, aki ismertette a bevezetésre és áramfogyasztásra vonatkozó szerződés tervezetét, a városi mérnök jelentése kapcsán. A bizottság a jelenvolt városi mérnök felvilágosításai után az előadmányt egészében tudomásul vette, illetve azt elfogadta és a szerződési tervezetet a felsőbbi hatósághoz jóváhagyás végett felterjeszteni határozta. Előadó bemutatta a megyei számvevőségi kirendeltségnek szept. 6 —11 közötti időben tartott vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvet, mely szerint a kórházi administració jól működik s a könyvkezelés helyes, miért a bizottság a kórházigazgató főorvosnak és gondnoknak elismerését fejezte ki. Olvastatott a kultusministernek a belügyministerrel egyetértőleg hozott azon rendelete, melyben megjelöli azon kórházakat, melyekben az uj szigorlati szabályzat értelmében az orvosgyakornokok az egy évi kötelező gyakorlatot eltölthetik, melyek közé az esztergomi Kolos kórház is felvétetett, miben a bizottság a kórház bizonyos színvonalának legfelsőbb helyen való manifestálását látja. — Ünnepély Duna-Mocson. Duna-Mocs községe vasárnap délelőtt szép és tanulságos ünnepély színhelye volt. Akkor adta ugyanis át a párkányi járás főbírája Viola János juhászgazdának a miniszter díszoklevelét, ki az érseki uradalmat már 45 éve szolgálja. Az ünnepély d. e. 10 órakor vette kezdetét, midőn az uradalmi lakban egybegyü't hatósági kiküldöttek, az uradalmi tisztség és az ünnepélyes aktusnál szereplő meghivottak az Isten házába vonultak, hol misét halgattak, minek utánna Zibrinyi Gyula plébános szép prédikációt tartott, melynek keretébe felvette az ünnepség ismertetését, buzdító példaként állítva oda a cselédhűség egyik mintaképen az ünnepeltet. Az ünnepély további része az iskolában folyt le, hol buzdító beszéd kapcsán dr. Thuránszky Lajos főbíró átadta Violának a díszoklevelet. Utána Usztanek Antal érsek uradalmi felügyelő intézett beszédet a jelenvoltakhoz, dicsérőleg emlékezve meg a hű cselédről. A szabadságon levő alispánt, helyettesének, a főjegyzőnek betegsége folytán Pongrácz Kázmér I. oszt. aljegyző képviselte. A küldöttség tagjait ifj. Rédly Gyula uradalmi intéző látta ebédre vendégül. Az összes cselédeket e napon, kenyéradója szintén megvendégelte. — A magyar gyermekjáték ipar. A József kir. herceg szanatórium dicséretes akciót indit meg. Az egyesület abból indult ki, hogy sajnosán még mindig milliók és milliók vándorolnak külföldre és hogy nekünk is van már számbavehető gyermekjáték, házi és népiparunk, mely a Hamupipőke szomorú szerepét tölti be: azért megindít egy akciót a hazai gyermekjáték és népiparunk föllendítésére és egyelőre az egyesület az ország tiz helyén ilyen kiállítást rendez. Sopronban, Győrött, Szabadkán, Zomborban, Léván ezek a kiállítások nagy érdeklődést támasztanak és a munka megindult. A másik öt kiállítás szervezési munkái most vannak folyamatban, Ezek a kiállítások tisztán a gyermekjáték területének megismertetésére vonatkoznak és semmiképpen .sem akarnak egyebek lenni. Nagy jelentőségű szociális szempontból a kérdés, mert hány embernek tudnánk télen keresetet adni, ha a norinbergi gyermekjátékipar elterjedne, ha a magyar inventió arra adná magát, hogy ötletes gyermekjátékokat termeljen, melynek anyaga készen van. Mi azért hazafias kérdésnek tartjuk a dolgot, ha még hozzá azt veszszük, hogy a kiállítások révén a népszanatóriumok alapja is szaporodhat. Mindenesetre a legteljesebb érdeklődéssel fogjuk kisérni a dolgot. — „A biró Ur kutyái." Az „Esztergom" legutóbbi számában ily cimen megjelent hirre vonatkozólag indiferens kezekből vettük az alábbi sorokat. Dózsa Árpád tokodi gyógyszerésznek, ki egyszersmint községi biró is, fajkutya tenyészete van s azon időben, midőn a panaszos kis leány a gyógyszertárba ment, egy pár kölyök kutya kinn játszott a ház előtt. A kutyák észrevevén a kis leányt, körül ugrálták őt, mire a kis leány megijedve futásnak eredt. Futás közben elesett, de már akkor ott volt Dózsa gyógyszerész is ki a kisleányt felemelte s a játszó kutyákat elkergette. Igaz ugyan, hogy a kis leány arcán egy igen kis, jelentéktelen karcolás is volt látható, de az minden valószínűség szerint az esés közben történhetett. A kis leány szülei a karcolással orvosi látleletet akartak kiállítani, de a karcolás oly jelentéktelen volt, hogy a látlelet kiállítását Dr. Hüke és Dr. Göncy orvosok nem is eszközölhették.